Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-10 / 46. szám

az ujonczállitást részünkről is már csaknem befejezettnek mondhat­juk, a’ kiszolgált katonáknak hazabocsáttatását eszközölni méltóz­­tassék. — 73 A’ vegyes házasságok tárgyában: Zólyom, Pest, Zala, Fejér, Torna, Nyírra, Szabolcs, Honth, Komárom, Csongrád, Tren­­csin, Sáros körleveleit vettük, ’s azokat mind felolvastattuk; egyéb­iránt e’ tárgybani nézeteleinket, az ország törvényhatóságaival már mi is közlénk. — Ez alkalommal egy tb. ’s alügyész közbevetve indítványozá, hogy — miután a’ r. kath. egyház a’ vegyes házas­ságok akadályozásával naponkint tovább terjeszkedik, ’s igy félni lehet, hogy a’ vegyes házasságban élő r.­ealh. nőket több egy­házi fenyítékkel illetendi, törvény által mondassák ki, a) hogy vegyes házasságban élők e’ miatt egyh. fenyíték alá ne vétethes­senek. Továbbá tapasztaltván az is, hogy noha — az illy házas­ságból származott gyermekek törvényességét a’ r. kath. egyház nyiltányosan még kétségbe nem hozta, mindazáltal azt, ha ez­iránt a’ köznép felvilágosíttatni czéloztatik, ellenzeni látszik, így félni lehet, hogy mivel a’ házassági és magzatok törvényessége iránti ügyek egyházi bíróság előtt folynak, még valaha e’ rész­ben is káros visszafogással élhet, szinte mondassák ki törvény ál­tal b) hogy minden házassági és a’ magzatok törvényesitése iránti ügyek világi bíróság elibe tartozzanak. Ezen indítvány az orszá­gos utasítások készítésével foglalkozó állandó választmányhoz átté­­r­ítik. —83 Zalának az 1548. 6 és 1723. 5 nyomán a’ veszprémi püspökség és esztergomi érsekség elválasztatását tárgyazó fel­szólítása, megyénk RB. által pártoltatott. — 93 Fejérnek a’gyors­írók iránti körlevele folytában aláírások gyűjtése sz. biráinknak is meghagyatott ugyan, de azonkívül első alispányunknak —­ a’ nó­grádi példa szerint — személyenkinti felszólítása ’s az aláírásnak részéről két arannyali megnyitása következtében, azonnal 208 p. f. és egy arany természetében gyűlt be. — 103 A’ rozsnyói uj me­gyés püspök Zichy Domonkos grófnak pünköst első napján­ tar­tandó ünnepélyes beiktatását tudtunkra adó, ’s ezen ünnepélyre megyénk rendeit is meghívó levele következtében a’ rozsnyói káptalannak, fényes tisztelgő küldöttség neveztetett ki. Midőn azonban, annak számos tagjai közt az egy­házi rendből eleinte senki sem szemléltetnék, G. F. tb. indítványozá, hogy miután az egyh. rend is a’ status tagja, ezen rendből is neveztessenek tagok a’­ küldöttséghez. A’ ki azon helyzetünket tudja, miszerint mi soha sem lehetünk szerencsések közgyűlésünkben a’ r. kath. egyh. rendnek csak egy t. ez. tagját is szemlélhetni, nem fog csudálk­ozni, ha netalán megfelejtkeztünk volna is róla. Egyéb­iránt felhozatott, hogy miután most az egyh. rend a’ meghívó gazda, talán nem illenék azt­ vendégek közé sorozni; sőt kérdés­be tétetett, hogy lehet e azokat a’ „praelatorum, baronum et no­­bilium universitas“ czim alatt érteni, kiket soha sem lehet azon universitásban látni? mindazáltal M. J. rozsnyói tjüanonok, ugy­­szinte a’ két felekezetű evangelicusok részéről S. Gy. esperes és T. S. urak csakugyan kineveztettek. — 113 E. D. tiszti, orvo­sunk az iránt panaszkodván, hogy a’ gyermekágyból fellábadozó nejétől az „avatási áldás“ megtagadtatott, az illető lelkész annak megadására felszólíttatatott; ’s minthogy ezt felolvasott nyilatkoza­ta szerint tenni vonakodott, mint a’ vegy. házasságot akadályzó, az 1647. 