Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-14 / 83. szám

fr. 2 kr. pgö. Gál Ambros nagykörösi tanácsbeli ur 18 for. 4­1 kr. pgö. Somogyi István nagykőrösi tanácsbeli ur 2 for. pgö. Stul­­ler Ferencz és Kállay Zsigmond urak 47 for. 20 kr. pgö. Beller Józsefa özvegy Küvesdy Ferenczné aszszony 50 for. pgö. Ro­mán Joszef Ibiró ur 10 for. pgö. T. Esztergom megye részéről 31 for. 94/fo kr. Pgö. és Győr városa 70 for. 25/,o kr. Pg®- r a,a,X József tbiró ur 20 for. 32 kr. pgö. A’ Nemzeti Újság szerkesztői 19 for. 28 kr. pgö. Kossuth Lajos tbiró ur egy névtelen jóltevő nevében — in natura 4 aranyat. Kadisch Joachim pesti nagyke­reskedő 50 for. pengő. Kapczy Tamás táblabiró ur 21 for. pgö. Két névtelen jóltevő 2 for. pgö. Az ékesítő biztosság által hatá­­roztatott építési vizsgálat taxája viszszaadatot lő for. pgö. Az in­tézet pénztára egyéb javára fizetett hg Kopácsy József ur az ország prímása 200 for. pgö. pénzben. Gömöry Károly m­. k. pénztárnok. Láttam Dubraviczky S. m. k. Az árviz által megrongált pesti ref. papiak felépítésére szánt, ’fi nyereségi sors­játékkal egybekötendő álorczás lánczvigalom — miután a’ nyereségi darabok, vallás különbség nélküli keresz­tyéni bőkezűségből immár nagy részben beadattak , a’ még hátra maradt ígéretek pedig rövid időn beküldetendnek: e’ folyó évi november 14kén, a’ városi nagy láncz-teremben, mulhatlanul meg fog tartatni. Nemcsak a’ jótékony czél óhajtatai, hanem a’ mulatozás és sorsjáték érdekességei is, annyival inkább reményl­­tetik a’ sikert és közrészvétet, minthogy a’ díszes elrendezés gondjai mellett, a’ nyerési valószínűségre és kedvezésre is figye­lem fordittatott. Ugyan­is a’ nevezetes számú és becsű nyeresé­gi darabokból minden 14dik sorsszám nyerend, mi tánczvigalmi sorsjátékoknál tán soha elő nem fordult eset. A’ pesti ref. egy­ház választmánya. Kolozsvár, octob. 4. Mára Kolos vármegyének közgyű­lése lévén hirdetve, nem hiányzottak az előkészületek a’ biroda- lom ,, helyesebben mondva a’ szózatok megnyerésére. Szemé­lyes érdek lévén közben, az eddig együtt tartó hazafi erők meg­­oszlanak, egymás ellen működni. Már az estve egy kertben volt trakta egy ifjú patrióta költségén egyik kijelölt részére, mint szin­tén ma is bor, pecsenye várta a’ választó tek. KK-at és RR-et, ’s ha egyik hazafi reggelit adott, a’ másik ozsonára hivá meg a’ szózatoló nemes atyafiakat — kiket nem ingetleneknek, sőt épen ingeseknek, még pedig zsiros ingeseknek lehetne nevezni. E’ meghívás most annál ünnepélyesebben történt, mert a’ gyűlésben szó lévén a’ voksok illyen formán szerzéséről, és ebből eredő visszaélésekről, a’ megye rendei semmi törvénytelenséget nem láttak abban, ha tetszik valakinek többeket ártatlanul megvetidég­­leni,’s azokat maga iránti bizodalomra e­­­ián­tolt­an­i. Biztos­ságok vannak kinevezve, egyik az Írástudók, másik az Írástudat­lanok szózatai beszedésére, ’s ma délelőtt láttunk utczáinkon os­kolát nem rég végzett ifjú corteseket választók kíséretében jár­kálni , ’s kedvenezök részére őket éljeneztetni, hallottunk nyilat­kozatokat is, hogy nem kell ur és arisztokrata, de reformá­tor hazafi, ki a’ korszellem kivánata szerint a’ haladás (helyeseb­ben talán nyargalás) barátja. A’ választás ma egész nap a’ hol­nap