Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-13 / 13. szám

13d,k szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­▼izállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­mest­ political’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen, bírnak. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. 03 Február. 13. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. n.­ Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T­artató m. Magyarország. Kinevezések; országgyűlési tudósítás; esztergomi hírek; illyrismus; Kisfaludy-társaság; m. gazda­­sági—egyesület; fiumei ünnepély ; Silistriában még folyvást tart a’ dögvész. Nagy b­ri­tan­ni­a. Alsóházi viták; a’bírák’ ítélete Frost és társai felett; a’ dunai kormányhoz intézett követelések. Francziaország. Spanyolország. Cortes­­választások. Portugália. A’kamarák alakulva. Görögor­szág. Megnyugtató hírek az összeesküvésről. Egyiptom. A’ hajóhadak’ összeolvasztása. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Heyne Ferenc­, országos k. főépítőigazgatósági segédet, számos évi szolgálata’ tekin­tetéből, érdemlett nyugállapotba helyezni; — továbbá Edi Györgyöt, eddigelő Rézbányán ideigl. k. akna-bejárási fel­ügyelőt (Einfahrer) , (szászkai a’ bánsági k. bányaigazga­tóság’ kerületében) k. bányamérnökké (­Markscheider); — Kosztka Jánost, eddigelő szomolnoki bányaérkutató-biz­tost (Schürfungs-Commissär), horvátországi ideigl. bányaérku­­tató-biztossá; — Pribyla Sándor nagybányai bányaérkuta­­tó biztost szomolnoki ideigl. bányaérkutató-biztossá; — gróf Nyári­ Károly lovagrendi gyakornokot gölniczi bá­­nyászmunkarend-mesterré (Schichmeister); — végre Pilá­­szy Félix técsői lelkészt felsőbányai lelkésszé kinevezem kegyelmesen méltóztatott. (Privát tud.) A’ m­élt. magyar kir. udv. Kamara Merzsey Ferencz veszprémi k. ellenőrködő­ sómázsamestert a’ bajai k. sóhi­vatalnál megürült ellenőri tisztségre ; — helyébe pedig Schmidt Rupertet, az ó becsei k. szálhivatal’ szálmesterét; —­ ennek helyébe Mayer K­ázmér ottani ideigl. ellenőrt; — ennek helyébe Willmann Imrét, a’ szolnoki szálhivatal’ számvevő-tisztjét; — ennek helyébe Suhajda Béla ó-becsei k. szál-felügyelőt; — ez utóbbinak helyébe Gaiszl Feren­­czet, a’ szegedi k. sóhivatal’ gyakornokát;— továbbá Sezdl Ferencz barcsi k. ellenőrködő­ sómázsamestert a’ mohácsi k. sóhivatalnál megürült ellenőri tisztségre; —Nagy Antal nagyváradi k. sopartaőrt a’ szatmári k. sóhivatalnál meg­ürült mázsási tisztségre; — helyébe pedig Tóth Albertet, a’ szatmári k. sóhivatal’ számvevő-tisztjét; — ennek helyé­be végre Szecsey Péter cs. kir. patentalis invalidus káplárt alkalmazta. Molnár József facseti kamar. ispán­’ m­. e. dec. 12-én meghatározott. Törvény cz­ikkely a’ mezei rendőrségről. (Vege.) 29. §. A’ közbirtokban a’ közös csősznek szegő­dött bérét minden közbirtotokos birtokához aránylag tarto­zik viselni, melly az illető rendőrbiróság előtt mind a’ köz, mind a’ magányos birtokosokon szóbeli pör’ utján megve­hető. — 30. §. A’ ki a’ birtok’ őrzésével megbízva nem volt, és mégis a’kártevőt a’ károsodottnak feladja, vagy a’ kárban levő marhát behajtja, nemcsak a’ hajtópénzzel, hanem azonfelül a’ kártételért jelen törvény’ értelmében fizetendő pénzbeli bírsággal is megjutalmaztassék. — 31. §. A’ ki az erdei, mezei, szőlői vagy tó-csőszt megveri, ha­bár