14­­. sz. szerint perbe idéztetni rendeltetett; ő felsé­géhez pedig uj felírás intéztetett, mellyben e’halasztást nem szen­vedő tárgynak kiegyenlítése végett, minél előbb Pesten tartandó országgyűlés hirdetése kéretik. A Beregh megyei közgyűlés folytatása és vége. 83 Fel­olvasztott a’ szathmári püspök levele, mellyben megyénknek a’ vegyes házasságok tárgyában hozott végzése ellen törvényes óvást tévén, az, a’ tiszti ügyész ellen óvásával együtt beegyeztetni rendeltetett; ’s minthogy a’ t. püspök levelében nyilván ’s elha­­tározottan kijelenté, hogy a’ polgári törvényhatóságnak a’ fenfor­­gó tárgybani illetőségét el nem ismeri, levelének felküldése mel­lett Ő Felsége újólag megkérelni rendeltetett, hogy legkegyelme­­sebb válaszát minél előbb adni méltóztatnék. 93 Zalának az egy­házi kettős beneficiumok iránti ismeretes aggodalmában osztozik ezen megye is, mellőzve azonban a’­felirást, az érintett tárgyát sérelem alakjában a’ jövő országgyűlésen kívánja orvosoltatok 103 Az ujonczállítási választmány jelentését beadván, a’ még hát­ralevő 15 ujoncz számából más nap hét soroztatok be, a’többiek besorozása a’ i. e. octoberi törvényfolyamatra halasztatván; a’ Hírnök 33. számában közlött édes óhajtásunk elhangzott, mert a’ megye tömlöczéből ismét három rab soroztatok ujonczok közé; nem ismételhetjük eléggé, hogy az illy gaz csőcselék besorozásá­­val mind inkább neveljük a’ katonáskodás iránti bizodalmatlan­­ságot, köztudomás szerint egy illy békáival besorozott ujoncza a’ megyének az ezredtől nem régiben elszökvén, most vidékün­kön űzi rablásait ’s csendbiztosunk lakjának e’napokban felgyuj­­tása ezen szökevény gonosz tettének nem alaptalanul gyanittatik; ha tehát őszinte javallatunkat talán némellyek túl hevült, ’s elké­nyeztetett philantropiának tekintenék, saját érdekök ’s javuk te­kintete szolgáljon súlyos csekély javallatunk méltánylására. 23 Szathmár megye 12 ismeretes pontjai a’ követutasítási választ­mányhoz igazíttattak. 123 Fehérnek a’ gyorsirási tárgyban tett üdves serkentése a’ szokott módon közhírré tétetni rendeltetett. 133 Nyitrának b. Mednyánszky czime iránt tett óvása, miután a’ megye e’ részben már elébb rendelkezett, tudomásul vétetett. 143 Pest megyének a’ törvényhatósági érdekesebb körlevelek magány alkalommali szétküldetése iránti határozata pártoltatott. 153 Főjegyzőnk abbeli indítványa, hogy minden köriratban, ’s hivatalos közlekedésekben a’ hónapok magyar nevei országgyű­­lésileg meghatároztassanak, elfogadtatott. 163­0 Felségéhez fel­írás tétetni határoztatok aziránt, hogy a’ felsőbb közhatóságok és igazgató székek hivatalos pecsétes közirásainak magyarosítását k. megrendelni méltóztatnék. 173 A’ am. magyar kir. Helytartó- Tanács a’megye elött fenforgó úrbéri panaszok tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet vezettetni, ’s azt idő szerint felterjesztek, rendelvén, miután a’ törvényeke’ részben semmit határozott , nem rendelnek, a’ megye rendei az eddigi szokáshoz ragasz­kodva, mellőzik a’ jegyzőkönyv külön vezetését. Tiszteljük me­gyei hatóságaink önállását, de mégis azt tartjuk, hogy némi k­i­s ellen­őrség nem árt ’s ez megyei szerkezetünket nem ve­szélyezteti, sőt az 1790/1­­14.