Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-03-02 / 18. szám

tikai az égés/ állítás ugyancsak leregui, valósíthatása pedig pium desiderium. Nagy hiánya ezen értekezésnek az is, hogy V. ur a’ tömeget, a’ népegyetemet valami theoreticus egységnek tekinti, nem pedig társulati mennyiségnek, melly egyesekből alakul i s egyesekre osztható; innét van az egyeseknek azon éles elkülönzése a’ többségtől, melly mind elméleti mind társas viszonyi szempontból nagyon föltűnő ’s ismét a’ gyakorlati életre alkalmazhatlan eszmék’ sorába tartozik. Nagyon igaz V. ur’ mondása, hogy ezredek folytak le a’ tömegre nézve a’ művelődésnek úgyszólván minden tetemes nyoma nélkül, de még aligha uj ezredek nem folynak le szinte illy panaszt hagyva főn; mert nagy kérdés: kivihető e' a’ nagy tömegnek egy bizonyos polczig történendő kiművelése, kivált ha a’ tömeget azon egyetemies theoriai eszme szerint értjük, mint V. ur. — Briedl Fidelnek ,,A’ szavalatról“ — három számon keresztül vitt ’s a’ negyedikben befejezni ígért czikkelyéről alkalmasint bízvást kimondhatjuk abbeli óhajtásunkat, bár szerző ur, ki, mennyiben literariai cselekvéskörét az eddigiekből ismerhetjük, az aestheticai tanulmányoknak nyelvünkön megismertetésével foglalatos , kissé tömöttebben, azaz rövidebb velösséggel szólott volna e’ tárgyról, mit korábbi e’ nemű dolgozatainál fogva, mintegy jogosan vélünk tőle megkívánhatni. Az, mi e’ hosszú értekezésben eddig mondaték, néhány rövid sorban ki vala mondható ; az egész t. i. talán valamelly régibb német könyv szerinti hosszas dicsérése a’ szavalásnak, miről ugyan ma már senkinek sem jut eszébe kétkedni, de megtanulására ez értekezés csakugyan nem vezet, tartalma nem egyéb lévén mint variatio super themate : A’ szavalás hasznos.— ,,A’ színjáték és opera“ czímű elefuttatás egy kis expectoralio az opera ’s leginkább Schodelné asszony ellen ; elgondolható , melly gyárból. Az elmefuttatónak azon felszólítására: „ne kutassunk nevetséges szenvedéllyel minden bokorban opera-gyűlölet ’s igyekezzünk azt a’ színjátékkal kibékíteni ; mert a’ megosztozott atyafiak között is fen állhat a’ béke, míg az osztozatlanok gyakran háborognak ; gerjesszük fel egy nemesebb vetélynek szikráját; állítsunk Bellini, Auber, Rossini, Donizetti ellenében Shakspearet, Sheridant, Schillert, Hugo Victort, Dumast, Warda, Reichel, Schodelné , Mayer k. ellenébe Megyeryt, Egressyt, Lendvayékat, Laborfalvi Rózát , hagyjuk mindeniket tündökleni a’ maga körében ’stb.“ csak azt jegyezzük meg , hogy ezen szabadsággal színészeink Inkább bírnak, mint dalnokaink, mert bizonyosan sokkal több színmű kerül színpadra mint daljáték; a’ tündöklés’ mezeje tehát színészeink részére sokkal tévesebb 's egyedül sssk tólök — akaratjoktól és szorgalmuktól — függ, azon valósággal tündökölni ; ezt akarva azonban nem Pajzán ifjút, Zűrzavart, Miss Babát, Pajkos turistát, Falusi egyszerűséget ’s ki tudná, minő elnyűtt elkoptatott, művészi tündökölhetésre nem igen alkalmas darabokat kellene színpadra vonzotni, hanem mérkőzni kellene újakkal, nagyszerűkkel, nem volna kímélendő sem idő sem fáradság , — ’s ezeknek kellő ráfordítása mellett szinte lehetlen volna a’ közönség’ eltántoruló ízlésének jobb irányt nem adhatni ’s érdelhetővé nem tenni olly darabokat is, mellyek egyébkint hatástalanok ’s a’ nézőket színháztól idegenítők maradnak; hogy pedig