Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-22 / 23. szám

politicájába vagy illetőleg a’ kormánynak Canadára nézve köve­­­­tett politicájába akarna ereszkedni, azt hiszi, hogy e’ politicai körülményei ’s az ügyek’ állapotja Canadában elégséges ok vala a’ szaporításra. (Halljuk, halljuk !) Állíttatott, hogy a’ kormány a’ hadsereg’ szaporítását kívánta, mivel Francziaországgali vi-­­­szonyaink nem olly barátságosak többé mint voltak, ’s hogy ezért a’ kormány szigorú helytelenítést érdemel. Szóval, az igen tisz­telt ur (Hume) szabályul vette magának gyanítani, hogy nem ez vagy amaz ország kormánya, hanem mindig saját országának kormánya követi el a’ hibát. (Halljuk, halljuk!) E’ módot­­ (Russell lord) semmikép sem helyeselheti. A’ nélkül, hogy kö­zelebb kívánna a’ különböző kérdésekbe ereszkedni, nem hagy­hatja érintetlenül, mikép igen nagy hiba a’ felett csodálkozni,­ hogy huszonötévi békeévek, múlva szükségesnek találtatik illy . tetemes haderő’ fentartása. Epen a’ hosszas béke oka, hogy a’ háborúnak nagy és számíthatlan nyomorai könnyű oldalról tekin­tetnek. (Halljuk, halljuk!) Olly férfiak, kik háborús időkben él­tek férfiak, minek a’ tisztelt baronet az ellenkező oldalon ’s mások nálánál alsóbb ranguak, kik a’ háború bajainak ’s kínjai­nak tanúi voltak, a’ béke’ áldásait leginkább tudják megbecsülni, ’s­ vágyva óhajtják a’ háborút elmellőzni, legyen az Európában vagy Amerikában. (Halljuk, halljuk!) A’ fiatal nemzedék ellen­ben, melly a’ háború’ sanyaruságainak ismerése nélkül fölne­­velkedett, épen az, melly hajlandó a’ béke’ áldásait kevésre be­csülni, ’s kapva kap minden ajánlkozó alkalmon, melly villongást okozhat, miután nem tartja azt rosznak, mit maga nem tapasz­talt. (Halljuk, halljuk!) Ezáltal huszonötévi békeévek után sokkal bajosabb a’ békét fentartani mint azon esetben, ha a’ háború nyomora személyes tapasztalás’ élénkebb tárgya volna. (Halljuk, halljuk!) Ennek tulajdoníthatni, mit legközelebb láttunk, mikép egy szomszéd országban a’ roppant mérték szerint kifejtett had­készületek szükségessé tevék a’ hadi költségek 12 millió ft. ster­­linggeli megszaporítását; sőt még az egyesült statusok senatusá­­ban­ is olly beszédek hallattak, mellyek férfiakhoz, kik olly ko­moly életkérdés felett, mint a­ nemzetek’ békéje, határoznak — illeni nem látszanak. (Halljuk, halljuk!) E’ szerint az általányos ok, mellyböl haderőnk’ szaporítása igazoltathatik, azon állat­lapotban alapszik, mellyben forogtak utóbbi időkben a’ külvi­­szonyok, ’s a’ másutt kiterjesztés iránt táplált hajlandóságban. Hanem a’ tisztelt baronet az ellenkező oldalon, a' helyett hogy e’ növekedést sajnálná, azt állítja, hogy a’ szaporítás nem elég­séges, ’s hogy a’ kormány, tekintetbe vévén azon rendkívüli erőmegfeszítéseket, miknek seregeink alávetvék ’s a’ számos fel­váltásokat — tökéletesen feljogosított, erősebb segítséget kívánni. A’ mi a’ brit sereg’ szolgálatát illeti, senki sem tudja azt nálánál (Russell lordnál) jobban méltánylani. Azt hiszi ugyanis, hogy nem létezik az egész világon sereg, melly alá volna vetve ha­sonló öröködéseknek — nem csupán akkor, midőn azok fényes haddiadalmaktól vagy a’ győzelem’ dicsőségétől kisértelvék, ha­nem még béke­időben is a’ távul vidékekbel utazás’ fáradalmait, valamint az európaiakra