Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-22 / 85. szám

érdekei veszélyeztettek, az ország lázadástól­­fenyeget­­tetni látszik. E’ körülmények közt jövünk önnek nyilatkoz­tatni, hogy a’ kormány’ magaviselete bennünk aggodalmat gerjeszt ’s érzelmeinket mint francziákét ingerli. Nemzeti kormány közvetlen a’ nép’ erejére hivatkozandott, vala­mennyi nemzeti őrséget, mind az otthoniakat mind a’ moz­­díthatókat, utanszerkeszteni, fölvegyverezni ’s legyako­roltatni és a’ pattantósságot ujjáképezni fogta volna­, ’s igy képes leendett, ellenségeinkre egész hadseregünket, ret­tentő tartalék haderővel gyámolítva, kiállítani. Jövünk, önnek továbbá mondani, hogy nem a’ fővárosnak, hanem rajnai és alpesi határainknak kellene megerősíttetniek. A párisi erősítvényeket, melyek sokkal kevésbbé a’ szent szövetség mint a’ szabadság ellen szánvák, mindenki csak eszközül tekinti a’ közvélemény’ foglalatoskodtatására, éberségének elaltatására, a’ nép’ figyelmének a’ kívül tör­ténő nagy esemény­ektől elvonására ’s a’ diplomatia’ félénk­ségének palástolására. Ha megrohanástól fogunk fenyeget­­tetni, ha isméti árulás által ellenség vezettetnék falaink közé, — a’ nemzet naga, az árulókat elűzvén, tudand vé­delmi szert alkotni ’s az ellenségnek Páris és hadseregünk közt temetőt készíteni. A’ külhatalmak kétszeresítik hade­rejüket és sietnek munkálataikkal, melly erőködéseknek, ismételjük, csak egy a’ czélja,t. i. lealázása lázadásunknak. Ide meglátandják, hogy kész az, ellenök homlokot szegez­ni* ’s a’ kormány’ emberei, kik annak lelkesedését gátolni akarták, csak saját fejöket adnak egy rettenetes felelősség’ áldozatául.“ E’ protestatio valamennyi tiszttől, kik a’ kül­döttségben részt vettek, alá van írva. A’ Constitutionnel mondja, hogy az aláírók csak 28an vannak. „A’ kamarák elébe terjesztendő kérelem’ készítésével megbízott választ­mány­t mond a’ National — azt (a’ kérelmet) még oct. 12k én kinyomatta ’s azonnal szétosztatta, hogy a’polgárok minél több időt nyerjenek aláirhatására.“ A’ Presse szerint a’ kormány telegraf által tudósítta­­tott, hogy Lyonban komoly zavargás történt, melly csak a’ fegyveres hatalom’ közbejárulása által nyomatott el, ’s melly alkalommal 50 személy vesztette életét. A’ lyoni Courrier pc­. lökei száma csak a’ színházban történt nyug­talan jelenetekről szól, hol a’ marseillei dal énekeltetett ’s olly ingerültség uralkodott, hogy a’ rendőrségnek közbejá­rulnia kellett. A’ szinmutatvány után az utczán ugyanazon lárma ismételtetett ’s éjfélig tartott, ’s csak több kolom­­pos elfogatása után állíttatott a’ béke ismét helyre. Páris, oct. 10. A’ kamarák’ összehivatása csaknem minden hírlapok által helyeseltetik; egyszersmind sajnál­ják, hogy e’ sürgős rendszabályt olly sokáig húzták ha­lasztották. „A’ kamrák, úgy mond a’ J. d. Débats, a’ kor­mánynak erejére ’s nem-zavarodására szolgálnak. Ha nyílt­sággal fog hozzá fordulni, az ügyek’ valódi állását felvilá­gosítja előtte, akkor nem félhet a’ kormány, hogy tőle azon eszközöket megtagadná,mellyekkel Francziaország’becsü­letét és érdekeit védelmezhetni. 