Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-03 / 35. szám

volt a’ Changarnier general alatt álló utóőrcsapat megtámadtatott és pedig annak kimeneténél Abd-el-Kader lovassága, ’s balra a’ szabályozott csapatai által. E’ harcz csaknem igen drágába került mert Changarnier general vállán sebet kapott, melly eleinte életveszélyesnek látszék. A’ balszárnyon komoly összeütközés történt volna két rendes zászlóalj megtámadása által, melylyek Burumi völgye felé elönyomulának, ha a’23dik ezredből egyik zászlóal Fontaine és Wengy kapitány parancsnoksága alatt általok ismert útra vezettetve egy másik fél zászlóaljal ’s egy osztály árkásszal a’ rendes csapatokat oldalon ’s hátulról meg nem támadták volna. Csak igy mentethetett meg az utóőrcsapat a’ megtámadás elöl; az ellenség árokba vettetett’s nevezetes számú legénységet ’s 11 fogolyt vesztett el. Barkani gyalogsága az oliverdeségböl visszavonult, hol több halottakat hagyott. A’ hadláb kényszrülve egy másik szállítmányért menni Muzayába, az ellenséget űzőbe nem vehetés mivel egyébiránt is a’ terület a’ lovasság alkalmazását meg nem engedé. — A’ második szállítmány épen olly szerencsésen érkezett Medeába mint az első. Ma 400 keletről érkezett lovasok Ben Salem alatt a’ velünk szövetkezett arabokat Bassantában megtámadák. Belié hadnagy 300 ad magával őket elűzé, nehányat közülök lekaszabola. Algíri főszálláson apr. 12. 1841. Bugeaud altábornok és főkormányzó.“ Portugaliit, Lissabon, april 6. A’ kormány pénzzavara folyvást tart, a’ bank a’ bizalomtársulat ’s lissaboni lőzsérek mindnyájan vonakodtak a’ kormánnyal alkudozásra lépni. 5-kén Miranda tengerészeti minister halt meg, kinek ügyeit Bomíin báró már april lén átvevé. Azon hir, miszerint a’ portugáli követ Romában felhatalmaztatott volna don Miguelnek Co conto de Reist (14,000 ft. siget) vagyona kárpótlásankint ígérni, ha a’ portugali trónrai minden igényeivel felhagy, Londonban nagy benyomást okozott. Da Ribeira de Sabrora báró ex premier minister falusi lakhelyén Tras-os-Montes tartományban gutaülésben hirtelen meghalt. Tulzóradical volt politicai nézeteiben, ’s mint Pizzaro ezredes Angliában ismeretes. Ikre volt, hogy Angliával kötendő kereskedői szerződés iránti alkudozások nem sokára végeket érendik. A’ ministeriumban elölegesen semmi változás nem fog történni. Varennes ur franczia követ készülőben volt szabadságra Francziaországba utazni, lapotunknak véget vetett volna, még gonoszabbá teve ’s az őt terhelő nyomasztásokat szaporítá — foglaltatik. — E’ tudósítások vétele után közvetlenül összehivá a’ fejedelem minitertanácsát Obrenovics Ephrem nagybátyja elnöksége alatt. E’ tanácsülésben elhatároztatott, e’ felírást válasz nélkül hagyni, a’ Nissa és Leskowcza két basaság határainál levő őrvonalt megerősítni, köztudomásul adni ’s a’ szomszéd török basákat és kormányzókat különösen értesítni, hogy Szerbia a’ legszigorúbb pártatlanságot tartandja szeme előtt ez összeütközésnél, ’s eltökélteti a’ csendet birtokán fentartani; hogy mindenki, legyen török vagy keresztény, ki szerb birtokra akar szökni, ott menedékhelyre talál, ’s fegyvere letételével a’ veszteglő intézetbe bocsáttatik, a’ magas porta parancsainak megérkezéséig szem előtt tartatva, Kramil basa, Belgrád vár’ parancsnoka Szerbia fejedelme által ez intézkedések felöl tudósítva, azokat tökéletesen helyessé. Egy időben ezzel egy hírnök küldetett Konstantinápolyba, ez események felöl tudósítást viendő, ’s a’ portától a’ szükséges utasításokat megnyerendő. Későbbi belgrádi april 24-i