Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-03-23 / 24. szám
•J Verőcze, mart. 8. F. h. 3án a’ váczi est és éji kivilágítás’ ügyében munkálkodó egyesület Ő Felsége kegyes Fejedelmünk’ trónra léptetik, ’s ura. Nádasdi gróf Nádasdy P. Ferencz, cs. kir. vbt. tanácsos ur . exja’ szeretett püspökünk’ 55 ik évi születése’ napja’ dicső emlékére öröm- ’s hálaünnepélyét ülé meg. Ugyanis: reggeli 9 órakor sz. miseáldozatot a’ székesegyházban ágos és főtiszt. Sághy Mihály ez. püspök és váczi nagy prépost ur számos nép’jelenlétében taraczkok’ durrogási kört ajánla fel a’ mindenhatónak Felséges Királyunk’ ’s kegyelmes püspökünk’ hosszú életük, és mindennemű boldogságukért. — Ali Ily édes kötelessége ez egy igaz honfinak, olly szelíd, jó és kegyes királya ’s egyházi főpásztora iránt! Ugyanazon nap’ estvérén az érintett egyesület tánczvigalmat is ada, ’s ez alkalommal ismét az egyesület’ pénztára' költségén a’ megmaradottakhoz szerzett jeles!) diszmüvek játszattak ki. A’ bál pontban 8 órakor ez alkalomra betanult serdülő ifjak ’s egy csinos leányka által nemzeti táncczal kezdeték meg; tetszésüket a’ már ekkor is számosan jelen volt vendégek harsogó éljenzések közt jelentek ki. Ennek végével Éliásy István h. n. az eddig nagyobb számra növekedett d. gyülekezethez velős beszédet tartott. Alig szűnő éljenkiáltások követék a’ t. urnák szembetűnő hatással elszavalt beszédjét. A. J. Magyar tudós társaság. Az academia’igazgató tanácsa, miután m. évi novemberben, a’társaság’ nagygyűlésekor, teljes számú ülést nem tarthatván, némelly előleges és halaszthatlan tárgyakat csak ideiglen látott el, f. évi febr. 25. és martius 2 8. Pozsonyban tartotta rendes üléseit. Ezekben 1. Olvastatott a’ Főlig-Nádor-Pártfogó’ k. levele a’ két elnöknek 1838/9 történt kir. megerősíttetéséről. )z elnökség a’ pénztárnak esztendő közben kétszer történt véletlen megvizsgáltatásáról tudósítá a’ gyűlést, miszerint pénz, számoló-könyvek ’s az alapítvány és kötelező levelek tökéletes rendben találtattak. 111. A’ pénztári hivatal’ számadást 1838ról az igazgatóság által bizottsági vérvizsgálat alá vettetvén , irántuk semmi észrevétel nem fordult elő. E’ számadások' kivonása az azon évi társasági munkálatokról szóló jelentéssel együtt még a’ nov. 23-ai tanácskozó ülésből terjesztetett a’ törvényhatóságok elibe, é s nyomtatásban a’közönséggel is közöltetett. IV. A’ pénztári hivatal’ f. é. febr. 1od. költ tudósítása szerint a) 1839- ben a’ fő pénztár’ egész évi bevétele 24,082 ft. 67/ap kr. volt, kiadása 20,955 ft. 28 kr. Az igy keletkezett maradvánnyal f. évi febr. 15ig volt bevétel 3446 fr. 387/90 krt, az idei kiadás ugyanazon napig 1711 fr. 13 krt. tevén, a’ főpénztár’ állapotja febr. 16. volt 1735 for. 257/90 kr. Múlt évre csak 2000 fr.tőkésíttethetett. b) Szinte 1839. a’ nyomtatási vagyis mellékpénztár’ bevétele 10,972 fr. 145/20 kr., kiadása 6,811 fr.34/20 kr.; mihez uj év óta 2,980 fr. likr. kiadás járulván, febr. 15. a’ mellékpénztárban 1,180 fr. 52 *v kr. volt. V. Följelentették a’ társaság’ pénzalapjának az 1838ki septemberi gyűlés óta tett öregbedései, u. m. 1. P. Gegö Elek’ küldeménye 80 vft. 2. Missies István nivzsiai plebanus’ hagyománya 80 pft. 3. D. Viola József küldeménye 75 pft. 4. Ernovszky Ferencz pogrányi plébános ajándéka 10 db arany. Továbbá 5. Egyed Antal apáti „P. Ovidius Naso’ pontusi levelei“ cziműi fordításából 400 példányt ajándékozott (példára 30 kr. e. p.) , azon megjegyzéssel, hogy a’ belőlük bejövendő pénz az academia által megindított régi classicusok’ fordításai’ kiadására fordíttassék. G. Peregriny Elek „Magyarok’ történetei“ czímű munkácskájából 50 példányt adott által Eggenberger József könyvárosnak, ki azok árául 20 pftot fizetett a’ főpénztárba. 