Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-03-23 / 24. szám

•J­ Verőcze, mart. 8. F. h. 3án a’ váczi est és éji kivilágítás’ ügyében munkálkodó egyesület Ő Felsége ke­gyes Fejedelmünk’ trónra lépte­tik, ’s ura. Nádasdi gróf Nádasdy P. Ferencz, cs. kir. vbt. tanácsos ur . exja’ sze­retett püspökünk’ 55 ik évi születése’ napja’ dicső emlékére öröm- ’s hálaünnepélyét ülé meg. Ugyanis: reggeli 9 óra­kor sz. miseáldozatot a’ székesegyházban ágos és főtiszt. Sághy Mihály ez. püspök és váczi nagy prépost ur számos nép’jelenlétében taraczkok’ durrogási kört ajánla fel a’ min­denhatónak Felséges Királyunk’ ’s kegyelmes püspökünk’ hosszú életük, és mindennemű boldogságukért. — Ali Ily édes kötelessége ez egy igaz honfinak, olly szelíd, jó és kegyes királya ’s egyházi főpásztora iránt! Ugyan­azon nap’ estvérén az érintett egyesület tánczvigalmat is ada, ’s ez alkalommal ismét az egyesület’ pénztára' költsé­gén a’ megmaradottakhoz szerzett jeles!) diszmüvek ját­szattak ki. A’ bál pontban 8 órakor ez alkalomra betanult serdülő ifjak ’s egy­ csinos leányka által nemzeti táncczal kezdeték meg; tetszésüket a’ már ekkor is számosan jelen volt vendégek harsogó éljenzések közt jelentek ki. Ennek végével Éliásy István h. n. az eddig nagyobb számra növe­kedett d. gyülekezethez velős beszédet tartott. Alig szűnő éljenkiáltások követék a’ t. urnák szembetűnő hatással el­­szavalt beszédjét. A. J. Magyar tudós társaság. Az academia’igazgató tanácsa, miután m. évi novemberben, a’társaság’ nagygyű­lésekor, teljes számú ülést nem tarthatván, némelly elő­­leges és halaszthatlan tárgyakat csak ideiglen látott el, f. évi febr. 25. és martius 2 8. Pozsonyban tartotta rendes ülé­seit. Ezekben 1. Olvastatott a’ Főlig-Nádor-Pártfogó’ k. le­vele a’ két elnöknek 1838/9 történt kir. megerősíttetéséről. )z elnökség a’ pénztárnak esztendő közben kétszer tör­tént véletlen megvizsgáltatásáról tudósítá a’ gyűlést, mi­szerint pénz, számoló-könyvek ’s az alapítvány­ és kötele­ző levelek tökéletes rendben találtattak. 111. A’ pénztári hivatal’ számadást 1838ról az igazgatóság által bizottsági vérvizsgálat alá vettetvén , irántuk semmi észrevétel nem fordult elő. E’ számadások' kivonása az azon évi társasági munkálatokról szóló jelentéssel együtt még a’ nov. 23-ai tanácskozó ülésből terjesztetett a’ törvényhatóságok elibe, é s nyomtatásban a’közönséggel is közöltetett. IV. A’ pénz­tári hivatal’ f. é. febr. 1od. költ tudósítása szerint a) 1839- ben a’ fő pénztár’ egész évi bevétele 24,082 ft. 67/ap kr. volt, kiadása 20,955 ft. 28 kr. Az igy keletkezett marad­vánnyal f. évi febr. 15ig volt bevétel 3446 fr. 387/90 krt, az idei kiadás ugyanazon napig 1711 fr. 13 krt. tevén, a’ főpénztár’ állapotja febr. 16. volt 1735 for. 257/90 kr. Múlt évre csak 2000 fr.tőkésíttethetett. b) Szinte 1839. a’ nyom­tatási vagyis mellékpénztár’ bevétele 10,972 fr­­. 