Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-17 / 66. szám

más használati módot meghatározni, nem vágván bele a’ most vele élők’ jogaiba, miután úgy is azoknak jövedelmei csak a’ beállandó megüresedések’ esetében fognak az új czélra használtatni. A’ Morning­ Advertiser azon véleményben van, hogy a’ többi hatalmasságoknak, miután a’ franczia ministerium vo­nakodott valamelly egyezkedésben résztvenni, hatalmában állott az alkudozásokat tovább folytatni, a’ franczia kor­mánnyal­ minden további közlések nélkül. Más mód min­den diplom­atiai szokás elleni volna, és Francziaország sem tett máskép Angliával, szövetségében, vonatkozólag az antiverpi fellegvár’ ostromlására, ’s a’ belga teljesség, (integritás) fentartására. „Ha Lajos Fülöp’ kormánya — úgy mond a’ nevezett lap — fegyverhez fog, akkor az a’ kormány’ harczaleend, ’s nem Francziaországé. Igen jól tudjuk, mellyek az önmagára hagyott Francziaország’ se­gédforrásai, de a’ nagy európai hatalmasságokkal­ háború­nak egyetlen eredménydús fordulata az lenne, hogy a’ de­­mocratiai elem felélesztetnék, azaz, a’ nemzetek fellázit­­tatnának. Lesz e elég merész Lajos Fü­löp vagy Thiers ur, illy mozgalom’ élére lépni? Csak idézzék elő Francziaor­szág’ democratiai villanyos szellemét, ’s fejeik talán az el­sők fognak lehűlni. E’ szerint azt hisszük , hogy illy ese­ménytől nem tarthatni. Az emberiség’ legbecsesb érdekei szenvedhetnek csorbát Anglia ’s Francziaország közti ösz­­szeü­tközés által; e’ két nemzet, szerencsére, az európai művelődés’és felvilágosodott szabadság’ élén áll; engedje az ég, hogy e’ szép helyzetet békében egymás mellett még sokáig megtarthassák, az elnyomottak’ védelmére, ’s tulajdon érdekeik által az emberiség’ közérdekei’ javításá­nak munkálatára.“ A’ Morning-Herald a’ Thiers ur által vett rendszabá­lyok felett megjegyzi: „Ha Anglia szavak által elhagyná magát rezzentetni, akkor Thiers ur’ nyilatkozványa fe­lett meg lehetne ijedni; de mi nem vagyunk olly érzéke­nyek mint szomszédaink , ’s jól tudjuk, hogy ezek pusztán szavak,’s nem egyebek. Francziaországnak ’s Angliának sokkal több józan eszék van, hogy sem azért egymásba kapjanak, mivel Mehemed-Ali dicsvágyóbb, mind Palmerston lordnak tetszik; nehány diplomatiai jegyzékek fognak vál­tatni, de a’ háború előttünk lehetetlennek látszik; előbb inkább kilépnének a’ ministeriumból, mind Thiers­ur, mind Palmerston lord.“ E’ lap csak a’ felett fejezi ki aggodal­mát, hogy az angol ’s franczia hajósereg, ha mindketten ugyanazon egy tengeri vonalokon czikáznak, ’s a’ franczia hajók azt a’ parancsot kapnák, hogy az egyiptomi hajókat angol kalózok ellen védelmezzék, könnyen egymásba kap­hatnának. A’ chartisták ismét mozognak, ketten közülök, Lavet és Collins, börtöneikből kibocsátottak, ’s Birminghamban nem rég ismét mintegy 15—20,000nyi egyedből álló chartista menet tartatott. A’ csend azonban nem zavartatott meg. Az újabb chartista mozgalmakról az ango­llír Courier következőt közöl: „Sem a’chartisták’utóbbi veresége, sem vezérlőik bebörtönzése’s száműzése nem törék meg bátorsá­gokat’s nem törték el őket kétségbeeséssel; sőt ellenkezőleg ők ismét felléptek,’s elszórt erejöket, önkifejezésük szerint, erkölcsi ’s szenvedőleges ellenszegülés’ zászlója alatt ösz­­szegyűjtik. Már is elhatározták Manchesterben gyűlést tartani, ’s követeiket is kinevezték, kik ott ülni fognak. Múlt szerdán este, szabad ég alatt Clerkenwellgrenben gyűlést tartottak, ’s a’ londoni munkások képviselőjéül egy Spar nevű embert választottak. Egyesületet is akarnak al­kotni, hogy a’közelebbi közválasztásoknál olly férfiak’ vá­lasztását biztosítsák, kik chartisták, vagy a’ chartismus­­nak hódolnak. Olly helyeken, hol csak egy választás fog történni, ott tulajdon erejükben bizakodnak; hol azonban két tag választatik, ott a’torykhoz vagy whigekhez csatla­koznak, hogy két választott közül legalább egy chartista küldethessék az alsóházba. E’ választások költségei’ fede­zésére azonnal pénzalap gyüjtessék össze. Lavel egyike a’ kiszemelt jelölteknek. A’ londoni chartisták elhatározot­­tak azon lakoma alkalmával, melly aug. 3kán Lavel és Col­lins tiszteletére tartatik, erejök’ nagy kifejtését kimutatni. Vakley ur fog elnökösködni, ’s több más parlamenti tagok hivatalosak. Francziaország. Strassburgból következő telegrafi sürgönyt veszünk aug. 7kei estéről, melly az nap érkezett szinte Párisból: „Páris, aug. 7. 1840. Bonaparte Lajos­ részéről újabb m­e­­rény történt Boulogneban aug. fikán; tüstént elfogatott’s e’ város várában őrizet alatt tartatik. Az őrsereg, a’ nem-­­­zeti őrség’ ’s lakosság’ viselete , minden dicséreten felül felséges volt.“ A’ papirospénz’ értékének tetemes csökkenése Páni­ban nagy benyomást tett. A’ Courrier français inti a’ közön­séget, hogy igen nyugtalanító hírek által ingadozásba ne hozassa magát.‘A’ helyzet komoly, de a’ veszély nem olly igen közel. Párisban és Londonban azon elterjedt hír, misze­rint Guizot úr Londonban útleveleit kivánta volna, tökéle­tesen a’ légből kapott. Sőt inkább az angol cabinet barát­ságos szókkal élt,’s a’franczia kormánnyal elhitetni i­gyek­­szik, hogy benne legjobb szövetségesét találja. A’ la France legitimistái lap fejezetén ezeket közli, nagy betűkkel: Fel vagyunk hatalmazva kinyilatkoztatni, hogy X. Károly örököse semmi lépést magáénak el nem is­mer, melly felséges atyjának vendégszerető földön békében nyugvó csontjainak átszálítása végett tétethetnének. 30,000 ft. stgre becsültetett. A’ Times hírlap igen értéke alatt becsültetnék, ha csak fél millió font sterlingre (öt millió pengő) tétetnék. Francziaországban nem érdemes hírlapot több évekre megvenni, mert valamelly kedvelt dolgozótárs’ halála a’ legjobb lapra nézve is veszélyes volna. Angliában az egész somma, melly a’ ministeriumnak titkos költségekre megengedtetik, nem elégséges valamelly másodrangu hírlap’ megvételére ; az oppositio’ orgánja sem nem fizettetik, sem nem vétetik meg. Francziaországban ellenben a’ kormánynak igen kevésbe kerül egy hírlapi megvétele, vagy alapítása, vagy egy másik’ emelése, mivel a’ szerkesztőt hivatalba teszik, ’s ha e’ tactica gyakrabban nem használtatik, ez onnan van, hogy a’ journalismusnak mindig uj fejei nőnek, mint a’ hydrának a’ my­­thologiában. A’ legjobb, mit a’ franczia politicus írókra nézve kedvezőt mondhatunk az, hogy vitatkozásaiknál is bizonyos il­­ledelmet mindig szem előtt tartanak, a’ legroszabb ellenben, mit az angol journalistákról mondhatni, az, hogy nyelvök többnyire a’ halárus asszonyok’ szótárából kölcsönözött. Függelék. A’ franczia hadsereg’ valóságos állapotra következő: 335,360 ember minden fegyvernem és 64,242 ló. Ezekből 274,631 ember és 49,631 ló Francziaország’ különféle város őrségeiben vannak elosztva, 60,731 ember és 12,103 ló Afrikában. Az összeírtak szolgálatideje hét év, ’s mostanig a’ katonaszedés évenkint 80,000 főre ment. E’ szerint a’ kormány hét évi