nézve legveszélyesb éghajlat alatti léte­zést ’s az ezzel összeköttetésben levő távulság’ kényelmetlensé­geit példásabb elszántsággal tűrné. (Halljuk, halljuk!) Russell lord azzal végzé beszédét, hogy meggyőződése szerint a’ dolgok’ jelen állásában a’ javallott seregállapot a’ szükségeknek teljes­séggel megfelel, ’s annak szaporítása csak a’ külügyek’ válto­­zandósága által tétethetnék szükségessé. — Ezután sir Robert Peel emelkedett, beszédet tartván, mellyböl következőket emelünk ki: Sir! (Az alsóházban az elnök szólónak — speaker — ne­neveztetik, ’s a’szónokok mindnyájan ehhez intézik szavaikat). Mindenkor egyike legbuzgóbb törekvéseimnek leend elhárítani, hogy az oszág m­elly fegyveres állapotba helyeztessék, melly idegen tartományoknak józan ürügyre szolgáltathatna alkalmat, hadállapotjokat szaporítani vagy azt mondani, hogy mi e rész­ben szükségtelen és semmi alapos ok által nem igazolható sza­porítás’ példáját adtuk. (Halljuk, halljuk!) Igen jól felfogom, hogy a’ következmények, mellyeket a’ hadsereg’ szaporítása maga után von, hogy az adók’ nagyobbulása, mellynek illy sza­porodásból szükségkép folynia kell, igen komoly bajoknak te­kintendők , hogy az ügyek’ illy állapotának tartóssága az ország’ jövendő nyugalmát is fenyegetné, ’s hogy valóban semmi cse­kélyebb, mint valamelly valóságos összeütközés’ lehetősége győz­het meg egy nemzetet olly tartósság’ szükségéről. (Halljuk és tetszés). Pénzügyünk’ állapotja katonai hatalmunknak minden szaporítása elleni okul hozatott fel. Megvallom, hogy senki sincs inkább zavarban minten, midőn pénzügyünk’ állapotját, ha az abból előtűnő hiányt (halljuk!) fontolóra veszem — olly hi­ány, melly három év alatt négy milliónál többre megy. Ennek szemlé­lése lehesten hogy fájdalmat ne ébresszen bennem. De, Sir, bármiily nagy legyen is a’ hi­ány, nincs okunk, hogy száraz- és tengen hatalmunkat illő lábon fenne tartsuk. Nekünk, az igaz, minden szükségteten költséget ’s hasztalan fényűzést mellőznünk kell, de ha az ország’ becsülete ’s érdekei forognak fen (tet­szés), pénzügyünk’ állapotja nem ok arra, hogy elhanyagoljuk illő helyzetünk’ elfoglalását, hogy a’ szükséges elővigyázási rendszabályokat elmellőzi­k, miknek elhanyagolása később tíz­szer nagyobb költségekbe keverhetne. (Tetszés). El nem ha­tározhatom magam, puszta gazdálkodási oknál fogva, hogy csak sok pénzt ki ne adjunk — mert valódi gazdálkodás gyak­ran sok pénz’ kiadását szükségli — az előttünk fekvő indítvány­nak megegyezésemet nem adni; mert nem látom át, miért ne állítanak száraz és tengeri hatalmunkat olly lábra, mellyet hazánk’ becsülete ’s érdekei megkívánnak. (Tetszés)­­ Ha ab­beli szilárd határozatomat nyilványitom, minél fogva a’ javaslatot pártolom, egyszersmind ki kell nyilatkoztatnom, hogy ezt a’ dol­gok’ állapotának tökéletlen tudomásában teszem. (Halljuk hall­juk, halljuk!) Kérdem, hogy’ állunk Középázsiában? Mi kilátással vagyunk az Indus’ partjainál? Ama’ tájékokban haderőnk szapo­rítása szükségét épen nem látom át, ’s chinai ügyeinket ’s mun­kálatainkat illetőleg az alsóház egészen tudatlanságban hányatott. (Tetszés.) Továbbá kérdhetném, mikint állnak ügyeink Éjszak­­amerikával? mert e’ részben sem közöltetett a’ házzal semmi ki­elégítő. V­élemenyem szerint ügyeink’ állapotja ott annyira