Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-17 / 66. szám

lói hatóság’ ülnöke, ’s helybeli iskolák’ érdemdús igazgató­ja’ elnöklése alatt. Legelsőbben is a’ két. hittudományból, annak méltóságához, ’s minden korra, ’s egész emberiség­re nézve legüdvösb érdekéhez képest, a’ tanuló ifjúság osz­tályonként vétetett szoros vizsgálat alá; ezt követék egyéb tanulmányokból a’ hó’ lefolytáig tartott rendes vizsgálatok, több tisztelt úri hallgatók’ szives figyelmétől kísértetve. 30kán a’ hatodik ’s ötödik iskolai tanítványok közül huszon­­ketten, különféle rendű és rangú vendégek’ becses jelenlé­tében, kötött és kötetlen beszédeket elszavalva, a’ szónok­latban szerzett ügyességükért mind a’ felemlített tudós és lelkes szónoki tehetségérül ismeretes iskolaigazgató, mind a’ számos úri hallgatók’ részéről nyilvános helyeslési szor­­galmak’ jutalmául ’s továbbra buzdító ösztönül nyerének. Ez alkalmi szavalattárgyak, valamint ezelőtt mindig, nem diákul és nemetül, mint a’ budai német hírlap hibásan köz­lé, hanem magyar és diák nyelven szerkesztvék, akkép adattak elő, hogy a’ magyaron kezdve, a’ diákkal felvált­va folyának, ’s magyarúl be is fejeztetének, miről az érin­tett hírlap’ érdemes szerkesztője helyben lévén, a’ nyomta­tásban megjelent, ’s vele közlött szavalatok’ tartalmából világos tudomást meríthetett, ’s az olvasó közönségnek he­lyes tudósítást nyújthatott vala. Végezetül Síkén a’ min­denhatónak tartozó mély hálaáldozat’ bemutatása után az ifjúság’ érdemszerinti osztályzatának, melly 461 tanulót számlál, nyilvánításakor czélszerűen osztatott ki Ilovácz’ magyarított leveleinek negyven példánya, mellyeket a’ t. m. t. társaság a’ három főbb iskolai ifjak’ számára , kik magokat a’ nemzeti nyelv’ tanulásában kitüntetek, ajándé­kozni kegyeskedett. A’ legszivesb hála ’s köszönet azon nemes lelkű férfiaknak , kik a’ tanulók’ szorgalmát ser­kentve, segédkezet nyújtanak a’ serdülő honfiak’ nevelésé­ben fáradozóknak! Várad-Olaszi, augo­lsején reggeli 9 órakor nagy szerencsétlenség ért bennünket. Hegyeink széleiben gaz­dag reménnyel biztattak, ’s dús kalászok lengtek mezeink­ben, midőn az egy hét óta, majd szünetlen szakadó, itt ott pedig pusztító rivanccsal elegy zápor, magasb fekvésű szüleink földét lesodró, gyenge fü­rteit lepaskoló, széna és gabona kalangyainkat részint elönté, részint pedig a’ par­tost­ helyekről elmosá. Lapályosabb földek vagy eső vagy árvíz alatt állnak, az aratatlan búza, zab, kukoricza pedig összevissza dőlve, kuszálvá, az elemek’ dulásinak szomorú képét viselik. Jelen pillanatban, Várad-Olaszi, Várad-Ve­­lencze, Várad-Váralja és Nagy-Várad egyesült városok alantabb fekvő utczáji, részint a’ Körös részint Pecze árö­­zöne alatt állnak, házak’ födelei, kapuk, palánkok, házi bu­torok s. t. úsznak a’ tajtékzó hullámokon, az úgy nevezett Porond város­résztől több ház végkép el van söpörve vagy halomba ontva ’s ugyanitt, mint beszélik, valami 4 ember veszté eddig életét. A’ felső hídnak tetemesebb baja még eddig nem történt, de az alsó szerfölött