Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-08-17 / 66. szám
lói hatóság’ ülnöke, ’s helybeli iskolák’ érdemdús igazgatója’ elnöklése alatt. Legelsőbben is a’ két. hittudományból, annak méltóságához, ’s minden korra, ’s egész emberiségre nézve legüdvösb érdekéhez képest, a’ tanuló ifjúság osztályonként vétetett szoros vizsgálat alá; ezt követék egyéb tanulmányokból a’ hó’ lefolytáig tartott rendes vizsgálatok, több tisztelt úri hallgatók’ szives figyelmétől kísértetve. 30kán a’ hatodik ’s ötödik iskolai tanítványok közül huszonketten, különféle rendű és rangú vendégek’ becses jelenlétében, kötött és kötetlen beszédeket elszavalva, a’ szónoklatban szerzett ügyességükért mind a’ felemlített tudós és lelkes szónoki tehetségérül ismeretes iskolaigazgató, mind a’ számos úri hallgatók’ részéről nyilvános helyeslési szorgalmak’ jutalmául ’s továbbra buzdító ösztönül nyerének. Ez alkalmi szavalattárgyak, valamint ezelőtt mindig, nem diákul és nemetül, mint a’ budai német hírlap hibásan közlé, hanem magyar és diák nyelven szerkesztvék, akkép adattak elő, hogy a’ magyaron kezdve, a’ diákkal felváltva folyának, ’s magyarúl be is fejeztetének, miről az érintett hírlap’ érdemes szerkesztője helyben lévén, a’ nyomtatásban megjelent, ’s vele közlött szavalatok’ tartalmából világos tudomást meríthetett, ’s az olvasó közönségnek helyes tudósítást nyújthatott vala. Végezetül Síkén a’ mindenhatónak tartozó mély hálaáldozat’ bemutatása után az ifjúság’ érdemszerinti osztályzatának, melly 461 tanulót számlál, nyilvánításakor czélszerűen osztatott ki Ilovácz’ magyarított leveleinek negyven példánya, mellyeket a’ t. m. t. társaság a’ három főbb iskolai ifjak’ számára , kik magokat a’ nemzeti nyelv’ tanulásában kitüntetek, ajándékozni kegyeskedett. A’ legszivesb hála ’s köszönet azon nemes lelkű férfiaknak , kik a’ tanulók’ szorgalmát serkentve, segédkezet nyújtanak a’ serdülő honfiak’ nevelésében fáradozóknak! Várad-Olaszi, augolsején reggeli 9 órakor nagy szerencsétlenség ért bennünket. Hegyeink széleiben gazdag reménnyel biztattak, ’s dús kalászok lengtek mezeinkben, midőn az egy hét óta, majd szünetlen szakadó, itt ott pedig pusztító rivanccsal elegy zápor, magasb fekvésű szüleink földét lesodró, gyenge fürteit lepaskoló, széna és gabona kalangyainkat részint elönté, részint pedig a’ partost helyekről elmosá. Lapályosabb földek vagy eső vagy árvíz alatt állnak, az aratatlan búza, zab, kukoricza pedig összevissza dőlve, kuszálvá, az elemek’ dulásinak szomorú képét viselik. Jelen pillanatban, Várad-Olaszi, Várad-Velencze, Várad-Váralja és Nagy-Várad egyesült városok alantabb fekvő utczáji, részint a’ Körös részint Pecze árözöne alatt állnak, házak’ födelei, kapuk, palánkok, házi butorok s. t. úsznak a’ tajtékzó hullámokon, az úgy nevezett Porond városrésztől több ház végkép el van söpörve vagy halomba ontva ’s ugyanitt, mint beszélik, valami 4 ember veszté eddig életét. A’ felső hídnak tetemesebb baja még eddig nem történt, de az alsó szerfölött megromlott, ’s Nagy-Várad felől, már a’ parttól némileg el van szakasztva, úgy hogy , ha azon sok rom és gerenda, mi a’ hid ivei közzé szorult, történetesen ki nem mozdulnád, mind a’ hid azon része elszakad, mind az olaszi partok, mellyeket most e’ tolulás miatt a’ víznek majd egész ereje ostromol, még sokkal nagyobb veszélynek lesznek kitétetve. Az egyesült négy város nagy kiterjedésénél fogva minő károk történhettek, még nem tudhatni, mert a’ Körös árja Várad-Váralján keresztül erőszakos utat nyitván magának , a’ hegyi rohamoktól szerfelett felduzzadt különben is szűk medrű Pecze