elég­telen, hogy abba mélyebben ereszkedni jelenleg nem is akarok. Nincs okom hinni, hogy az egyesült statusokkali ügyeinknek ál­lapotja a valóságos békén alapul. A’parlament’megnyitásakor mint az utóbbi huszonöt év óta folyvást, bizonyossá tétettünk, hogy a’ föld’ minden statusaitól ’s herczegségeitől a’ teljes béke’ tartósságának erősítéseit ’s bizonyítványait nyertük. (Halljuk és tetszés.) Ha ő felsége az idegen hatalmaktól folyvást békenyiat­­kozásokat nyer, ’s ha mi egyidőben azt látjuk, hogy egy szom­széd status tengeri ’s száraz erejét neveli — mit kell gondolnunk ? (Halljuk.) Bár honnan eredjen a’ fiatal ’s tüzes lelkek’ heve, bár­mi lármás legyen is, remélem, hogy a’ kormány a’ felelőség’ va­lódi értelmétől el van lelve, melly hivatalához van kapcsolva, ’s remélem, hogy a’ szilárd ’s változatlan közvélemény Európában képessé teendi őt minden illy kirobbanásnak erőteljesen ellensze­gülni. (Tetszés.) — Úgy látszik, hogy Európa nehéz felelőséget vonna magára az utóvilág elött, ha az európai hatalmak’ háború­ba elegyednének. (Halljuk!) Micsoda érdekek gyámolittatnának általa? Mik lennének e’ háború’ czéljai? Ha illy háborúba ’s illy okokból elegyednénk, mikor végződnének a’ villongásnak ez okai? Nekem úgy látszik, hogy ez olly háború lenne, melly azon kérdés meghatározására szolgálna, ki a’ legerősbik, ’s hogy ha már egyszer e’ kérdésbe bocsátkoznánk, csupán az elgyengülés dönthetné el az illy háborút. (Halljuk és tetszés.) Illy eljárás kö­vetkezménye a’ háború’ minden iszonyainak tartóssága lenne a’ nélkül hogy bizonyos és okos czélja volna, ’s csaknem azt kell reménylenem­, hogy még azoknak fejét sem koszoruzandaná dia­dalmakkal, kik szükségtelenül illy gyászos következményeket fogtak létre hozni. (Tetszés.) — Nem emlékezem időszakra, mellyben általányos ellenségeskedésre kevesebb nemzeti okok forogtak volna fen, mint jelenleg (tetszés), ’s remélem, hogy a’ közvélemény elég erős leend olly politicának, melly ollyan követ­kezményeket hozna létre, ellene dolgozni, ’s azon nyugtalan’s elégedetlen lelkeket, kik bennünket háborúba kívánnának taszítani, illöleg megzabolázni. (Nagy tetszés.) Úgy szólok mint angol, ’s habár könnyelmű ellenségeskedések ellen illykép’ nyilatkoztam, mégis ha a’ háború szüksége állna be, meglátandnák az idegen nemzetek, mennyire készek volnánk kiáltani a’ síkra, elfelejtve illy pillanatban minden magány érdekeket ’s pártkülönbségeket. (Hangos tetszés.) Ha hazám’ érdekei és becsülete forognának fen, mindazon tanácsokat, miket a’ béke mellett nyilatkoztattam, azonnal elfeledném ’s hazám’ ősi dicsősége mellett felkelnék (tet­szés,)— ’s mi bebizonyitanók, mit könnyű volna bebizonyíta­nunk , hogy Anglia’ régi katonai dicsősége ép olly magasan áll mint valaha; (nagy tetszés) bebizonyitanók, hogy Anglia’, Scótia ’s kétségen kívül, sőt bizonyosan Izland is — minden ellene fel­hozott vádaskodások’ daczára — hogy az egyesült, birodalom’ mindhárom része kész ősi dicsőségét fentartani, ’s hazája’ érde­keit védelmezni. (Harsogó tetszés.) Mi a’ száraz haderő’ szapo­ritását illeti, fontolóra kell vennünk, hogy a’ tengeri erő’ szaporí­tása bizonyos pontig a’ száraz’ haderő’ szaporításának szükségét feleslegessé teszi, mind a’ mellett is, ha illy szaporítás’ szüksége beállna, biztosithatom a’ házat, hogy