Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-01 / 26. szám
861 szám. A' Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közélsével;— a’ Századunk terjedelmesb politikai és rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek' ismertetésével foglalkoznak főképen. INI RNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Halasfalvi Orosz József. Április 1. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Elöfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések és halálozás; pozsonyi különféle; pesti hírek; a’ pécsi püspök’jótékonysága; pomázi tűzveszély; szombathelyi, balassa-gyarmati, gyöngyösi tudósítások; palotai és vágmelléki gyilkostestek; mutatvány a’ Nemzeti újságból; m. t. társaság. Nagybritannia. Francziaország. Követkamrai ülések ; afrikai hírek. Spanyolország. A’ kormányzóság egységének kérdése. Schweiz. A’rendkívüli országgyűlés’ ülései. Poroszország. Kühnapfel keréktörésre ítéltetik. Törökország. Kis futár. Marmarosi savanyuvizek ’s fürdők; elmeszikrák. Hirdetések. Magyarország. A’ Tiszántúli Kerületi Táblánál megürült iktatói hivatalra Agg-Teleki Bujanovits Gyula neveztetett ki. (Privát tudj A’ am. magyar kir. udv. Kamara a’ halmágyi kir. sóhivatalnál beszedő hivatalra Braun Emesztet, ellenőrködő mázsamesterré Brummt Miklóst, mázsamesterré Feigl Alajost, mázsálóvá Kvastin Mihályt, végre sópajtnőrré Slyevo Samu bruszlureszkoi sószámvevőt alkalmazó fokozatos előléptetés által. — Scuttety István kokavai kam. pagonyvadász (Revierjäger) i. e. mart. 5-kén meghalározott. — Pozsony, mart. 31. Városunk egészen nyári szint öltött fel, ’s a’ természetbarátok csoportosan keresik fel a’ városliget’ szorgalmasan tisztogatott tekervényes utait. Hajóhidunk t. i. tegnapelőtt beakasztatott. Van jelenleg városunkban egy kis gőzkocsi , az első, melly ausztriai birodalomban készült egészen. E’ mozgony fél lóerejü ’s jelenleg az Auligetben számára készült 20 ölnyi vaspályán szalad. A’ fűtés mindenkor nyilványosan történik. Számos kiváncsi, kivált az alsóbb osztályból, tolong a’ színhely körül. A’ hegyek’ nyájas vidékeit nem annyira látogathatják meg a’ természetkedvelők, mert a’ nedves utak ’s a’ hegyekbe vivő utczákon heverő sár csaknem kikerülhetlen. Csudálkozni kell, hogy egy olly előkelő városban, mint Pozsony, a’ kövezet még sok utczákban olly lábficzamító. A’ hegyentuli járásba ’s az éjszaki vaspályához vezető külvárosi utczák pedig még kirakva sincsenek , úgy hogy a’ szárazvámkapunál ’s a’ Marczalutczában alig vontathatni terhelt kocsi; ha minden részkövek jóval pótoltatnának ’s ezért csekély járda-vám kivántatnék, úgy hisszük nehány év múlva kamatostól bejönne a’ ráfordított tőke ’s a’ közönség csekély terhe mellett csak nyerne, a’város szépülne, s koronázási városhoz hasonlóbb lenne mint most, midőn a’ királyhegy körül csak kevés eső után is majd bele fúlnak a’ gőzhajókhoz menők. (Zárjel közt mondva e’ dombról egy német historicus azt regélte, hogy Europa legnevezetesebb négy folyama innen ered.) Általán véve ha már benne vagyunk a’ fényűzési korban, legelső volna talán ’s legkevésbbé luxus a’ városok’ szépítéséhez látni. Korunk’ békés szelleme remélted, hogy nem jőnek Nagy Sándorok, Napóleonok, a’ békés polgárok házait ’s a’ gazdagok’ palotáit feldúlandók. — „Pénz kormányozza a’ világot“ igaz közmondás, mert tudjuk, a’ pénz’ hatalma mit képes gyakorolni. Hegyeken keresztül egyenesűl hasíttatik, a’ folyók nyillatakká varázsoltatnak! A’ földgömb körülhálózva vasutakkal, szóval minden vállalatok főrugója pénz! de hogy jó akarat is menynyit tehet pénz’ hiányában, tanusítandja