járandóságról 560,000 emberről — vagy is beszámítván a’ megholtakat és az Afrikában levő seregeket, 450,000 kato­náról rendelkezhetik. — Franczia lapok a’ közép tengeren lé­vő franczia haderőről is körülményes adatokat közölnek, mely­­lyek szerint az 13 sorhajóból áll, köztök kettő 120 ágyúval egészen indulásra készen. Nyolcz a’ sorhajókból képezi a’ zárvonalt keleten, négy Tunis előtt horgonyoz, egy a’ touloni kikötőben. A’ touloni hadszertár víztartójában továbbá négy van felkészítésre, közülök egy 120, három 80 ágyúval. Ezeknek sept. elejéig készen kell lenniük, a’ midőn a’ franczia közép­tengeri hajó had­az, ütközetre kész sorhajót számláland. Három hónap alatt nyolcz sorhajó és 10—12 fregát (a’ Quotidien­­ne 13-at mond) készíttethetik fel, és igy az egész hajóhad 25 sorhajót és 24 fregátot számlálna, ide nem értve a’ naszád brigg és hadi gőzhajókat. E’ hatalmas tengeri hadiszerekkel a’ katonaság nincs kellő arányban ’s igy felette nehéz volna, mindazon hatalmas sorhajókat ellátni emberekkel, mellynek egyike is több ezer kezet kíván. Csak nehezen — mond at Quo­­dienne — lehetne Francziaország’ minden kikötőiben 10,000 hajós katonaságot találni. Hadi hajó szerekre nézve — hiszi a’ Liede — az angol tengeri hatalom sok tekintetben hátrább van a’ francziánál, erőssége ellenben a’ tetemes számú matrózok­ban van. Drezdában rövid idő óta állatkínzók ellen, egyesület ala­kult, mellynek elnökei a’ fő udvari hitszónok Amon dr. és Lan­­genn dr. titkos tanácsos. A’ tagok lajstroma ’s az egyesület’ rendszabályai most jelentek meg nyomtatásban. — A’ múlt év­ben hasonló czélra alakult egyesület Nürnbergben ; létesülése’ rövid ideje alatt nem csekély számú részvevőket nyert, ’s em­berbaráti működésének már is több üdvös gyümölcseit látá érteni. Évi tudósítása hir szerint nem sokára meg fog nyomtatásban jelenni. (N. Korr.) A’­híresen ismert Desjardins után tervezett magassági földabroszai minden egyébb illynemű dolgozatokat felülmúlnak, tökéletesség, érthető világos jelek, hibátlanság és festői képcso­­portozatai (Grupphrung) által. E’ munka nagy ivrétben jelent meg ’s Bécs’ minden műboltjaiban megszerezhető 3 p. írtért. Pon­tos áttekintését adja a’ legnevezetesb hegyeknek, mellyek tete­mesen felemelkedve mutatkoznak a’ tenger­szin felett. A’ rend­­szabályosan osztályozott képcsoportozatok, könnyebb eligazo­dás okáért festékek által különböztetnek meg, valamint a’ tűzo­­kádó hegyek is. Hátul a’ Himalája-piramisok láthatók a’ képen, mellyek a’ természetben 26,000 lábnál magasabban emelkednek a’ tengerszin felett. E’ lapon egyszersmind a’ városok’, helysé­gek’ templomok’, emlékek, tavak’ ’stb. magasságai is kijeleltet­­nek, mi a’ mű’ becsét még inkább emelé. A’ szerző általunk is dicséretesen említett állása által érdemlett méltánylást és nevet szerzett magának, a’jelen műve által pedig még inkább bebizo­­nyitá ismereteit a’ geographiai fü­rkészetek’ körében. Spanyolország- M­a­d­r­i­d­­, julius’ 28-dikai levelek szerint még folyto­nosan uralkodik ott az ingerültség, ’s a’ rend fentartásáral intézkedések még mindig tartanak; a’nyugalom azonban a’ Correo National elleni autó ha­fé óta, nem zavartatott többé. Buerens general neveztetett ki Madrid’ polgári kor­mányzójának (xefe politico). Barcellonai, jul. 23-ai levél állítja, hogy Victoria herczeg az ottani várostanácsnak he­ves szemrehányásokat tett az utóbbi csendzavargások, név­­szerint egy polgárnak lakásábani meggyilkoltatása