­­czikknél fogva törvényes is; ide járul még azon körülmény is, melly szükségessé teszi, hogy a’ felsőbb igazgatóságok hivat­alosztályai munkaköre könyitessék, mi természetesen igen terheltetnék , ha 52 megye jegyzőkönyveiből kalászkint szedegetni kényszerít­tetnék az illető hivatalosztály az úrbéri tárgyakat illető határozatokat. — 183 Felvidéki járáb­eli sebészünk szomorú képét terjesztette elő némelly orosz helysé­gekben uralkodó hagymáz betegség és éhség nyomorainak. A’ közbenjött orvosi segedelem nem valt képes eddigelé enyhíteni a’ bajt, mert a’ beteg éhező nem annyira gyógyszer mint kenyér után sóhajtott; ezen nyomor enyhítése tekintetéből a’ házi pénz­tárból rögtöni segedelem nyujtatni rendeltetett. 193 Korunknak a’ miveltség és ipar minden ágaira terjeszkedő jótékony szelleme közöttünk is naponkint jobban-jobban kezd haladni. Ugyan is a’ jelen közgyűlés folyamata alatt lelkes másod alispányunk Eötvös Tamás, ki mindent, mi a’ közmiveltség ’s nemzeti ipart elősegéli, nemes és buzgó hévvel szokott pártolni, indítványt tévén az eperfa tenyésztésnek ezen megyében czélszerű eszközlésére, indítvá­nya a’ megye Rendeiben rokon keblekre talált, ’s a’ tárgynak választmányi után történt megrostálása után a’ megye rendei csakugyan elh­atározák, hogy eperfa csemeték tenyésztésére a’ megye mostani kertje fordíttassék, annak felügyelése egy, a’ megkivántató tulajdonokkal ellátott ’s ügyességét kellőleg beiga­zolandó kertészre bízatván, kifizetését a’ honi közpénztárból ve­­endi. Ezen eperfaiskolából legelébb az adózók fognak ingyen ré­­részesitetni, úgy azonban, hogy egy gazdának 20 csemeténél kevesebb kiültetés végett ne adathassék, ’s ezeket is csupán sa­ját szükségére vehetvén ki, hogy azokat elültesse, az illető járás­beli tisztviselők felügyeljenek; ha folytatva ezen iparág csődülete kedvező körülmények között annyira növekednék, hogy minden adózó kívánságához képest elegendő csemetéket nem kaphatna, azon esetben egy megyei küldöttség fogja az aránylagos ki­osztás kulcsát meghatározni. Ha mindazáltal az eper-csemete olly mennyiségben termesztetnék, hogy az adózók szükségeit meghaladná, a’ fenmaradandó rész közárverés útján a’ megyebe­lieknek különbség nélkül lesz eladandó olly megjegyzéssel, hogy egyszerre 50 darabnál kevesebb ne tétessék eladóvá, azokat 1­árt büntetés alatt más megyebelieknek eladni, vagy kivinni tilal­­maztatván. Végre ezen iparág hathatósabb elősegéllésére az olly adózó házi család, melly 200 ép egészséges 6 éves csemetéket be fog mutathatni, a’ vállalat létrehozásától számítandó 16 évig a’ katonaállítás terhétől fel fog mentetni. Olly községekben, hol még az úrbéri rendbeszedés végbe nem ment, minden 10 úrbéri telek után egy köblösföld — mi azonban közlegelőjökbe betu­dandó lészen r eperfa kertnek külön hasíttassék ki. Mindezekre nézve, valamint egy alkalmas kertész megrendelése, úgy a’ tárgynak egész kiterjedésében leendő feljelentése mellett a’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács jó féle eperfa magnak megszerzésére olly megjegyzéssel rendeltetett megkéretni, hogy ezen vállalatot minél hamarább kegyes helybenhagyásával sikeresithetés végett megerősíteni méltóztassék. A’ Rendek közkívánatára az intézet állandó főfelügyelőjévé Eötvös Tamás neveztetett ki. A’ megye ezen határozata felöl mind a’ lelkészek a’ végett, hogy szó­székből a’ népet ez érintett vállalat jótékonyságáról értesítsék, mind a’ megyebeli uradalmak ’s többi megyék is értesíttetni ren­deltettek. Adja isten, hogy megyénk buzgó törekedése az óhaj­tott czélnak megfelelhessen. Dologértés, szilárd akarat és kitartás hiszem, hogy az eddigelé ezen iparág útjában álló vélt minden akadályokat ’s előítéletet legyőzend; ne rettentsen el bennünket az, hogy a’ múlt században a’ Maria-Therezia és II. József csá­szár ezen iparág