az alább következő tudósítás. Mig, kivált az ország’ fővárosában, annyi érdekkel viseltetnek a’ kisdedóvó-intézetek iránt, míg ott mindent elkövetnek, hogy az illy jótékony intézetet kedvező siker koronázhasson, addig a’ helybeli két intézet — minden különös vagy magasb pártfogás’ hiányában, egy tized óta egyedül csak némelly emberbarátok’ jótékony’ adományiból tartatik fen. A’ helybeli két intézetben van mintegy 400 gyermek, többnyire szegény szülőktől. Két fizetéses tanító és ugyanannyi tanítónő; egy tanító 144 p. sz. fizetéssel nyugalomban van; ’s az évenkint szaporodó növendékek miatt egy nagyobb tehát drágább szálást is kénytelen tartani. — A lefolyt 1840ik évben 846 fr. 40 kr. p. gyűlt be adománykép, ’s az egypár ezer alaptőke’ kamatja. Budapest, mart. 27. A’ múlt számunkban említett szerencsétlenség alkalmával a’ csolnakon volt emberek közül, ezekelék halálukat a hullámok közt: Schlegl Antal, kamrai számvevő hivatali ingressista; Smolek, zongorász; Kohn , kalmárlegény; Szabó, uraságszolga; Schaeffer, óráslegény; Mayer, betűszedő; Triebt N., budai puskaműves’ leánya; Korbel, özvegyasszony ; Ohnmacht, levélhordó; Wampel (?) tanácsbeli Pozsonyból; Friedrich, buda-tabáni polgár; Bietschanszky, napszámos; Besch, kalapos; Lederer, zsidó tanító ’s egy ismeretlen napszámos asszony; a’ szigorú rendtartás’ hiánya tehát tizenöt emberéletbe került !E’ nehány szó hangosan kiált, hogy bizton reménybelüi, miszerint illy siralmas intés csakugyan olly rendszabályokról fog gondoskodtatni, mellyek ezentúl a’ bajt gyökeresen orvoslandják ’s minden illy eseményt lehetlenítendnek! A’ haláltól megszabadultak: sréthy, gyakornok; Sattler, gyógyászattanuló, ez szerencsére egy evezőt kapott meg ’s azzal addig tartá fen magát a’ viz’fölületén, mig kiszabadják, az előbbi pedig a’ hajóhíd horgonylánczába kapaszkodott, ’s lábait két szerencsétlen társa ragadd meg, kik ezáltal szinte kiszabadultak: Kohner, kalmárlegény; Gruber N., polgárleány; Thomaszta asszony; Várady, opticus; Müller, gyógyszerész; Bosan, kalmárinas; Tolly, gránátos; Shally, mészáros; Krach N., budai lakatos leánya és az öt revesz. Folyó hónap’ 21-kén tartá gyűlését azon társaság, melly Ferenczy’ pártollatására összeállóit, ’s ez okból Hunyady Mátyás dicső királyunk’ emlékére általa lovagszobrot határra készíttetni. Eddig 173 gyűjtő csak 10561 frt. 9 krt. és 29 aranyat birt beszerezni , ’s ebből 5,692 fr. 21 kr. már eljöhetett. Mit reménylhetni még ezentúl? A’ lelkesülés’ első heve már elmúlt, ’s az egész tárgyat több lapon annyira felvilágositák, hogy az egész 100 ezer igőnyi összeg egy negyedének begyülését sem igen reménylelni. Többen oda nyilatkoztak, miszerint most, miután a’ begyült adakozások fele már elkölteték, ’s igy visszaadásról többé szó nem igen lehet, az egész összeg begyülését, ’s igy a’ lovagszobor’ felállítását a’ tervezett minta szerint nem reménybelni, czélszerű lenne nagy királyunknak csak szobrát készíttetni el, ’s azt nem nyilványos helyre, például múzeumba állíttatni. Az ellenkező rész azonban Nyáry Pál ur’ indítványa szerint győzött, ’s határzatta jön, hogy a’ művész csak dolgozzék a’ meddig a’ begyülendő pénz engedi, habár csak egyetlen basreliefet létesíthetne is. — Virágvasárnapon Frankenburg literariai és zenészek estélyt adand a’ városi nagy tánczteremben a’ gyermekkórház’ javára, melly alkalomkor többi közt Garaynak egy uj balladája fog szavaltatni, Kossuth és a’ vállalkozó úr pedig magyar fölolvasást tartanának, melly körülmény, párosultan a’ czég jótékonyságával, nagyszámú közönséget reménybel.