tudósítások szerint a’ leszkowczai zavargások Vranja, Prekugcza, Nissa vagy Sarkas és Berkovácz tájékaira is kiterjedt. Attól is tartanak, hogy a’ mozgalom Bitogliáig Macedóniában kiterjed. Erősítik, hogy april 20-án Widdin tájékán egy ütközet történt, mellyben a’ törökök 6 embernyi veszteséggel visszaverettek,s hogy a’ lázadók Alpalanka kis erősséget elfoglalók, mellyben két ágyút találtak. Bizonyos Mladens Cserni György szolgálatában volt kapitányt ’s egy lesskowczai lelkészt mondanak a’ mozgalom’ főnökeinek. Hozzá teszik, hogy a’ ráják a’ nissai basának azon ajánlatot tevék, miszerint neki 20 kezest állítanak elő, ha a’ porta határozatáig mindkét részrőli nyugalom álland be; dehogy a’ basa ezen ajánlatot visszautasító. Szerbiában a’ legnagyobb nyugalom uralkodott. Resid basa eltávolittatása különféle magyarázatokra ad alkalmat. A’ nemzet ’s a’ diplomatia nagyobb része fájlalja elbocsáttatását, ’s dicséretére minden száján forog. Kivált kiemelik magasztalói hogy hivataláról szegényen lépett le. De való is, hogy ő korlátozta leginkább a’ statustisztviselök megvesztegethetését. Szemrehányások, mellyek leginkább illetik, hogy kik egyszer bizalmát megnyerték, azoknak vakon hitt, ’s előléptetéseket, más érdemesbek mellőzésével sürgette. Bizonyos azonban, hogy eltávollittatása politicai okoknál fogva történt, mellyeket diplomaticai cselszövények ’s idegen szájaskodok befolyása szült, Törökomág. Alexandriai aki ’s konstantinápolyi oki tudósítások szerint még semmi határozott nem tudatik az egyiptomi török kérdésben. Mindkét városban folyvást félelem és remény közt ingadoztak. Épen olly salus quoban állnak az ügyek Candia szigetén is. — A’ samosi vizeken a’ tengeri rablók folyvást űzik mesterségöket. Csak legújabban űzőbe vettek egy ausztriai brigget, melly csak nagy nehezen menekülhetett meg, ’s egy meglőtt matrózt veszélyes sebe miatt Rhodosnál visszahagyni vala kénytelen. Belgrádból april 2 ról érkezett tudósítások szerint ott hire volt, hogy Lesskowcza kerületben Nissa mellett Bulgáriában zavargások ütöttek ki a’ rájak vagy a’ keresztényi lakosok közt. Egy időben ezzel Szerbia fejedelméhez intézett ’s a’ felnevezett kerület mintegy 100 keresztény lakosától aláírt kérelemlevél érkezett oda következő lényeges tartalommal, hogy a’ török főnök részéröli nyomatás olly fokra magasodott, mellyet tovább nem tűrhetnek; hogy ők , eredmény nélkülinek találván tartományok’ basáihoz ’s kormányzóihoz intézett panaszaikat és sérelmeiket, eltökéltettek , a’ magas porta határozata’ várakozásában, fegyvert fogni, ’s magokat elnyomóik elten védelmezni; hogy ők távul azon gondolattól, miszerint a’ szultán, jogszerű felségök elten fellázadjanak, ellenkezőleg bizodalommal számolnak e magassága jóakaró szándékainak tökéletes teljesítésére, mikint a’ gülhanei hatiserifben, melly fájdalom, a’ helyett hogy sajnálatos ál Elegy. Császárné Királyné Ő Felsége f. h. 24-én Bécsből Modenába utazott, hova májsjén szándékozik érkezni. Hannover a, apr. 15. Egy ma megjelent proclamatio az országos rendeket jun.sára hívja össze. A’ Baden nagyherczegségi Rendek gyűlése apr. 17én nyittatott meg a’ nagyherczegi kir. magassága által személyesen. Roma, april 14. Hite van, hogy a’ Don Miguelleli alkudozás tárgyában végre sikerült e’ herczeget a’ portugali trónra állítólagos igényeiveli felhagyásra bírni. Részint saját birtokából, részint Portugáliából évenkint 40,000 scudit biztosittatott. Angliába érkezett alexandriai levelek szerint Arabiában uj próféta támadt, neve Mehdi, kinek megjelentétől