Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-14 / 83. szám
fr. 2 kr. pgö. Gál Ambros nagykörösi tanácsbeli ur 18 for. 41 kr. pgö. Somogyi István nagykőrösi tanácsbeli ur 2 for. pgö. Stuller Ferencz és Kállay Zsigmond urak 47 for. 20 kr. pgö. Beller Józsefa özvegy Küvesdy Ferenczné aszszony 50 for. pgö. Román Joszef Ibiró ur 10 for. pgö. T. Esztergom megye részéről 31 for. 94/fo kr. Pgö. és Győr városa 70 for. 25/,o kr. Pg®- r a,a,X József tbiró ur 20 for. 32 kr. pgö. A’ Nemzeti Újság szerkesztői 19 for. 28 kr. pgö. Kossuth Lajos tbiró ur egy névtelen jóltevő nevében — in natura 4 aranyat. Kadisch Joachim pesti nagykereskedő 50 for. pengő. Kapczy Tamás táblabiró ur 21 for. pgö. Két névtelen jóltevő 2 for. pgö. Az ékesítő biztosság által határoztatott építési vizsgálat taxája viszszaadatot lő for. pgö. Az intézet pénztára egyéb javára fizetett hg Kopácsy József ur az ország prímása 200 for. pgö. pénzben. Gömöry Károly m. k. pénztárnok. Láttam Dubraviczky S. m. k. Az árviz által megrongált pesti ref. papiak felépítésére szánt, ’fi nyereségi sorsjátékkal egybekötendő álorczás lánczvigalom — miután a’ nyereségi darabok, vallás különbség nélküli keresztyéni bőkezűségből immár nagy részben beadattak , a’ még hátra maradt ígéretek pedig rövid időn beküldetendnek: e’ folyó évi november 14kén, a’ városi nagy láncz-teremben, mulhatlanul meg fog tartatni. Nemcsak a’ jótékony czél óhajtatai, hanem a’ mulatozás és sorsjáték érdekességei is, annyival inkább reményltetik a’ sikert és közrészvétet, minthogy a’ díszes elrendezés gondjai mellett, a’ nyerési valószínűségre és kedvezésre is figyelem fordittatott. Ugyanis a’ nevezetes számú és becsű nyereségi darabokból minden 14dik sorsszám nyerend, mi tánczvigalmi sorsjátékoknál tán soha elő nem fordult eset. A’ pesti ref. egyház választmánya. Kolozsvár, octob. 4. Mára Kolos vármegyének közgyűlése lévén hirdetve, nem hiányzottak az előkészületek a’ biroda- lom ,, helyesebben mondva a’ szózatok megnyerésére. Személyes érdek lévén közben, az eddig együtt tartó hazafi erők megoszlanak, egymás ellen működni. Már az estve egy kertben volt trakta egy ifjú patrióta költségén egyik kijelölt részére, mint szintén ma is bor, pecsenye várta a’ választó tek. KK-at és RR-et, ’s ha egyik hazafi reggelit adott, a’ másik ozsonára hivá meg a’ szózatoló nemes atyafiakat — kiket nem ingetleneknek, sőt épen ingeseknek, még pedig zsiros ingeseknek lehetne nevezni. E’ meghívás most annál ünnepélyesebben történt, mert a’ gyűlésben szó lévén a’ voksok illyen formán szerzéséről, és ebből eredő visszaélésekről, a’ megye rendei semmi törvénytelenséget nem láttak abban, ha tetszik valakinek többeket ártatlanul megvetidégleni,’s azokat maga iránti bizodalomra eiántoltani. Biztosságok vannak kinevezve, egyik az Írástudók, másik az Írástudatlanok szózatai beszedésére, ’s ma délelőtt láttunk utczáinkon oskolát nem rég végzett ifjú corteseket választók kíséretében járkálni , ’s kedvenezök részére őket éljeneztetni, hallottunk nyilatkozatokat is, hogy nem kell ur és arisztokrata, de reformátor hazafi, ki a’ korszellem kivánata szerint a’ haladás (helyesebben talán nyargalás) barátja. A’ választás ma egész nap a’ holnap