3t­­ az alkudozásokat, mellyek a’ londoni szerződést megelőzték ’s követték, tán nem leghívebben közölve ismerjük. Ideje, azt franczia ol­­dalról is megismerni, ideje, hogy a’ ministerium Franczia ország sőt egész Europa előtt nyilatkozzék, igen, ideje, hogy a’ franczia kormány a’ felzaklatott ’s izgatott népnek terveit, politicáját, utolsó szavát kijelentse.“ A Courrier Francais azt véli, hogy a’ kormány terveinek kivitelében a’ kamrák összehívása által épen ne akadályoztassák. Szor­gos rendszabályok semmi halasztást nem szenvednek. Thiers urat terheli az egész felelősség, ha az alkalmat hasz­nálatlanul elsikamlani hagy­ja. A’ kamrák fogják a’ kor­mány’ rendszerét irányozni. A’ mi végrehajtását illeti, azon nap kezdődjék, m­e­lyen elhatároztatott. A’ Presse sajnálja, hogy a’ kamrák nem hivattak mindjárt Beyrut bevételi hí­rének Parisba érkezésével össze. M Minden hírlapok közt egyedül a’ National az, melly a’ kamrák összehívását ha nem is helyteleníti, de legalább sajnálja. Attól fél, hogy­ addig az ügyek keleten határozott alakot fognak venni. A’ lázadás Libanonban általányos lehet. October’ végéig az orosz hajósereg az angollal egyet­ülhetem­ és .Jean d’ Acret ágyaztathatja; a’ minden segély nélküli alkirálynak bukása vagy engedékenysége igen valószínű. A’ kamarák az ügyeket bevégzetteknek fogják tekinteni ’s ellene mit­­sem tenni, ez mindig a­ legkönnyebb politica. ,,A’ kamrák’ összehívása, igy végződik a’ National’ czikkje, első győ­zelme azoknak, kik Francziaország’ lealázódását ’s alacso­­nyulását kívánják.“ Paris, octob. 9. Ik­re van, hogy kormányunk által a’ londoni cabinethez intézett ultimatum következő három pontokra szorítkozik. A’ basa letétele visszavétessék, Egyiptom’ birtokába visszahelyeztessék, ’s az ellenséges­kedések’ folytában a’ szövetséges hajóseregnek tiltassék meg az Alexandria’ révében fekvő török és egyiptomi hajósereget elégetni. Nem tudunk ugyan semmi bizonyo­sat ezen diplomatai iromány felől, lelketlennek látszik azonban előttünk, hogy a’ franczia cabinetnek ez lenne utolsó szava. A’ julius 15 dikei szerződés Izlehemed Alinak többet engedett, mint a’ mennyi itt kívántatik. Egyiptom örökös birtokán kívül még Syria’ egy részét is neki enge­­dé. A’ gyanított ultimatum e’ szerint megtagadása volna az ezelőtt két hónappal történteknek, mert kevesebbet kö­vetelne, mint mennyit azelőtt önkint engedtek volna. Az ország’ méltósága ez által mélyen sértetnek ’s e’ szerint e’ híreknek teljes hitelt nem adhatunk. (Constitutionneil.) A’ Constitutionnel oc­. fakén igy ír: „De Lavurtt­e mar­quis tegnap Londonba elutazott, hová — mondják — azon emlékiratott viszi, mellyel Thiers feleletül ad Palmerston lordnak aug. 31kei jegyzékére. Ezen emlékirat’ elküldé­sének halogatásából láthatni, miért nem elégittethetett ki mindenkorig is türelmetlensége az ezen oklevélre várako­zó franczia közönségnek. Egyébiránt Palmerston lord is késlekedett, mert csak aug. 31-ben felelt a’ franczia cabi­­netnek jul. 