ez a’ zálogolással adott is erre alkalmat, nemcsak a’ gyógyítási költségeknek, úgy a’ mennyire a’ megsértetett élelmének keresésére ideiglen, vagy orvosolhatlan csonkí­tás’ esetében örökre alkalmatlanná lett, ebből eredeti káro­sodásának pótolására kötelez­tessék, hanem azonfelül fájda­­lomdij’ fejében a’ sérült’ részére járandó 24 forinttól 100 ftig, igaz törvényes értékében értve, terjedhető birsággal, úgy a’ bűn’ fokozatához arányzandó testi büntetéssel sőt halálos sebesítés’ esetében a’ büntető törvények’értelmében más büntetéssel is fenyíttessék. — 32. §. A’ melly csősz, pásztor vagy szolga az urnák vagy helységbeli előjárónak, ez pedig a’ károsítottnnk, ’s illetőleg a’ mezei szolgabiró­­nak vagy kapitánynak, a’mezei, kerti, szőlőbeli vagy erdei előtte tudva lévő kárt harmadnap alatt be nem jelenti, a’ költségeknek egyszeres, úgy a’ kárnak, annak minem­isé­géhez képest, egyszeres vagy kétszeres, a’világosítha­tó kártévővel egyetembeli megtérítésén felül a’ vétség’ fo­kozatához arányzólag fenyíttessék. — 33. §. Másnak álló­­vagy folyóvizeiben’s csatornáiban halászni, csikászni vagy pióczát szedni, a’ költségeknek egyszeres , a’ kárnak két­szeres megtérítésével fenyíttessék, fenmaradván azonfe­lül a’ vizek’tulajdonosának azon joga, hogy a’vizeiben el­követett hatalmaskodást a’ törvények’ értelmében annak rendes útján követelje. — 34. §. A’ ki a’ mezei, kerti, sző­lőben­, erdei, vagy vízi általa okozott károk’ becsűit reá nézve szerfeletti nagynak és súlyosnak tartaná, szabadsá­gában áll,azon becsüt az illető mezei szki­óval vagy kapi­tánnyal megvizsgáltatni, sőt úgy hozván magokkal a’körül­mények, mind a’ két fél által egyenlő számból állítandó becsüsök és ahhoz értők által a’ mezei, kerti és szőlőbeli károkat ugyan az első becsű után harmadnap alatt, az er­dei és vízi károkat pedig legfelebb 16 napok alatt még egyszer megbecsülteim, és ekkor ezen uj becsű a’ szki­ó által is megvizsgáltatván, fog a’ kielégítés’alapjául szolgál­ni. — 35. §. A’ nagyobb és kisebb köz országos vagy pos­­tautakat vagy ollyanokat, mellyek az egész község által a’ mezei gazdaság avvagy a’ szomszéd helyek közti közle­kedés végett mint közösök kihagyattak és használtatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra általvinni, készakarva vagy gondatlanságból felszántani, elfoglalni folyó árokkal, vagy sűrű’s ritkábban ásott gödrökkel kelle­­tinél, vagy a’ kiszabott szélességre nem ügyelve, össze­szorítani, azoknak mellékén lévő élő sor av­agy karfákat és védoszlopokat, nem különben azokon épült fa- vagy kő­­hidakat, kirakott csatornákat, útmutató oszlopokat ron­gálni, vagy épen azoknak alkotó részeit feszegetni, ellopni az okozott kárnak kétszeres, a­ vizsgálatra fordított költsé­geknek pedig egyszeres megtérítésén felül a’ vétség’ és szántszándékos rész akarat’ fokozatához mért fogházi bün­tetés alatt tiltatik,az okozott kárnak vagy foglalásnak azon­nal helyrehozása az illető rendőri tisztre tartozván.