a’ benne hivők (kik már is 35,000re mennek) uj mohammedán évezred kezdetét számítják ; t. i. azt mondják, hogy e negyvenedik éve alatt Mekkában föllépend, onnan Jeruzsálembe menend ’s nehány évig hatalmasan és dicsőn uralkodandik ’s igazságot szolgáltatand a’ földön, mig Dedsail a’ gonoszság ördöge ellene felkelend ’s őt legyőzendi. Akkoron Jézus, a’ keresztények prófétája, 70,000 angyallal Damaskusban megjelenend segítségére ’s az egész földet Mehdi prófétának itélendi; a’ pogányok, zsidók és keresztények az izlamra térendnek, ’s ekkor fog az ezer-éves birodalom kezdődni. A’ próféta pénzt veretett, mellyen ,,a’ két szárazföld is a’ két tenger imámja“ czimmel él. A’ mekkai serif, sőt maga a’ Avas. Szatmár vmegye éjszakkeleti ’s Marmaros felé nyúló része Avasnak neveztetik; magas bérezek kanyarítják körül e’ környéken a’ többnyire szűk és keskeny völgyeket; a’ hegyek tövei több fris és kristály forrásokkal kínálják a’ szomjas vándort; a’ csergő patakocskák haladva nevekednek; érdekes ’s említést érdemel Túr vize. Fnnek medre Avas völgyein nőttön nő ’s Tur-Terebesen már öt malomkereket forgat ’s vizáradáskor a’ Tisza ’s Szamossal együtt kivált a gyarmatiaknál kellemetlen vendég. Hogy Avas már a’ régi időkben érdekes szerepet játszott legyen honunk történeteinek nagy színterén, tudhatja a’ régiség búvárja. Milly zordon e’ vidék télidején, állt bájos és kellemes tavaszkor. Avast nagyobb részint oláhok lakják, bátor magyar is elég van itt; legérdekesb ’s legnagyobb jelentőségű a’ közönségre nézve itt Bikszád’s pedig kettős tekintetben; mert először szivemelő dombján a’ basiliták zárdája két tornyu egyházzal ötlik a’ zarándok szemeibe; mert másodszor e’ domb alatt idők óta egy csinos vendég- ’s fürdőház létezik. Mi e’ fördő- ’s vendégházat illeti, az (mennyire tudom) gr. Teleki birtoka és sajátja, de hajdani becse nehány évek óta a’ betegeskedő ’s gyógyulását kereső közönség előtt igen csökkent. E vendégház kőből épült’s több jól elrendezett szobákból álló , jól elrendezvék a’ fürdőszobák is ; a’ korcsma melletti szép liget kellemes mulatásul és sétául szolgál a’vendégeknek, de le nem írhatni ama szomorú és siri csendet, melly e’ korcsma körül télben uralkodik! Az érintett kolostor e’ fogadótól felfelé csak egy óranegyed távolságra van ; egy tiszta patak is foly épen a’ fürdőház alatt. A’ bikszádi savanyu vizről változók ’s különbfélék a’ vélemények ’s ítéletek (quot capita ’stb.); egynek t. i. tetszik az, másnak nemes víznek álló részei közt, (ha azt tisztán iszod) leginkább a’ jó érezhető borral; iva pedig tetszik ugyan az ínynek, de (de csekély ítéletem s hajdani bővebb tapasztalásom szerint szólva) a’ vérben holmi rendetlenségeket okoz ’s az étvágyat épen nem edzi. Kinek erszényes módja engedi, annak én azt tanácsolnám, hogy Bikszádon ugyan törödjék, de újvárosi savanyu vizet igyék ; e’ mezőváros ’s annak savanyu vizes forrása Bikszádtól csak másfél mérföldnyi távolságra esik. Az újvárosi viz ellen mindeddig senkitől sem hallék panaszt, az aranyeresek kivált és véreresek szinte az egekig magasztalják azt. Bikszád magában csak szegény oláh falu, de az említett fördős zárda nagy fényt ’s nevezetességet ad neki; a’ zárda csak fából isutár épűlt, biztat azonban minket a’ jó remény, hogy nem sok idő múlva kényelmesb kőépületnek örvendenek e’ szerzet atyái! A’ kőtemplomocska elég csinos ’s a’ két torony harangjai szomort, komolyságot ’s ájtatosságot jelentők; megkondulnak azok napjában többször. Haladnak e’ szerzet papjai is a’ világ műveltségével