folyamba, ezzel egyesülten, szinte sok szegényebb sorsú lakos házát ontotta le, ’s miután az eső jelenleg is sűrü záporban szakad alá, az áradás csökkenését, mellyet leginkább a’ körösvölgyi hegyek közt tegnap és tegnapelőtt történt felhőszakadások állítanak elő, mostan talán remélnünk sem lehet. Hírből tudjuk, hogy a’ telegdi nagy hid még tegnap ketté szakadt, ’s a’ város, mint szinte Szabölcs és Fugyi helységek merevűl vízben állnak ; hát még az alább fekvő Szent János, Tarján, Gyéres, Vizes Gyán, Harsán Szakál, Körösszeg, Homorog, Komádi, Csökmő ’stb. helységek, minő sorsot várhatnak magokra? mit várhata pedig leginkább Várad , ha e’ rémítő vész, még az éjjel olly erővel tör vala ki, mint viradta óta jelen pillanatig dühöng? Bár a’ megyei és városi hatóságok, mit illy rögtön tenni lehete, a’ legkitűnőbb példát adának, mindazáltal Komlóni Antal és Selmeczi László ügyvéd urak , mérnök Kurucz András, orvos Grósz Fridrik ur szolgája Berkes Mihály, ’s még két ismeretlen emberbarát, kik egy a’ felső hidtól nem messze állott paticsház padlására szorult 8 vagy 10 szerencsétlent , saját éltök’ koczkáztatásával szinte négy órai kinos munka után, mig t. i. az úszás közben kezeikből többször kiragadott kötelet, a’ dülőfélben álló ház egyik czölöpéhez megköthették , ’s három vagy négyszál vasicappecsal hevenyében összetákolt gerendán, kettesével, (mert a’ lenge lélekvesztő többet nem birt el) példátlan törekvéssel kiszabadítottak. Sok, igen sok még ezeken kívül azon szerencsétlen porondi lakosok’ száma, kik a’ as szivü orvos Grósz Fridrik ur által rögtön készíttetett tutajokon, s ugyancsak ő általa gazdagon fizetett hevenyész révészek által, a’ mai elkerülhetően halál torkából kiragadtattak. Köszönet az emberiség’ nevében az illy emberbarátoknak! Köszönet a’ kereszténység’ nevében az illy keresztény zsidóknak ! (J—r) A’ Sürgöny'1 f. aug. 13ról folyo szaronban egy czikkely közöltetik Szekszárdim! aug. Szól, melly minket is érdekelvén, közölni jónak láttuk : „Egy szekszárdi levelező a flirnek’ egyik utóbbi ’s a’ Sürgöny 9. számában a’ tolna megyei gyűlésnek némelly tárgyai után azt is közli , hogy a’ Nádor ő főherczegségéhez rögtön ítélő hatalomért esedező felirás terjesztetett, és e’ kérelem’ támogatására nézve jónak látta Tolna megye békés polgárainak erkölcsi szelíd érzetük’, ’s erényes tulajdonukat kétes homályba burkolva a’ nagy közönség előtt föltüntetni; legalább igy lehet csak e’ sorokat érteni: ,,A’ majd nem mindennapi rablások, gyilkolások miatt a’ személy és vagyonbeli bátorság olly szomorú állapotra jutott e’ megyében, hogy mind az utasok mind a’ lakosok kénytelenek magokat szükséges óvószerekkel ellátni stb.“ Igaz ugyan, hogy volna vgye a’ rögtön ítélő hatalomért annál fogva, mivel már a féktelen rablók dulásaikat szerte űzik, és a’ vagyonbeli bátorság veszélyeztetve van, a’ szomorúbb következmények’ elhárítása tekintetéből a’ Nádor ő fenségéhez alázatos felírást terjesztett; de hiszen e’baj nem csak egy pár év óta, mint a’ tisztelt levelező úr állítja, hanem korábban is érezhető volt, csak hogy néha lecsillapulva, máskor ellenben kitörve valánk azt kénytelenek tűrni; egyébiránt nem csak Tolna ügye egyetlen erosz emberek rémletes ijesztgetésben, hanem azok másutt is, még pedig sokkal sűrűbben, vakmerőbb alakban mutatkoznak. — Aajha sehol sem léteznének! Igen téved a’ tisztelt közlő úr továbbá, ha azt mondja, hogy „Az emberi társaságnak ezen söpredéke leginkább a’ Duna’ mentében fekvő helységekben, úgy mint Dunaföldváron, Bölcskén, Pakson és Szekszárdon lappang“ — mert hiszen ha ezen legnépesb helyeken sűrűbben találkoznak is