24-ei jegyzékére. Napoleon hamvainak Courbevoieból az Invalide-palo­­tábal átszállítására fordított rendkívüli készületeknek költ­sége több milliókra rúg fel. A’ hajó, mellyen Napoleon’ ko­porsója van, Courbevoinál köt ki. Ott egy diadalív van fel­­állítandóban a’ császár’ fogadására. A’ menet innen az eli­­zei mezőkön át megy Párisba. Az utón jobb és bal oldalról fokonkinti padok fognának felállíttatni gazdag szőnyegek­kel befedve. A’ kikötő helynek irányában fekszik az inva­­lid-hid; ezen át lehetne a’ Sajtién menni, de mivel a’ hid nem szolgál egyenesen az Invalide-palotába ’s az egyenes vonalt ’s kilátást nem akarják megzavarni, közelében egy külön repülő hidat fognak felállítani, melly későbben on­nan azonnal elvétetik. Az invalidok roppant nagy udvara egészen viola-szinü bársonnyal (a’ cs. gyász’ bélyegző szí­ne) leend bevonva. Németországból a’ legnemesebb fajból 24 fejet ló hozatott, mellyek a’gyászkocsi elébe fogatnak. Napoleon Lajos oct. 7-kén délben Hám várba érkezett. Elisabide perbeli megsemmités-kérelme félrevettetett. Laffarge asszony perének irományai még oct. 8-án nem ér­keztek az itélőszékhez. Úgy hírlik, hogy Dupin főügy­véd fentartá magának e’ fontos perben szót emelni. Spanyolország, Madrid, oct. 3. A’ főváros’ hatósága, a’ tartományi biztosság-junta ’s a’ többi junták’ itteni felhatalmazottjai üzenetiratokat intéztek Victoria herczeghez mintegy kö­vetkező tartalommal: 1) Krisztina királyné országióné ma­radjon, de egy társországával. 2) A’ cortes összeh­ivas­­sék részletes felhatalmazással az 1837-i alkotmány’javí­tására. A’ herczeg, midőn társait választá, már ismeré e’ követeléseket. A’ mint az ügyek Valenciában uj fordula­tot vének, tetszeni kelle ezen férfiaknak, mert ott is jun­tát képezett a’ nép, ’s a’ sereg hozzá állott. Melly szék­éit i­hatja egyébkint Spanyolországot át, legvilágosban kitűnt a’ tegnapi fényes lakománál, mellyet a’ város a’ herczeg­­nek adott. M minden politicai ’s katonai előkelők, összesen 150-en, meg voltak híva; a’ lakoma’ költségei 75,000 realra terjedének. Espartero poharat ürített: „Királynénk­ért! az alkotmányért! nemzeti függetlenségen!, szabad­ságunkért!“ Linage general: ,,A’ községtanács’ és a’ madri­di lakosság’ nyilatkozványa, melly a’ kényuraság’ táma­szainak’ álarczát leszakasztá.“ San Miguel general: „Az od­­­lji nyilatkozvány korszakot alkot ’s történeteink’ egyik legszebb lapját fogja betölteni.“ J­aborda: „Az eré­nyes spanyol, a’ hódoló hazafi, ki e’ nemzeti nyilat­kozvány’ nemes czéljától áthatva, minden következményeit szilárd ’s állhatatos akarattal átölelve a’ megkezdett mun­kát végrehajtja.“ Caballero: „A’ manchai hősért, kinek ne­ve máskép hatja át a’ világot, mint a’ mesés hősnek ne­ve!“ Lopez: „Kívánnám, hogy a’ Maratok’ és Sbobespierre­­ek’ utódai a’ pyreneusok’ magasairól szemlélhetnék egy nagylelkű nemzet’ tetteit, melly felkel felforgatás nélkül, diadalmaskodik üldözés nélkül, ’s nem gyilkol győzelmé­ben. Guillotináink diadalíveink valának a’ százcsatáju győ­ző fogadására, meggyujtva a’ legszebb győzelem’ ünnepé­lyére , az elnyomottak’ győzelmére az elnyomó felett.