megromlott, ’s Nagy-Várad felől, már a’ parttól némileg el van szakaszt­va, úgy hogy , ha azon sok rom és gerenda, mi a’ hid ivei közzé szorult, történetesen ki nem mozdulnád, mind a’ hid azon része elszakad, mind az olaszi partok, mellyeket most e’ tolulás miatt a’ víznek majd egész ereje ostromol, még sokkal nagyobb veszélynek lesznek kitétetve. Az egyesült négy város nagy kiterjedésénél fogva minő károk történ­hettek, még nem tudhatni, mert a’ Körös árja Várad-Vár­­alján keresztül erőszakos utat nyitván magának , a’ hegyi rohamoktól szerfelett felduzzadt különben is szűk medrű Pecze folyamba, ezzel egyesülten, szinte sok szegényebb sorsú lakos házát ontotta le, ’s miután az eső jelenleg is sűrü záporban szakad alá, az áradás csökkenését, mellyet leginkább a’ körösvölgyi hegyek közt tegnap és tegnape­lőtt történt felhőszakadások állítanak elő, mostan talán re­mélnünk sem lehet. Hírből tudjuk, hogy a’ telegdi nagy hid még tegnap ketté szakadt, ’s a’ város, mint szinte Sza­­bölcs és Fugyi helységek merevűl vízben állnak ; hát még az alább fekvő Szent János, Tarján, Gyéres, V­izes Gyán, Harsán Szakál, Körösszeg, Homorog, Komádi, Csökmő ’stb. helységek, minő sorsot várhatnak magokra? mit várhata pedig leginkább Várad , ha e’ rémítő vész, még az éjjel olly erővel tör vala ki, mint viradta óta jelen pillanatig dü­höng? Bár a’ megyei és városi hatóságok, mit illy rögtön tenni lehete, a’ legkitűnőbb példát adának, mindazáltal Kom­lóni­ Antal és Selmeczi László ügyvéd urak , mérnök Kurucz András, orvos Grósz Fridrik ur szolgája Berkes Mihály, ’s még két ismeretlen emberbarát, kik egy a’ felső hidtól nem messze állott paticsház padlására szorult 8 vagy 10 sze­rencsétlent , saját éltök’ koczkáztatásával szinte négy órai kinos mu­nka után, mig t. i. az úszás közben kezeikből több­ször kiragadott kötelet, a’ dülőfélben álló ház egyik czölö­­péhez megköthették , ’s három vagy négyszál vasicappecsal hevenyében­ összetákolt gerendán, kettesével, (mert a’ len­ge lélekvesztő többet nem birt el) példátlan törekvéssel ki­szabadítottak. Sok, igen sok még ezeken kívül azon sze­rencsétlen porondi lakosok’ száma, kik a’ as szivü orvos Grósz Fridrik ur által rögtön készíttetett tutajokon, s ugyancsak ő általa gazdagon fizetett hevenyész révészek által, a’ mai elkerülhetően halál torkából kiragadtattak. Kö­szönet az emberiség’ nevében az illy emberbarátoknak! Köszönet a’ kereszténység’ nevében az illy keresztény zsi­dóknak ! (J—r) A’ Sürgöny'1 f. aug. 13ról folyo szaronban egy czik­­kely közöltetik Szekszárdim! aug. Szól, melly minket is ér­dekelvén, közölni jónak láttuk : „Egy szekszárdi levelező a flirnek’ egyik utóbbi ’s a’ Sürgöny 9. számában a’ tolna megyei gyűlésnek némelly tárgyai után azt is közli , hogy a’ Nádor ő főherczegségéhez rögtön ítélő hatalomért ese­dező felirás terje­sztetett, és e’ kérelem’ támogatására néz­ve jónak látta Tolna megye békés polgárainak erkölcsi szelíd érzetük’, ’s erényes tulajdonukat kétes homályba burkolva a’ nagy közönség előtt föltüntetni; legalább igy lehet csak e’ sorokat érteni: ,,A’ majd nem mindennapi rablások, gyilkolások miatt a’ személy és vagyonbeli bá­torság olly szomorú állapotra jutott e’ megyében, hogy mind az utasok mind a’ lakosok kénytelenek magokat szük­séges óvószerekkel ellátni stb.