7. Horváth Endre hagyománya 800 vftban, mellynek tiszta kamatai azonban csak a’boldogult’mostohája halála után folynak a’ társaság’ pénztárába. 8. Helmeczy Mihály a’ Berzsenyi Iániel versei első kiadásából származott tiszta hasznot 200 pftban tette le , azon megjegyzéssel, hogy annak kamatai évenkint a’ könyvkiadási pénztárba folyjanak. Azon adakozók, kik az említett munka’ kiadásához költséggel járultak, a’ következők : a) a’ pesti középponti papnevelő-ház’ akkori növendékei közül: b. Burkóczy László, most székesfejérvári püspök, Talay János, most lövői plébános Soprony mellett, Buricz Mihály nagyváradi deák szertartási pap, Fejér Antal károlyfejérvári növ., Schwarz József veszprémi növ., Fizár György, most murakereszturi apát, Zombory János kalocsai növ., Fábry Ignácz, most Csanádi kanonok, Vojvodich Mihály diákovári növ., Keller Gábor zirczi növ., Szabó Chrysostom szinte czisterczi, Cuzmics Izidor utóbb bakonybéli apát, Tomicza János zágrábi növ., Kőiró Pál ugocsai főesperes, és Hering Ignácz szathmári név. b) A’ világiak közül Helmeczy Mihály és Siskovics József most zemplényi főispányi helytartó. 9. Gorove László, Lajos és Károly 1000 pftnyi jutalom-alapítványának kezelése elfogadtatván , az, az abbeli eljárás végett, a’ legközelebbi eldnagy gyűléshez utasíttatott. — VI. Hasonlókép följelentetett a’ könyvtárnevelésre tett három nagyobb rendű ajánlat, u. m. 1. gr. Batthyányi Gusztáv rohonczi gyűjteménye, melly közel 30 ezer darabból áll; 2. gr. Batthyány Kázmér’ kisbéri gyűjteménye 2660 darabbal, ’s 3. Horváti Endre’ hagyományából 677 kötet. VII. A’ nagygyűlés által nyomtatás végett fölterjesztett köv.kéziratoknak tiszteletdíj határoztatott: 1. Székács József és Taubner Károlynak a’ Mellen classicusok’ gyűjteménye’ számára fordított Plutarch’ Paralleláiért ivétől három arany. 2. Szabó Istvánnak, szinte a’ Hellen classicusok’ gyűjteményébe szánt „Szikrákért a’ hellen szónokokból“ ívétől hasonlag három arany. 3. Kazinczy Gábornak a’ külföldi játékszínbe szánt „Epigramm’ vígjáték’ fordításáért ívenkint egy arany. 4. D. Soltész Jánosnak „Az ember’ szelleme“ Hartmann utáni munkájáért két arany ívenkint. Vili. Az évkönyvek’ adik kötetére, úgy némelly régiségek’ rajzoltatására, valamint IX. a’ társaság’ pénzgyüjteménye’ felállítása és nevelésére költség rendeltetett. X. A’ játékszini küldöttségnek a’ most folyó évre 300 forint adatott rendelkezése alá. — XI. A’ Xdik nagygyű’és’ javaslatára a’ természettudományi osztály’ egy vidéki rendes taggal neveltetni határoztatván, az ajánlott három lev. tag közül közakarattal Turczy Lajos, a’ természettan’ rendes professora a’ pápai reform, collegiumban jön elválasztva. XII. A’ pénzgyüjtemény’ őrévé 300 ft. fizetéssel ltuczenbacher János történetosztályi rendes tag neveztetett ki. XIII. Báró Prónay Sándor igazgató tag’ kimultával üresség támadván az igazgató tanácsban, helyébe egyetértőleg báró Prónay Albert Pest ügye’ főispányi helytartója hivatott meg. XIV. Az elnök és másodelnök a’ rendszabások’ kivonatához képest helyeikről lelépvén , közakarattal megmarasztattak méltóságaikban, ’s a’ kir. megerősítés kieszközlésére Ő Fensége a’ Pártfogó köretett. Végre XV. jelentés készült a’ társaság munkálatiról 1835 óta ’s pénztára’ mibenlétéről, ’s az az országosan egybegyült Fő-Rendek és Karok elébe terjesztés végett szinte a’ Fens. Pártfogónak nyugtatott be. Az Elnök’ rendeléséből, Pozsony,ban, mart. 9. 