• F. h. 21-kén egy kenyérrel töltött ladikot, mellyben hat ember volt, ismét olly erősen hajlott a’ Duna sebes folyamzata egyik épen beakasztandó hajóhidhoz, hogy az felfordult kenyerestől, emberestől. Öt ember kiszabadíttatott; a’ hatodik, egy virító fiatal leány, a’ viz színére nem jutván, újabb áldozatja jön a’ Dunának. — Másik hir. — Egy pesti nyilványos ’s nevezetes házban, melynek kapuján éjjel nappal örök állnak, múlt héten az udvarra szolgáló ’s három zárral csukott szobát nyitottak fel a’ tolvajok, ’s onnan a’ szegények pénztárából a’ banknolákat (mintegy 800 pg. ft.) kirablották; a’ réz és ezüst pénzt ott hagyták. — Ha igaz, ez már csakugyan sok! — A’ pesti haute volée mart. 23 án saját mulatságául az angol királyné teremében magyar és franczia színi előadással ’s tableaukkal fűszerezé az estélyt. A’ magyarra Fáy András „közös háza“ választatott; francziára egy rövid vaudeville. — Nemzeti színházunkat 22-én „Devreux Robert“ új opera ismét jól megtöltő nézőkkel. Scott k. a. felléptét sóvárgva várjuk. Sajnosan értettem, hogy Felbér k. a. csakugyan felmondd szolgálatát a’ magyar Thaliának. Gyenge egéssége helyreállítása végett, mint mondják, utazni megy. A’ Világ jelenti, hogy Darvason, Bihar megye’ egyik parányi helységében, folyó év elején, nemcsak egy kis olvasó társaság (melly a’Jelenkort, Világot, Hirnököt, Múlt és Jelent. Vasárnapi újságot nem csak részvényesekkel, hanem még az utolsó szegény földmivessel is örömmel közli, hogy emberi és keresztényi kötelessége szerint az értelmesség’ terjesztésire parányi erejétül telhetőleg valamicskét tehessen), hanem derék Mezei naptárunk „Emberbaráti szózata’ keblünk mélyéig ható hangjára, mértékletességi társulat is alapíttaték. — Hol van szól a’ levelező, az emberiség jobblétének azon pokoli ellensége? hol az emberi alakban rejtezkedő irigy ördög, ki — miután a’ Naptár szivrázó szózatát a’ józanság ügyében méltányos figyelemmel olvasá — e’ kezdetben parányi, de az emberiség szellemi ’s anyagi jobbléteért hőn buzgó társulatnak hosszú és növekedő életet nem kivánand, még akkor is, ha maga nem bir már elég lélekerővel a’ lassú méreg csábító kísértéseinek ellen állani. Pécs, mart. 16. Méltóságos püspökünk Nagykéri Leiztovszky János fáradhatatlan buzgóságának és szorgalmának, mellyel a’ kisdedek’ nevelésére olly szívesen fordít, uj jelét adta, midőn tőlünk ma 16 napra búcsút vett, a’ falusi iskolákban (16 helységeiben) a’ félesztendei próbatételen maga is jelen lenni ’s a’ növendékeket az eddig tanult tudományokból kihallgatni kívánván. — A’ méltóságos főpásztor jól tudván régi tapasztalásból, hogy az iskolás gyermekek’ iparát semmi jobban elő nem mozdítja, mint ha azok valamelly ajándék által értesittetnek arról, hogy szorgalmuk az elöljárók által is elismertetik, különbféle igen nagy számú ajándékot vitt magával a’ jobbak közt eloszlandókat, úgymint: nagyobb kisebb, szebb egyszerűbb imádságos könyveket, szent képeket, olvasókat, gyöngyöket, csillagokat, keszkenyöket, különbféle szalagokat, paraszt-kalapokat, ezurán kivarrt mellényeket ’stb. Mindenütt a’ mestereket is, kiknek az egész környékből összejönniük kell, jobb és czélszerűbb oktatásmódra tanítja maga ’s buzdítja, gyakran szintúgy jutalmak által. Sőt a’ lelkészeket is, miként ügyeljenek e’ legüdvösségesebb tárgyára hivatásuknak, serkenti. — Már ez valóban a’ népnevelés’ tettlegi előmozdítása, mellyel olly sokan csupán aj-kaikkal pengetnek. (Egyh. tudj Pomáz. (Pestmegyében.) Folyó hó fokán éji 10 óra után tűz lárma riasztá föl élet adó álmaibul a’ nap munkája alatt kifáradt lakosokat,— 29 ház jön a’ dühöngő szél miatt