145/20 kr., kiadása 6,811 fr.34/20 kr.; mihez uj év óta 2,980 fr. likr. kiadás járulván, febr. 15. a’ mellékpénztárban 1,180 fr. 52 *v kr. volt. V. Följelentették a’ társaság’ pénzalapjának az 1838ki septemberi gyűlés óta tett öregbedései, u. m. 1. P. Gegö Elek’ küldeménye 80 vft. 2. Missies István nivzsiai pl­eb­anus’ hagyománya 80 pft. 3. D. Viola József küldemé­nye 75 pft. 4. Ernovszky Ferencz pogrányi plébános aján­déka 10 db arany. Továbbá 5. Egyed Antal apáti „P. Ovi­dius Naso’ pontusi levelei“ cziműi fordításából 400 példányt ajándékozott (péld­­ára 30 kr. e. p.) , azon megjegyzéssel, hogy a’ belőlük bejövendő pénz az academia által megindí­tott régi classicusok’ fordításai’ kiadására fordíttassék. G. Peregriny Elek „Magyarok’ történetei“ czímű munkácskájá­­ból 50 példányt adott által Eggenberger József könyváros­nak, ki azok árául 20 pftot fizetett a’ főpénztárba. 7. Hor­váth­ Endre hagyománya 800 vftban, mellynek tiszta kama­tai azonban csak a’boldogult’mostohája halála után folynak a’ társaság’ pénztárába. 8. Helmeczy Mihály a’ Berzsenyi I­á­­niel versei első kiadásából származott tiszta hasznot 200 pftban tette le , azon megjegyzéssel, hogy annak kamatai évenkint a’ könyvkiadási pénztárba folyjanak. Azon adako­zók, kik az említett munka’ kiadásához költséggel járultak, a’ következők : a) a’ pesti középponti papnevelő-ház’ ak­kori növendékei közül: b. Burkóczy László, most székes­­fejérvári püspök, Talay János, most lövői plébános Soprony mellett, Buricz Mihály nagyváradi deák szertartási­ pap, Fejér Antal károlyfejérvári növ., Schwarz József veszprémi növ., Fi­zár György, most murakereszturi apát, Zom­bory Já­nos kalocsai növ., Fábry Ignácz, most Csanádi kanonok, Vojvodich Mihály diákovári növ., Keller Gábor zirczi növ., Szabó Chrysostom szinte czisterczi, Cuzmics Izidor utóbb bakonybéli apát, Tomicza János zágrábi növ., Kői­ró Pál ugocsai főesperes, és Hering Ignácz szathmári név. b) A’ világiak közül Helmeczy­ Mihály és Siskovics József most zemplényi főispányi helytartó. 9. Gorove László, Lajos és Ká­roly 1000 pftnyi jutalom-alapítványának kezelése elfogad­tatván , az, az abbeli eljárás végett, a’ legközelebbi el­d­­nagy gyűléshez utasíttatott. — VI. Hasonlókép följelente­tett a’ könyvtárnevelésre tett három nagyobb rendű aján­lat, u. m. 1. gr. Batthyányi Gusztáv rohonczi gyűjteménye, melly közel 30 ezer darabból áll; 2. gr. Batthyány Kázmér’ kisbéri gyűjteménye 2660 darabbal, ’s 3. Horváti Endre’ hagyományából 677 kötet. VII. A’ nagygyűlés által nyom­tatás végett fölterjesztett köv.kéziratoknak tiszteletdíj ha­­tároztatott: 1. Székács József és Taubner Károlynak a’ Mel­len classicusok’ gyűjteménye’ számára fordított Plutarch’ Pa­­ralleláiért ivétől három arany. 2. Szabó Istvánnak, szinte a’ Hellen classicusok’ gyűjtemény­ébe szánt „Szikrákért a’ hellen szónokokból“ ívétől hasonlag három arany. 3­. Ka­zinczy Gábornak a’ külföldi játékszínbe szánt „Epigramm’ vígjáték’ fordításáért ívenkint egy arany. 