délelőtt tartandó gyűlésig folytattatik; ’s annak eredménye megmutatandja, igaz-e a’ szóban forgó hit, miszerint K... L... (Szathmár vármegyéből), Z ... K .. ., ellenök pedig K. H . . . K... S... E... vagy U . . . I.. . vagynának követek lenni? Balogh János Bars megye ismert követje azt iá a’ Pesti Hírlap értekezésében, mikép a’ titkos szózatolás eleit venné a’ csábításnak. Erdélyben illyen szózatolás van gyakorlatban; de bár jöne ide a’melegkeblü honfi, meglátni, mennyire lehet a’ mellett ’s tán még károsabban hatni a’ tudatlan, testben ’s lélekben szegény szózatoló tömegre. Tartózkodva és szűkön dicsekedjünk a’ bizodalommal és köz véleménnyel, mert fájdalom inkább emlegethetjük a bor és tokány gőz véleményét, mint hatalmas bizodalom szerzőt. Azonban valljuk meg, úgy van, ez csak nagyobb szerű alakban, a’ magasztalt Anglában is; az emberek ott szintén, mint nálunk — emberek! (M. és j.) (Főkirálybirói választás Csíkszékben.)September 20-án valának kitűzve nemzeti zászlóink az egészen új, pompás, ’s részenkint is elég kényelmes székházon. A’ czélnak érdekessége, ritkasága még azokra is hatással volt, kik megyei dolgainkra eddig legkevevésbbé figyelmeztek. A’ vitatások szokatlan élénkséggel folytak, mit a’ hallgató sokaság meleg részvéttel, ’s illő méltánylással kisért. — A’ szózatalók száma mintegy 400 meheletett. A’ k. főkormányszéktől kinevezett elnök Szárhegyi gróf Lázár László ura maga, sz. István ap. király rendjének keresztese , országos korlátnok, fényes követségtől kisértetve isméréit élyen kiáltások között foglalá el az elnöki széket, hazafisággal teljes beszéddel köszönte a’ rendeket, emlékeztetvén emberi emlékezetet meghaladó szokásokon alapult jogaikra, miszerint tisztjeiket elsőtől utolsóig a’ szó teljes értelmében szabadon választani egyik szép kiváltsága a’ székely nemzetnek. Erre rendes jegyző László Sándor felelt, mély tiszteletet, teljes bizodalmát nyilvanyitván, mellyel e méltósága iránt a’ as szék mindenkor viseltetett b elolvastatvan a fokorrvanyszéki irományok, következtek a választás módját elhatározó vitatások. Számosan valának jelen a’ szomszéd megyékből, kiknek neveik a’ megyei birtokosok sorában nem találtattak (?), mindazonáltal magoknak szózatolási jogot követeltek, ’s egyszersmind az említett jegyző ellen azért, hogy magányos kívánságokra, határozat nélkül neveiket a’ névlapba be nem írhatta, indítványozás nélkül ugyan de felhevültségeiket kitüntették; azonban hosszas és élénk vitatkozás után, kinek birtoka a’ közönségek küldöttjei által elismertetett neve a’ névsorlapba beíratott, annak rendje szerint vitetvén a szózatolás is, melly bevégeztetvén eredménye felolvastatott, ’s a’ szózatok többségét nyerték: Balázsi József 359, Henler János 178, b. Apor Károly 86 szózatot, kik közül Balázsi József, mint szótöbbséggel megválasztott fökirálybiró a’ új székely nemzet törvényes gyakorlata szerint kir. megerősítésre felterjesztett, a’ más két név is a’ nyert szózatok számával együtt külön lapon felterjesztetett. — Vitatást okozott K. A. F. azon indítványa, hogy mindenik bévett vallásból (ámbár nem-catholicus felekezetű nemes birtokos a’ székben egy sem lakik) válasszanak, és küonvonal közökben terjesztessenek fel. Pártolák nehányan a’ m®gyékből, egyetlen egy sem a’ kebelbéliekből. Végre ka_afa vé-gel nyert szónokink egyikének következendő nyilaivel mi rfi'n! *5 nézünk arTM, miképen számadói valaki Istenérdemre tekintünk, ’s ha bizodalmunkra méltatjuk légyen bármellyik vallásfelekezetből, tisztünknek örömmel fogadjuk.