“ Igaz ugyan, hogy v­olna vgye a’ rögtön ítélő hatalomért annál fogva, mivel már a féktelen rablók dulásaikat szerte űzik, és a’ vagyonbeli bá­torság veszélyeztetve van, a’ szomorúbb következmények’ elhárítása tekintetéből a’ Nádor ő fenségéhez alázatos fel­írást terjesztett; de hiszen e’baj nem csak egy pár év óta, mint a’ tisztelt levelező úr állítja, hanem korábban is érez­hető volt, csak hogy néha lecsillapulva, máskor ellenben kitörve valánk azt kénytelenek tűrni; egyébiránt nem csak Tolna ügye egyetlen e­­rosz emberek rémletes ijeszt­getésben, hanem azok másutt is, még pedig sokkal sűrűb­ben, vakmerőbb alakban mutatkoznak. — A­ajha sehol sem léteznének! Igen téved a’ tisztelt közlő úr továbbá, ha azt mondja, hogy „Az emberi társaságnak ezen söpredéke leginkább a’ Duna’ mentében fekvő helységekben, úgy mint Dunaföldváron, Bölcskén, Pakson és Szekszárdon lap­pang“ — mert hiszen ha ezen legnépesb helyeken sűrűb­ben találkoznak is gonosztévők — azt csodálni nem lehet; mivel tekintsünk ezekhez népességre hasonló helyeket, mindenütt fogunk bizonyosan annyit, ha nem többet—mint épen e’ megrovott helyeken, lelni, — azért tehát felesleg volt a’ tisztelt közlő urnák épen e’ helyeket er­kölcsi rom­lottsággal bélyegezni, — e’ szerint ha valaki e’ sorokat olvasta, ki Tolna vármegyét még teljesen nem ismeri — szép kis fogalma lehet lakosairól. Ha még is azokat a’ helyeket jelölte volna ki a’ t. közlő úr, hol valóban er­kölcsükben romlott legtöbb rész emberek találkoznak, akkor már csak elhallgatnék, hanem igy elárulja gyar­­lóságát, hogy szülő megyéjének, még csak szellemi tekin­tetben sem ismeri minden helyeit, — mert ha tudni akar­ja, ollyan épen más helységekben, mellyeket érintésbe sem hozott, találkoznak, — de neveiket még is megkímél­jük. — Kérjük tehát a’ tisztelt közlő urat, vagy vonja visz­­sza vádját, vagy fejezze ki magát világosban, mert ha más talán nem sokat töprenkedik is illy vádakon, sem azok’ ke­rülésén, mi megvaljuk, hogy megyénknek jó hírét, nevét, díszét híven megőrzeni szeretjük. ’"'•­ Trencsin, aug. 11. Megyénkben kebelezett Pruszka helységben egy idő óta a’ szűk, ’s fáradsághoz nem alkalmazott ellátás miatt, gyermek-tanító kivántatott. Palugyay Imre ő méltósága, Nyitra’ őrködő főpapja ’s gon­dos atyja, jól tudván mennyi pótolhatlan mind szellemi ,mind pedig életbeli károk háramlanak a’ késő nemzedé­kekre is a’ serdülő gyermek’ nevelésének elhanyagolásá­ból , — miután már azelőtt tehetsége szerint mint kas­sai, később pedig nyitrai püspöki megyéjében jótékony­ságát nemzedékekről nemzedékekre kiterjeszté, kegyes és az ország’ közjavát elősegítő hatásával példánykint tün­­döklenék a’ jótékonyság egén, ’s magának az öröklét’ boldogságát megalapitá, — hogy ama tanítói terhes hi­ányt minél előbb