4. D. Soltész Já­nosnak „Az ember’ szelleme“ Hartmann utáni munkájáért két arany ívenkint. Vili. Az évkönyvek’ adik kötetére, úgy némelly régiségek’ rajzoltatására, valamint IX. a’ társaság’ pénzgyüjteménye’ felállítása és nevelésére költség rendel­tetett. X. A’ játékszini küldöttségnek a’ most folyó évre 300 forint adatott rendelkezése alá. — XI. A’ Xdik nagy­­gyű­’és’ javaslatára a’ természettudományi osztály­’ egy vi­déki rendes taggal neveltetni határoztatván, az ajánlott há­rom lev. tag közül köz­akarattal Turczy Lajos, a’ termé­szettan’ rendes professora a’ pápai reform, collegiumban jön elválasztva. XII. A’ pénzgyüjtemény’ őrévé 300 ft. fize­téssel ltuczenbacher János történetosztályi rendes tag ne­veztetett ki. XIII. Báró Prónay Sándor igazgató tag’ kimul­­tával üresség támadván az igazgató tanácsban, helyébe egyetértőleg báró Prónay Albert Pest ügye’ főispányi hely­tartója hivatott meg. XIV. Az elnök és másodelnök a’ rend­szabások’ kivonatához képest helyeikről lelépvén , közaka­rattal megmarasztattak méltóságaikban, ’s a’ kir. megerő­sítés kieszközlésére Ő Fensége a’ Pártfogó köretett. Vég­re XV. jelentés készült a’ társaság munkálatiról 1835 óta ’s pénztára’ mibenlétéről, ’s az az országosan egybegyült Fő-Rendek és Karok elébe terjesztés végett szinte a’ Fens. Pártfogónak nyugtatott be. Az Elnök’ rendeléséből, Pozsony,­ban, mart. 9. 1840. D. Schedel Ferencz titoknok. Kolozsvár. Folyó hós­odikán estvéli hat óra tájban hidelvi nagy-utczában vigyázatlanságból tűz támadván, egy szegény földműves’ hajlékát merőben elhamvasztá; csak­ugyan a’ segedelemre kész szomszédok’ részvéte megmen­té kevés vagyonkáját, ’s a’ pusztító elem’ kártékonyságá­nak hamar gátat vethető. F­tkán tartotta az itteni „pol­gári társalkodó“ évenkinti második rendes közgyűlését, mellynek nevezetesebb tárgyai közé a’ tisztújítás, ’s az őszi közgyűlésből nevezett biztosság tervezte szabályok’ megvizsgálása tartozott. A’ részvényesek’ száma 113. A’ tisztválasztás bocsáttatván közhatározat alá, elválasztattak, igazgatóknak : Salamon József 42, Máléfy József 37 , Nagy István 16; pénztárnoknak Winkler Ferencz 44; gazdának Mark Samu 37; jegyzőnek Magyari Mihály 37; ’s 12 vá­lasztottsági tagok 3 alól 14 számig való szózatokkal.I­lvén egy­ szegény asszony ruhamosással foglalatoskodván, vé­letlen a’ Szamosba esett, ’s a’ rajta lévő ruhadarabok víz­zel megtelvén, sulyok annyira reá nehezedett, hogy miat­­tok magán segítni nem tudván, segély is hirtelen nem ér­kezvén, a’ jéghideg ’s zajló hullámokban halálát felé. A’ vízből lett kivétetése után minden orvosi próbákat elkövet­tek föléleszthetésére, de sikeretlenül. Az asszony’ neve nem tudatik. N.