“ Nem képzelhetni azon tetszést, mellyel minden szó fogad­tatott. Espartero maga mélyen vala illetődve, midőn a’ szó­nok a’ polgárkoronára oda mutata, melly legszebb jutalma. Arguelles a’ herczeget Pompejus és Washingtonnal hason­­lítá össze. Egészben a’ társaság’ hangja’ igen mérsékelt volt, de kicsapongó nyilatkozások sem hi­ányoztak. A’ la­koma ötödfél órától esti 10 óráig tartott. A’ mindig újabb követelésekkel összekötött hódolatok elől visszavonulni akarván, úgy hiszik, a’ herczeg ’s a’ ministerek sietnek innen eljöhetni. Holnapra van Valenciába utazásuk ha­tározva. Madrid, oct. 5. 31. éjjel Espartero ’s az uj ministe­­rek Valenciába utaztak esküjöket az országlóné’ kezeibe leteendők. Mielőtt ez megtörténnék, a’ társországlás’ felté­telét kötik vele össze. A­­ki Krisztina’ jellemét ismeri, le­­hetlennek tartja annak elfogadását ’s a’ dolgot a’ legvég­sőbbre hagyja menni. Pláris úgy látszik, tanácsoltatott neki Parisból, hogy Izabella királynéval a’ baski tartományokba költözzék, de a’nép’ hangulatát nem találták e’ czélra ked­vezőnek. Most már alig is volna lehetséges, mert sem a’ lakosság, sem a’ katonaság nem engedné meg. Az ország­ióné’ helyzete valóban nem a’ legkellemetesb. Ha enged, a’ hatalom’ utolsó csillámát elveszti, ’s ellenkező esetben fenyegető kisértetkint áll a’ középponti junta ellenében, melly kétségkívül azonnal képződni fog, mihelyt a’ madri­di mozgalom párt’ feltételeit félreveti. Naponkint új köve­tek küldetnek a’ tartományokból, mellyek felhatalmaz­­vák a’ legfensőbb hatóságbai belépésre. Spanyolország különös látványt nyújt: politisai anarchia ’s mellette töké­letes nyugalom. Portugália, Lissabon, sept. 28. A’ cortesben a’ tanácskozások nyugottabb menetelnek, mivel tulajdonkép semmi oppositio benne nincs. A’ senatorok’ kamrája tiszteletreméltó és ala­pos eljárása által tünteti ki magát mély bölcseséger férfiak­kal bír ’s tanácskozásaikat, mellyek fájdalom csak mindig négy héttel később jelenhetnek meg nyomtatásban, a’ leg­nagyobb érdekkel olvashatni, főleg azokat, mellyek Angli­­ávali viszonyos helyzetét illetik, mind politicai mint keres­kedési tekintetben. — A’ követkamrában az uj sajtótör­vény van szőnyegen. A’ sajtó-kicsapongásokat a’ szerkesz­tők’ felelősége ’s tetemes biztosítékok által reményük meg­szorítani. Dunavizállás October’ 21-kén: 6­ 4" genberger IF. és fia könyváros­on a’ barátok piaczán sok uj köny­veken kívül , honi és idegen nyelven, a’ kö­vetkezők is találtatnak : (Árok pengő pénzben.) Kövy S. A’ magyarhoni magányos törvénytudomány’ elemei. Magy árul A. Fogarassy János. Srét Pest, 1840. fűzve 3 sz. Pótlék, a’ magyarhoni magányos törvénytudomány’ elemeihez, az 1840diki törvényczikkelyek után, némelly kijavításokkal együtt irta A. Fogarassy János. 8rét Pest 1840. fűzve 15 kr. Ferenczy János’ közönséges geographiája. Második kiadás után újabb változások szerint korunk’ ’s az iskolák szükségeihez alkalmazta Kanya Pál. 8 rét Pesten. 