betöltse, tisztelendő Greguska István nyit­rai lelkész urat, a’ nevezett Pruszka helységnek jobb ta­nítóval­ ellátására szólítá fel. — A’ lelkes főpap’ felszó­lítása nem is maradt siker nélkül; ugyanis Greguska István ur, a’ méltóságos püspök urnák szándékát elősegít­­ni kívánó , szülőhelyének Pruszka helységnek 1050 pengő forintot olly módon ajándékozott, hogy tanítója annak évenkinti kamatjaiból 60 pengő ftot nyerjen; a’ ki is a’ rendes tanítói megkivántató tulajdonokon kívül a’ nemzeti nyelvet is bírja, mellyben tanitványit oktathassa; mely­ I­lyet maga az alapító alapítványi levelében egyenesen meg­hagyott, hogy igy az alapitó’ nagylelkűsége által nevelte­tett növendékek vallásukhoz ’s hazájokhoz hiv polgárokká váljanak. — A’ méltóságos nyitrai püspök ur az országgyű­lés’ befejezésével püspöki megyéjébe mindenek örömére visszatérvén, csüggedhetlen buzgósággal folytatja a’ rábí­zott nép’ javát eszközölni, így a’ bérmálás’ kiszolgáltatá­sán’s azon mind szellemi mind földi vigasztalásokon kívül, mellyeket a’ hozzá tódulóknak kioszt — múlt hónapban a’ kispapság’ évi vizsgálatain szinte jelen volt, ’s különféle a’ második félév alatt tanultakból az ifjúság elébe mind elmé­leti mind gyakorlati kérdéseket ten, ’s a’ felelőket buzdí­totta. A’ közjót mindenképen elősegítő, fáradhatlan ’s buz­gósággal teljes főpapot a’ mindenek atyja örök áldásaival árassza el! A­­’gazdasági­ Tudósítások’ ez idei 3 ik álta­lányos sor szerint XII ik füzete még a’ hét végével a’ saj­tót elhagyandja. Addig is tehát, mig tartalmát közlendjük, tisztelettel kéretnek a’ t. ez. előfizetők, hogy példányai­kért a’ szerkesztőséghez alkalmat küldeni szíveskedjenek. A’ Mezei­ Naptár szinte sajtó alatt van, ’s remélhetőleg még a’ közeledő pesti vásár alatt meg fog jelenni. Költ Pesten, augustus’ 10 ikén 1840. Kacskovics Lajos s. k. gazd. egyes, titoknok.­­A’ m. gazdaság-egyesületi szőllőiskola mai naptól kezdve September’ 29-ig hetenkint kétszer, úgymint kedden és csötörtökön, reggel 9 órától 12-ig, délután 3tól 6-ig minden bortermesztőnek ’s szöllőmivelést kedvelőnek nyitva áll. Belépti jegyeket az egyesület’ titoknoki hivata­lában (zöldfa utcza 373 sz. a.) és a’ n. Casinoban ingyen kaphatni. Költ Pesten, augustus’ 10. 1840. Mayerffy Xav. Ferencz. A’ júliusi ungvári vásáron köv. áron kelt a’ hazai ter­mék: ökörbőr párja: 60—72 fr.; tehénbőré: 45—55 fr.; fürtös juhbőré: 7—8 fr.; olvasztott faggyú mázs: 52—53 fr.; nyersé: 32—33 fr.; sárgaviaszé: 200 fr.; muskatal dohányé: 34—48 fr.; középszerűé: 16—19 fr.; aldohányé: 10—12'/a fr.; 30 fokú szesz itezése 20/g kr., 20 fokú pá­­lyinkáé 17*/B kr. mind váltóban. Parisiis 1484. 17) Nicolai de Lira ,Postille in nov. Testam. etc. Norinbergae 1485. 18) Missale divinorum of Ficiorum, Alme ecclesiae Strigon. Venetiis 1486. 19) Anthonini A. Eppi floren­­tini, tabulae ad omnem materiam Theol. Spirae 1487. 20) Jo­­annis de Gerson Cancellarii parisiens, opera Parisiis 1488. 21) Aurelii Augustini, Liber de Trinitate Parisiis 1489. 22) Genti­­lis Fulginatis, cum textu Avicenne, de febribus, Venetiis 1490. 