előmozdítására tett elismerhetetlen törekedéseik olly kevés sikert nyújtottak; akkor is min magunkban volt a’ hiba; jelenkorunk az előítéletek leküzdésére alkalmasabb. Kezdete min­dennek nehéz, de épen azért kezdetben mindent el kell követnünk, hogy a' sikert biztosíthassuk, ’s minthogy a’ hasonnemű iparág elterjedéseinek szükséges képeni feltétele az, hogy a’ néptömeg­ben sympathiára találjon, népiskoláink számára kidolgozott czél­­szerű­ munkák terjesztése által kellene az első impulzust adni, így képezne az idővel meggyökeresedésével nemzeti jóllétünk mérlegébe ingatlan súlyt. 203 Megyénk közszeretetű másod alis­­pánya Eötvös Tamás a’ gyűlés végével hivataláról lemondván, a’ megye rendes sürgető kívánságára olly feltétel alatt vállalta fel annak további folytatását, hogy, ha egy hónapi idő elforgása alatt a’ tisztújítás meg nem történendik, a’ megye pecsétjét minden további feljelentés nélkül az idősb szbirónak által adandja, melly előterjesztése elfogadtatván, egyszersmind a’ főispányi helyet­tes aziránt, hogy minél elébb tisztujítószéket nyitna, megkéretni rendeltetett. *«Nógrád, máj. 26. Olvasván a’ Pesti Hírlap 35. és Jelenkor 34. számában 13. L. táblabirónak apr. 26kai közleményét a’ legközelebbi évnegyedes gyűléseink tárgyalása iránt a’ gyors­írók intézetének mikint létesíthetése felül, nyugtalanság lepett meg, hogy egy megye rovására a’ nyilványos lapok is olly álhireknek helyt mikint engedhetnek; egyszersmind csudálkoznom kellett, mert a’ tanácskozásban magam is szerencsés lévén részt vehetni, annak egészen más irányzatát tapasztaltam, mint­sem hogy azt B. L. közlésekinl eferditeni lehetne; melly megrovatást azonban az előre járult hirnöki és pesti­ hirlapi hiteles értesítés által meg­­czáfoltnak, a’ megrótt egyedek igazolását pedig hívatlan beavat­kozás nélkül köröm-túlinak vélvén, az egyoldalú közleménynek czáfolására tollat, nem emeltem, bizonyosnak hívén, hogy a’ meg­rótt egyének azt szó nélkül nem hagyandják; világszerte ismere­tes szerénységük azonban a’ visszatorlást megvetéssel mellőzte; B. L. mégis, noha állításai a’ nyilványos lapokban érdeme ellenére kérdésbe nem vonatott, újólag a’ Hírnök 4 ük számábani közle­ménye által azokat az igazság polczára feltolni öröködik; én tehát — részint mert minden egyes polgárnak a’ megyei tanácskozá­sok hitelessége feletti őrködés kötelessége; részint, mert a’ nem­zet jólétére áldás teljesen ható gyorsiró-intézeti ügynek szőnyeg­re kerű­ltével, közlő ur a’ megyei Rendek között meghasonlást fel­téve Nógrádot ’s egyedeit részvétlenséggel vádolja — közleménye taglalására felhívottnak érzem magamat. *3 Emlékezzék bárki, ha legszigorúbb bíráló volna, is, e’ napi tanácskozásra ’s mint el nem fogott kénytelen lesz az ott tanácskozóknak ez ügy feletti meleg részvétét megismerni; mert, hála Nógrád Rendéinek! ki csak kis figyelemmel is késéré az e’ részbeni szónoklatokat, nem tagadhatja, hogy szónokaink a’ nemzet szebb jövendőjének ez intézet virágzó állapotáni alapzatát elismervén, ennek létesítését irányzák; nem meghasonlás tehát, nem élénk vita, nem idegenke­dés, hanem egy szív, egy értelem ’s hő részvét uralkodó szavai hangzottak teremünkben, mit rögtön tett bőkezű adakozások is eléggé tanúsíthatnak; közleménye tehát méltatlan gúny még ak­kor is, ha az adakozástól megrettent ’s a’ teremből kiillant triró rovására beszél; ellenvetheti talán B. L., hogy elnök úr által a’ rögtöni adakozásra történt személyes felhívás az adakozásoknak in partibus