gonosztévők — azt csodálni nem lehet; mivel tekintsünk ezekhez népességre hasonló helyeket, mindenütt fogunk bizonyosan annyit, ha nem többet—mint épen e’ megrovott helyeken, lelni, — azért tehát felesleg volt a’ tisztelt közlő urnák épen e’ helyeket erkölcsi romlottsággal bélyegezni, — e’ szerint ha valaki e’ sorokat olvasta, ki Tolna vármegyét még teljesen nem ismeri — szép kis fogalma lehet lakosairól. Ha még is azokat a’ helyeket jelölte volna ki a’ t. közlő úr, hol valóban erkölcsükben romlott legtöbb rész emberek találkoznak, akkor már csak elhallgatnék, hanem igy elárulja gyarlóságát, hogy szülő megyéjének, még csak szellemi tekintetben sem ismeri minden helyeit, — mert ha tudni akarja, ollyan épen más helységekben, mellyeket érintésbe sem hozott, találkoznak, — de neveiket még is megkíméljük. — Kérjük tehát a’ tisztelt közlő urat, vagy vonja viszsza vádját, vagy fejezze ki magát világosban, mert ha más talán nem sokat töprenkedik is illy vádakon, sem azok’ kerülésén, mi megvaljuk, hogy megyénknek jó hírét, nevét, díszét híven megőrzeni szeretjük. ’"'• Trencsin, aug. 11. Megyénkben kebelezett Pruszka helységben egy idő óta a’ szűk, ’s fáradsághoz nem alkalmazott ellátás miatt, gyermek-tanító kivántatott. Palugyay Imre ő méltósága, Nyitra’ őrködő főpapja ’s gondos atyja, jól tudván mennyi pótolhatlan mind szellemi ,mind pedig életbeli károk háramlanak a’ késő nemzedékekre is a’ serdülő gyermek’ nevelésének elhanyagolásából , — miután már azelőtt tehetsége szerint mint kassai, később pedig nyitrai püspöki megyéjében jótékonyságát nemzedékekről nemzedékekre kiterjeszté, kegyes és az ország’ közjavát elősegítő hatásával példánykint tündöklenék a’ jótékonyság egén, ’s magának az öröklét’ boldogságát megalapitá, — hogy ama tanítói terhes hiányt minél előbb betöltse, tisztelendő Greguska István nyitrai lelkész urat, a’ nevezett Pruszka helységnek jobb tanítóval ellátására szólítá fel. — A’ lelkes főpap’ felszólítása nem is maradt siker nélkül; ugyanis Greguska István ur, a’ méltóságos püspök urnák szándékát elősegítni kívánó , szülőhelyének Pruszka helységnek 1050 pengő forintot olly módon ajándékozott, hogy tanítója annak évenkinti kamatjaiból 60 pengő ftot nyerjen; a’ ki is a’ rendes tanítói megkivántató tulajdonokon kívül a’ nemzeti nyelvet is bírja, mellyben tanitványit oktathassa; mely Ilyet maga az alapító alapítványi levelében egyenesen meghagyott, hogy igy az alapitó’ nagylelkűsége által neveltetett növendékek vallásukhoz ’s hazájokhoz hiv polgárokká váljanak. — A’ méltóságos nyitrai püspök ur az országgyűlés’ befejezésével püspöki megyéjébe mindenek örömére visszatérvén, csüggedhetlen buzgósággal folytatja a’ rábízott nép’ javát eszközölni, így a’ bérmálás’ kiszolgáltatásán’s azon mind szellemi mind földi vigasztalásokon kívül, mellyeket a’ hozzá tódulóknak kioszt — múlt hónapban a’ kispapság’ évi vizsgálatain szinte jelen volt, ’s különféle a’ második félév alatt tanultakból az ifjúság elébe mind elméleti mind gyakorlati kérdéseket ten, ’s a’ felelőket buzdította. A’ közjót mindenképen elősegítő, fáradhatlan ’s buzgósággal teljes főpapot a’ mindenek atyja örök áldásaival árassza el! A’gazdasági Tudósítások’ ez idei 3 ik általányos sor szerint XII ik füzete még a’ hét végével a’ sajtót elhagyandja. Addig is tehát, mig tartalmát közlendjük, tisztelettel kéretnek a’ t. ez. előfizetők, hogy példányaikért a’ szerkesztőséghez alkalmat küldeni szíveskedjenek. A’ Mezei Naptár szinte sajtó alatt van, ’s remélhetőleg még a’ közeledő pesti vásár alatt meg fog jelenni. Költ Pesten, augustus’ 10 ikén 1840. Kacskovics Lajos s. k. gazd. egyes, titoknok.A’ m. gazdaság-egyesületi szőllőiskola mai naptól kezdve September’ 29-ig hetenkint kétszer, úgymint kedden és csötörtökön, reggel 9 órától 12-ig, délután 3tól 6-ig minden bortermesztőnek ’s szöllőmivelést kedvelőnek nyitva áll. Belépti jegyeket az egyesület’ titoknoki hivatalában (zöldfa utcza 373 sz. a.) és a’ n. Casinoban ingyen kaphatni. Költ Pesten, augustus’ 10. 