végett, ’s e’ hatóság több tagjait, kik neki ellenmondanak, meg­­kardlapozta. Tristani ’s Muchayo cataloniai carlosi főnökök, kiknek franczia földrei átlépésük hamisan jelentetett, még csak igen kevés legénységgel bírnak. De elhatározottak, csak legvégsőbb esetben Francziaországba futamlani. Németország. A’ porosz statuslap Posenból, aug. Őröl jelenti: A’ du­­nini érsek épen most, este 9­/2 órakor, érkezett Kolberg­­ből ide, ’s lakásába leszállott. Bonn, aug. 1. Aradt tanító, első felolvasása alkalmá­val a’ tömve volt hallgatósági teremben köz tetszés, üdvöz­lés­ és éljen- kiáltásokkal fogadtatott, melly felolvasása’ végénél megujittatott. Köln, aug. 4. Ma délutáni 5 órakor Victoria, felsége­sen felékesitett düsseldorfi gőzösön érkeztek ide Koblencz­­ből az orosz császárné ő felsége, Olga nagyherczegné ő cs. magassága’, valamint a’ porosz herczeg ’s hollandi her­­czegnő magas kíséretében. A’ virágokkal ékesített, ’s lo­bogóikkal ünnepélyesen kifejtett hajóktól környezett kiszál­lító hídon a’ katonai ’s polgári hatóságoktól fogadtatva, — a’ fenséges utazók azonnal a’ főegyházba mentek, ’s annak ritkaságainak, névszerint javítási munkálatainak megszem­lélésére, némi időt fordítottak, még azon este visszautazá­sokat megkezdendők. Hozzánk érkezett hirek szerint a’ felséges uralkodóné már holnapután Darmstadtba szándéko­zik érkezni, hol a’ hassiai nagyherczegi udvart több napi látogatásával akarja megtisztelni. Darmstadtból ő felsége Baden-Badenbe­ szándékozik, ott mintegy 14 napig utógyó­gyítást nyerendő. Svéczia, Stockholméul. 31. A’ király ő felsége az alaptör­vény’ változtatására két javaslatot terjeszte a’ rendek elé­be, mint 1) A’ királynak a’ felsőtörvényszéknél eddig jogai közé tartozott két szavának eltörlesztésére (mint már előbb fel volt terjesztve); 2) A’ legfelsőbb törvényszék’ azon jo­gának megsemmítésére, miszerint az országgyűlés’ közideje alatt hatalmában állott törvény magyarázatokat kibocsáta­ni. Mind a’ két javaslat köztetszést nyert, csak a’ Szvensz­­ka Minerva terheli a’ legnagyobb helytelenítéssel, ’s a’ mi­nistereket vádolja, „hogy a’királyt aláírásra bírták, egy kis népszerűség’ megnyeréséül.“ Paykull Gusztáv báró, a’ kir. titkos tanács’ első titoknoka elbocsáttatott. Bonde báró a’ párisi követségnél tisztijegyző, és Wetlerstedt Vilmos kama­­rásurfi cabinettitoknokoknak neveztettek ki. — Posse gróf igazság minister, ’s Stjernefeld báró, külügyi minister, el­­bocsáttatásukat benyújtók. A’ Staals-Tiduing közli azon le­ Egyiptom. Alexandria, jul. 13. Sami bei ma reggel Nil gőzfre­­gaton ismét visszaérkezett Konstantinápolyból. Mindjárt megérkezésekor meglátogató őt a’ basa a’ vesztegházban. úgy látszik e’ követség, mellyre Mehemed-Ali olly nagy bi­zalommal számolt, egészen sikeretlen maradt. Mehemed- Ali azóta igen rosz kedvű, meghittjei közül senki sem me­részel újságok után tudakolni, tudván, hogy a’ basa azokat soha sem hallgatja el, ha csak némileg is kedvezően hang­zanak. — Az angol gőzössel legrémítőbb hirek érkeztek Syriából. — Az egyiptomiak, de leginkább az albániaiak a’ legborzasztóbb kegyetlenségeket követték el a’ hegyek­ben , asszonyokat és gyermekeket meggyilkolván, egész falukat elpusztítván, sőt még az oltárnál miséző papokat is lekonczolván. Ez ocsmány tettek a’ basa’ érdekeinek Eu­rópában okvetetlen kárára lesznek. Tudta, mit tesz, midőn az albaniaikat Syriába küldötte; valljon nyugtán nézendi e most a’ keresztény