Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-03 / 35. szám

volt a’ Changarnier general alatt álló utóőrcsapat megtámadta­­tott és pedig annak kimeneténél Abd-el-Kader lovassága, ’s bal­ra a’ szabályozott csapatai által. E’ harcz csaknem igen drágába került mert Changarnier general vállán sebet kapott, melly ele­inte életveszélyesnek látszék. A’ balszárnyon komoly összeütkö­zés történt volna két rendes zászlóalj megtámadása által, mely­­lyek Burumi völgye felé elönyomulának, ha a’23dik ezredből egyik zászlóal Fontaine és Wengy kapitány parancsnoksága alatt általok ismert útra vezettetve egy másik fél zászlóaljal ’s egy osz­­tály árkásszal a’ rendes csapatokat oldalon ’s hátulról meg nem támadták volna. Csak igy mentethetett meg az utóőrcsapat a’ megtámadás elöl; az ellenség árokba vettetett’s nevezetes számú legénységet ’s 11 fogolyt vesztett el. Barkani gyalogsága az oliv­­erdeségböl visszavonult, hol több halottakat hagyott. A’ hadláb kényszrülve egy másik szállítmányért menni Muzayába, az el­lenséget űzőbe nem veheté­­s mivel egyébiránt is a’ terület a’ lovasság alkalmazását meg nem engedé. — A’ második szállít­mány épen olly szerencsésen érkezett Medeába mint az első. Ma 400 keletről érkezett lovasok Ben Salem alatt a’ velünk szövet­kezett arabokat Bassantában megtámadák. Belié hadnagy 300 ad magával őket elűzé, nehányat közülök lekaszabola. Algíri fő­­szálláson apr. 12. 1841. Bugeaud altábornok és főkormányzó.“ Portugaliit, Lissabon, april 6. A’ kormány pénzzavara folyvást tart, a’ bank a’ bizalomtársulat ’s lissaboni lőzsérek mindnyájan vona­kodtak a’ kormánnyal alkudozásra lépni. 5-kén Miranda tenge­részeti minister halt meg, kinek ügyeit Bomíin báró már april lén átvevé. Azon hir, miszerint a’ portugáli követ Romában felhatal­­maztatott volna don Miguelnek Co conto de Reist (14,000 ft. siget) vagyona kárpótlásankint ígérni, ha a’ portugali trónrai minden igényeivel felhagy, Londonban nagy benyomást okozott. Da Ribeira de Sabrora báró ex premier­ minister falusi lakhelyén Tras-os-Montes tartományban gutaülésben hirtelen meghalt. Tul­­zóradical volt politicai­ nézeteiben, ’s mint Pizzaro ezredes An­gliában ismeretes. Ik­re volt, hogy Angliával kötendő kereskedői szerződés iránti alkudozások nem sokára végeket érendik. A’ ministeriumban elölegesen semmi változás nem fog történni. Va­­rennes ur franczia követ készülőben volt szabadságra Franczi­­aországba utazni, lapotunknak véget vetett volna, még gonoszabbá teve ’s az őt ter­helő nyomasztásokat szaporítá — foglaltatik. — E’ tudósítások vétele után közvetlenül összehivá a’ fejedelem minitertanácsát Obrenovics Ephrem nagybátyja elnöksége alatt. E’ tanácsülés­ben elhatároztatott, e’ felírást válasz nélkül hagyni, a’ Nissa és Leskowcza két basaság határainál levő őrvonalt megerősítni, köz­tudomásul adni ’s a’ szomszéd török basákat és kormányzókat különösen értesítni, hogy Szerbia a’ legszigorúbb pártatlanságot tartandja szeme előtt ez összeütközésnél, ’s eltökélteti a’ csen­det birtokán fentartani; hogy mindenki, legyen török vagy ke­resztény, ki szerb birtokra akar szökni, ott menedékhelyre talál, ’s fegyvere letételével a’ veszteglő intézetbe bocsáttatik, a’ ma­gas porta parancsainak megérkezéséig szem előtt tartatva, Kram­il basa, Belgrád vár’ parancsnoka Szerbia fejedelme által ez intéz­kedések felöl tudósítva, azokat tökéletesen helyessé. Egy időben ezzel egy hírnök küldetett Konstantinápolyba, ez események fe­löl tudósítást viendő, ’s a’ portától a’ szükséges utasításokat megnyerendő. Későbbi belgrádi april 