1840. Mayerffy Xav. Ferencz. A’ júliusi ungvári vásáron köv. áron kelt a’ hazai termék: ökörbőr párja: 60—72 fr.; tehénbőré: 45—55 fr.; fürtös juhbőré: 7—8 fr.; olvasztott faggyú mázs: 52—53 fr.; nyersé: 32—33 fr.; sárgaviaszé: 200 fr.; muskatal dohányé: 34—48 fr.; középszerűé: 16—19 fr.; aldohányé: 10—12'/a fr.; 30 fokú szesz itezése 20/g kr., 20 fokú pályinkáé 17*/B kr. mind váltóban. Parisiis 1484. 17) Nicolai de Lira ,Postille in nov. Testam. etc. Norinbergae 1485. 18) Missale divinorum of Ficiorum, Alme ecclesiae Strigon. Venetiis 1486. 19) Anthonini A. Eppi florentini, tabulae ad omnem materiam Theol. Spirae 1487. 20) Joannis de Gerson Cancellarii parisiens, opera Parisiis 1488. 21) Aurelii Augustini, Liber de Trinitate Parisiis 1489. 22) Gentilis Fulginatis, cum textu Avicenne, de febribus, Venetiis 1490. 23) Valerii Martialis opera, Venetiis 1491. 24) S. Ambrosii Sermones XLIII. Basiliae 1492. 25) Dionis opusculum aureum, de Regno. Bononiae 1493. 26) Celsi Veronensis quissuasoria ad statum Venetum. Bononiae 1494. 27) I. Augustini, Sermones de tempore. Basileae 1495. 28) Raymundi de Sabunde ,,Theologia Naturalis. Argentínáé 1496. 29) Joannis Duns ,super 4 Libr. sententiar. Venetiis 1497. 30) S. Hieronymi Liber epistolarum Basiliae 1498. 31) Angeli Politiani, opera Liptiae 1499. 32) Gregoriini, Decretalium Libri 5 Venetiis 1500. Ezek és a’ többi, majd kétszáz Gutenberg’ századjában nyomtatott, csak ezen könyvtárban négy századokig megőrizett könyvek, mint annyi tiszteletes remek régiségek, tettleg bebizonyítják, hogy a’ magyar e’ művészetet már az ő kezdetében igen böcsülte, pártolta ’s előmozdította ; ugyan azért boldoguljanak Istenben az esztergomi érsekek, prímások, kanonokok, mint e’ könyvháznak nagylelkű ’s hallhatatlan néhai alkotói! De nyugodjanak egyszersmind Gutenberg, Faust, Lehoffer széles e’ világ számtalan kis, nagy könyvtáraival kiforgathatatlan örökös alpkövei ! Pribelyi Ferencit, theol. tanító és könyvtárnok. A’ francaia és angol journalisták. Angliában a’ hírlapok’ szerkesztőji vagy kiadói mindig a’ a’ legjelesebb, csaknem egyedüli szerzői czikkelyeiknek; munkáik idejök’ legnagyobb részét elfoglalják, ’s kényszerítik őket éjjel nappal dolgozni. E’ miatt ritkán jelennek meg társaságokban ; állásuk egyike azoknak, mellyek csak azért foglaltatnak el, mivel jobb épen nem találkozik; a’prozaiius polgár, ügyvéd, a’ gondolat nélküli piperecz csak félvállról tekintik a’journalistát, ha ez mindjárt születésre, műveltségre ’s észre nézve velük egy fokon áll, vagy tán őket mindenben felül is haladja. Francziaországban ellenben valamelly hírlap’ főszerkesztője többnyire elintézésre ’s főfelügyelésre szorítja hatását, ’s a’ segéddolgozók igen számosak. Minden franczia, ki irás tudását hiszi, k, ’s valamelly fiatal franczia épen olly büszke egy hírlapi czikk’ írásában, mint egy fiatal angol, ha jó beszédet tartott a’ parlamentben. Francziaországban egy első rangú political hírlap* szerkesztője mintegy 20,000 frank évjövedelemmel bir. Dolgozói minden sortól 30 vagy 50 centimet kapnak. A’ Journal des Débuts közönségesen egy czikkelyért 100 —150 ftot fizet, és Jules Janin ugyanettől, feuilletonaért nem kevesebbet mint 