“ Általányos helyeslés után e’ korszerű nyilatkozatból folyt ki a’ határozat. Miért ismételtetett több ízben az említett indítvány, melly a’ szabad választás eszméjével igenis a’ határozatnál kevésbé megegyezöbb? ’S miért sürgeték a’ négy vallásra szorítkozó törvényt, mitől a’ külső megyék is örömest szabadulnának ? az előttünk titok, ’s csak azok értik, kik velünk megértetni nem tudák. A’ gyűlés folyamát törvényszerű rendtartás ’s mérséklet jellemzők, az egymás iránti kimélet is csak a’ gyűlés felkelése pillanatai közt ejte annyi csorbát, hogy a’ m. elnök úr hazafi csatlakozással teljes búcsúzó beszédét hasonlóul viszonzó említett jegyzőnek beszéde közti illy értelmű szavaiban köszönetet mondunk szomszéd hatóságbéli atyánkfiainak közügyünkben tett szives fáradozásokért, némelly nem idevalók sérelmüket képzelvén, mivel mondások szerint „nem kalákások“, a’ jegyző elleni személyeskedés között léptek ki a’ gyűlési teremből , ’s közebédünkre is vissza nem tértek, pedig valamint szokott csendességeket a’ gyűlés alatt is fentartani kívánó Rendeknek, úgy asztalfeletti örömöket is, melly felséges urunkon kezdődve az illetőken keresztül éljen poháremelésekkel és mozsarak dörgéseivel nyilvánított öröm közt folya le , nem lesznek vala a’ személyeskedéssel felzavarni képesek. (É. n.) Vagy britannita. Az angol királyné oct.jén költözik a’ Buckingham palotába; itt szándékozik gyermekágyat tartani. Victoria királyné ő felsége, szembeötlő okokból, nem fogja személyesen a’ parlamentet elhalasztani. (M. P.) Sír Bagót C. Canada és hozzá tartozó részek főhelytartójává neveztetett ki ’s kineveztetése már hivatalosan tudatik. Ez uj állomására odülőkén menend el, azonban családját még most hátrahagyandja. St. Aulmre gróf, az uj frannzia követ, miután sept. 28-án Aberdeen lord által királyné ő felségének bemutattatott volna, szerencsés volt a’ fels. királyi párral ebédelni. Aberdeen lord külügyi statusbiloknak az Uj-Granadához tartozó Manzanares statusnak, melly a’ respublikától elvált, jul. Iékei rendeletét közli, melly szerint Cartagena réve ostromzár alattinak nyilatkoztattatik; az ostromzár azonban előlegesen csak olly hajókra szorítkozik, mellyek élelemmel ’s hadiszükségekkel terhelvék, ’s európai hajókra nézve e’ rendelet kibocsátása után 80 napra áll be. A’ felsőház odéli ülésében Radnor gróf kérelmeket nyújtott be a’ gabnatörvények teljes és minél előbbi eltörlésére. A’ nemes lord a’ nép szomorú szükségállapotának részleteire terjeszkedett. A’ kormány, fejező be, iszonyú felelőségnek vetné magát alá, ha, minden egyéb segéd-rendszabály hozatala nélkül, ő felségének a’ parlament elhalasztászlását tanácsolná. Wellington herczeg megjegyzé ellene, ha e’ kérdés nyugodtan szemügyre vétetnék, kiviláglanék, hogy a’ jelen körülmények közt a’ gabonatörvények sükerérőli vizsgálat eredményhez nem vezetne. „Mi engem illet”, hozzá téve a’ herczeg, „semmi illetlent sem látok benne, ő felségének illy vizsgálat előtt a’ parlament elhalasztását tanácsolni. A’ kérdés fontosságát nem vitatom, de igen az időpont illendőségét.