1840. D. Schedel Ferencz titoknok. Kolozsvár. Folyó hósodikán estvéli hat óra tájban hidelvi nagy-utczában vigyázatlanságból tűz támadván, egy szegény földműves’ hajlékát merőben elhamvasztá; csakugyan a’ segedelemre kész szomszédok’ részvéte megmenté kevés vagyonkáját, ’s a’ pusztító elem’ kártékonyságának hamar gátat vethető. Ftkán tartotta az itteni „polgári társalkodó“ évenkinti második rendes közgyűlését, mellynek nevezetesebb tárgyai közé a’ tisztújítás, ’s az őszi közgyűlésből nevezett biztosság tervezte szabályok’ megvizsgálása tartozott. A’ részvényesek’ száma 113. A’ tisztválasztás bocsáttatván közhatározat alá, elválasztattak, igazgatóknak : Salamon József 42, Máléfy József 37 , Nagy István 16; pénztárnoknak Winkler Ferencz 44; gazdának Mark Samu 37; jegyzőnek Magyari Mihály 37; ’s 12 választottsági tagok 3 alól 14 számig való szózatokkal.Ilvén egy szegény asszony ruhamosással foglalatoskodván, véletlen a’ Szamosba esett, ’s a’ rajta lévő ruhadarabok vízzel megtelvén, sulyok annyira reá nehezedett, hogy miattok magán segítni nem tudván, segély is hirtelen nem érkezvén, a’ jéghideg ’s zajló hullámokban halálát felé. A’ vízből lett kivétetése után minden orvosi próbákat elkövettek föléleszthetésére, de sikeretlenül. Az asszony’ neve nem tudatik. N.Szeben, martius’ ed. Schramm a’ várva várt czukorgyár-igazgató megérkezék. Az egyesület’ ezen két ajánlása közül, hogy évenkint szabad szállást, ezer pengő ft. fizetést, ’s a’ tiszta haszonból 10 ° 10, vagy egyáltalában a’ tiszta haszonból, osztalékból 25° 10 kapjon, ő minden fizetésről le mond, ’s az utolsót választó, ’s az egyezés megtörtént. Több a’ gyárhoz kivontató erőműveket, készületeket, mellyek nagy részben nála készen megvagyunk, becsű szerint az egyesületnek átengedend , ’s azok kárában — ha az egyesületnek tetszeni fog — részvényeket is elfogad Egy legújabb minta szerinti nagy vassajtó Londonból hozatik. Az egyesület évenként ezer mázsa raffinirozott czukrot szándékozik készíteni, mellynek feléhez répát maga termesztet, a’ más fele iránt pedig a’ városi ’s vidéki termesztőktől szinte biztosítva van, ’s mázsáját 25 —30 váltó áron fizetendi. Az egyesület minden tagjai martius’ első napjaiban részvény-leveleiket, mielőtt valamit befizettek volna, aláírva ’s pecsételve megkapták; ez megint igen szép bélyege a’ hitelnek, ’s bizonyos mérlege az egész egyesület egymás iránti viszonyos bizodalmának, más nap is (mart. 6.) folytattattak, a’ midőn Russell lord’ indítványa tetemes többséggel, u. m. 203 szóval 64 ellen, elfogadtatott. Az alsó ház’ mart. 9kei ülésében Morpeth lord az izlandi hatóságreform’ indítványának harmadszori felolvastatását sürgető. Sinclair G. még egyszer emlékezteté a’ házat, hogy az olly rendszabály, melly az izlandi városokban a’ catholicusok’ kezébe adandja a’ fogantyút, ’s melly O' Connell Dánielt dublini lordmayorrá teendi, ’s azt hozó javaslatba, hogy a’ harmadszori fölolvasás e’ naptól számítva hat hónap után történjék, azaz vettessék félre az indítvány. Rövid vita után szavazatra került a’ dolog, ’ 182 szóval 34 ellen, tehát 148 többséggel fölolvastatása határoztaték, mi megtörténvén, az indítvány elfogadtatott, ’s a’ lordok’ házának átküldetett. Mart. 3dikán tartók a’ Themse-tunnel’ részvényesei évenkinti közgyűlésüket, mellyben tudósítás létetett ezen óriási munka’ haladásáról ’s költségeiről. Az építés 15 év előtt kezdetett ’s az eddigi költségek 363.000 font sterlinget tesznek. Brunei ur, a’feltaláló és igazgató mérnök, állítja, hogy az egész mű 1841ben bizton várható elkészülésekor kevesebbe fog kerülni fél millió font sterlingnél, holott például a’ Waterloo-hid közel 1,200,000 fontba került. 