23) Valerii Martialis opera, Venetiis 1491. 24) S. Ambrosii Sermones XLIII. Basiliae 1492. 25) Dionis opusculum aureum, de Regno. Bononiae 1493. 26) Celsi Veronensis quissuasoria ad statum Venetum. Bononiae 1494. 27) I. Augustini, Sermo­nes de tempore. Basileae 1495. 28) Raymundi de Sabunde ,,Theologia Naturalis. Argentínáé 1496. 29) Joannis Duns ,su­per 4 Libr. sententiar. Venetiis 1497. 30) S. Hieronymi Liber epistolarum Basiliae 1498. 31) Angeli Politiani, opera Liptiae 1499. 32) Gregorii­­ni, Decretalium Libri 5 Venetiis 1500. Ezek és a’ többi, majd kétszáz Gutenberg’ századjában nyomtatott, csak ezen könyvtárban négy századokig megőrizett könyvek, mint annyi tiszteletes remek régiségek, tettleg bebi­zonyítják, hogy a’ magyar e’ művészetet már az ő kezdetében igen böcsülte, pártolta ’s előmozdította ; ugyan azért boldogulja­nak Istenben az esztergomi érsekek, prímások, kanonokok, mint e’ könyvháznak nagylelkű ’s hallhatatlan néhai alkotói! De nyu­godjanak egyszersmind Gutenberg, Faust, Le­hoffer széles e’ világ számtalan kis, nagy könyvtáraival kiforgathatatlan örökös alpkövei ! Pribelyi Ferencit, theol. tanító és könyvtárnok. A’ francaia és angol journalisták. Angliában a’ hírlapok’ szerkesztőji vagy kiadói mindig a’ a’ legjelesebb, csaknem egyedüli szerzői czikkelyeiknek; mun­káik idejök’ legnagyobb részét elfoglalják, ’s kényszerítik őket éjjel nappal dolgozni. E’ miatt ritkán jelennek meg társaságok­ban ; állásuk egyike azoknak, mellyek csak azért foglaltatnak el, mivel jobb épen nem találkozik; a’prozaiius polgár, ügy­véd, a’ gondolat nélküli piperecz csak félvállról tekintik a’jour­­nalistát, ha ez mindjárt születésre, műveltségre ’s észre nézve velük egy fokon áll, vagy tán őket mindenben felül is haladja. Francziaországban ellenben valamelly hírlap’ főszerkesztője többnyire elintézésre ’s főfelügyelésre szorítja hatását, ’s a’ segéddolgozók igen számosak. Minden franczia, ki irás­ tu­­dását hiszi, k­, ’s valamelly fiatal franczia épen olly büszke egy hírlapi czikk’ írásában, mint egy fiatal angol, ha jó beszé­det tartott a’ parlamentben. Francziaországban egy első rangú political hírlap* szerkesztője mintegy 20,000 frank évjövede­lemmel bir. Dolgozói minden sortól 30 vagy 50 centimet kap­nak. A’ Journal des Débuts közönségesen egy czikkelyért 100 —150 ftot fizet, és Jules Janin ugyanettől, feuilletonaért nem kevesebbet mint 15,000 freot húz évenkint. Angliában kevés szerkesztő megy 1000 ft. styre, ’s az egyes czikkek igen ro­­szul fizettetnek. A’ jobb angol lapoknak nevezetes­ költségei a’ parlamenti ’s egyéb alkalmu úgynevezett reporterek (tudósítók’) fizetései, kik rendkívüli eseteknél valóban fényesen fizettetnek. Angliában a’ hírlapok csupán a’ közvélemény tolmácsai; Franczia­országban ellenben ők szabják meg azt. Angliában a’ hírlapnak legkevésbbé érdekes rovata a’ leading article, (vagy leaden ar­ticle , ólom czikkek, mint Canning szerette nevezni); Fran­cziaországban ellenben ezután néz legelsöbben mindenki. Ang­liában