— 36. §. A’ határban levő dűlő és mezei utak, mellyek a’ földműve­lés’ tekintetéből a’ helység’ lakosainak nagy részétől hasz­náltatnak, azon helység’ összes lakosai, legyenek azok neme­sek vagy nem­ nemesek, valamint a’ határos birtokosok által, kik t. i. azon ut’ használatához képest aránylag részesek, mindenkor járható állapotban tartassanak, mit ha az illető mezei szbi­ó’ felszólítására ’s ezáltal a’ rendelt időre nem tel­­jesíttetnék, ennek kötelességében álland azon rész utat vagy hidat a’vonakodó helység’ vagy közbirtokosság’ költségére helyrehozatni és egyszersmind a’ vonakodókon rövid szó­beli per’ utján meg is venni. Azon esetben pedig, midőn jégeső, köd ’s más elemviharok által az aratásra, nyomta­tásra vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a’ beállott munkások a’ kötött szer­ződéshez képest szokott béreket ki nem kereshetik , az il­lető mezei szki­ó’ vagy kapitány’ kötelessége leend­ő’ kö­rü­ menyek’ szoros megvizsgálása után a’ vonakodó munká­sok ’s az illető földbirtokosok között egyességet eszkö­zölni, mi ha nem sikerülne, a’ lekötelezett munkások’ bé­rét az általok nyomban kezdendő munkásokhoz és kenye­­reknek szerezhetéséhez képest meghatározni, úgyszintén akár a’ munka’ bérének vagy élelmezésnek nem a’ szerző­dés szerinti kiszolgáltatása, akár a’bérleti munkának e­­gészben vagy részben más munkások’javára juttatása, vagy más bármelly a’ tett szerződés’ megszegéséből eredeti kérdéseknek rövid útoni elintézése ’s bírálása szinte a’ mezei szbb­ót illetendi; sőt ha a’munkát tétető akár a’bér­lett munka’ elvállalásából reménylett haszonnak megszorí­tásával , a’ tett alkunak bármiképeni megszegésével szánt­­szándékosan kárt okozott volna, a’ bérleti munkások ezen raknak részökre, kétszeres pótlását szintén sommás úton követelhetik, a’ felebbvitelnek, akármelly nagy légyen a’ per’ tárgya, itt is csak birtokon kívül leend helye. — 37. §. Arató, nyomtató, vagy cséplő vagy más bármelly mezei munkát általában szerződésképen felvállaló munká­sok nem ritkán nem ügyelvén szerződésükben foglalt le­­kötelezésökre, ennek a’ maga idejében, vagy épen nem tesznek eleget, vagy bízván abban , hogy nyomban más munkást helyettük állítani nem lehet, szerfeletti kivánata­­iknak teljesülésére a’ föld’ birtokosát kények szerint uj al­kukötésekre kényszerítik, az illyesek által gyakorlott visz­­szaéléseknek zabolázására rendeltetik, hogy aratót, nyom­tatót , vagy cséplőt, a’ rendes úti levelen kívül helybeli e­lőj­áróitól arról nyert bizonyítvány nélkül, hogy a’ vállal­kozó munkás, úgy annak társai, midőn t. i. többeknek ne­vében ajánlkozik, személyeiket ’s kézi munkáikat a’ köte­lezett mezei munka’idejére még senki részére sem kötelez­­te le, sem a’ munkásnak lakhelyében, sem azon kivű­l bár­ki is felfogadni ne merészelje, az elvállalt munka’ telje­sítésétől vonakodó ’s megszökött aratók, cséplők , nyomta­tók pedig, úgy más bárminemű mezei munkások, bárha időközileg már más gazdánál be is állottak volna, nem csak az elsőbb elvállalt, de nem teljesített munkának a’ kötött alku szerinti megtevésére az illető mezei szbi­ó vagy ka­pitány által helybe állíttassanak , hanem azonfelül az oko­zott kár’ és költségek’ dijába, az elmulasztott és mezei munkára alkalmatos napszámok’ helybeli folyó árának két­szeres megtérítésével büntettessenek. Azon bérlő pedig, kitől az illykép csalfáskodó munkások elsőbbi kötelezések­nek teljesítésére az illető­t. szolgabiró vagy kapitány által visszaállíttatnak, ugyanazon kárpótlást követelheti; hogyha azonban az illy bérlő, aratót, nyomtatót vagy csép­lőt a’ fentebb érdeklett bizonyítvány nélkül fogadott volna föl, a’ kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállítá­sokból