Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-13 / 13. szám
13d,k szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna▼izállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmest political’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen, bírnak. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. 03 Február. 13. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. n. Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartató m. Magyarország. Kinevezések; országgyűlési tudósítás; esztergomi hírek; illyrismus; Kisfaludy-társaság; m. gazdasági—egyesület; fiumei ünnepély ; Silistriában még folyvást tart a’ dögvész. Nagy britannia. Alsóházi viták; a’bírák’ ítélete Frost és társai felett; a’ dunai kormányhoz intézett követelések. Francziaország. Spanyolország. Cortesválasztások. Portugália. A’kamarák alakulva. Görögország. Megnyugtató hírek az összeesküvésről. Egyiptom. A’ hajóhadak’ összeolvasztása. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Heyne Ferenc, országos k. főépítőigazgatósági segédet, számos évi szolgálata’ tekintetéből, érdemlett nyugállapotba helyezni; — továbbá Edi Györgyöt, eddigelő Rézbányán ideigl. k. akna-bejárási felügyelőt (Einfahrer) , (szászkai a’ bánsági k. bányaigazgatóság’ kerületében) k. bányamérnökké (Markscheider); — Kosztka Jánost, eddigelő szomolnoki bányaérkutató-biztost (Schürfungs-Commissär), horvátországi ideigl. bányaérkutató-biztossá; — Pribyla Sándor nagybányai bányaérkutató biztost szomolnoki ideigl. bányaérkutató-biztossá; — gróf Nyári Károly lovagrendi gyakornokot gölniczi bányászmunkarend-mesterré (Schichmeister); — végre Pilászy Félix técsői lelkészt felsőbányai lelkésszé kinevezem kegyelmesen méltóztatott. (Privát tud.) A’ mélt. magyar kir. udv. Kamara Merzsey Ferencz veszprémi k. ellenőrködő sómázsamestert a’ bajai k. sóhivatalnál megürült ellenőri tisztségre ; — helyébe pedig Schmidt Rupertet, az ó becsei k. szálhivatal’ szálmesterét; — ennek helyébe Mayer Kázmér ottani ideigl. ellenőrt; — ennek helyébe Willmann Imrét, a’ szolnoki szálhivatal’ számvevő-tisztjét; — ennek helyébe Suhajda Béla ó-becsei k. szál-felügyelőt; — ez utóbbinak helyébe Gaiszl Ferenczet, a’ szegedi k. sóhivatal’ gyakornokát;— továbbá Sezdl Ferencz barcsi k. ellenőrködő sómázsamestert a’ mohácsi k. sóhivatalnál megürült ellenőri tisztségre; —Nagy Antal nagyváradi k. sopartaőrt a’ szatmári k. sóhivatalnál megürült mázsási tisztségre; — helyébe pedig Tóth Albertet, a’ szatmári k. sóhivatal’ számvevő-tisztjét; — ennek helyébe végre Szecsey Péter cs. kir. patentalis invalidus káplárt alkalmazta. Molnár József facseti kamar. ispán’ m. e. dec. 12-én meghatározott. Törvény czikkely a’ mezei rendőrségről. (Vege.) 29. §. A’ közbirtokban a’ közös csősznek szegődött bérét minden közbirtotokos birtokához aránylag tartozik viselni, melly az illető rendőrbiróság előtt mind a’ köz, mind a’ magányos birtokosokon szóbeli pör’ utján megvehető. — 30. §. A’ ki a’ birtok’ őrzésével megbízva nem volt, és mégis a’kártevőt a’ károsodottnak feladja, vagy a’ kárban levő marhát behajtja, nemcsak a’ hajtópénzzel, hanem azonfelül a’ kártételért jelen törvény’ értelmében fizetendő pénzbeli bírsággal is megjutalmaztassék. — 31. §. A’ ki az erdei, mezei, szőlői vagy tó-csőszt megveri, habár ez