24-i tudósítások szerint a’ leszkowczai zavargások Vranja, Prekugcza, Nissa vagy Sarkas és Berkovácz tájékaira is kiterjedt. Attól is tartanak, hogy a’ mozgalom Bitogliáig Macedóniában kiterjed. Erősítik, hogy april 20-án Widdin tájékán egy ütközet történt, mellyben a’ törökök 6 embernyi veszteséggel visszaverettek,­­s hogy a’ lázadók Alpa­­lanka kis erősséget elfoglalók, mellyben két ágyút találtak. Bizo­nyos Mladens Cserni György szolgálatában volt kapitányt ’s egy lesskowczai lelkészt mondanak a’ mozgalom’ főnökeinek. Hozzá teszik, hogy a’ ráják a’ nissai basának azon ajánlatot tevék, mi­szerint neki 20 kezest állítanak elő, ha a’ porta határozatáig mindkét részrőli nyugalom álland be; dehogy a’ basa ezen aján­latot visszautasító. Szerbiában a’ legnagyobb nyugalom uralkodott. Resid basa eltávolittatása különféle magyarázatokra ad al­kalmat. A’ nemzet ’s a’ diplomatia nagyobb része fájlalja elbo­­csáttatását, ’s dicséretére minden száján forog. Kivált kiemelik magasztalói hogy hivataláról szegényen lépett le. De való is, hogy ő korlátozta leginkább a’ statustisztviselök megvesztegetheté­­sét. Szemrehányások, mellyek leginkább illetik, hogy kik egyszer bizalmát megnyerték, azoknak vakon hitt, ’s előléptetéseket, más érdemesbek mellőzésével sürgette. Bizonyos azonban, hogy eltá­­vollittatása politicai okoknál fogva történt, mellyeket diplomaticai cselszövények ’s idegen szájaskodok befolyása szült, Törökomág. Alexandriai aki ’s konstantinápolyi oki tudósítások szerint még semmi határozott nem tudatik az egyiptomi török kérdésben. Mindkét városban folyvást félelem és remény közt ingadoztak. Épen olly salus quoban állnak az ügyek Candia szigetén is. — A’ samosi vizeken a’ tengeri rablók folyvást űzik mesterségöket. Csak legújabban űzőbe vettek egy ausztriai brigget, melly csak nagy nehezen menekülhetett meg, ’s egy meglőtt matrózt veszé­lyes sebe miatt Rhodosnál visszahagyni vala kénytelen. Belgrádból april 2­­ ról érkezett tudósítások szerint ott hire volt, hogy Lesskowcza kerületben Nissa mellett Bulgáriában za­vargások ütöttek ki a’ rájak vagy a’ keresztényi lakosok közt. Egy időben ezzel Szerbia fejedelméhez intézett ’s a’ felnevezett kerület mintegy 100 keresztény lakosától aláírt kérelemlevél ér­kezett oda következő lényeges tartalommal, hogy a’ török főnök részéröli nyomatás olly fokra magasodott, mellyet tovább nem tűrhetnek; hogy ők , eredmény nélkülinek találván tartományok’ basáihoz ’s kormányzóihoz intézett panaszaikat és sérelmeiket, el­tökéltettek , a’ magas porta határozata’ várakozásában, fegyvert fogni, ’s magokat elnyomóik elten védelmezni; hogy ők távul azon gondolattól, miszerint a’ szultán, jogszerű felségök elten fellázadjanak, ellenkezőleg bizodalom­mal számolnak e magassá­ga jóakaró szándékainak tökéletes teljesítésére, mikint a’ gülha­­nei hatiserifben, melly fájdalom, a’ helyett hogy sajnálatos ál­ Elegy. Császárné Királyné Ő Felsége f. h. 24-én Bécsből Modená­ba utazott, hova máj­­sjén szándékozik érkezni. Hannover a, apr. 15. Egy ma megjelent proclamatio az országos rendeket jun.