minden tekintetben, imádság, munka ’s hasznos foglalkozások közt kölcsönös szeretetben, ’s egyetértésben töltvén napjaikat összesen négyen vagy öten. Kitűnő sajátságuk és erényök a’ nyájasság ’s kivált az alázatosság, melly miatt mindenütt szives fogadtatást tapasztalnak; a’ bikszádi búcsú (melly az ó kalendariom szerint sept. 8 án tartatik) megyénkben igenigen nevezetes, ’s igy a’ közönségre nézve sem érdek nélküli, ítéletem szerint. Tiszán innen csak a’ radnai, máriapócsi, eperjesi ’s lőcsei búcsúk múlják azt felül. Sokan Bikszádot e’ tekintetben kis Pócsnak mondják és tartják. Dicséretre méltó még az is, hogy annyi ezer meg ezer ide gyűlni szokott ember közt soha semmi zavar, lopás vagy verekedés nem történik; magától értetik pedig, hogy e’ nap a’ bikszádi fogadásra nézve legbővebb aratás napja. A’ bikszádi búcsúban (kivált ha idő kedvez) részt vesznek a’ bükaljai ’s Nagy-Károly vidékei svábok, a’ marmaros-verhovinai oroszok, a’ szatmári, nyocsai, beregi, marmarosi magyarok és oláhok a’ Kővár vidékiek ’stb. Némelly buzgolkodó 15—18 mérföldnyi távolságra sem ügyel! Láthatni itt sok urakat, asszonyságokat ’s kisasszonyokat is. Az egész ájtatosságnak igazgatója (a’ róm. katholikusok részéről) régi szokás szerint a’ sárközi plébános (Sárközön lakik Szatmár megye főispánya); az ünnepet megelőző estén ide érkezik az említett lelkész magyar ’s német szónokkal ellátva; másnap korán reggel kezdődik az isteni tisztelet; a’ szent misét megelőzi magyar, követi pedig német ajkú egyházi beszéd, mellynek végével beáll a’ görög egyesült szertartásu isteni szolgálat, összesen magyarul, németül, oláhul ’s oroszul hirdetik itt a’ papok az isten’ igéjét. Avas három savanyu vizes forrást mutathat: az említett köttőn kívül t. i. ismeretes megyénkben még a’ felsőfalusi is, melly igen jó izü, de tekintve hasznát sem nem árt, sem nem használ; hallom, hogy egy két év óta valami sárvizes fördő is létezik az Avasban, ’s hogy tavaszkor oda sok nyavalygók ’s betegségben sínylődök sietnek! Avas földje már sovány, szőllő munkával pedig csak Újvároson foglalkoznak (az éghajlat zordonsága miatt) a’ gazdák, de ezek is a’ szőllőtermést nagyobbára in natura adják el a’ szigeti piatzon ’s jól is teszik, minthogy az újvárosi bor csak annyi hasznot hajtandana, mennyit hajt a’ közmondás szerint ,,a’ nyíri bo ’s nyiri makk“; a’ szigetiek pedig e’ gyümölcsön igen kapnak, mer hogy egész Marmarosban nem terem szőllő, az a’ közönség előtt tudva van; ’s mindeddig mindenkor belé tört a’ kése ama’ marmarosi tehetősbeknek, kik itt szőllőt ültetni ’s mivelni próbáltak,naz éghajlatot t. i. nem lehet erőtetni arra, mire az természetére nézve nem alkalmas“. Mi a’ vidék’ erkölcsi állapotját illeti, Avas (proli dolor!) vmegyénkben nemű’legjobb hírben áll, a’ számos lopások’s rablások miatt és ama magas bérez, melly Marmarost Szatmárnél elválasztja, sokszor a’ haramiák’ tanyája, ’s vannak idők, hol az utas e’ bérezen semmi bátorságot nem ígérhet magának. E’ bérez túlsó részén egy szép völgyben fekszik a’ técsői kir. üveghuta, szultán és Mehemed-Ali is — mint mondatik — aggódni kezdenek a’ keleti kiskalandorság ezen uj tüneménye iránt. München, apr. 24. A’ m. évi oct. 16án kelt ’s a’ lovak kivitelét az ország határain eltiltó rendelet elölegesen két hónapra meghoszabitatott. (Müncheni polit. lap.) Brüssel, april. 