a’ zálogolással adott is erre alkalmat, nemcsak a’ gyógyítási költségeknek, úgy a’ mennyire a’ megsértetett élelmének keresésére ideiglen, vagy orvosolhatlan csonkítás’ esetében örökre alkalmatlanná lett, ebből eredeti károsodásának pótolására köteleztessék, hanem azonfelül fájdalomdij’ fejében a’ sérült’ részére járandó 24 forinttól 100 ftig, igaz törvényes értékében értve, terjedhető birsággal, úgy a’ bűn’ fokozatához arányzandó testi büntetéssel sőt halálos sebesítés’ esetében a’ büntető törvények’értelmében más büntetéssel is fenyíttessék. — 32. §. A’ melly csősz, pásztor vagy szolga az urnák vagy helységbeli előjárónak, ez pedig a’ károsítottnnk, ’s illetőleg a’ mezei szolgabirónak vagy kapitánynak, a’mezei, kerti, szőlőbeli vagy erdei előtte tudva lévő kárt harmadnap alatt be nem jelenti, a’ költségeknek egyszeres, úgy a’ kárnak, annak minemiségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres, a’világosítható kártévővel egyetembeli megtérítésén felül a’ vétség’ fokozatához arányzólag fenyíttessék. — 33. §. Másnak állóvagy folyóvizeiben’s csatornáiban halászni, csikászni vagy pióczát szedni, a’ költségeknek egyszeres , a’ kárnak kétszeres megtérítésével fenyíttessék, fenmaradván azonfelül a’ vizek’tulajdonosának azon joga, hogy a’vizeiben elkövetett hatalmaskodást a’ törvények’ értelmében annak rendes útján követelje. — 34. §. A’ ki a’ mezei, kerti, szőlőben, erdei, vagy vízi általa okozott károk’ becsűit reá nézve szerfeletti nagynak és súlyosnak tartaná, szabadságában áll,azon becsüt az illető mezei szkióval vagy kapitánnyal megvizsgáltatni, sőt úgy hozván magokkal a’körülmények, mind a’ két fél által egyenlő számból állítandó becsüsök és ahhoz értők által a’ mezei, kerti és szőlőbeli károkat ugyan az első becsű után harmadnap alatt, az erdei és vízi károkat pedig legfelebb 16 napok alatt még egyszer megbecsülteim, és ekkor ezen uj becsű a’ szkió által is megvizsgáltatván, fog a’ kielégítés’alapjául szolgálni. — 35. §. A’ nagyobb és kisebb köz országos vagy postautakat vagy ollyanokat, mellyek az egész község által a’ mezei gazdaság avvagy a’ szomszéd helyek közti közlekedés végett mint közösök kihagyattak és használtatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra általvinni, készakarva vagy gondatlanságból felszántani, elfoglalni folyó árokkal, vagy sűrű’s ritkábban ásott gödrökkel kelletinél, vagy a’ kiszabott szélességre nem ügyelve, összeszorítani, azoknak mellékén lévő élő sor avagy karfákat és védoszlopokat, nem különben azokon épült fa- vagy kőhidakat, kirakott csatornákat, útmutató oszlopokat rongálni, vagy épen azoknak alkotó részeit feszegetni, ellopni az okozott kárnak kétszeres, a vizsgálatra fordított költségeknek pedig egyszeres megtérítésén felül a’ vétség’ és szántszándékos rész akarat’ fokozatához mért fogházi büntetés alatt tiltatik,az okozott kárnak vagy foglalásnak azonnal helyrehozása az illető rendőri tisztre tartozván.