­sára hívja össze. A’ Baden nagyherczegségi Rendek gyűlése apr. 17én nyit­tatott meg a’ nagyherczeg­i kir. magassága által személyesen. Roma, april 14. Hite van, hogy a’ Don Miguelleli alkudo­zás tárgyában végre sikerült e’ herczeget a’ portugali trónra állí­tólagos igényeiveli felhagyásra bírni. Részint saját birtokából, részint Portugáliából évenkint 40,000 scudit biztosittatott. Angliába érkezett alexandriai levelek szerint Arabiában uj próféta támadt, neve Mehdi, kinek megjelentétől a’ benne hivők (kik már is 35,000re mennek) uj mohammedán évezred kezdetét szá­mítják ; t. i. azt mondják, hogy e negyvenedik éve alatt Mekkában föllépend, onnan Jeruzsálembe menend ’s nehány évig hatalma­san és dicsőn uralkodandik ’s igazságot szolgáltatand a’ földön, mig Dedsail a’ gonoszság ördöge ellene felkelend ’s őt legyő­­zendi. Akkoron Jézus, a’ keresztények prófétája, 70,000 angyal­lal Damaskusban megjelenend segítségére ’s az egész földet Mehdi prófétának itélendi; a’ pogányok, zsidók és keresztények az izlamra térendnek, ’s ekkor fog az ezer-éves birodalom kez­dődni. A’ próféta pénzt veretett, mellyen ,,a’ két szárazföld is a’ két tenger imámja“ czimmel él. A’ mekkai serif, sőt maga a’ A­v­a­s. Szatmár vmegye éjszakkeleti ’s Marmaros felé nyúló része Avas­nak neveztetik; magas bérezek kanyarítják körül e’ környéken a’ többnyire szűk és keskeny völgyeket; a’ hegyek tövei több fris és kristály forrásokkal kínálják a’ szomjas vándort; a’ csergő pata­kocskák haladva nevekednek; érdekes ’s említést érdemel Túr vize. F­nnek medre Avas völgyein nőttön nő ’s Tur-Terebesen már öt malomkereket forgat ’s vizáradáskor a’ Tisza ’s Szamossal együtt ki­vált a gyarmatiaknál kellemetlen vendég. Hogy Avas már a’ régi időkben érdekes szerepet játszott legyen honunk történeteinek nagy színterén, tudhatja a’ régiség búvárja. Milly zordon e’ vidék télidején, állt bájos és kellemes tavaszkor. Avast nagyobb részint oláhok lakják, bátor magyar is elég van itt; legérdekesb ’s legnagyobb jelentőségű a’ közönségre nézve itt Bikszád’s pedig kettős tekintetben; mert elő­ször szivemelő dombján a’ basiliták zárdája két tornyu egyházzal öt­­lik a’ zarándok szemeibe; mert másodszor e’ domb alatt idők óta egy csinos vendég- ’s fürdőház létezik. Mi e’ fördő- ’s vendéghá­zat illeti, az (mennyire tudom) gr. Teleki birtoka és sajátja, de haj­dani becse nehány évek óta a’ betegeskedő ’s gyógyulását kereső kö­zönség előtt igen csökkent. E vendégház kőből épült’s több jól elren­dezett szobákból álló , jól elrendezvék a’ fürdőszobák is ; a’ korcsma melletti szép liget kellemes mulatásul és sétául szolgál a’vendégeknek, de le nem írhatni ama szomorú és siri csendet, melly e’ korcsma kö­rül télben uralkodik! Az érintett kolostor e’ fogadótól felfelé csak egy óranegyed távolságra van ; egy tiszta patak is foly épen a’ fürdőház alatt. A’ bikszádi savanyu vizről változók ’s különbfélék a’ vélemé­nyek ’s ítéletek (quot capita ’stb.); egynek t. i. tetszik az, másnak nem­­es víznek álló részei közt, (ha azt tisztán iszod) leginkább a’ jó érezhető borral; iva pedig tetszik ugyan az ínynek, de (de csekély ítéletem s hajdani bővebb tapasztalásom szerint szólva) a’ vérben holmi rendetlenségeket okoz ’s az étvágyat épen nem edzi. Kinek er­szénye­s módja engedi, annak én azt tanácsolnám, hogy Bikszádon ugyan törödjék, de újvárosi savanyu vizet igyék ; e’ mezőváros ’s an­nak savanyu vizes forrása Bikszádtól csak másfél mérföldnyi távol­ságra esik. Az újvárosi viz ellen mindeddig senkitől sem hallék pa­naszt, az aranyeresek kivált és véreresek szinte az egekig magasztal­ják azt. Bikszád magában csak szegény oláh falu, de az említett fördő­­s zárda nagy fényt ’s nevezetességet ad neki; a’ zárda csak fából­ ­ is­­­u­tár­ épűlt, biztat azonban minket a’ jó remény, hogy nem sok idő múlva kényelmesb kőépületnek örvendenek e’ szerzet atyái! A’ kőtemp­­lomocska elég csinos ’s a’ két torony harangjai szomort, komolyságot ’s ájtatosságot jelentők; megkondulnak azok napjában többször. Halad­nak e’ szerzet papjai is a’ világ műveltségével minden tekintetben, imádság, munka ’s hasznos foglalkozások közt kölcsönös szeretetben, ’s egyetértésben töltvén napjaikat összesen négyen vagy öten. Kitűnő sajátságuk és erényök a’ nyájasság ’s kivált az alázatosság, melly mi­att mindenütt szives fogadtatást tapasztalnak; a’ bikszádi búcsú (melly az ó kalendariom szerint sept. 8 án tartatik) megyénkben igen­igen nevezetes, ’s igy a’ közönségre nézve sem érdek nélküli, ítéletem szerint. Tiszán innen csak a’ radnai, máriapócsi, eperjesi ’s lőcsei búcsúk múlják azt felül. Sokan Bikszádot e’ tekintetben kis Pócsnak mondják és tartják. Dicséretre méltó még az is, hogy annyi ezer meg ezer ide gyűlni szokott ember közt soha semmi zavar, lopás vagy verekedés nem történik; magától értetik pedig, hogy e’ nap a’ bik­szádi fogadásra nézve legbővebb aratás napja. A’ bikszádi búcsú­ban (kivált ha idő kedvez) részt vesznek a’ bükaljai ’s Nagy-Ká­­roly vidékei svábok, a’ marmaros-verhovinai oroszok, a’ szatmári, nyocsai, beregi, marmarosi magyarok és oláhok a’ Kővár vidékiek ’stb. Némelly buzgolkodó 15—18 mérföldnyi távolságra sem ügyel! Láthatni itt sok urakat, asszonyságokat ’s kisasszonyokat is. Az egész ájtatosságnak igazgatója (a’ róm. katholikusok részéről) régi szokás szerint a’ sárközi plébános (Sárközön lakik Szatmár megye főispánya); az ünnepet megelőző estén ide érkezik az említett lelkész magyar ’s német szónokkal ellátva; másnap korán reggel kezdődik az isteni tisztelet; a’ szent misét megelőzi magyar, követi pedig német ajkú egyházi beszéd, mellynek végével beáll a’ görög egyesült szertartásu isteni szolgálat, összesen magyarul, németül, oláhul ’s oroszul hirdetik itt a’ papok az isten’ igéjét. Avas három savanyu vizes forrást mu­tathat: az említett köttőn kívül t. i. ismeretes megyénkben még a’ felsőfalusi is, melly igen jó izü, de tekintve hasznát sem nem árt, sem nem használ; hallom, hogy egy két év óta valami sárvizes fördő is létezik az Avasban, ’s hogy tavaszkor oda sok nyavalygók ’s beteg­ségben sínylődök sietnek! Avas földje már sovány, szőllő munká­val pedig csak Újvároson foglalkoznak (az éghajlat zordonsága miatt) a’ gazdák, de ezek is a’ szőllőtermést nagyobbára in natura adják el a’ szigeti piatzon ’s jól is teszik, minthogy az újvárosi bor csak annyi hasznot hajtandana, mennyit hajt a’ közmondás szerint ,,a’ nyíri bo ’s nyiri makk“; a’ szigetiek pedig e’ gyümölcsön igen kapnak, mer hogy egész Marmarosban nem terem szőllő, az a’ közönség előtt tud­va van; ’s mindeddig mindenkor belé tört a’ kése ama’ marmarosi tehetősbeknek, kik itt szőllőt ültetni ’s mivelni próbáltak,­naz éghajla­tot t. i. nem lehet erőtetni arra, mire az természetére nézve nem alkalmas“. Mi a’ vidék’ erkölcsi állapotját illeti, Avas (proli do­lor!) vmegyénkben nemű’legjobb hírben áll, a’ számos lopások’s rab­lások miatt­ és ama magas bérez, melly Marmarost Szatmárnél elvá­lasztja, sokszor a’ haramiák’ tanyája, ’s vannak idők, hol az utas e’ bérezen semmi bátorságot nem ígérhet magának. E’ bérez túlsó ré­szén egy szép völgyben fekszik a’ técsői kir. üveghuta, szultán és Mehemed-Ali is — mint mondatik — aggódni kezde­nek a’ keleti kiskalandorság ezen uj tüneménye iránt. München, apr. 24. A’ m. évi oct. 16án kelt ’s a’ lovak kivitelét az ország határain eltiltó rendelet elölegesen két hónap­ra meghoszabitatott. (Müncheni polit. lap.) Brüssel, april. 