délelőtt tartandó gyűlésig folytattatik; ’s annak eredménye megmutatandja, igaz-e a’ szóban forgó hit, miszerint K... L... (Szathmár vármegyéből), Z ... K .. ., ellenök pedig K. H . . . K... S... E... vagy U . . . I.. . vagynának követek len­ni? Balogh János Bars megye ismert követje azt i­á a’ Pesti Hír­lap értekezésében, mikép a’ titkos szózatolás eleit venné a’ csá­bításnak. Erdélyben illyen szózatolás van gyakorlatban; de bár jöne ide a’melegkeblü honfi, meglátni, mennyire lehet a’ mellett ’s tán még károsabban hatni a’ tudatlan, testben ’s lélekben szegény szózatoló tömegre. Tartózkodva és szűkön dicsekedjünk a’ bizo­­dalommal és köz véleménnyel, mert fájdalom­­ inkább emleget­hetjük a bor és tokány gőz véleményét, mint hatalmas bizoda­­lom szerzőt. Azonban valljuk meg, úgy van, ez csak nagyobb szerű alakban, a’ magasztalt Anglában is; az emberek ott szin­tén, mint nálunk — emberek! (M. és j.) (Főkirálybirói választás Csíkszékben.)Septem­­ber 20-án valának kitűzve nemzeti zászlóink az egészen új, pom­pás, ’s részenkint is elég kényelmes székházon. A’ czélnak érde­kessége, ritkasága még azokra is hatással volt, kik megyei dol­gainkra eddig legkevevésbbé figyelmeztek. A’ vitatások szokat­lan élénkséggel folytak, mit a’ hallgató sokaság meleg részvéttel, ’s illő méltánylással kisért. — A’ szózatalók száma mintegy 400 meheletett. A’ k. főkormányszéktől kinevezett elnök Szárhegyi gróf Lázár László ur­a maga, sz. István ap. király rendjének ke­resztese , országos korlátnok, fényes követségtől kisértetve ismé­réit élyen kiáltások között foglalá el az elnöki széket, hazafiság­­gal teljes beszéddel köszönte a’ rendeket, emlékeztetvén emberi emlékezetet meghaladó szokásokon alapult jogaikra, miszerint tisztjeiket elsőtől utolsóig a’ szó teljes értelmében szabadon vá­lasztani egyik szép kiváltsága a’ székely nemzetnek. Erre rendes jegyző László Sándor felelt, mély tiszteletet, teljes bizodalmát nyilvanyitván, mellyel e méltósága iránt a’ as szék mindenkor viseltetett b elolvastatvan a fokorrvanyszéki irományok, követ­keztek a választás módját elhatározó vitatások. Számosan valának jelen a’ szomszéd megyékből, kiknek neveik a’ megyei birtoko­sok sorában nem találtattak (?), mindazonáltal magoknak szóza­­tolási jogot követeltek, ’s egyszersmind az említett jegyző ellen azért, hogy magányos kívánságokra, határozat nélkül neveiket a’ névlapba be nem írhatta, indítványozás nélkül ugyan de felhevültségeiket kitüntették; azonban hosszas és élénk vitatkozás után, kinek birtoka a’ közönségek küldöttjei által elismertetett neve a’ névsorlapba beíratott, annak rendje szerint vitetvén a szózatolás is, melly bevégeztetvén eredménye felolvastatott, ’s a’ szózatok többségét nyerték: Balázsi József 359, Henler János 178, b. Apor Károly 86 szózatot, kik közül Balázsi József, mint szótöbbséggel megválasztott fökirálybiró a’ új székely nemzet törvényes gyakorlata szerint kir. megerősítésre felterjesztett, a’ más két név is a’ nyert szózatok számával együtt külön lapon felterjesztetett. — Vitatást okozott K. A. F. azon indítványa, hogy mindenik bévett vallásból (ámbár nem-catholicus felekeze­tű nemes birtokos a’ székben egy sem lakik) válasszanak, és kü­­on­vonal közökben terjesztessenek fel. Pártolák nehányan a’ m®gyékből, egyetlen egy sem a’ kebelbéliekből. Végre ka_afa v­é-gel nyert szónokink egyikének következendő nyilai­­vel mi rfi'n­! *5 nézünk arTM, miképen számadói valaki Istené­­r­demre tekintünk, ’s ha bizodalmunkra méltatjuk légyen bármellyik vallásfelekezetből, tisztünknek örömmel fogad­juk.