1836ban e’ vizalatti műből 117, 1837ben csak 28, 1838ban 80, 1839ben 194, ’s a’ folyó évben 76 lábnyi készült el. A’ múlt évben 34,000 személy látogatta a’tunnelt, miből 1572 font st. került be; ugyanazon évben a’ status 40,000 f. sz. kölcsönnel gyámolította e’ vállalatot. Brunei ur ez alkalommal a’ birodalomnak leghizelgőbb nyilatkoztatásiban részesült. Izlandban a’ mértékletességi egyesületek Mathew dominicanus’ vezérlése alatt olly csudálatosan szaporodnak, hogy csupán a’corki kerületben a’szeszes italok’kevesebb fogyasztása miatt 23,000 f. sterlinggel csökkent a’ vámbevétel az utolsó évnegyedben.— Kémiaiban (Westmoreland grófság) társaság keletkezett a’ dohányzás’ és tobákolás’ teljes elhagyására. Nagybritannia, A’ London Gazette mart. Ohikán a’ következő jelentést közli: „Ő felsége megparancsolni méltóztatott, hogy Szász-Koburg-Gotha herczeg tábornagy, ő felségének férje, ezentúl minden alkalommal és minden gyülekezeteknél, ha parlamentvégzés által másképen határozva nincs, helyet és rangot mindjárt ő felsége után nyerjen.“ Az alsóház’ mart. Ödikei ülésében, Ewart ur ügyes beszédben kifejté indítványát a’ halálbüntetés’ teljes eltörlesztésére. Felhozta a’ már ismert vndokokat ezen emberbaráti nézet mellett, különösen azt, hogy a’ tapasztalás’ bizonyítása szerint valamelly bűnösnek kivégeztetése ugyanazon bűntett’ elkövetésétől el nem ijeszt, vagyis, mint Ewart úr egy kissé erősen fejezé ki magát, hogy ,,a’ status’ részéről elkövetett bűntett a’ statustagok’ bűntetteinek elejét nem veszi, hanem inkább, hogy a’ törvényszéki gyilkosság a’maga következéseiben szintolly veszedelmes, mint a’ gyilkosságnak minden egyéb neme.“ Figyelmeztetett arra, hogy Angliában valósággal a’ büntettek azon mértékben kevesebbedtek, mellyben a’főbüntetések gyéríttettek, ’s névszerint a’halálbüntetés kevesebb esetre szoríttatott; végül a’ következő határozatot indítványozó: „tanácsos a’ halálbüntetést egészen eltörölni.‘s Russell lord ellene volt ezen indítványnak, legközelebb a’forma miatt, mivel vélekedése szerint Ewart úrnak felhatalmazást kellett volna kérni, egy illynemű bili’ behozására, akkor a’ kérdést szabadabban lehetett volna vitatni. Egyébiránt ő az indítvány’ elvében sem egyez meg. Ha, úgymond, a’ juhlopásra tett halálbüntetésnek eltörlése e bűntett’ kereskedését elősegítette is, ebből még nem következik, hogy ugyanazon rendszabás a’ szándékos gyilkosság’ eseteinél hasonló hatással leend. Sőt inkább itt a’ halálbüntetés igen üdvös és hathatós elijesztő szer, ’s olly borzasztó vétkeknél, miilyenek például néhány év előtt Greenacre-ei voltak, koránsem sérti a’ közérzést. Hosszabb vitatás után az indítvány 161 szóval 90 ellen félrevettetett. Végül kifejté Russell lord a’ parlament’ irományait nyomtatók’védelmére czélzó bilijének tervét. Ennek főpontja az, hogy minden nyomtatásnál, mellyet a’ parlament rendel, a’ felsőházban ugyan a’ lordcancellár, az alsóban pedig a’ház’szónoka bizonyítványt adjon a’ nyomtatónak arról, hogy az illető nyilványítás a’ ház’ parancsára és hatóságából történik ; e’ bizonyítvány’ előmutatása minden törvényszéknél elegendő legyen a’ nyomtató ellen intézendő akármelly rágalmi vád’ megszüntetésére. Az e’ tárgyr feletti vitatkozások Spanyolország. Az Eco de Aragon mart. 4kén de la Victoria herczeg főhadiszállásáról következőt jelent febr. 29kéről: „Hótömegek akadályozzák a’ hadat előnyomultában. Segura’ bevétele óta arra készül a’sereg, hogy az ellenséget több ponton megtámadja, mihelyest az idő megengedi.