“ E’ beszélgetésnek nem volt egyéb következése. Minden arra látszik mutatni, hogy azon életkérdések, mellyek öt hónap óta az egyesült három ország minden fejeit és tollait elfoglalja, ’s a’ parlamentfeloszlatás, a’ whig ministerium bukását, ’s egy toryministerium képződését idézték elő, — a’ gabnatörvény ’s a’ kereskedési vámár-féle kérdések ez évben feloldásra nem jutandnak. Sir R. Peel terveit megérleltetni hagyja; az oppositio oktalan sürgetésének szilárd állhatatosságot tűz fel ’s e’ mellett az alsóház erős és hű többségétől gyámoliltatik. Egyébiránt mindinkább kezdik átlátni, hogy a’ gabnatörvények felfüggesztésével ’s a’ kereskedési vámár mérséklésével a’ gyárkerületekbeni szükség nem igen szüntethető meg, és megfontolatlan rendszabályok által, minőket a whig kormány ajánlott, az esőről az eresze alá jutnának. Stanley lord Lancasterben tartott legközelebbi beszédében igen elevenére hatott a’ dolognak. Hogy nézetei az országban szilárd gyökereket vertek, egy a’ porosz „Staatszeitungban foglalt“ londoni levélből kitetszik, mellyben a’ többek közt ez mondatik : „A’ mozgalom, mellyet az antigarinatársulat minden fontos kérdések elhalasztása miatt a’ ministerium ellen indít, várakozásának meg nem felel. A’ gyűlések nem akarnak szaporodni, ’s mellyek tartatnak, nem igen népesek. A’ középosztályok mindegy, akár Peel iránti bizalomból vagy egykedvűségből előlegesen eltökélvek — várakozni; mi több könnyen megtörténhetnék, hogy, ha tavaszra a’ gabnatörvényekben semmi változás nem történnék, szinte megnyugodnának. Minden esetre nevezetes, hogy a’ Times, mellynek fenállása végre is a’ középosztályok részvététől függ, a’ gabnatörvények felfüggesztése minden próbáját gúnyolni kezdi, ’s mindinkább czélul tűzi ki magának egészen az aristocratia értelmében az ideiglenes szükséget a’ túlzott nyerészkedési léleknek nem pedig ama’ törvényeknek tulajdonítani. Csak nem régen a’ parlament összeülése előtt megváltozhatlan meggyőződésekrol jelenté ki, hogy a’ mostani gabnatörvények a’ nemzetre nézve károsak ’s erősíti, hogy csak azért tartózkodott egész erejével ellenök fellépni, mivel nem akarta azon nyomoru ministeriumot a’ hivatalbani megmaradásban elősegitni. De azóta a’ Whigministerium megbukott, ’s 91 szónyi többség az uj kormányt állomásában biztosítja. Mi bírhatja tehát e’ lapot rendszerére, mint ama’ meggyőződés, hogy a’ középosztályok e’ tárgyra vonatkozólag egykedvűekké lőnek, vagy szilárdan eltökéltek, Peelnek annyi időt engedni, mennyit maga kiván. Francziaország. Octob. 2-kán Parisban fájdalmas betegség után meghalt . Henrik, Monaco és Valentinois herczeg, franczia pair, első osztályú spanyol grand, a’ becsületrend lovaga, a’ würtembergi katonai rend nagykeresztese. Páris, oct. 2. Tegnap a’ király föszemlét tartott a’ Compiègnei tábor összes seregei felett, ’s végeztével sajátkezüleg érdemjeleket osztott ki, nevezetesen az érdemlegio egy középkeresztjét , öt tiszti keresztjét és 32 kis keresztjét. Este a’ várban nagy hangverseny volt. Ma elutazott a’ király Compiégneböl ’s este Saint Cloudba megérkezett. Páris, oct. 3. A’király Compiégneban valamint a’hadsereg úgy a’ lakosság által is nagy örömriadással fogadtatott. Nem csak sok rendjeleket osztott ki, hanem tetemes somma pénzt is (50000 francról beszélnek). A’ sept. 30-ai szemle alkalmával, az eső daczára, Lajos Fülöp a’ parancsnok, Nemours herczeg ’s a’ hadminister, Soult marsal kíséretében, a’ sorok hoszában lóháton haladott. A’ szemle után a’ hadminister hangosan hivá fel neveiknél a’ 43 katonát, kik rendjeleket voltak kapandók. Ezek előléptek ’s a’ király kezéből vevők azokat, ki mindnyáját születéshelyéről és szolgálatéveiről megkérdezte. Ezután a’ seregek folytonos éljenkiállások közt a’ király mellett elvonultak, a’ lovasság léptetve, a’ királyné különös kívánságára, mert előtte való nap a’ vágtatásban egy huszár lebukott ’s vállcsontját kimenttette. A’ Temps azt mondja, hogy az nap, midőn Martin (du Nord) úr köriratai a’ választási biztosságok ellen Párisban köztudomásra estek, a’ párisi második kerületben azonnal 300 új aláírás történt a’ választási reform mellett. Ugyanazon lap szerint több mint 2000 munkás a’ párisi papirszőnyeg gyárból, elhagyván a’ műhelyeket Menilmontautban összegyűlt, hol mint látszik némi rendetlenségeket követtek el. Bérök felemeltetéseinek általányos követelése volt a’ munka félbenszakasztásainak oka. Egy idő óta Párisban falragasztványokat láthatni, mellyek asztalosokat, ácsokat és más mesterlegényeket, valamint mezei gazdákat felhívnak, Középamerikába megtelepedni. A’ Globe, a’ gyarmat érdekekkel foglalkozó párisi lap, erre vonatkozólag következő intést közöl: „Nem óvhatunk eléggé minden becsületes kézművest amaz ámítások ellen, mellyek elejökbe tükröztetnek, hogy jobb sorsot keressenek a’ tengerentúl, mint hazájokban van. Ama pontos ismeret, mellyel azon vidékekről bírunk, képesekké tesz benünket, őket tanácsunkkal gyámolítani. Nem szünendünk meg emlékezetökbe visszaidézni, hogy 400 vagy 500 szerencsétlenek csontjai, kiket az európai philantropia elvakított, még temetetlen rothadnak ama’ homok-partokon, hol ők szerencsét és gazdagságot valának lelendők.“ Paris, oct. 3. A’ Natúrnál tegnap ismét az esküdszék előtt állott, de ezúttal az esküitek ítélete ellene esett ki. 7 szóval 5 ellen vétkesnek nyilatkoztattatott sept. 2-kei lapjában a’ kormány iránt gyűlölség és megvetés ingerlésében, miután a’ maconi zavargásokra vonatkozólag szemére lobbantotta, hogy semmi alkalmat nem mulaszt el, a’sereget és polgárokat egymás ellen ingerelni ’s a’ katonákat polgári vér kiontására szoktatni. Az esküttszék ez ítélete új fontosságát tünteti ki a’ septemberi törvényeknek a’ kormány iránti jótékonyságának; azok előtt 7 szóval 5 elleni ítélet egyenes felszabadítása lett volna az eredmény; most a’ National 5000 fr. pénzbírságra ’s 4 havi börtönre ítéltetett. A’ tárgyalásnál jelen volt hallgatóság nem igen volt számos. Marieur a’ National védelmezője ugyanazon hibába esett, mellybe minap Partanien Lafosse,e t. i. egyáltalában okokkal nem támogatott hevességnek adá magát át, mellynek Thorigny ur a’ főügyvéd helyettese, példás mérsékletességet tűzött ellenébe. Az előtt, ki a’ régibb ’s legújabb tárgyalásoknál jelen volt, úgy