minden érdekesb ’s fontosb kérdések gyülekezetekben vagy lakomáknál jönnek vitatás alá; Francziaországban ellen­ben, ha a’ kamarák együtt nincsenek, a’ vélemények’ csaknem egyedüli küzdhelye a’ sajtó. Parlamenti szünidő alatt egy angol hírlap’ fele igen unalmas szónokok’ hosszú’s unalmas beszédei­­­­vel töltetik meg ; franczia hírlapokban ritkán találtatik parlament­­kívüli szónokság’ valamelly mutatványa. Utóbbi években a’ fran­czia hírlapok lázadást szültek, ’s folytonosan ministeriumokat buktattak, mig az azon időbeli legbefolyásosabb angol lapok egyesületének egyedüli czélja volt az uj szegény törvény’ el­fogadását akadályoztatni, ’s ezt sem érték el. Francziaország­ban egy statusférfi hírlapja által ismeretessé teheti magát, ’s ha elvei’ elfogadásának ideje beállott, a’ hírlaptól ministeriumba mehet át. Angliában egyetlen egy példa sincs arra, hogy vala­melly journalista pusztán sajtós hatása által hatalomra vergőd­hetett volna. Angliában a’ hírlap lényegileg kereskedési nye­részkedés; Francziaországban, legalább az utóbbi időkig, lé­nyegileg valamelly párt’ nyilatkozása, vagy vélemény’ orgánja. Angliában a’ hírlap szintolly úgy a’ mint egy régi bankferság­­ vagy földbirtokosság. Semmit nem lehet nehezebben megnyerni, de nehezebben megsemmizni is , mint jó hirdetés megrendelőt, ’s épen ebben áll a’ hírlap’ valódi értéke. Midőn a’ Couriernek ezelőtt 10—12 év előtt csak néhány előfizetője volt, mégis Nagybritannnia. A’ felső ház’ jul. 31kei ülésében hosszú vita támadt az izlandi hatóság­ reformbill felett, melly harmadszor vala felolvastatandó. Ez meg is történt, de csak miután Lynd­­hurst lord által indítványozott néhány módosítványok a’ ministerek’ némelly nézeteik’ ellenében, illetőleg 58 szó­val 42 ellen, ’s ismét 58 szóval 39 ellen, elfogadtattak. A’ káptalanok és társmonostorok’ megszorítására czél­­zó bili által — melly jelenleg a’felsőházi küldöttségben fel­vétetett, miután az illetők’ ügyvédei a’ ház’ sorompói előtt az exeteri püspök pedig a’ házban, hasztalan törekedtek e’ rendszabályt hátráltatni, káptalanokban és szerzetekben lakozó 72, és 312 szerzeteiktől távol lakó káptalanbeliek’ kanonokságai eltöröltessenek, ’s az általok húzott jövedel­mek a’ lelkészi álláshelyek’ szaporítására, az alsóbb rendű papság’ jobb fizetésére, ’s kiterjedtebb vallási oktatásra fordittassanak. Fő kifogása az ellenzőknek, kik közt az Exeteri püspökön kívül még egyéb püspökök is találkoztak, mig ellenben az egyház’ legfőbbjei, mint a’ canterburyi érsek, londoni püspök, a’rendszabályt magok segíték elő— abban áll, hogy ama szerzetek az alapítók által bizonyos czélokra rendeltettek, ’s igy elfoglalásnak tekinthető, ha azok felfüggesztetnek, ’s azoknak jövedelmei más czélok­ra fordittatnak. Ellenben másik részről az mondatik, az alapítók’ valóságos czélja csakugyan a’ vallásbeli oktatás’ pártolásában ’s elősegítésében állott, ’s ha e’ czél az egy­ház’ és status’ véleménye szerint most más módon sokban elévethetik, akkor a’ parlamentnek szabadságában áll ezen

Next