­Szeben, martius’ ed. Schramm a’ várva várt czukorgyár-igazgató megérkezék. Az egyesület’ ezen két ajánlása közül, hogy évenkint szabad szállást, ezer pengő ft. fizetést, ’s a’ tiszta haszonból 10 ° 10, vagy egyáltalá­ban a’ tiszta haszonból, osztalékból 25° 10 kapjon, ő minden fizetésről le mond, ’s az utolsót választó, ’s az egyezés megtörtént. Több a’ gyárhoz kivontató erőműveket, készü­leteket, mellyek nagy részben nála készen megvagyunk, becsű szerint az egyesületnek átengedend , ’s azok k­árá­ban — ha az egyesületnek tetszeni fog — részvényeket is elfogad­ Egy legújabb minta szerinti nagy vassajtó Lon­donból hozatik. Az egyesület évenként ezer mázsa raffi­­nirozott czukrot szándékozik készíteni, mellynek feléhez répát maga termesztet, a’ más fele iránt pedig a’ városi ’s vidéki termesztőktől szinte biztosítva van, ’s mázsáját 25 —30 váltó áron fizetendi. Az egyesület minden tagjai martius’ első napjaiban részvény-leveleiket, mielőtt vala­mit befizettek volna, aláírva ’s pecsételve megkapták; ez megint igen szép bélyege a’ hitelnek, ’s bizonyos mérlege az egész egyesület egymás iránti viszonyos bizo­dalmának, más nap is (mart. 6.) folytattattak, a’ midőn Russell lord’ indítványa tetemes többséggel, u. m. 203 szóval 64 ellen, elfogadtatott. Az alsó ház’ mart. 9kei ülésében Morpeth lord az iz­­landi hatóságreform’ indítványának harmadszori felolvasta­­tását sürgető. Sinclair G. még egyszer emlékezteté a’ há­zat, hogy az olly rendszabály, melly az izlandi városok­ban a’ catholicusok’ kezébe adandja a’ fogantyút, ’s melly O' Connell Dánielt dublini lordmayorrá teendi, ’s azt ho­zó javaslatba, hogy a’ harmadszori fölolvasás e’ naptól számítva hat hónap után történjék, azaz vettessék félre az indítvány. Rövid vita után szavazatra került a’ dolog, ’­ 182 szóval 34 ellen, tehát 148 többséggel fölolvastatása határoztaték, mi megtörténvén, az indítvány elfogadta­tott, ’s a’ lordok’ házának átküldetett. Mart. 3dikán tartók a’ Themse-tunnel’ részvényesei évenkinti közgyűlésüket, mellyben tudósítás létetett ezen óriási munka’ haladásáról ’s költségeiről. Az építés 15 év előtt kezdetett ’s az eddigi költségek 363.000 font sterlin­get tesznek. Brunei ur, a’feltaláló és igazgató mérnök, állítja, hogy­ az egész mű 1841ben bizton várható elkészü­lésekor kevesebbe fog kerülni fél millió font sterlingnél, holott például a’ Waterloo-hid közel 1,200,000 fontba ke­rült. 1836ban e’ vizalatti műből 117, 1837ben csak 28, 1838ban 80, 1839ben 194, ’s a’ folyó évben 76 lábnyi ké­szült el. A’ múlt évben 34,000 személy látogatta a’tunnelt, miből 1572 font st. került be; ugyanazon évben a’ status 40,000 f. sz. kölcsönnel gyámolította e’ vállalatot. Brunei ur ez alkalommal a’ birodalomnak leghizelgőbb nyilatkoz­­tatásiban részesült. Izlandban a’ mértékletességi egyesületek Mathew do­­minicanus’ vezérlése alatt olly csudálatosan szaporodnak, hogy csupán a’corki kerületben a’szeszes italok’kevesebb fogyasztása miatt 23,000 f. sterlinggel csökkent a’ vámbe­vétel az utolsó évnegyedben.— Kémiaiban (Westmoreland grófság) társaság keletkezett a’ dohányzás’ és tobákolás’ teljes elhagyására. Nagybritannia, A’ London Gazette mart. Ohikán a’ következő jelen­tést közli: „Ő felsége megparancsolni méltóztatott, hogy Szász-Koburg-Goth­a herczeg tábornagy, ő felségének férje, ezentúl minden alkalommal és minden gyülekezeteknél, ha parlamentvégzés által másképen határozva nincs, helyet és rangot mindjárt ő felsége után nyerjen.