“ (A’ ha*sonnei Phare szerint Castellote erőséget a’ christinok felkérték, de a’ carlosi parancsnok minden felelet helyett a’ levélhozó parasztot felakasztatta.) A’ spanyol követkamarában történt, lapunkban is már többször említett rendetlenségekről az Alig. Zeit. egyik levelezője még következő érdekes részleteket közöl: „Maddrid, február 24. A’ franczia revolutionak torzképe, melylyet az itteni demagógok szemünk elébe állítanak, naponkint teljesebbé válik. A’ párisi városház’ szerepét a’ madridi várostanács vállalta el, a’ nemzeti gyűlés girondistákra és jacobinusokra oszlott fel, ’s azok után, mik tegnap történtek, várni lehet, hogy a’ főváros’ pórnépe fog a’ nemzet’ képviselőinek törvényeket szabni és dzsidákkal felfeg’-verkezve a’gyűlésterembe rontani. E’sorsot a’ cortes maga készíté magának. Midőn a’ múlt törvényhozáskor a’ többség az exaltadok’ kezében volt ’s Culatrava ült az elnöki széken, akkor ő, mint tudva van, megengedte a’ nyilványos karzaton lévő gyülevész népnek, hogy tapsai, kiabálásai vagy pisszegései által olly módon elegyedjék be a’ vitatkozások’ folyamába, hogy a’csekély számú mérsékletiek alig merték szájukat felnyitni. Ugyanezen eszköze a’ vitatkozás’ szabadságának ezúttal is mozgásba hozatott a’ progressisták által. Már tegnapelőtt, valahányszor Olozaga vagy a’ túlzó pártnak más valamelly tagja kezdett szólani, harsány éljen hangzott a’ karzatról, ellenben a’ mérsékletiek minden előadásait morgás és pisszegés szakasztotta félbe. Ezáltal végre maga Arguelles is arra hivatott, hogy felhíva az elnököt, parancsolna csendet a’karzatnak; de hogy pártjáról elhárítsa azon vádat, mintha a’ pórnéppel szövetségben volna, azt állítá, hogy a’ csendzavarók rendőri meghittek, kiket a’ ministerek azért rendeltek a’ karzatra, hogy mértéktelen tetszésük’ kijelentésével tegyék az igaz hazafiakat nevetség’ tárgyává. E’ sületlen vádat a’ jelenvolt igazságminister boszankodással utasítá vissza. Tegnap már igen korán megteltek a’ ház’ karzatai. Magában a’ teremben némi magasságra a’ ház’ falain külön erkélyek vannak, egyike a’ senatorok’, másika a’ diplomatakar’, harmadika a' volt követek’ számára, ’s némelyekbe urak és asszonyságok belépti jegy mellett bocsáttatnak be. Hátul, nagyobb magasságban, több sorban kőpadok emelkednek egymás fölébe, mellyeken mintegy 3—400 embernek van helye. Ez a’ népkarzat, mellyre mindenkit beeresztenek. A’ vitatás tegnap a’ progressistáktól hevesen megtámadott cordovai választások felett forgott. A’ mérsékletiek’beszédei még többször és hangosabban szakasztattak félbe morgás, fütyülés és pisszegés által ama’népkarzatról, mint tegnap, ámbár az elnök, az öreg Florez Estrada, többször rendre intett. Arguelles azzal vádolá a’ kormányt, hogy erőszak, megvesztegetés, r megfélemlesztés és más effélék által hatott a’ választásokra,’s értésül adá, hogy a’ mérséklettek csak azért győztek azokban, mivel a’ carlosiakkal Francziaország. A’ Moniteur mart. idikén a’ Presse hírlap’ azon állítását, mintha az uj ministerium’ legelső tetteinek egyike lett volna, az úgynevezett „fekete cabinetet“ (Cabine noir) ismét helyreállítani, ’s mintha három hivatalnok naponkint a’ postára tett levelek’ feltörésével foglalkodott volna, egészen alaptalannak nyilatkoztatja. A’ pakkamara mart.lékei ülésében a’ gyermekeknek gyárokbani dolgozását illető indítvány’ megvitatását befejezvén, elfogadd a’javaslatot 91 fejér golyóval 35 fekete ellenében.