ezenfelül az újdonságnak sajátnemű vonzó ereje van , eléggé tanúsítja a’ mindennapi tapasztalás. Nem kellene tehát az érdekeknek ezen rugóját is használatlan hagyni. Akarat, erő és állhatatosság minden akadályon képes diadalmaskodni. A’ Figyelmezö (6 és 7 sz.) a’ Kisfaludy-társaság’ nagygyűlését’s munkálkodásai’eredményének leírását közli ’s jutalmakat hirdet 1840re,szám szerint tizenöt darab aranyat a’következő aestheticai kérdés’ megfejtésére : „Mi különbség van a’ dráma és regény közt tárgy, mese, szerkezet, személyek, character-kifejtés- és helyzetekre nézve ? ’s az utóbbiak’ változatossága , meglepő fordulatai, mennyire ’s hol használhatok inkább? Melly és’mennyi helyet foglalhat, ’s miféle módosításokat szenved az elbeszélői elem a’ drámában, ’s viszont a’ drámái az elbeszélőben?“ és tizenkét darab aranyat a’ következő költői föladás’ kidolgozásában „optime“-t nyerendőnek: „Kívántatik egy, a’ történetekből merített, vagy azokkal összeszőtt egyszerű tárgynak, beszélyképen, szabadon alkotott versalakban kidolgoztatása. A’ lyrai és didacticai elemnek is hely engedtetik.“ Ilogy e’ jutalomosztásban semmi arány nincs, az ugyan minden mélyebb philosophálás nélkül világos, mert az utóbbinak megoldása legroszabb esetben is három napot vagy legfölebb egy hetet kíván, holott az elsőé legkedvezőbb körülmények közt legalább is három hónapot, ha fél esztendőt nem; mert azt csak nem fogja tagadni műértők közül senki, hogy ott, hol az aestheticának legtöbb ágát ’s a’ psychologiának egész nagy birodalmát keresztül kell búvárkodni, legalább is hónapokra van szükség! — Besse János Károly urnak keleten 1829 és 1830ban tett utazási, franczia nyelven írott munkájának megismertetése igen érdekes közlemény, de igen fölötte, hogy akár az ismertető Jerney ur, akár a’ szerkesztők le nem fordították e’ helyeket magyarra; e’ fáradságot a’ lapnak francziául nem tudó olvasói csakugyan megérdemelték volna, kivált olly tárgyban, melly őket bizonyosan közelebbről érdekl, hogy az utazás őseink’ ázsiai lakhelyének ’s netalán maradékaiknak föltalálhatása végett tétetek, ’s előzményeiben szintolly érdekes adatokkal párosul, mint eredményeiben. Az állítások , vélemények’ és fölvilágosítások’ rovata alatt egy igen nagy „Világ“ járul Jemost/ie/ieshe/é. Sz. J. ugyanis nagy criticai, philologiai és etymologiai tudománnyal mutatja meg, hogy Demosthenes „Khersonesosról“ mondott beszédébe egy magyar szót kevert, t. i. a’ siros szót. Mi még ennél is többet mondhatunk; tudtunkra esett t.i., hogy épen most van sajtó alatt egy nyelvvizsgálati munka 7 kötetben, mellynek szerkesztője a’ napnál világosabban megmutatja, hogy Demosthenes tökéletesen beszélt magyarul, mert szülei Debreczenbe küldöttek volt cserébe egy kis magyar ficzkó helyett, ki viszont a’ görög nyelvet tanulta meg; annyira meg is kedvelék, honi nyelvünket, hogy visszatérvén hazájába, itt mint szónok is mindig kevert előadásába magyar szavakat az orthodox görögök’nem csekély botránkoztára. A’ siros szóra nézve azonban egészen más véleményű az érintett szerző ur, mert hiedelme szerint ama’ görög szóban D. nem siros hanem zsíros magyar szót mondott, kedvencz ételére a’kolozsvári káposztára czélozván, mellyet aznap magyar születésű szakácsnéja igen zsírosan főzött. ’S igy midőn olvasom Sz. J. fölkiáltását: „Mennyi csalatkozó philologia!