Europa, mikép ártatlan keresztények ezerenkint öletnek, becstelenittetnek és kinoztatnak? Mond­ják, a’ Beirutban összegy­űlt hadsereg csak azután bocsá­­tatott a’ hegyekre, midőn a’ lázadók Osman basának és Besh­ emirnek már meghódoltak; azonban minden még nem látszik bevégzettnek lenni; az elkövetett hallatlan kegyet­lenségek a’ hegylakosok’ egy részét kényszeríték , hozzá­­férhetlen zugaikba visszavonulni, a’ honnan ismét kitörend­­nek, mihelyt a’ hadsereg eltávozik. Ezt 22-kén Beirutba visszavárják. E’ szerencsétlen Syria tehát már ne éldeljen soha nyugalmat. De Mehemed-Alinak, mellyik alattvalója is reménylhet nyugalmat? — Tegnap a’ basa egyik gőzö­sének Beirutbeli megérkezte után azonnal parancs adatott három sorhajónak Syriába vitorlázandónak, induláshoz fel­készítésére, mi czélra, nem tudatik, talán az albániaiak’ visszah­ozatalára! Kiváncsi vagyok, a’ követ urak teendnek e lépéseket a’ basánál a’ szerencsétlen hegylakosok’, leg­alább az ártatlan rész’javára? az elrablott tulajdon, lega­lább résznyire , vissza fog ’ adatni. Beirat ezzel tömve van, és csekély áron adatik el minden. Beirut kapui előtt 3000 juh 300 po­ftért adatott el. A’ legújabb tudósítások Alexandriából jul. 19ről kö­vetkező részletes­ adatokat közölnek az utolsó syriai ese­ményekről: „A’ lázadó Libanon hegylakosok elleni megtá­madás, melly az alkirály által jól előre volt határozva, i. h. 5kén néhány angol hadihajónak Beirutba megérkezte híré­re, ’s azon aggodalomból, hogy a’ lázadás, ha ellene minél előbb komoly lépés nem létetik, Syria’ déli részeire Hauran és Naplusig, elterjedezhetne, siettetve lenni látszik. „Miu­tán Abbas basa — mondatik a’ fenérintett egyik tudósítás­ban — az angol hadihajókat a’ beiruti partokra megér­kezni látta, aggodalomból, hogy e’ körülmény a’ lázadókat újra felbátoríthatná, seregeire pedig ellenkezőleg hathatna, eltökélé magát, a’ megtámadást minél előbb megkezdeni a’ Skyt hegységen, és Soliman basa javaslotta, hogy e’ terv sebes előrenyomulás által Deir-el Kamar felé a’ hegyszo­rosokon keresztül, mellyek Záhleból Melicán át, a’ lázadás ama’ főhelyére vezetnek, idővesztés nélkül foganatba ho­­zassék. Ennek következtében Osman basa Dsemasiulevvel’ lőkén (jul. 8kán) 12—14000 emberrel táborából kiindult a’ lázadók ellen, kiket viradatkor Melicán innen beért. — — Két órai ellentállás után a’ lázadók 'visszaveretve szét­­üzettek. Besir emir, ki azelőtt a’ lázadóknak hatalmában levő fegyvereik’ kiadását megtagadta, az Osman basa által nyert győzelmet használván, a’ deir-el-kamari lázadóknak azonnal általányos közbocsánatot ajánlott, azon egyetlen feltétel alatt, hogy fegyvereiket kiadják. Ez ajánlat, hir szerint, elfogadtatott. — Soliman basa, Osman basa győ­­velet, mellyet mindkét minister erre vonatkozólag a’ki­rályhoz intézett. Ő felsége azt adá válaszul, sajnálkozás­sal fogadja e’ határozatukat ’s kéri őket, hogy hivatalaik­ban egy ideig, utódaik’ kinevezéséig, megmaradjanak. — A’ szabadelvű párt (itteni lapok szerint) Posse ’s Stjerne­feld ministerek’ elbocsáttatása felett igen meglepetett, m­ig a’ Svenszka Minerva által képviselt aristocratiai párt öröm­ittas, ’s máris Nerman ’s Hartmansdorf előbbi ministereket a’ lelépett ministerek’ utódainak ajánlja. — úgy hallik, hogy Ihre, Führens és Cederström státustanácsnokok, kik csak nem­régiben neveztettek ki osztály­főnököknek, csak addig akarnak hivatalaikban maradni, míg ő felsége utódai­kat kinevezi.

Next