elharapódzott lángok martaléka ’s ugyan annyi család ’s több házallan zsellérek eddigi iparuk gyümölcsét alig egy félóra alatt veszték el; kínzó fájdalmokat hangos farokba önté ki a’ halomhamu fölött. ^Szombathely, mart. 24. Sokat olvastunk már a’ hírlapokban a’ népnevelés’ tárgyában, de olly czélt érőnek, egy javaslatot sem tartottunk mint a’ még múlt évi junius’ 30 án Szombathelyen tartatott Vas megyei közgyűlés’ határozatát, mellyet bár későn el nem mulaszthatunk közölni a’ t. olvasókkal. „A’ növendék ifjuságnak számtalan kicsapongásait és erkölcstelenségeit, mellyek idővel bennök meg is rögzenek, nem más okozhatja, mint az, hogy szüleik, kik magok is tudatlanok és őket oktatni nem képesek, gyermekeiket sem oskolájába, holott igen sokaktól kiteltenék, sem pedig ünnep- és vasárnapokon isteni szolgálatokra, úgy délután lelki tanításokra nem küldik, sőt inkább azokkal barmaikat őriztetvén, a’ többi pajkos ifjak által elrontatni engedik, de a’ gazdák sem kényszerítik cselédjeiket a’ templomba való járásra, hanem vagy csavarogni engedik, vagy a’ marhák után küldik, holott ollyan alkalmatossággal, midőn más jó keresztények az ájtatosságban foglalatoskodnak, szoktak a’ legtöbb károk tétetni a’ mezőkben és rétekben, tudván hogy ekkor kevesebb vigyázat vagyon reájok. Hogy tehát a’ nevendék-ifjuság az erkölcsben gyarapittathassék és azokból a’ jó nevelés által hasznos polgárok válhassanak, szoros felelet’ terhe alatt minden helységek’ elöljáróinak a’ felsőbb rendelések’ következésében meghagyatik, hogy az illető lelkitanitók’ egyetértésével a’ szülőket arra kényszerítsék, hogy a’ kitől kitelhetik, gyermekeiket iskolába küldjék és legalább téli időben taníttassák, egyetemben pedig mind a’ szülőknek, mind pedig a’ cselédes gazdáknak meghagyják, hogy cselédjeiket és gyermekeiket egész esztendőn át ünnep- és vasárnapokon isteni szolgálatra délelőtti és délutáni lelki oktatások’ hallatására elküldjék, ez pedig nyáron is annyival inkább kitelhető, minthogy reggel tiz órakor szokott történni a’ beharangozás, dél után pedig négy órakor vége vagyon a’ tanításnak; azért minden helységben ollyan rendelés tétessék, hogy ünnep- és vasárnapokon kilencz órakor, a’ midőn már a’ melegség és bogarak miatt a’ marha úgysem legelhet; az őrző gyerkőezék és cselédek a’ marhákat haza hajtsák, és délután az ájtatosság és lelki tanítás után, a’ midőn már a’ nap hiresülni kezd, hajtsák ismét ki. Valakik ezen rendelés ellen ezután cselekedni merészelnek, az elöljárók által személy válogatás nélkül büntettessenek meg;és ha olly elvetemedett találkoznék, a’ ki a’ büntetéssel nem gondolván, makacsul a' rendelésnek magát ellenszegezné, az a’megyei törvényszéknek név szerint bejelentetvén, az általa’ körülményekhez szabott büntetéssel fog illettetni.“ A’ közlő utána teszi óhajtását, hogy bár egész Magyarhonban ezen határozatot minden hatóság magáévá tenné, és hogy annál foganatossabb lenne, nem csak minden cselédes gazda, hanem bár minden rangú urak és tisztviselők a’ falukon leginkább megvárnák példaadásképen az Isten igéjének hallgatását, ’s ne mentenénk azzal magunkat, hogy az öt parancsolat közt csak a’ mise-hallgatás parancsoltatnék, különben hasonlók leszünk olly házasságban élő férj fiuhoz, ki maga szabadon élni kívánván, mindig a’ nejének hirtelenségén tűnődik, holott ha a’ férj jó példát adna a’ hőségben, isteni félelemben és vallásosságban, bizonnyal azokban a’ nője is követné, mert exempla trabunt. * Balassa Gyarmath, mart. 22. Tegnap estvére, mint sokadalmunkat megelőző vasárnapra számos idegent gyűjte be egy műkedvelő nemes keblű társulat által előadandó szinészeti mutatvány, dicsőült Kisfaludynkak vigjátéka „A’ Csalódások — A’ KÖZ-JÓRA.