16. A’ ministerium végre hosszas örökö­­dés után alakítva van. Némelly észrevételekbe bocsátkozunk an­nak legújabb tagjai, valamint a’ vélemények jelen stádiuma fe­lett; ideje van, a’múltat illető eseményekről szemeinket elfor­dítva, m­ellyek úgy is az indulatokat annyira felzaklaták, a’ leg­közelebbi jövendőre irányozni, ’s e’ mellett a’ jelen elemeit szo­rosban szemügyre venni, illy módon különböző vélemények fe­lett állandó szempontot nyerendök. Az uj ministeriumban mind­ennek előtt Nothomb­ur belügyi, ’s Muelenaere gróf külügyi mi­­nisterek tűnnek fel, kik által mint ugyanannyi főoszlopok által a’ bel és külügyek támasztékokat nyerik. Jelességök felöl ezen próbált férfiaknak csak egy vélemény uralkodhatik mindazoknál, kik véleményüket nem a’ legújabb hírlapi polémiából mentet­ték. Előre volt látható, hogy e’ két férfi fog az ügyek élén álla­­ni; a’ kü­lönséget illetőleg az utóbbi cabinetben az egyes kor­mányzási ágak jobban egyarányosan voltak kiosztva egyik vagy másik egyéniség kitünőssége nélkül; az újabban a’ kormányzás nehézsége kevés kezekben látszik öszpontosulni. Pénzkeret. Bécs, april. SO. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. 4 278 ‘­, 55% 66 V* Kölcsönvett 1834. évről, 500 frnt . „ 1839. „ 250 „ * 1839. „ 50 „ . Bécsi statusbank-kötelezvény 2‘)2 pct. Bank-részvények darabonkint . . 107­7, 997., Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Pozsony, april. 30. . . Búza. . 100-117 Rozs 78—82 Árpa. 60-63 Zab. 56—59 Kukor. 74 N.­Szombat, april. 28... 100-114 78—84 58—6357—59 70 -72 Győr, april. 27............ . 98—115 68—78 58—6252-56 62—66 Beszterczeb., april. 24.. 114—134 94—98 80-90 50-55 — ... Debreczen, april. 20. . 85 60 52 44 47 Ujbecse, april. 19. . .. 90—100 — — 50 60 50 Temesvár, april. 17. .. 90—94 60 56 50 43 Szeged, april. 17. . . .. 85—90 — — 58 55 50—52 Baja, april. 17............ . 87—94 67 44 37 50 Pécs, april. 17............ . 85—90 55 — 60 — — 40 45 Bártfa, apr. 14. . . .. 136 95 100 44 — —. Kanizsa, april. 14. . . 80 50 50 35 50 Sopron, april. 13. . ... 127 83 62 62 84 Lugos, april. 13. . . . 75 50 50 40 37 Kassa, april. 10 ... .* 130 90 80 44 90 Pest, apri. 27. pesti mérő (3 véka) : Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. Dunavizállás május 2-kán: 4’'3' Középkori jelenet. A’ kárpátvidéken bizonyos gazdag nemes ur özvegyül marad­ván , egy Eécsi mészáros igen kecses fiatal leányát házgondviselőül magához fogadá, miután már egyetlen leányát N. nőül vivé. A’ szép gondnoknő kecsei által uralkodni kezde a’ házi úron ’s osztozni a’ fi­­nanczialis jólétben, ’s miután a’ könnyen jött kinccsel nadálykint meg­szedé magát, a’ háziúr magának engedni kívánt szabadabb társalgását ürügyül vetvén — elhagyá a’ szerelmi bányát. A’ tán szintett ártat­lanság ingereitől elbájolt özvegy ur eltökélte néhai házgondnok nőjét özvegyi termeibe nőül hozni; de az ifjú vér ifjabb lánghoz szított, ’s nem sokára egy szomszéd közbirtokos neje jön. Ez tudva az öreg, annyira febőszült, hogy a’ szerelemrablón iszonyú bosszul kívánna érte állani. — Egy nap erdeje sűrűjébe parancsoló embereit, hogy a’ rengeteglakó vadakat zaklatnák fegyvere irányába; vérengző mu­­atságába unva épen emberei körében nyugodott, midőn egy ismeret­en vadászeb közelébe szökik; kérdésére emberei volt házgondnok­­néja férjeének mondák lenni. Ezen válaszra vad örömmel kapott fegy­veréhez, ’s a’ vadászebet egy vesszővel — „majd uradhoz vezetsz, remélem“ — szavak mozgása közt megcsapkodván, a’ megeredt va­dászebet követni kezdé, ’s nem sokára az eb gazdájával szemközt állt, kire puskáját szegezvén, első lövésre balkarja tövében, másodikra a homlokban találá a’ bosszuló embervadász — azonnal szörnyet halt szerencsétlen férje az egykori kincs- és szivnadályának.

Next