“ akaratom ellen Amen-t kelle nekem is kiáltanom. — A* zik számban ismét identificálni szeretnék magokat a’ szerkesztők az academiával, ’s az ellenük már annyiszor fölhozott tartományossági nem cselekvés vagy sarczolásuk’ vádjának tettleges megczáfolása helyett más mezőre akarják elfordítni a’ közönség’ bíráló figyelmét, ’s az academia mellett fogadatlanul prókátoroskodnak. Habár sok kívánni való van is még a* testületre nézve, olly sűlyedt ponton mindazáltal mégsem áll, hogy illy védelemre, illy védelmezőkre szorulna. Különben is az illyféle ügyvédelem inkább árt mint használ. Csak önajtajok előtt seperjenek a’ jó urak! Az egész ármányos replica egyébiránt kívül áll az elméleti értekezés’ határain, és szokás szerint ama’ sáros viadalkörben mozog, hová a’ bunkós vitézeket követni sem hivatásom, sem akaratom. A’ literatura és fattyuliteratura közt lényeges a’ különbség, szintúgy mint az életbeli foglalatosságoknak bámelly nemében a’ valódiság és kontárkodás között , ’s a’ literaturában szintolly különböző köröket találni, mint a’ polgári életben a’ csinos, Unom hangú társalgástól kezdve le az undorító csapszékbeliig, mellyet minden neveltebb kerülni fog. OROSZ: (1) Bolt-változtatás. Oppenheimer Samu’ vejének selyem- és szalagkereskedése Pesten, a’ Nagy-hid-utczában levő Fáy-házból áttétetett az Ifjvásárpiaczon levő Detraházba. C**5*) C1) Előfizetési jelentés „Ifjúságot képző ismeretek tára 14 czímű munkára. Mindenki, kit hona’ boldogsága közelebbről érdekel, tudja, hogy csupán jól kiművelt ifjúságtól várhatni azt egykor, midőn mi már éltünk’ vég szaka felé haladni, rendeltetésünknél fogva, kényteleníttetünk. Tudja azt is kiki, hogy a’ magyar hazában olly tartalmú könyvek még igen gyéren — illyes pedig, millyenre alulírtak többed magokkal határozvák, épen nem létezik. Ezen munka egyedül ifjúsági hiányainak kipótolására van szánva, minélfogva mindennemű tudományos czikkekkel, mellyek annak művelésére czélirányosak lehetnek el lesz látva , mindig szem előtt tartandók, hogy felsőbb tudományos ismeretekre, mellyek ifjainkban még szükségkép nélkülöztetnek, csak fokonkint kell azokat vezetni. Mindent, mi kétes értelmű, vagy erényes érzelmet sérté lehetne, szorgalmasan kerülni fogunk. Nyelv’ simasága és könnyen érthetőségéért kezeskedik a’ társaság, egész munka’érdeket pedig nagyítja az, hogy ftiszt. Grosser János, a’ kegy. szerz. érdemdús főkormányzója, és a’serdülő ifjúság’ atyjainak atyja, kinek a’ munka ajánltatik, azt elfogadni kegyeskedni. Havonkint jelenik meg a’ munka’ egyes füzetekben, minden hóban kettő kettő, szünnapokat ide nem számítván , minthogy ifjaink akkor elszeledvén, a’ munkához könnyen a’ nélkül sem juthatnának. Az egész munka, melly 24 füzetből (egy egy füzet 4—4'/arvnyi) fog állani , hat füzet pedig egy kötetet tenni, — kis nyolczadrétben , csinosan nyomatva — egy év alatt jelenendik meg. Négy ezüst garas csak egy egy füzet ára! Melly csekély árnál fogva — meg nem feledkezvén a’ szűkebb körű ifjakról, bizton reméljük , hogy szülök , tanitóintézeti igazgatók, tanítók, szóval minden, ifjúság’ kiművelésére törekvő emberbarátok, ez érdekteljes ipart mind a’ két testvér hazában tehetségeik szerint pártfogolandják. Előfizethetni minden t. ez. tanulóintézeti igazgató , tanító ’s könyvárus uraknál, kiknek minden tiz .példányra eggyel kedveskedünk, ’s kik ezennel egész tisztelettel megkéretnek, szíveskedjenek apr. elejéig az előfizetők’neveit— mert a’példányok’ számát azokhoz mérendjük — czimzeteikkel együtt, hogy a’ teljes munka’ végén azokat kinyomathassuk, a’ két első füzetért, mellyeknek egyikét május’ elején , másikát vége felé , ’s a’ többi füzetet illyképen havonkint okvetetlen megkapandják, — egyszerre , — a’ többi füzetért pedig — egyenkint — előre — a’járandó árt bérmentes levélben az alulirtakhozelküldeni. Bécs, febr. 19. 