“ E’ jelszó, hála a’ tapasztalásnak, ritkán hibázza el a’ magyarnál hatását, ’s ha egykor elhibázandná, akkor nemzetünk mondja el magáról egy nagy fijának, Telekynek, szavait: „Halva vagyok, temess el!” így lelhetem csak föl okát, hogy a’ lörinczi puszta felé nyakig süllyesztő, ’s közrémülésre eddig soha sem tapasztalt vizfakadásokkal elborított országút’ daczára is — mellyen ma virradóra egy csinos hintón kívül több nagy és apróbb szekerek, barmok a’ legsajnosabb non plus ultrában látszottak — a’ megyei háznak régi tereme nem ugyan tömve, de úgy telve volt, mint illyen alkalmakkal eddig soha. Miután a’ kebelbeli egyenruhás barna hangászkar’ hatalmas zenéje víg kedélyre melengeté a’ sziveket, fölvonult a’ kárpit; ’s mi az olvasó közönség előtt hihetőleg úgy is ismeretes darab részletes leírásába nem ereszkedve, csak röviden érintjük, hogy Köröndy Lina, és a’ nöszemélyzet általjában, Lombay inspector, és Mokány földesur olly ügyességgel adák szerepeiket, hogy kivált ez utolsót a’ ki ócsárlaná, annak egy Megyery vagy Szerdahelyi, egy Nestroy vagy tán Garrick sem működnék kedvére. Zajos tapsok is koszoruzák csaknem minden jelenetét, ’s ha hogy ezek elmaradtak, a’bámulat és tetszés mélye nyelé el őket. Bebizonyította Mokány, hogy a’ halhatlan szerzőnek ezélzatát elértette, fölfogta, és szerepét, a’ betyárismus gúnyát, a’ tökélynek lehetséges pontjáig személyesítette. Soha, soha jobbkor— soha nem annyira helyén és idejében! Fájlalva teszi e’ fölkiáltást a’ közlő, mint ki a’ terem vége felé kellőt látott a’ mutatvány alatt dohányozni; de mosolyát sem fojthatá el, midőn Mokánynak azon kérdésére: „szabad e itt rá gyújtani?“ mint egy mennydörgő „quousque tandem?‘ szózatra a’ pipák zsebbe czúsztak. A’ kik fölvonásban a’ színhely hátsó részén átvilágított uncialis betűkkel vala olvasható eme föl— szólitás: „EGYESÜLJÜNK A’ KÖZ JÓRA!“ — mellyel a’jeles társulat fendobogó mellének jóra törekvő érzelmeit a’nézőkében, akará előteremteni. Játék’ végével az egész személyzet kihivalván, Mokány kevés, de gyönyörű ’s mázsás szavakkal illy értelemben köszöne a’ néző közönségnek: „Korunk szelleme minden setétséget világossággal elűzni. Midőn mi az eddig setét utczák megvilágítására egyesülünk, hálásan érezzük a’ f. ez. közönségnek pártoló segedelmét, nagylelkű részvétét felül, hogy nem pusztán hangzott el e’ fölszólítás: egyesüljünk a’ közjóra!“ — Csinos diszitvények, ügyes játszással egybe ülve eszközlék, hogy mi a’ csalódásokban a’szép, helyes, és meglepőnek válásában meg nem csalódtunk; noha hiányok, mint napfolt, nélkül e’ társaság annál kevesebbé lehetett, minél gyérebben nyer szinészeti gyakorlatot, nem ez lévén kenyere, de kivévén a’ minden jelenetet megelőző, ’s valóban fülboszontó kopogtatásokat, mintha a’ föllépő annyiszor a’ mennyiszer belépti engedelmért könyörögne , kivévén a’színfalak, ’s kárpit mögüli gyakor kinézéseket, a’ többi olly csekélység, mellyet az egésznek jelessége méltán elfedez. E’ nemes ezélú vállalatnak kezdője, türelmes fenntartója, ’s éltető napja. Közép-géczi Szerény Antal urnak hitese szül. boldogházi Kiss Anna asszony, ki amazoni kebellel legyőzi az akadályt, kiszemeli és öszvegyüjti a’művészet’barátit, áldozatra serkent a’ közjóért, ’s maga első áldoz, lelket ad a’ föllépni bátortalanoknak ’s maga mindenkor, mint most is Köröndy Lina szerepében, művészileg föllépni kegyeskedik, kinek önzetlen fáradalmiban a’ már lámpákkal részint eddig is ellátott Gyarmatit valóban büszke