16. A’ ministerium végre hosszas öröködés után alakítva van. Némelly észrevételekbe bocsátkozunk annak legújabb tagjai, valamint a’ vélemények jelen stádiuma felett; ideje van, a’múltat illető eseményekről szemeinket elfordítva, mellyek úgy is az indulatokat annyira felzaklaták, a’ legközelebbi jövendőre irányozni, ’s e’ mellett a’ jelen elemeit szorosban szemügyre venni, illy módon különböző vélemények felett állandó szempontot nyerendök. Az uj ministeriumban mindennek előtt Nothombur belügyi, ’s Muelenaere gróf külügyi ministerek tűnnek fel, kik által mint ugyanannyi főoszlopok által a’ bel és külügyek támasztékokat nyerik. Jelességök felöl ezen próbált férfiaknak csak egy vélemény uralkodhatik mindazoknál, kik véleményüket nem a’ legújabb hírlapi polémiából mentették. Előre volt látható, hogy e’ két férfi fog az ügyek élén állani; a’ különséget illetőleg az utóbbi cabinetben az egyes kormányzási ágak jobban egyarányosan voltak kiosztva egyik vagy másik egyéniség kitünőssége nélkül; az újabban a’ kormányzás nehézsége kevés kezekben látszik öszpontosulni. Pénzkeret. Bécs, april. SO. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. 4 278 ‘, 55% 66 V* Kölcsönvett 1834. évről, 500 frnt . „ 1839. „ 250 „ * 1839. „ 50 „ . Bécsi statusbank-kötelezvény 2‘)2 pct. Bank-részvények darabonkint . . 1077, 997., Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Pozsony, april. 30. . . Búza. . 100-117 Rozs 78—82 Árpa. 60-63 Zab. 56—59 Kukor. 74 N.Szombat, april. 28... 100-114 78—84 58—6357—59 70 -72 Győr, april. 27............ . 98—115 68—78 58—6252-56 62—66 Beszterczeb., april. 24.. 114—134 94—98 80-90 50-55 — ... Debreczen, april. 20. . 85 60 52 44 47 Ujbecse, april. 19. . .. 90—100 — — 50 60 50 Temesvár, april. 17. .. 90—94 60 56 50 43 Szeged, april. 17. . . .. 85—90 — — 58 55 50—52 Baja, april. 17............ . 87—94 67 44 37 50 Pécs, april. 17............ . 85—90 55 — 60 — — 40 45 Bártfa, apr. 14. . . .. 136 95 100 44 — —. Kanizsa, april. 14. . . 80 50 50 35 50 Sopron, april. 13. . ... 127 83 62 62 84 Lugos, april. 13. . . . 75 50 50 40 37 Kassa, april. 10 ... .* 130 90 80 44 90 Pest, apri. 27. pesti mérő (3 véka) : Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. Dunavizállás május 2-kán: 4’'3' Középkori jelenet. A’ kárpátvidéken bizonyos gazdag nemes ur özvegyül maradván , egy Eécsi mészáros igen kecses fiatal leányát házgondviselőül magához fogadá, miután már egyetlen leányát N. nőül vivé. A’ szép gondnoknő kecsei által uralkodni kezde a’ házi úron ’s osztozni a’ financzialis jólétben, ’s miután a’ könnyen jött kinccsel nadálykint megszedé magát, a’ háziúr magának engedni kívánt szabadabb társalgását ürügyül vetvén — elhagyá a’ szerelmi bányát. A’ tán szintett ártatlanság ingereitől elbájolt özvegy ur eltökélte néhai házgondnok nőjét özvegyi termeibe nőül hozni; de az ifjú vér ifjabb lánghoz szított, ’s nem sokára egy szomszéd közbirtokos neje jön. Ez tudva az öreg, annyira febőszült, hogy a’ szerelemrablón iszonyú bosszul kívánna érte állani. — Egy nap erdeje sűrűjébe parancsoló embereit, hogy a’ rengeteglakó vadakat zaklatnák fegyvere irányába; vérengző muatságába unva épen emberei körében nyugodott, midőn egy ismereten vadászeb közelébe szökik; kérdésére emberei volt házgondnoknéja férjeének mondák lenni. Ezen válaszra vad örömmel kapott fegyveréhez, ’s a’ vadászebet egy vesszővel — „majd uradhoz vezetsz, remélem“ — szavak mozgása közt megcsapkodván, a’ megeredt vadászebet követni kezdé, ’s nem sokára az eb gazdájával szemközt állt, kire puskáját szegezvén, első lövésre balkarja tövében, másodikra a homlokban találá a’ bosszuló embervadász — azonnal szörnyet halt szerencsétlen férje az egykori kincs- és szivnadályának.