— 36. §. A’ határban levő dűlő és mezei utak, mellyek a’ földművelés’ tekintetéből a’ helység’ lakosainak nagy részétől használtatnak, azon helység’ összes lakosai, legyenek azok nemesek vagy nem nemesek, valamint a’ határos birtokosok által, kik t. i. azon ut’ használatához képest aránylag részesek, mindenkor járható állapotban tartassanak, mit ha az illető mezei szbió’ felszólítására ’s ezáltal a’ rendelt időre nem teljesíttetnék, ennek kötelességében álland azon rész utat vagy hidat a’vonakodó helység’ vagy közbirtokosság’ költségére helyrehozatni és egyszersmind a’ vonakodókon rövid szóbeli per’ utján meg is venni. Azon esetben pedig, midőn jégeső, köd ’s más elemviharok által az aratásra, nyomtatásra vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a’ beállott munkások a’ kötött szerződéshez képest szokott béreket ki nem kereshetik , az illető mezei szkió’ vagy kapitány’ kötelessége leendő’ körü menyek’ szoros megvizsgálása után a’ vonakodó munkások ’s az illető földbirtokosok között egyességet eszközölni, mi ha nem sikerülne, a’ lekötelezett munkások’ bérét az általok nyomban kezdendő munkásokhoz és kenyereknek szerezhetéséhez képest meghatározni, úgyszintén akár a’ munka’ bérének vagy élelmezésnek nem a’ szerződés szerinti kiszolgáltatása, akár a’bérleti munkának egészben vagy részben más munkások’javára juttatása, vagy más bármelly a’ tett szerződés’ megszegéséből eredeti kérdéseknek rövid útoni elintézése ’s bírálása szinte a’ mezei szbbót illetendi; sőt ha a’munkát tétető akár a’bérlett munka’ elvállalásából reménylett haszonnak megszorításával , a’ tett alkunak bármiképeni megszegésével szántszándékosan kárt okozott volna, a’ bérleti munkások ezen raknak részökre, kétszeres pótlását szintén sommás úton követelhetik, a’ felebbvitelnek, akármelly nagy légyen a’ per’ tárgya, itt is csak birtokon kívül leend helye. — 37. §. Arató, nyomtató, vagy cséplő vagy más bármelly mezei munkát általában szerződésképen felvállaló munkások nem ritkán nem ügyelvén szerződésükben foglalt lekötelezésökre, ennek a’ maga idejében, vagy épen nem tesznek eleget, vagy bízván abban , hogy nyomban más munkást helyettük állítani nem lehet, szerfeletti kivánataiknak teljesülésére a’ föld’ birtokosát kények szerint uj alkukötésekre kényszerítik, az illyesek által gyakorlott viszszaéléseknek zabolázására rendeltetik, hogy aratót, nyomtatót , vagy cséplőt, a’ rendes úti levelen kívül helybeli előjáróitól arról nyert bizonyítvány nélkül, hogy a’ vállalkozó munkás, úgy annak társai, midőn t. i. többeknek nevében ajánlkozik, személyeiket ’s kézi munkáikat a’ kötelezett mezei munka’idejére még senki részére sem kötelezte le, sem a’ munkásnak lakhelyében, sem azon kivűl bárki is felfogadni ne merészelje, az elvállalt munka’ teljesítésétől vonakodó ’s megszökött aratók, cséplők , nyomtatók pedig, úgy más bárminemű mezei munkások, bárha időközileg már más gazdánál be is állottak volna, nem csak az elsőbb elvállalt, de nem teljesített munkának a’ kötött alku szerinti megtevésére az illető mezei szbió vagy kapitány által helybe állíttassanak , hanem azonfelül az okozott kár’ és költségek’ dijába, az elmulasztott és mezei munkára alkalmatos napszámok’ helybeli folyó árának kétszeres megtérítésével büntettessenek. Azon bérlő pedig, kitől az illykép csalfáskodó munkások elsőbbi kötelezéseknek teljesítésére az illetőt. szolgabiró vagy kapitány által visszaállíttatnak, ugyanazon kárpótlást követelheti; hogyha azonban az illy bérlő, aratót, nyomtatót vagy cséplőt a’ fentebb érdeklett bizonyítvány nélkül fogadott volna föl, a’ kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállításokból eredeti kárát a’ törvénynek önmaga részéről tett megszegésének tulajdonítsa, ’s kárpótlást a’ munkásokon nem követelhet, sőt részéről történt csábítgatás’ esetében még a’ 39dik szakasz’ ódik ,a’ rendeletének leend helye. — 38. §. A’ mi akár tékozlás, akár kétséges kimenetelű per, akár házbeli vagy örökösödési kérdések, akár végre közbirtokossági el nem rendezett használat miatt zár és hivatalos felvigyázás alá vett és veendő erdőket illeti, minekutána ezeket leginkább a’ szokásban lévő mérsékelt használat’ ürügye alatt károsíttatni, sőt végkép is kipusztíttatni számos esetek mutatják, ezen visszaélések’ káros következéseinek meggátlására rendeltetik: a) Mihelyest fentebb érintett nemű erdőnek pusztítása vagy rongálása az illető hatóságnak az arra felvigyázni tartozó tisztviselő vagy zárgondviselő által, vagy akármi más után felfedeztetik, azon törvényhatóság a’ panasz’ valósága’ megvizsgálását rendelendi el. b) Az ezen czélra megbízott küldöttség azon esetre , ha csakugyan az erdő’ pusztulását, vagy ha csak rongálását is valónak találja, azt azonnal bírói zár és tilalom alá vettnek nyilatkoztatja, ha pedig közös erdő volna az, azonnal a’ közbirtokosságot az azon erdő iránti arányosító pernek legalább három hónap’ leforgása alatt leendő megkezdésére szólitandja fel, az eszközlöttekről a’ legközelebbi közgyűlésre jelentést teendő. Melly közgyűlésen — ha még nem volna — zárgondviselő azonnal rendeltessék, a’ kinek, ugyszinte a’ t. ügyésznek és földmérőnek is, a’ küldöttségi jelentés jövendőbeli használatul kiadandó lészen. c) Ha ezen felszólítás’ következésében a’ közbirtokosok 3 hónapok’ leforgása alatt az arányosító pert el nem kezdenék, azt minden további jelentés nélkül a’ tiszti ügyész, a’neki már kiadott küldöttségi jelentés és e’ jelen törvényre való hivatkozás mellett az azt megkezdeni vonakodó közbirtokosok ellen és azoknak költségein azonnal megkezdendi, melly alkalommal, az általa felszólítandó tiszti földmérő is, a’neki hasonlóan kiadott küldöttségi jelentésnél fogva, szinte a’ közbirtokosság’költségein, az erdőt azonnal, vagy ha a’ szükség úgy kívánná, az akadályoztató’ költségén rendelendő hatalomkar’ utalma alatt felmérendi. d) Ha az érdeklett közbirtokosok vagy a’ perben megjelenni vonakodnának, vagy egy bírói megintő levél után is, az osztálybeli kulcsot, melly szerint az erdő’ aránya elítélendő lenne, felfedezni nem akarnák, azon esetben azon kulcs szerint lészen egy törvényszék’ lefolyta alatt a’ per minden azzal járó költségekkel együtt elitélendő, melly az 1832/6 12iktczikk. által előszámláltak közül legalkalmatosabbnak fog biróikép találtatni. e) Az egyes birtok alatti erdőkben a’ favágásnak eszközlése a’ zárgondviselő’ felelet alatti rendelkezésétől függ; a’ közös birtok alatti erdőkben ellenben a’ fent említett arányosító per’ lefolyta alatt az úrbéri fáirás fenmaradván, egyébkint semmi szín és ürügy alatt a’ favágás nem engedtetik, ’s igy csak az ezenkivüli használatok, a’ mennyiben azok az erdő’ növésének ártalmára nem lennének, maradhatnak fent mint a’ közbirtokosság’jövedelmei, azonban mindenkor a’ zárgondviselő’ felügyelése alatt. f) A’ fenlévő erdőtilalomnak megtörését az illető mezei tiszt vagy szbió akár a’ zárgondviselőnek, akár a’megyei tiszti ügyésznek vagy