1840 fűzve 1 fr. 30 kr. Horváth Zs. Elmederitő , szivképző ’s characterfestő történetek’ ’s adatok füzére. Gyönyörködtetve oktató olvasókönyv. Minden rendek­, de főleg a’ magyar ifjúságnak benyújtja. 2 kötet 8 rét Pes­ten. 1840. fűzve 2 fr. Edvi Illés Pál, a’ latin nyelvtudomány’ elemei ma­gyar nyelven. Tiz, tizenkét esztendős tanuló fi­uk’ és illyeneket oktatók’ számára, a’ magyar nyelvre való különös tekintettel és a’szabályok­hoz alkalmazott gyakorlásokkal. 8-rét Pesten 1840. kötve 30 kr. Vörösmarty M. újabb munkái 8 rét Budán 1840. Iső füzet: Versek, fűzve 1 fr. 20 kr. 2 ik füzet: Beszélyek és Regék, fűz­ve 1 fr. 20 kr 3ik füzet: Szinművek, fűzve 1 fr. 40 kr. Nagy Elek, Napi eszmék. Tartalom: 1 Drámai mű­vészet ’s hatás. 2 Költő és színész 3 Journalis­­tika és korunk. 4 A’franczia romantica. Racine. 5 Gondolatok a’ nevelésről,­­ A’genie és a’ theo­­ria. 8 rét Pesten. 1840. kötve 40 kr. Florian’ novellái. Francziából fordítva ifjabb Kis Já­nos által. 8rét Sopron 1840. fűzve 1 fr 36 kr. Szigligeti, Micbán családja. Eredeti dráma 3 felvo­násban. Előjátékkal. 12rét 1840. fűzve 1 fr. Peregriny E. Bánya. Az ifjúság képzésére. 2 kötet. 12rét Budán 1840. fűzve 1 fr. 6 kr. Lukács Pál. Dal-könyvecske. Kis honfiak­ ’s leá­nyoknak újévi ajándékul irta. 8 rét Pesten. 1840. fűzve 20 kr. — — Kisdedutazó. Dalok. 18rét Budán. 1840. fűzve. 6 kr. Szalay F. Egyházi beszédek gyűjteménye­lső kötet. 8rét Budán. 1840. fűzve 1 fr. 30 kr. Toldy F. Handbuch der ungarischen Poesie. 2 Bände gr. 8. Pesth. 1828. Broschirt 4 fr. Eckstein A. A’ magyar váltójog kézikönyve. 8rét Po­zsony. 1840. fűzve 1 fr. 30 kr. (V. Nemzeti Almanach 1841. Kiadva az Almanach-társaság által, Vajda P. szer­kesztése alatt. 444 lap legfinomabb fiumei velinen, aranyvágatu, habselyem kötésben. Hét aczélmetszés­­sel. Ára 5 pengő forint. [185] Szálfa-eladási árverés A’ rm. magyar kir. Kamara’ rendeléséből t. n. Heves megyében fekvő Tisza-Szolnokon ismét 10,000 darab kiválogatott puha szálfa, 100—150 darab osz­tályokban , i. e. november’ 5-dik ’s köv. napjain tartandó nyilványos árverés’ útján, azonnali kész­pénz-fizetés mellett eladandó. Bánatpénzül a’ becsár tök-je tűzetett ki. A’ megvett fa az árverés után tüstint elvitethetik , hat hét elforgása alatt pedig okvetlenül el kell vitetnie. Buda, October’ 7-én 1840 (#3*) ('3) Jelenté­s: Az alálirt gyárnak szerencséje vagyon a’ t. ez. közönséget ezennel értesíteni, hogy az itt N. Su­­rányban 4 év óta létező ’s lisztbeli készítményei­re nézve már is országszerte jó hírre kapott első angol amerikai műmalom mellé egy másik is, na­gyobb, tisztán amerikai rendszerű szárazon őrlő malom felépítetett, ’s hogy rajta kitűnő szépségű tökéletesen száraz ’s azért nagyon szapora liszt készítetik. Wächter Bódog Könyvvárosnál Nagy­szombatban megjelent ’s minden könyváro­­sok által megszerezhető. (árok pengő pénzben.) Énekek a’ nagy-szombati magyar oskolában tanuló ifjúság’ és magyarság számára. 