“ Az alsóház’ mart. Ödikei ülésében, Ewart ur ügyes beszédben kifejté indítványát a’ halálbüntetés’ teljes eltör­­lesztésére. Felhozta a’ már ismert vndokokat ezen ember­baráti nézet mellett, különösen azt, hogy a’ tapasztalás’ bizonyítása szerint valamelly bűnösnek kivégeztetése ugyanazon bűntett’ elkövetésétől el nem ijeszt, vagyis, mint Ewart úr egy kissé erősen fejezé ki magát, hogy ,,a’ status’ részéről elkövetett bűntett a’ statustagok’ bűntettei­nek elejét nem veszi, hanem inkább, hogy a’ törvényszéki gyilkosság a’maga következéseiben szintolly veszedelmes, mint a’ gyilkosságnak minden egyéb neme.“ Figyelmez­tetett arra, hogy Angliában valósággal a’ büntettek azon mértékben kevesebbedtek, mellyben a’főbüntetések gyé­­ríttettek, ’s névszerint a’halálbüntetés kevesebb esetre szo­­ríttatott; végül a’ következő határozatot indítványozó: „ta­nácsos a’ halálbüntetést egészen eltörölni.‘s Russell lord el­lene volt ezen indítványnak, legközelebb a’forma miatt, mivel vélekedése szerint Ewart úrnak felhatalmazást kel­lett volna kérni, egy illynemű bili’ behozására, akkor a’ kérdést szabadabban lehetett volna vitatni. Egy­ébiránt ő az indítvány’ elvében sem egyez meg. Ha, úgymond, a’ juhlopásra tett halálbüntetésnek eltörlése e bűntett’ keres­­kedését elősegítette is, ebből még nem következik, hogy ugyanazon rendszabás a’ szándékos gyilkosság’ eseteinél hasonló hatással leend. Sőt inkább itt a’ halálbüntetés igen üdvös és hathatós elijesztő szer, ’s olly borzasztó vétkek­nél, miilyenek például néhány év előtt Greenacre-ei voltak, koránsem sérti a’ közérzést. Hosszabb vitatás után az in­dítvány 161 szóval 90 ellen félrevettetett. Végül kifejté Russell lord a’ parlament’ irományait nyomtatók’védelmére czélzó bilijének tervét. Ennek főpontja az, hogy minden nyomtatásnál, mellyet a’ parlament rendel, a’ felsőházban ugyan a’ lordcancellár, az alsóban pedig a’ház’szónoka bizonyítványt adjon a’ nyomtatónak arról, hogy az illető nyilványítás a’ ház’ parancsára és hatóságából történik ; e’ bizonyítvány’ előmutatása minden törvényszéknél elegen­dő legyen a’ nyomtató ellen intézendő akármelly rágalmi vád’ megszüntetésére. Az e’ tárgyr feletti vitatkozások Spanyolország. Az Eco de Aragon mart. 4kén de la Victoria herczeg főhadiszállásáról következőt jelent febr. 29kéről: „Hótö­megek akadályozzák a’ hadat előnyomultában. Segura’ be­vétele óta arra készül a’sereg, hogy az ellenséget több ponton megtámadja, mihelyest az idő megengedi.“ (A’ ha*­s­onnei Phare szerint Castellote erőséget a’ christinok fel­kérték, de a’ carlosi parancsnok minden felelet helyett a’ levélhozó parasztot felakasztatta.) A’ spanyol követkamarában történt, lapunkban is már többször említett rendetlenségekről az Alig. Zeit. egyik le­velezője még következő érdekes részleteket közöl: „Mad­­drid, február 24. A’ franczia revolutionak torzképe, mely­­lyet az itteni demagógok szemünk elébe állítanak, napon­kint teljesebbé válik. A’ párisi városház’ szerepét a’ mad­ridi várostanács vállalta el, a’ nemzeti gyűlés girondistákra és jacobinusokra oszlott fel, ’s azok után, mik tegnap tör­téntek, várni lehet, hogy a’ főváros’ pórnépe fog a’ nem­zet’ képviselőinek törvényeket szabni és dzsidákkal felfeg­’-­­verkezve a’gyű­lésterembe rontani. E’sorsot a’ cortes maga készíté magának. Midőn a’ múlt törvényhozáskor a’ többség az exaltadok’ kezében volt ’s Culatrava ült az elnöki szé­ken, akkor ő, mint tudva van, megengedte a’ nyilványos karzaton lévő gyülevész népnek, hogy tapsai, kiabálásai vagy pisszegései által olly módon elegyedjék be a’ vitatko­zások’ folyamába, hogy a’csekély számú mérsékletiek alig merték szájukat felnyitni. Ugy­anezen eszköze a’ vitatko­zás’ szabadságának ez­úttal is mozgásba hozatott a’ pro­­gressisták által. Már tegnapelőtt, valahányszor Olozaga vagy a’ túlzó pártnak más valamelly tagja kezdett szólani, har­sány éljen hangzott a’ karzatról, ellenben a’ mérsékletiek minden előadásait morgás és pisszegés szakasztotta félbe. Ezáltal végre maga Arguelles is arra hivatott, hogy felhíva az elnököt, parancsolna csendet a’karzatnak; de hogy pártjáról elhárítsa azon vádat, mintha a’ pórnéppel szövet­ségben volna, azt állítá, hogy a’ csendzavarók rendőri meghittek, kiket a’ ministerek azért rendeltek a’ karzatra, hogy mértéktelen tetszésük’ kijelentésével tegyék az igaz hazafiakat nevetség’ tárgyává. E’ sületlen vádat a’ jelen­volt igazságminister boszankodással utasítá vissza. Teg­nap már igen korán megteltek a’ ház’ karzatai. Magában a’ teremben némi magasságra a’ ház’ falain külön erkélyek vannak, egyike a’ senatorok’, másika a’ diplomatakar’, har­­madika a' volt követek’ számára, ’s némelyekbe urak és asszonyságok belépti­ jegy mellett bocsáttatnak be. Hátul, nagyobb magasságban, több sorban kőpadok emelkednek egymás fölébe, mellyeken mintegy 3—400 embernek van helye. Ez a’ népkarzat, mellyre mindenkit beeresztenek. A’ vitatás tegnap a’ progressistáktól hevesen megtámadott cordovai választások felett forgott. A’ mérsékletiek’beszé­dei még többször és hangosabban szakasztattak félbe mor­gás, fütyülés és pisszegés által ama’népkarzatról, mint teg­nap, ámbár az elnök, az öreg Florez Estrada, többször rendre intett. Arguelles azzal vádolá a’ kormányt, hogy erőszak, megvesztegetés, r megfélemlesztés és más effélék által hatott a’ választásokra,’s értésül adá, hogy a’ mérsék­­lettek csak azért győztek azokban, mivel a’ carlosiakkal Francziaország. A’ Moniteur mart. idikén a’ Presse hírlap’ azon állítá­sát, mintha az uj ministerium’ legelső tetteinek egyike lett volna, az úgynevezett „fekete cabinetet“ (Cabine noir) ismét helyreállítani, ’s mintha három hivatalnok naponkint a’ postára tett levelek’ feltörésével foglalkodott volna, egészen alaptalannak nyilatkoztatja. A’ pak­kamara mart.­lékei ülésében a’ gyermekek­nek gyárokbani dolgozását illető indítvány’ megvitatását befejezvén, elfogadd a’javaslatot 91 fejér golyóval 35 fe­kete ellenében.

Next