annak , kit a’történt kár illethet, sommás panaszára nem az okozott költségeknek, hanem igaz törvényes értékű 200 forintra rugó birságnak 2/3ben a’ zárgondviselő’, ■*/ részben pedig a’megyei pénztár’javára itélendőknek, megtérítésével, sőt midőn több közbirtokosok’közös használata alá tartozó erdőre vetett tilalomnak rontása történnék, még az okozót ez utóbbiak javai’ egyszeres pótlásával jelen törvényben szabott eljárás’útján köteles fenyíteni. — 39. §. A’ gyümölcsfák és kertekben az ország’ sok és nagy részeiben kifejtett ipart a’hernyók által tétetni szokott károk csüggesztvén leginkább, ezen károknak, mellyek nemritkán egyes emberek’ vagy rész akaratja vagy kártékony tunyasága által eredvén, egész vidékeket sújtanak, a’ mennyire lehet eltávoztatására rendeltetik : 1) minden más gyümölcskert vagy gyümölcsfáknak szomszédságában lévő kert ’s gyümölcsfatulajdonos esztendőnkint kertében vagy illetőleg fáiról a’ hernyókat leszedetni köteles. 2) Ezen kötelesség’ elmulasztása miatt a’szomszédkert’ vagy gyümölcsfa’ tulajdonosa által bepanasztott fél a’m.szbiró által,a’ ki előtt leszen ezen panasz teendő, a’hernyóknak kertében vagy illetőleg fáiról martius’ tóig leendő leszedésére hivatalosan vitetni fog, a melly határidőnek eltelte után ugyan a’ m. szbiró, minden más felszólítás vagy kijelentés nélkül, a’ hernyókat az azokat leszedetni vonakodó félnek rövid utón megveendő költségén április’jóig leszedetni fogja.__ 40. §. Ellenben mindazon intézkedések , mellyeket a’ mezei rendnek fentartására, ’s a’ városokon ’s helységeken kívül fekvő javaknak ’s birtoknak biztosítására a’ helybeli körülményekhez képest a’ törvényhatóságok ezélszerűen és hasznosan tettek ’s rendeltek, a’ mennyiben a’ törvény’ rendelkezésével nem ellenkeznek, ezentúl is megerősíttetnek.— 41. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetés ’s jelesen a’ 8, 9 , 18 , 19 , 23, 27 , 28 , 35. §§. alattiak, a’ mennyiben ezen §. alatt foglalt vétségek a’ tett’ miségéből már a’becstelenség’ bélyegét a’tettesre nem hárítanák, t.i. a’mennyiben azok lopást, rablást és a’személynek erőszakos megtámadását, mint már általán a’ fenyítő törvények által tiltott vétségeket magokban nem foglalnak, az ítéletben kimondott marasztalás’ erején túl becstelenséget, következőleg polgári jogainak, habár ideigleni megszorítását is, a’marasztaltra nem vonják.— 42. §. Ellenben midőn a’ marasztalt fél, avvagy egyetemes marasztalás’esetében társai a’ marasztalt kárpótlást vagy bírságot meg nem téríthetnék, nehogy a’ vagyontalanság, vagy vagyonaik’ eltitkolása a’ bűnre ösztönző büntetlenségnek forrásává váljé , a’ meg nem térített pénzbeli mennyiséget igaz törvényes értékű 2 f ért egy napot számlálván, fogsággal tegyen eleget. Egyébkint a’ fogság’ mineműségére rendeltetik, hogy a’ fentebbi 8, 9, 18, 19, 23, 27, 28 és 35. §-ban rendelt fogsági büntetés , melly különben a’ jelen §. értelmében a’ kimondott marasztalás’ erején túl becstelenséget magában nem foglal, pénzzel is megváltható lenne, vagy a’ melly marasztalási mennyiség meg nem téríthetése végett mondatik a’ marasztaltra, tisztességes letartóztatásánál sulyosbbá nem is tétethetik. — 43. §. Az okozott költségeknek és kárnak egyszeres pótlása’s a’kártétel mindenkor a’ károst illeti, a’ hol azonban kártétel és költség