“ Általányos helyeslés után e’ korszerű nyilatkozatból folyt ki a’ határozat. Miért ismételtetett több ízben az említett indítvány, melly a’ szabad választás eszméjével igenis a’ határozatnál kevésbé megegyezöbb? ’S miért sürgeték a’ négy vallásra szorítkozó tör­vényt, mitől a’ külső megyék is örömest szabadulnának ? az előt­tünk titok, ’s csak azok értik, kik velünk megértetni nem tudák. A’ gyűlés folyamát törvényszerű rendtartás ’s mérséklet jellem­zők, az egymás iránti kimélet is csak a’ gyűlés felkelése pillana­tai közt ejte annyi csorbát, hogy a’ m. elnök úr hazafi csatlako­zással teljes búcsúzó beszédét hasonlóul viszonzó említett jegy­zőnek beszéde közti illy értelmű szavaiba­n köszönetet mondunk szomszéd hatóságbéli atyánkfiainak közügyünkben tett szives fá­radozásokért, némelly nem idevalók sérelmüket képzelvén, mivel mondások szerint „nem kalákások“, a’ jegyző elleni személyeske­dés között léptek ki a’ gyűlési teremből , ’s közebédünkre is vissza nem tértek, pedig valamint szokott csendességeket a’ gyű­lés alatt is fentartani kívánó Rendeknek, úgy asztalfeletti örömö­ket is, melly felséges urunkon kezdődve az illetőken keresztül éljen poháremelésekkel és mozsarak dörgéseivel nyilvánított öröm közt folya le , nem lesznek vala a’ személyeskedéssel felzavarni képesek. (É. n.) V­agy britannita. Az angol királyné oct.­jén költözik a’ Buckingham palotába; itt szándékozik gyermekágyat tartani. Victoria királyné ő felsége, szembeötlő okokból, nem fogja személyesen a’ parlamentet elhalasztani. (M. P.) Sír Bagót C. Canada és hozzá tartozó részek főhelytartójá­vá neveztetett ki ’s kineveztetése már hivatalosan tudatik. Ez uj állomására od­ü­lőkén menend el, azonban családját még most hátrahagyandja. St. Aulmre gróf, az uj frannzia követ, miután sept. 28-án Aberdeen lord által királyné ő felségének bemutattatott volna, szerencsés volt a’ fels. királyi párral ebédelni. Aberdeen lord külügyi statusbiloknak az Uj-Granadához tartozó Manzanares statusnak, melly a’ respublikától elvált, jul. Iékei rendeletét közli, melly szerint Cartagena réve ostromzár alattinak nyilatkoztattatik; az ostromzár azonban előlegesen csak olly hajókra szorítkozik, mellyek élelemmel ’s hadiszüksé­gekkel terhelvék, ’s európai hajókra nézve e’ rendelet kibocsá­tása után 80 napra áll be. A’ felsőház od­é­li ülésében Radnor gróf kérelmeket nyúj­tott be a’ gabnatörvények teljes és minél előbbi eltörlésére. A’ nemes lord a’ nép szomorú szükségállapotának részleteire terjesz­kedett. A’ kormány, fejező be, iszonyú felelőségnek vetné magát alá, ha, minden egyéb segéd-rendszabály hozatala nélkül, ő fel­ségének a’ parlament elhalasztászlását tanácsolná. Wellington herczeg megjegyzé ellene, ha e’ kérdés nyugodtan szemügyre vétetnék, kiviláglanék, hogy a’ jelen körülmények közt a’ gabo­natörvények sükerérőli vizsgálat eredményhez nem vezetne. „Mi engem illet”, hozzá téve a’ herczeg, „semmi illetlent sem látok benne, ő felségének illy vizsgálat előtt a’ parlament elhalasztását tanácsolni. A’ kérdés fontosságát nem vitatom, de igen az idő­pont illendőségét.