eredeti kárát a’ törvénynek önmaga részéről tett megszegésének tulajdonítsa, ’s kárpótlást a’ munkásokon nem követelhet, sőt részéről történt csábítgatás’ esetében még a’ 39dik szakasz’ ódik ,­a’ rendeletének leend helye. — 38. §. A’ mi akár tékozlás, akár kétséges kimenetelű per, akár házbeli vagy örökösödési kérdések, akár végre közbirtokossági el nem rendezett használat miatt zár és hivatalos felvigyázás alá vett és veendő erdőket illeti, mi­nekutána ezeket leginkább a’ szokásban lévő mérsékelt használat’ ürügye alatt károsíttatni, sőt végkép is kipusz­­títtatni számos esetek mutatják, ezen visszaélések’ káros következéseinek meggátlására rendeltetik: a) Mihelyest fentebb érintett nemű erdőnek pusztítása vagy rongálása az illető hatóságnak az arra felvigyázni tartozó tisztviselő vagy zárgondviselő által, vagy akármi más után felfedezte­tik, azon törvényhatóság a’ panasz’ valósága’ megvizsgálását rendelendi el. b) Az ezen czélra megbízott küldöttség azon esetre , ha csakugyan az erdő’ pusztulását, vagy ha csak rongálását is valónak találja, azt azonnal bírói zár és tila­lom alá vettnek nyilatkoztatja, ha pedig közös erdő volna az, azonnal a’ közbirtokosságot az azon erdő iránti ará­nyosító pernek legalább három hónap’ leforgása alatt leen­dő megkezdésére szólitandja fel, az eszközlöttekről a’ legközelebbi közgyűlésre jelentést teendő. Melly közgyű­lésen — ha még nem volna — zárgondviselő azonnal ren­deltessék, a’ kinek, ugyszinte a’ t. ügyésznek és földmérő­nek is, a’ küldöttségi jelentés jövendőbeli használatul kia­dandó lészen. c) Ha ezen felszólítás’ következésében a’ közbirtokosok 3 hónapok’ leforgása alatt az arányosító pert el nem kezdenék, azt minden további jelentés nélkül a’ tiszti ügyész, a’neki már kiadott küldöttségi jelentés és e’ jelen törvényre való hivatkozás mellett az azt megkezde­ni vonakodó közbirtokosok ellen és azoknak költségein azonnal megkezdendi, melly alkalommal, az általa felszó­lítandó tiszti földmérő is, a’neki hasonlóan kiadott küldött­ségi jelentésnél fogva, szinte a’ közbirtokosság’költségein, az erdőt azonnal, vagy ha a’ szükség úgy kívánná, az aka­dályoztató’ költségén rendelendő hatalomkar’ utalma alatt felmérendi. d) Ha az érdeklett közbirtokosok vagy a’ per­ben megjelenni vonakodnának, vagy egy bírói megintő le­vél után is, az osztálybeli kulcsot, melly szerint az erdő’ aránya elítélendő lenne, felfedezni nem akarnák, azon eset­ben azon kulcs szerint lészen egy törvényszék’ lefolyta alatt a’ per minden azzal járó költségekkel együtt elitélendő, melly az 1832/6­­ 12iktczikk. által előszámláltak közül leg­­alkalmatosabbnak fog biróikép találtatni. e) Az egyes bir­tok alatti erdőkben a’ favágásnak eszközlése a’ zárgondvi­selő’ felelet alatti rendelkezésétől függ; a’ közös birtok alatti erdőkben ellenben a’ fent említett arányosító per’ le­folyta alatt az úrbéri fáirás fenmaradván, egyébkint sem­mi szín és ürügy alatt a’ favágás nem engedtetik, ’s igy csak az ezenkivüli használatok, a’ mennyiben azok az er­dő’ növésének ártalmára nem lennének, maradhatnak fent mint a’ közbirtokosság’jövedelmei, azonban mindenkor a’ zárgondviselő’ felügy­elése alatt. f) A’ fenlévő erdőtilalom­nak megtörését az illető mezei tiszt vagy szbi­ó akár a’ zárgondviselőnek, akár a’megyei tiszti ügyésznek vagy