1840. Nagy Márton és dr. Zimmermann Jakab, cs. kir. Terez. lov. intézetbeli 83) magyar nevelők. Kamarai javak megszerezhetők. A’ mit. m. kir udv. Kamara’rendeléséből Krassó vármegyében fekvő Marzsina, Zorán , Battyest, Bijkia, Bakaiyest, Kosteg, Namerest és Vörösmarth ka marai javak adománykép megnyerhetőknek hirdettetnek. Ezen javak’ állomány részei és becsárai megtekinthetők Bécsben a’ cs. k. egyesült Kamaránál, Budán a’ am. m. k. üdv Kamaránál, ezenfelül a’ temesi kir. kamarai igazgatóságnál, valamint szabadjobban áll a’ megszerezni akaróknak a’ helyszínen mindent megtekinteni. Kik e’ javak’ egyikét vagy másikát megnyerni szándékoznak, adományi kérelmeket, világosan kifejezett nyilatkozmányaikkal együtt, legfölebb folyó észt. május’ utolsó napja’ délutáni két órájáig vagy az egyesült Kamarához Bécsben, vagy a’ nm. m. kir. udv. Kamarához Budán mulhatlanul’s annál bizonyosabban nyújtsák be, minthogy legfelsőbb parancs’ következtében a’ későbben érkező vagy bizonytalan nyilatkozmányok nem vétethetnek tekintetbe ’s egyenesen visszautasíttatnak. (3) (3) 2T. «*, 3 r-r 5. 2- o. £ 3 « a- O. » !L Zr te * sr ~ § p 5 a» o 7? * rtZ * vr i 3 é. — «» S' orv » — x 5’ S §“ CC o. n H » g «. “ e. « Eladandó hintó és lovak. Egy isen jó karban levő, divatszerü, könnyű hintó, melly minden utazási szerekkel istt van látva , három igen jó 3 lovakkal együtt, mellyeknek egészségi állapotokról a’ mostani tulajdonos kezeskedik, szabad kézből eladandó. Venni szándékozók bővebb tudósítást kaphatnak a’ Hosszuutczában Dietrich báró’ házában az ajtónoknál. Alkarok (Unterhändler) meg nem hallgattatnak. (^3) Különfélék’ árverése. Nemes Vas vármegyében fekvő Jánki apátság haszon £^1^ bérbe adatván , abban lévöi mindenféle házi bútorok és* gazdasági eszközök, — birkák , ökrök , tehenek,lovak, sertések ’stb. folyó esztén idei martius’ 26-án, és utána következő napjain, a’ helyszínen tartandó árverés’ utján a’ legtöbbet ígérőnek készfizetés mellett eladatni fognak. (3) Sörház haszonbérbe adandó. Szabad kir. község városa’ kábelében helyesztetett városi sorház hat egymásután következő esztendőkre, úgymint: 1840ik évi October’ Iső napjától 1846ik évi September’ utolzó napjáig árverés’ utján, az ezelőtt leteendő 140 pengő forint bánatpénz mellett le’t. 1840ik évi junius’ Ilik napján délelőtti 9 órakor haszonbérbe fog adatni, melly határidő az érintett sz. k. város’ tanácsa által a’ végett tétetik közhírré, hogy azok, kik e’ bérlési árverésben részt venni szándékoznak, értékök ’s magok viselete felöli hiteles bizonyitmánnyal ellátva, a’ kitűzött napon, a’ város’ házába megjelenhessenek. — Ezen haszonbérlés’ feltételei még a’ rendelt határidő előtt is mindenkor a’ városi kamara- és irnoki hivatalokban megtekinthetők. Költ sz. kir. Kőszeg városának az 1840ik évi febr. 7 én tartatott tanácsüléséből Hutter Sámuel, (3) (2) sz. kir. Kőszeg városának h. aljegyzője. H i r d e t é