15,000 freot húz évenkint. Angliában kevés szerkesztő megy 1000 ft. styre, ’s az egyes czikkek igen roszul fizettetnek. A’ jobb angol lapoknak nevezetes költségei a’ parlamenti ’s egyéb alkalmu úgynevezett reporterek (tudósítók’) fizetései, kik rendkívüli eseteknél valóban fényesen fizettetnek. Angliában a’ hírlapok csupán a’ közvélemény tolmácsai; Francziaországban ellenben ők szabják meg azt. Angliában a’ hírlapnak legkevésbbé érdekes rovata a’ leading article, (vagy leaden article , ólom czikkek, mint Canning szerette nevezni); Francziaországban ellenben ezután néz legelsöbben mindenki. Angliában minden érdekesb ’s fontosb kérdések gyülekezetekben vagy lakomáknál jönnek vitatás alá; Francziaországban ellenben, ha a’ kamarák együtt nincsenek, a’ vélemények’ csaknem egyedüli küzdhelye a’ sajtó. Parlamenti szünidő alatt egy angol hírlap’ fele igen unalmas szónokok’ hosszú’s unalmas beszédeivel töltetik meg ; franczia hírlapokban ritkán találtatik parlamentkívüli szónokság’ valamelly mutatványa. Utóbbi években a’ franczia hírlapok lázadást szültek, ’s folytonosan ministeriumokat buktattak, mig az azon időbeli legbefolyásosabb angol lapok egyesületének egyedüli czélja volt az uj szegény törvény’ elfogadását akadályoztatni, ’s ezt sem érték el. Francziaországban egy statusférfi hírlapja által ismeretessé teheti magát, ’s ha elvei’ elfogadásának ideje beállott, a’ hírlaptól ministeriumba mehet át. Angliában egyetlen egy példa sincs arra, hogy valamelly journalista pusztán sajtós hatása által hatalomra vergődhetett volna. Angliában a’ hírlap lényegileg kereskedési nyerészkedés; Francziaországban, legalább az utóbbi időkig, lényegileg valamelly párt’ nyilatkozása, vagy vélemény’ orgánja. Angliában a’ hírlap szintolly úgy a’ mint egy régi bankferság vagy földbirtokosság. Semmit nem lehet nehezebben megnyerni, de nehezebben megsemmizni is , mint jó hirdetés megrendelőt, ’s épen ebben áll a’ hírlap’ valódi értéke. Midőn a’ Couriernek ezelőtt 10—12 év előtt csak néhány előfizetője volt, mégis Nagybritannnia. A’ felső ház’ jul. 31kei ülésében hosszú vita támadt az izlandi hatóság reformbill felett, melly harmadszor vala felolvastatandó. Ez meg is történt, de csak miután Lyndhurst lord által indítványozott néhány módosítványok a’ ministerek’ némelly nézeteik’ ellenében, illetőleg 58 szóval 42 ellen, ’s ismét 58 szóval 39 ellen, elfogadtattak. A’ káptalanok és társmonostorok’ megszorítására czélzó bili által — melly jelenleg a’felsőházi küldöttségben felvétetett, miután az illetők’ ügyvédei a’ ház’ sorompói előtt az exeteri püspök pedig a’ házban, hasztalan törekedtek e’ rendszabályt hátráltatni, káptalanokban és szerzetekben lakozó 72, és 312 szerzeteiktől távol lakó káptalanbeliek’ kanonokságai eltöröltessenek, ’s az általok húzott jövedelmek a’ lelkészi álláshelyek’ szaporítására, az alsóbb rendű papság’ jobb fizetésére, ’s kiterjedtebb vallási oktatásra fordittassanak. Fő kifogása az ellenzőknek, kik közt az Exeteri püspökön kívül még egyéb püspökök is találkoztak, mig ellenben az egyház’ legfőbbjei, mint a’ canterburyi érsek, londoni püspök, a’rendszabályt magok segíték elő— abban áll, hogy ama szerzetek az alapítók által bizonyos czélokra rendeltettek, ’s igy elfoglalásnak tekinthető, ha azok felfüggesztetnek, ’s azoknak jövedelmei más czélokra fordittatnak. Ellenben másik részről az mondatik, az alapítók’ valóságos czélja csakugyan a’ vallásbeli oktatás’ pártolásában ’s elősegítésében állott, ’s ha e’ czél az egyház’ és status’ véleménye szerint most más módon sokban elévethetik, akkor a’ parlamentnek szabadságában áll ezen