megcsökkenése félelméből eredeti. Oh nem! ’s ha mégis hiszi B. L., igen téved; mert az elnöki hangnem kénysze­rítő ; de az e’ napra visszagondolás is olly tanácskozásra emlé­keztet, mellyel nem fellázadt indulat vagy önkény, hanem alkot­mányos tiszta kedély vezérlett, é s igy sokkal szerényebbre, mint­sem hogy arra B. L. közlése szerint akár erkölcsi akár tényleges kényszerítés bélyegét ütni lehetne, sőt kétszeres bőkezűséget ta­núsít, mert a’ felhívás következésében tett ajánlás után is a’ ren­dek e’ czélra adakozások gyűjtését mind a’ négy járásbeli fő­­szolgabiráknak meghagyták; nem volt tehát részvétlen Nógrád, de egyénes sem, ’s különösen nem E. J. táblabiró; mert igaz, hogy ő az ajánlott pénzekről számadást kivánt; de kivonata az ügy kivitelének rugója is; mert minden ajánlás sükerteljes csak úgy lehet, ha arról számadás adatik, valljon mikint fordittatott a’ kitűzött czélra? De hogy ez intézet létesítését ’s előmenetét kí­vánta , még azon indítványa is tanúsítja, miszerint a’ Széchenyi István gróf arczképére tett ajánlás által egybegyült pénzeket is, miután e’ századunk férfija arczképét Nógrád tanácskozási te­remében lírni már szerencsés, ez intézet elömenetesitésére for­­dítatni kívánta; mikép lehessen tehát a’ tiszt, táblabiró ur elkinti nyilatkozatából hidegséget következtetni? úgy hiszem, egyéb a’ közlőn kivül senki más nem képes megfejteni, ’s igy H. E. fő­­szbiró sem; mert igaz, hogy papirosának szóbeli perek által fo­gyasztását emlité, de azáltal nem tagadta meg az ajánlást azon szempontból, mintha ezen ajánlás által szóbeli perei szaporodván, papirosa még inkább fogyasztatnék; sőt inkább sürgette annak rögtöni megkezdését; hiszen maga a’ szó „ajánlás“ minden tény­leges kényszerítést kizár, igy a’ szóbeli port is; mert felteszem, ha közlő úr ajánlott volna ’s később azt megbánva a’ fizetéstől vonakodnék, arra nem kényszeritethetnék, ha csak a’ szó-igéret szentségétől nem vezéreltetve a’ tiszta érzés erkölcsös sugalását nem követendi, így H. E. főszolgabiró a’ tanácskozás közben megszökött X. táblabiró mentségéül felhozott morális ’s physical erőltetés mellőzése végett hozta fel a’ szóbeli pert olly értelem­ben, hogy mód találtassák fel, melly szabad szándékra hagyatván, bőkezű adakozásokat eszközlendi, ’s így kizárva minden kény­szerítést, nem féltette szóbeli perei szaporodását, ’s ő is, a’ sza­bad ajánlást pártolva, az ügy mellett szavazott.—Eddig a’ pesti­­hirlapi és jelenkori czikkelyre. — Mi a’ Hírnök 41. számabeli czikkelyt illeti, okoskodásának azon szavaival, mellyek szerint „a’ tiszta meggyőződés szülte vélemény nyilványos lapokbani be­iktatásának gátlására egyes megyét, annál kevésbbé egyes polgárt alkotmányiig, sőt még kevésbbé természetiig feljogosítva nem ismer, ’s hogy akár korszellemű akár őskori, egyenes irányú meggyőződésen alapult szónokok vélekedéseit ki nem hallgatni, vagy azokat bizonytalan jövendő kecseiért gúnnyal illetni, csend­­zavaró ’s idővel is nemzetveszélyt rejtő pártoskodást, tökélete­sen kezet fogok; ám de azért azt, mintha ama kérdéses apesti­­hirlapi és jelenkori közlésének­ taglalása természet ’s alkotmány elleni hatalmaskodás lenne, következtetni nem tudom; mert igaz ugyan, hogy minden egyes véleményt, bár nem korszerűt, de mint tiszta meggyőződésen alapultat tisztelni kötelesség, vádlottnak az előtti önigazoltatása polgári jog; ’s így ha a’ közlő urnak nem más egyedeket ’s nem a’ megyét igazság-elcsavarva sújtó, ha­nem saját egyedi nézeteit előadó­­s