an­nak , kit a’történt kár illethet, sommás panaszára nem az okozott költségeknek, hanem igaz törvényes értékű 200 forintra rugó birságnak 2/3ben a’ zárgondviselő’, ■*/ részben pedig a’megyei pénztár’javára itélendőknek, meg­térítésével, sőt midőn több közbirtokosok’közös használata alá tartozó erdőre vetett tilalomnak rontása történnék, még az okozót ez utóbbiak javai’ egyszeres pótlásával jelen törvényben szabott eljárás’útján köteles fenyíteni. — 39. §. A’ gyümölcsfák­ és kertekben az ország’ sok és nagy ré­szeiben kifejtett ipart a’hernyók által tétetni szokott károk csüggesztvén leginkább, ezen károknak, mellyek nemritkán egyes emberek’ vagy rész akaratja vagy kártékony tunya­­sága által eredvén, egész vidékeket sújtanak, a’ mennyire lehet eltávoztatására rendeltetik : 1) minden más gyümölcs­kert vagy gyümölcsfáknak szomszédságában lévő kert ’s gyümölcsfatulajdonos esztendőnkint kertében vagy illetőleg fáiról a’ hernyókat leszedetni köteles. 2) Ezen kötelesség’ elmulasztása miatt a’szomszédkert’ vagy gyümölcsfa’ tulaj­donosa által bepanasztott fél a’m.szbiró által,a’ ki előtt le­szen ezen panasz teendő, a’hernyóknak kertében vagy ille­tőleg fáiról martius’ tóig leendő leszedésére hivatalosan vitetni fog, a melly határidőnek eltelte után ugyan a’ m. szbiró, minden más felszólítás vagy kijelentés nélkül, a’ hernyókat az azokat leszedetni vonakodó félnek rövid utón megveendő költségén április’jóig leszedetni fogja.__ 40. §. Ellenben mindazon intézkedések , mellyeket a’ me­zei rendnek fentartására, ’s a’ városokon ’s helységeken kívül fekvő javaknak ’s birtoknak biztosítására a’ helybeli körülményekhez képest a’ törvényhatóságok ezélszerűen és hasznosan tettek ’s rendeltek, a’ mennyiben a’ törvény’ rendelkezésével nem ellenkeznek, ezentúl is megerősíttet­­nek.— 41. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetés ’s jelesen a’ 8, 9 , 18 , 19 , 23, 27 , 28 , 35. §§. alattiak, a’ mennyiben ezen §. alatt foglalt vétségek a’ tett’ miségé­ből már a’becstelenség’ bélyegét a’tettesre nem hárítanák, t.i. a’mennyiben azok lopást, rablást és a’személynek erő­szakos megtámadását, mint már általán a’ fenyítő törvé­nyek által tiltott vétségeket magokban nem foglalnak, az ítéletben kimondott marasztalás’ erején túl becstelenséget, következőleg polgári jogainak, habár ideigleni megszorí­tását is, a’marasztaltra nem vonják.— 42. §. Ellenben mi­dőn a’ marasztalt fél, avvagy egyetemes marasztalás’eseté­ben társai a’ ma­rasztalt kárpótlást vagy bírságot meg nem téríthetnék, nehogy a’ vagyontalanság, vagy vagyonaik’ eltitkolása a’ bűnre ösztönző büntetlenségnek forrásává váljé , a’ meg nem térített pénzbeli mennyiséget igaz tör­vényes értékű 2 f ért egy napot számlálván, fogsággal te­gyen eleget. Egyébkint a’ fogság’ mineműségére rendelte­tik, hogy a’ fentebbi 8, 9, 18, 19, 23, 27, 28 és 35. §-­­ban rendelt fogsági büntetés , melly különben a’ jelen §. értelmében a’ kimondott marasztalás’ erején túl becstelen­séget magában nem foglal, pénzzel is megváltható lenne, vagy a’ melly marasztalási mennyiség meg nem térítheté­­se végett mondatik a’ marasztaltra, tisztességes letartózta­tásánál sulyosbbá nem is tétethetik. — 43. §. Az okozott költségeknek és kárnak egyszeres pótlása’s a’kártétel min­denkor a’ károst illeti, a’ hol azonban kártétel és költség

Next