“ E’ beszélgetésnek nem volt egyéb következése. Minden arra látszik mutatni, hogy azon életkérdések, mellyek öt hónap óta az egyesült három ország minden fejeit és tollait elfoglalja, ’s a’ parlamentfeloszlatás, a’ whig ministerium bukását, ’s egy toryministerium képződését idézték elő, — a’ gabnatör­­vény ’s a’ kereskedési vámár-féle kérdések ez évben feloldásra nem jutandnak. Sir R. Peel terveit megérleltetni hagyja; az op­­positio oktalan sürgetésének szilárd állhatatosságot tűz fel ’s e’ mellett az alsóház erős és hű többségétől gyámoliltatik. Egyéb­iránt mindinkább kezdik átlátni, hogy a’ gabnatörvények felfüg­gesztésével ’s a’ kereskedési vámár mérséklésével a’ gyárkerü­­letekbeni szükség nem igen szüntethető meg, és megfontolatlan rendszabályok által, minőket a­ whig kormány ajánlott, az eső­ről az eresze alá jutnának. Stanley lord Lancasterben tartott leg­közelebbi beszédében igen elevenére hatott a’ dolognak. Hogy nézetei az országban szilárd gyökereket vertek, egy a’ porosz „Staatszeitungban foglalt“ londoni levélből kitetszik, mellyben a’ többek közt ez mondatik : „A’ mozgalom, mellyet az antigarina­­társulat minden fontos kérdések elhalasztása miatt a’ ministerium ellen indít, várakozásának meg nem felel. A’ gyűlések nem akar­nak szaporodni, ’s mellyek tartatnak, nem igen népesek. A’ kö­zéposztályok mindegy, akár Peel iránti bizalomból vagy egyked­vűségből előlegesen eltökélvek — várakozni; mi több könnyen megtörténhetnék, hogy, ha tavaszra a’ gabnatörvényekben sem­mi változás nem történnék, szinte megnyugodnának. Minden esetre nevezetes, hogy a’ Times, mellynek fenállása végre is a’ középosztályok részvététől függ, a’ gabnatörvények felfüggeszté­se minden próbáját gúnyolni kezdi, ’s mindinkább czélul tűzi ki magának egészen az aristocratia értelmében az ideiglenes szük­séget a’ túlzott nyerészkedési léleknek nem pedig ama’ törvény­eknek tulajdonítani. Csak nem régen a’ parlament összeülése előtt megváltozhatlan meggyőződésekrol jelenté ki, hogy a’ mos­tani gabnatörvények a’ nemzetre nézve károsak ’s erősíti, hogy csak azért tartózkodott egész erejével ellenök fellépni, mivel nem akarta azon nyomoru ministeriumot a’ hivatalbani megmaradásban elősegitni. De azóta a’ Whigministerium megbukott, ’s 91 szónyi többség az uj kormányt állomásában biztosítja. Mi bírhatja tehát e’ lapot rendszerére, mint ama’ meggyőződés, hogy a’ középosz­tályok e’ tárgyra vonatkozólag egykedvűekké lőnek, vagy szilár­dan eltökéltek, Peelnek annyi időt engedni, mennyit maga kiván.­ Francziaország. Octob. 2-kán Parisban fájdalmas betegség után meghalt . Henrik, Monaco és Valentinois herczeg, franczia pair, első osztá­lyú spanyol grand, a’ becsületrend lovaga, a’ würtembergi kato­nai rend nagykeresztese. Páris, oct. 2. Tegnap a’ király föszemlét tartott a’ Com­­piègnei tábor összes seregei felett, ’s végeztével sajátkezüleg ér­demjeleket osztott ki, nevezetesen az érdemlegio egy középke­resztjét , öt tiszti keresztjét és 32 kis keresztjét. Este a’ várban nagy hangverseny volt. Ma elutazott a’ király Compiégneböl ’s este Saint Cloudba megérkezett. Páris, oct. 3. A’király Compiégneban valamint a’had­sereg úgy a’ lakosság által is nagy örömriadással fogadtatott. Nem csak sok rendjeleket osztott ki, hanem tetemes somma pénzt is (50000 francról beszélnek). A’ sept. 30-ai szemle alkalmával, az eső daczára, Lajos­ Fülöp a’ parancsnok, Nemours herczeg ’s a’ hadminister, Soult marsal kíséretében, a’ sorok hoszában ló­háton haladott. A’ szemle után a’ hadminister hangosan hivá fel neveiknél a’ 43 katonát, kik rendjeleket voltak kapandók. Ezek előléptek ’s a’ király kezéből vevők azokat, ki mindnyáját szü­letéshelyéről és szolgálatéveiről megkérdezte. Ezután a’ seregek folytonos éljenkiállások közt a’ király mellett elvonultak, a’ lovas­ság léptetve, a’ királyné különös kívánságára, mert előtte való nap a’ vágtatásban egy huszár lebukott ’s vállcsontját kimenttette. A’ Temps azt mondja, hogy az nap, midőn Martin (du Nord) úr köriratai a’ választási biztosságok ellen Párisban köztu­domásra estek, a’ párisi második kerületben azonnal 300 új alá­írás történt a’ választási reform mellett.­­ Ugyanazon lap szerint több mint 2000 munkás a’ párisi papirszőnyeg gyárból, elhagy­ván a’ műhelyeket Menilmontautban összegyűlt, hol mint látszik némi rendetlenségeket követtek el. Bérök felemeltetéseinek álta­lányos követelése volt a’ munka félbenszakasztásainak oka. Egy idő óta Párisban falragasztványokat láthatni, mellyek asztalosokat, ácsokat és más mesterlegényeket, valamint mezei gazdákat felhívnak, Középamerikába megtelepedni. A’ Globe, a’ gyarmat érdekekkel foglalkozó párisi lap, erre vonatkozólag kö­vetkező intést közöl: „Nem óvhatunk eléggé minden becsületes kézművest amaz ámítások ellen, mellyek elejökbe tükröztetnek, hogy jobb sorsot keressenek a’ tengerentúl, mint hazájokban van. Ama pontos ismeret, mellyel azon vidékekről bírunk, képesekké tesz benünket, őket tanácsunkkal gyámolítani. Nem szünendünk meg emlékezetökbe visszaidézni, hogy 400 vagy 500 szeren­csétlenek csontjai, kiket az európai philantropia elvakított, még temetetlen rothadnak ama’ homok-partokon, hol ők szerencsét és gazdagságot valának lelendők.“ Paris, oct. 3. A’ Natúrnál tegnap ismét az esküd­szék előtt állott, de ezúttal az esküitek ítélete ellene esett ki. 7 szóval 5 el­len vétkesnek nyilatkoztattatott sept.­­ 2-kei lapjában a’ kormány iránt gyűlölség és megvetés ingerlésében, miután a’ maconi za­vargásokra vonatkozólag szemére lobbantotta, hogy semmi al­kalmat nem mulaszt el, a’sereget és polgárokat egymás ellen ingerelni ’s a’ katonákat polgári vér kiontására szoktatni. Az es­­küttszék ez ítélete új fontosságát tünteti ki a’ septemberi törvé­nyeknek a’ kormány iránti jótékonyságának; azok előtt 7 szóval 5 elleni ítélet egyenes felszabadítása lett volna az eredmény; most a’ National 5000 fr. pénzbírságra ’s 4 havi börtönre ítélte­tett. A’ tárgyalásnál jelen volt hallgatóság nem igen volt számos. Marie­ur a’ National védelmezője ugyanazon hibába esett, melly­­be minap Partanien Lafosse,­e t. i. egyáltalában okokkal nem támogatott hevességnek adá magát át, mellynek Thorigny ur a’ főügyvéd helyettese, példás mérsékletességet tűzött ellenébe. Az előtt, ki a’ régibb ’s legújabb tárgyalásoknál jelen volt, úgy lát­szik , hogy a’ szerepek fel volnának cserélve; a’ győzelem, mint akkor, a’ mérséklet részén volt. A’ fenebbi idézett hely, melly a’ vád fő alapoka volt, sokkal világosban szólott, hogy igazo­lása olly könnyű lett volna; ezért Marie­ur nem is bocsátkozott annak védelmébe, hanem a’ kormány elleni megtámadásokkal állt elő, melly az időszaki sajó működéseit korlátolni akarná. A’ fő­ügyvéd olly ügyes volt, hogy ellenesét ez általányosságok meze­jére nem követte, hanem szorosan a’ tárgy mellett maradt. Aubenasban, Ardeche kerület gyárhelyén, az összeírás szinte nyugtalan jelenetekre adott alkalmat. A’ munkások a’ szol­gálatban levő adóhivatalnokokat mindenféle kárhoztatásokkal il­lették, ’s még valóságos agyonütésről is szólottak; botütlegekkel hangosan fenyegettek. Az eljárást illy körülmények közt meg kelle szüntetni. A’ rendőrség kiállott. A’ rendőrségi biztos élén a’ tö­meget megszólitá. Ezután az összeírás ismét megkezdődött. De a’ lárma mind zajosabb jön. Csak miután a’ maire mutatá magát, folytathatott az összeírás. A’ Gard-kerület prefectusa a’ spanyol szökevényekhez pro­­clamátiót bocsátott ki, mellyben jelenti nekik, hogy a’ spanyol kormány által kiterjesztett közengedély következtében, hazájok­­bai visszatéréseket semmi sem akadályozza. Mindazoknak, kiknek gyámolításra szükségük van, utazási költséget ajánl, egyszers­mind tudtul adja, hogy azok, kik a’ közbocsánatot nem használ­nák, ezután csak éjszaki Francziaországban tartózkodhatnának ’s már nem számolhatnának gyámolításra. Lyon, oct. 4. Borzasztó hat óra hosszig tartó, villámot vil­lámmal, lecsapást csapással tetéző förgeteget, melly 2 és 3-ka közti éjjel látogatott meg, és iszonyú jégdaraboktól kisértetett, most tartós országos eső követte. A’ Rhóna és Szaona áradás­ban vannak ’s nem sokára a’ gátig emelkedhetnek. Mindenki új áradástól tart, minthogy a’ vihart megelőző nyolcz nap, ugyan­­olly légkört mutatott, mint miilyen a’ novemberi áradást meg­­előzte. A’ M. Chronicle-nek levelezőjétől Phiadelphiából sept­­lö­kéről iratik: sajnálkozással jelentem önnek, hogy ide érkezett hir szerint, Joinville herczeg, a’francziák királya harmadik­ja, Neu­­fundlandban himlőbe esett. Törökország, Konstantinápoly, sept. 22. F. hó 16-kán Herbetullah szultánné, Mahtmut szultán testvére, meghalálozott ’s másnap a’ legünnepélyesebben eltemettetett.­­ Az utolsó Szmyrnából érke­zett gőzös által, örvendetes tudósítások érkeztek, hogy f­evere cs. kir. fregát ismét megíndittatott ’s az ottani révbe megérkezett. Ausztria, Bécs, oct. II. Ő Felségének házi, udvari és staluscancel­­lárja, Metternich hg .3 kegyelmessége, tegnap délután München­ből városunkba megérkezett. A’ schönbruni vár hosszú teremében odt­­zkén nagy udvari ebéd adatott 140 személyre; vendégek valának a’ porosz her­­czeg és János szász herczeg a’ kíséretükben lévő szabalistisztek­­kel, továbbá Busche hannover gyalogsági tábornok ’s a’ Bécs­­ben lévő valamennyi tábornok és ezredesek. Másnap a’ vendég herczegek Laxenburgba mentek, hol mulatságukra nagy vadá­szat készíttetett. Bécs, oct. 12. A’ porosz herczeg és János szász herczeg­i kir. fenségök tegnap délelőtt, miután Császár Ő Felségétől és az egész császári családtól elbúcsúztak volna, e­ fővárosból eltá­voztak.

Next