látszik , hogy a’ szerepek fel volnának cserélve; a’ győzelem, mint akkor, a’ mérséklet részén volt. A’ fenebbi idézett hely, melly a’ vád fő alapoka volt, sokkal világosban szólott, hogy igazolása olly könnyű lett volna; ezért Marieur nem is bocsátkozott annak védelmébe, hanem a’ kormány elleni megtámadásokkal állt elő, melly az időszaki sajó működéseit korlátolni akarná. A’ főügyvéd olly ügyes volt, hogy ellenesét ez általányosságok mezejére nem követte, hanem szorosan a’ tárgy mellett maradt. Aubenasban, Ardeche kerület gyárhelyén, az összeírás szinte nyugtalan jelenetekre adott alkalmat. A’ munkások a’ szolgálatban levő adóhivatalnokokat mindenféle kárhoztatásokkal illették, ’s még valóságos agyonütésről is szólottak; botütlegekkel hangosan fenyegettek. Az eljárást illy körülmények közt meg kelle szüntetni. A’ rendőrség kiállott. A’ rendőrségi biztos élén a’ tömeget megszólitá. Ezután az összeírás ismét megkezdődött. De a’ lárma mind zajosabb jön. Csak miután a’ maire mutatá magát, folytathatott az összeírás. A’ Gard-kerület prefectusa a’ spanyol szökevényekhez proclamátiót bocsátott ki, mellyben jelenti nekik, hogy a’ spanyol kormány által kiterjesztett közengedély következtében, hazájokbai visszatéréseket semmi sem akadályozza. Mindazoknak, kiknek gyámolításra szükségük van, utazási költséget ajánl, egyszersmind tudtul adja, hogy azok, kik a’ közbocsánatot nem használnák, ezután csak éjszaki Francziaországban tartózkodhatnának ’s már nem számolhatnának gyámolításra. Lyon, oct. 4. Borzasztó hat óra hosszig tartó, villámot villámmal, lecsapást csapással tetéző förgeteget, melly 2 és 3-ka közti éjjel látogatott meg, és iszonyú jégdaraboktól kisértetett, most tartós országos eső követte. A’ Rhóna és Szaona áradásban vannak ’s nem sokára a’ gátig emelkedhetnek. Mindenki új áradástól tart, minthogy a’ vihart megelőző nyolcz nap, ugyanolly légkört mutatott, mint miilyen a’ novemberi áradást megelőzte. A’ M. Chronicle-nek levelezőjétől Phiadelphiából septlökéről iratik: sajnálkozással jelentem önnek, hogy ide érkezett hir szerint, Joinville herczeg, a’francziák királya harmadikja, Neufundlandban himlőbe esett. Törökország, Konstantinápoly, sept. 22. F. hó 16-kán Herbetullah szultánné, Mahtmut szultán testvére, meghalálozott ’s másnap a’ legünnepélyesebben eltemettetett. Az utolsó Szmyrnából érkezett gőzös által, örvendetes tudósítások érkeztek, hogy fevere cs. kir. fregát ismét megíndittatott ’s az ottani révbe megérkezett. Ausztria, Bécs, oct. II. Ő Felségének házi, udvari és staluscancellárja, Metternich hg .3 kegyelmessége, tegnap délután Münchenből városunkba megérkezett. A’ schönbruni vár hosszú teremében odtzkén nagy udvari ebéd adatott 140 személyre; vendégek valának a’ porosz herczeg és János szász herczeg a’ kíséretükben lévő szabalistisztekkel, továbbá Busche hannover gyalogsági tábornok ’s a’ Bécsben lévő valamennyi tábornok és ezredesek. Másnap a’ vendég herczegek Laxenburgba mentek, hol mulatságukra nagy vadászat készíttetett. Bécs, oct. 12. A’ porosz herczeg és János szász herczegi kir. fenségök tegnap délelőtt, miután Császár Ő Felségétől és az egész császári családtól elbúcsúztak volna, e fővárosból eltávoztak.