8. Kötve 6 kr. Ocskovszky János: A’gyakorló magyar vagyis a’ ke­vés idő alatt magyarol beszélni kívánók’ szá­mára összeszerkesztetett Szótár , melly köz magyar szókat könnyebb és jobb megtanulás vé­gett, az A­B­C- rend szerint ad elő. Első Rész. ]Második megjobbitott ’s megbővitett kiadás. 8. Fűzve: 20 kr. -------A’ gyakorló magyar vagyis a’ kevés idő alatt magyarul beszélni kívánok számára a’ magyar beszéd’ minden részei szerint elrendeltetett szó­­rendezetek. második Rész. 8. Fűzve: 20 kr. — — A’ magyar nyelvtudomány első vonalai 8. Köt­ve 12 kr. Ezen körülmény az alálirt gyárat azon kelle­mes helyzetbe hozta, hogy ezentúl nem lesz kényte­len számos megrendelést kielégítetten hagyni, ha­nem hogy most már képes leend nagy menyiségben különféle osztályú, különösen pedig , az Éjszakame­­rikában és Németországnak nagyobb részében, min­denek felett használt száraz, úgy nevezett tartós lisz­tet (Dauermehr) gyártani, ’s azzal a’ nagyérdemű közönségnek szolgálhatni. E’ részben megrendeléseket, akár nagyobb akár kisebb menyiségekben, az alól irt gyár mindenkor egész készséggel fogadni ’s azoknak jó eszközlésé­ben legnagyobb szorgalommal eljárni fököteleségé­­nek tartani fogja. N. Surány, October’ hav. 1840. Nyitrán vagy Komáromon által. A’ méltóságos gróf Károlyi Lajos’ mü­­malmai részéről. (3.) Czilbhert Károly: Schulek J. Grammatica latina cum interpretatione oc­­curentium exemplorum Slavico- Hungarico-Ger­­manica usibus et captur scholasticae juventutis ita accomodata, ut eine libro Donati faciliori mo­do et breviori tempore scopum consequi liceat. 8. Comp. 48 kr. ------A’ Keresztény evangyelika vallásnak első kez­dete. 8. Fűzve 4 kr. Uj-esztendei név - és születésnapi köszöntések, os­kolai próbatételkori üdvözlések, ’s más alkalmi versezetek. 8. Fűzve 30 kr. C(3) C1) Árverési hirdetmény. Felsőbb kegyes rendelet’ következtében t. Ment­séi­ Béla ur a’ sellyei kir. kerületi alapítványi javak igazgatója közhírré téteti, hogy folyó hó’­27kén reg­geli 10 órakor a’ sellyei kastélyban tartandó nyilvá­nyos árverés’ utján a’ peredi vendégfogadó a’ hoz­zákapcsolt egy telek szántófölddel, tágas pinczével ’s kerttel három egymásután következő, úgymint f. é. november’ 1-től egész 1843. October’31-ig tartandó évekre haszonbérbe fog adatni. — A’ bérleni szándé­kozók tehát 72 pengő forintnyi bánatpénzzel ellátva, a’ senkitüzött helyre, napra ’s órára hivatalosak, hol addig is a’ szerződés megtekinthető. (C 3*) C5) Székes fej­érvári casino.C3) Az alapszabályok’ 5 ik pontja szerint a’ folyó évi mindszent hava’ 25én reggeli kilenczedfél órakor a’ Bezerédi-házban tartandó rendes kezülésre — melly­­nek tárgyai: a) a’ casino’ létesítése óta tett igazga­tói és választottsági intézkedésekről, ’s mostani állapotáról szóló jelentés, b) az igazgatók és válasz­tottsági tagok’ választása, c) a’ casino’ fentartására ’s emelésére szükséges és czélirányos rendelkezések leendnek — a’ részvényes urak tisztelettel emlékez­tetnek ’s a’ megjelenésre kéretnek. Székes-Petervár­rótt Szent-Mihály hava’ 30án 1840. Sag József s. k. igazgató által. (3) POZSONYBAN , nyomtatja Schmid Antal.

Next