az igazság elcsavarásával senki mást nem sértő közleménye támadtatnék meg hírlapok utján (mi­­nt illetőleg nem is történt, már akkor magam is kár­­hoztatnám a’ lélek függetlensége megsértésével tett illy megtá­madást és dorgálást; de a’ rászaló szózat külön egyeseknek, kö­vetkezőleg egész megyének erőltetett irányát tárgyazó ’s igazság­elcsavaró közleményt sujta; a’ közlő úr azt mégis — ott, hol el­lene senki nem kelt ki — hírlap utján, még pedig eléggé kímé­letlen szavakkal, igazolni törekszik, újra nem átalván egész ható­ságot — hol, istennek hála, a’ párt érdeke még el nem harapód­zott, ’s mellynek keblében maga a’ békeirigy is egyedül a’ meg­győződés embereit ismeri — pártoskodással rágalmazni, szerény­ségről ’s a’ közjóérti bőkezűségekről ismeretes egyedek szavalá­sait értelméből kivetkeztetni és mindenben erkölcsi sőt tényleges erőltetést feltenni, mindez, bizonyára, nemcsak természet- hanem alkotmány elleni is, mert ráfogásból vagy képzelet—lázította indu­latoskodásból köz­tiszteletben álló egyes polgárokat, annál kevesb­­bé egész hatóságot nevetségessé tenni, törvényszerüleg tilos. Szí­veskedhetett volna tehát kimélöbb kifejezéseket használni ,­ mert higgye meg, a’ gúny csak a’ védett ügy alaptalanságára mutat. — Még egy megjegyzésem van, az t.­­, hogy a’ mit egy tisztvi­selő mond a’ tanácskozási teremben, bár igazságon alapul (mert ellenkezőt feltenni nem is lehet, nem mind hivatalos jelentés, annál kevésbé volt. H. E. föszbiróé, ki nem is mint föszbiró, ha­nem mint alkotmányiig szavazattal biró nyilatkozott; mert kü­lönben azon anomáliába esünk, hogy minden egyes nyilatkozás, melly természetesen mind a’ csalhatatlanság ’s igazság rovására megy, hivatalos jelentés lenne: mit, úgy hiszem, a’ közlő úr is tagadna. — Végre felhívása után is az adóssági perek meghatár­­zásába ereszkedni annál kevesbbé kívánok, mert azoknak állitóla­­ tbn­ ő azt kívánta, hogy járásbeli szolgalmi urak szólítsák fel a’ buzgó hazafiakat, hogy a’ gyorsírók képeztetésekre bőven adakozzanak ; de általányosan kijelentvén a’ tisztikar, hogy igy alig gyülend össze va­lami kis mennyiség, végre az elnök másodalispnny három darab kör­­möczi aranyat ajánlva, a’ jelenlevőket elnöki székéből fejenkint szó­lította fel, kik igy meglepetve bőven adakoztak a’ gyorsiró-képezésre ’s igy a’ haza oltárára! N. Ibiró a’ felszólitások é s adakozások közben köztanácshelyen illy meglépést, melly úgyszólván morális és prntikai eröletéssel járul, nem helyeselvén, bár névszerint, s/álliltalék is lel, a’ teremből kilépett, azon buzgó érzéssel, hogy zen c/ella is annak idejében és a’ majd minden közgyűlésen elt'i­trduló számtalan adako­zásban de kiszemelve, részesülni fog. Daloghi László:" A' s&iir/f. *3 Hogy olvasóink e’ taglalást értsék , szükségesnek tartjuk a’ kérdéses (pesti­ hirlapi és jelenkori) czikket ezennel közleni, melly igy szól: „Nógrád­ból. F. hó 20án tartatott közgyűlésünkön a’ gyorsírók ne­veltetése is szőnyegre került, mi élénk vitatkozásokra nyújtott alkal­mat. E. 1. t biró több efféle, közjóra e’ nemes megyében tett, adako­zást felszámítván , azt nyilványította, hogy azoknak részint semmi si­kerük , részint az összegyűlt pénzmennyiségnek semmi számadási nyoma nincsen, ’s ez aggodalma nem buzdít,á­rt a’ tárgy-pártolásra; Jl. K. főbíró pedig hivatalosan jelenté, hogy nem győzi magát papiros­sal, az efféle adakozások és megyénk külön­féle intézetei tömérdek kamatának és tőkéjének szóbeli per útján való beszedésében, egy

Next