s. T. n. Vas vármegyei Szombathely mezővárostól egy órai távolságra, az országútban fekvő Táplánfai helységben 25 hold belső telekből 336*, hold urasági szántóföldből, 25 hold rétből , 160 hold erdőből, több jobbágyokból, szép lakóházból , gazdasági épületekből, ’s a’t., — valamint T. N. Somogy vármegyei Csákányi helységben 20 hold belső telekből , 206 hold urasági szántóföldből, 226 hold erdőből, 194 hold kaszáló-rétből, lakóházból, gazdasági épületekből , több jobbágyokból ’s a’ t. álló rész-jószágok, mellyeken birkatartásis vagyon , örök áron eladók — mindezek iránt bérmentes levélbeli megkeresztelésére bővebb felvilágosítást adand Laky Antal Táblabiró és ügyész ur, Kőszeg szabad kir. városban. (3*) franczia és angol nyelvmester. Egy közönségesen kedvelt angol nyelvkönyv’ szerzője , olcsó fizetés mellett ad leczkéket az angol és franczia nyelvben. Tudakozhatni felőle a’ Hírnök’ szerkesztőségénél. ^ Jelentés: Alul irt jelentvén ezzel Szepessy egyházi beszédei’ második kötetének megjelenését, egyszersmind tisztelettel kéri az első két kötet’t, ez. birtokosait, méltóztassanak magokat minél előbb ott, hol rendeléseiket tették, vagy előfizettek, kijelenteni, megrendelendik e a’ következő 3. csik kötetet ír vagy sem. Pécs, jan. 24. 1840. (3) Reider Antal: Uj erdész hivatal. Szabad kir. Kőszeg városának belső tanácsa ezennel közhírül adja, hogy a’ fentnevezett városban egy fideszi hivatal fog újonnan felállíttatni. Ezen 200 f. p. p. évpénzzel, szabad lakással, 8 öl tűzifával és szinte természetben kiszolgáltatandó 52 pm. zabbal és 36 mázsa szénával összekötött hivatalért folyamodók jó erkölcsösségökröl’s az erdészettudománybani képességekről szóló bizonyítványokkal ellátott kérelemleveleket a’ most folyó évi legfölebb május’lső napjára szabad kir. Kőszeg városának belső tanácsánál beadni es ne mulasszák. Kőszeg, febr.eken 1840. Hutter Sámuel, (3) kir. Kőszeg városának h. aljegyzője, szabaditékusító egyesület Triestben (RIUNIONE ADIUATICA DI SICURTA) ellátva két millió pgc forintnyi alaptőkével, melly a’ bejövő illetékfizetések által folyvást gyarapszik, elvállal minden nemű biztosítást tűzkár ellen, épületekre, azok’ bútorzatára, áru-raktárakra, földtermékekre, barmokra ’s minden más egyéb tárgyra, továbbá áruszállításokra vizen és szárazon, a’ szállításidő alatt azon nevezetes károk ellen, miket útközben olly könnyen szenvedhetnek. E biztosító egyesület’ magyarországi főügyviselősége alulirtnál van Pesten, ’s a’ tisztelt közönség’nagyobb kényelmére 1840. jan.lsejétől külön hivatalszobában van fölállítva Feldmajoron Bajzáth házban a’ Wármudvar’ közelében, hol, valamint a’ kereskedési szobában is, biztosítási terveket, árjegyzékeket és ajánló-íveket ingyen kaphatni, biztosításokat eszközölhetni, és minden nemű fölvilágítást nyerhetni. Múlt évben bebizonyíták alulírtak minden kárpótlásnál, menynyire törekszik az adriai biztosító egyesület minden vonatkozásban kielégíteni a’ tisztelt közönséget, ’s ez okból bátrak e’ társaságot általányos részvétbe, magokat és minden kitünőbb helyen találtató ügyvivőiket pedig a’ tisztelt közönségnek mindennemű biztosítási ügy-eszközlésre tisztelettel ajánlani, egyszersmind lehető legjutalmasb föltéteket ’s előforduló károknál legbecsületesb bánásmódot ígérvén. I st Weis B. és társ. (*) A’ cs. királyi Adriai biztos POZSONYBAN, nyomtatja Selimid Antal.