én olly körülmények közt, bármi csekély bizalommal is viseltessem ő felsége’ ministeriuma iránt (tetszés.) ’s bármi nagy legyen ellenes oppositióm, ha illy szaporítás szükségét átlátnám, szinte úgy gyámolitanám, mint je­lenleg. (Nagy tetszés.) — Remélem azonban, hogy azon felhő, melly egy idő óta a’ köznyugalmat elhomályosítá, nem sokára el fog szélledni, ’s a’ fenálló haderő elégségesnek találtatandik. De ha az egyesült statusokbeli tudósításokat olvasom, ha hallom, mikint M’ Leod ur elfogaltatott ’s letartóztattatott; ha hallom, mikép a’ nemes lord (Palmerston) kiny­ilatkoztatá, hogy „Caro­line“ megsemmitése a’ kormány által elismert lett volt, ’s hogy M’ Leód’ kiszabadítására ’s védelmére parancsok bocsáttattak ki, ’s ha fontolóra veszem, a’ mi azóta történt — igen fe­leslegesnek tartom, minden egyebütt kiejtett szóról tudomást venni, annyival inkább, mivel nagy és őszinte tisztelettel vi­seltetem ama’ status (Éjszakamerika) iránt, ’s a’ vele fenálló ba­rátságos viszonyaink’ legkisebb megszakadását mélyen fájlalnám. De egyszersmind hozzá kell tennem, hogy hazám érdekeivel meg nem tudnám egyeztetni, valamelly ingadozó fegyverszünetet be­cses engedményekkel megvásárolni; ’s legyen szabad abbeli re­ményemet kifejeznem, hogy a’ brit gyarmatosoknak az anyaor­szág iránti igényeit soha sem feledendjük. Mig barátságos viszo­nyaink’ megszakadását mellőzni kivánnám olly országgal, melly annyi igényt tart barátságos érzelmeinkre a’ nyelv’ közössége, sőt merem mondani eredete’közössége által is, még is, ha hazám becsülete ’s érdekei igaztalanság ellen volnának védelmezendők, a’ béke iránti forró vonzalmamnak engednie kellene ’s én hazám’ ügye mellett felkelnék ’s attól el nem állanék, hogy igazság szol­gáltassák ki.“ — Sir R. Peel beszéde’ végével a’ ház minden ol­daláról valóságos tetszés­ viharral üdvözöltetett, végrehajtassanak. — Minden adó, melly e’ tartományon fekszik, nevemben szedessék be, ’s hogy Egyiptom’ lakosai, kik magas portám alattvalóinak egy részét teszik, zsarolásoknak ’s rendet­len adózásoknak kitéve ne legyenek, a’ tizedek, adózások ’s egyéb felrovások itt azon rendszer szerint osztandók fel, mint ez az ország’ egyéb részeiben divatozik. Az egyiptomi vám­jövedel­mek’, tizedek ’s egyéb adózások’ negyed része, minden lehúzás nélkül előre beszedendő ’s magas portám kincstárába leteendő; a’ többi három negyed rész, a’ beszedési költségek’, a’ polgári és katonai kormányzóság’, a’ helytartó’ tartása’ fedezésére, va­lamint azon gabna’ költségére szolgálatid, mellyet Egyiptom min­den évben Mecca és Medina szent városoknak köteles adni. A’ fönebbi az egyiptomi helytartó által fizetendő adó ’s elrendezési módja öt évig, 1257161 (1841 febr. 22) számítva tartson. — Minthogy magas portám’ kötelessége a’ jövedelmek’ évi mennyi­ségét ’s a’ tizedek és egyéb adók’ beszedési módját ismerni, ’s minthogy ezen tárgy felvigyázat — és ellenőri biztosságot kíván e’ tartományban, később, császári kívánságom szerint, gondos­kodni fogok felőle. — Minthogy az olly igen fontos pénzszabályo­zás magas portám által olly pontosan meghatározandó, miszerint sem becsében sem értékében változás nem történhetik, az arany- és ezüstpénzek, mellyeknek veretése Egyiptomban nevemben folyvást megengedtetik, mind formájokra mind értékökre nézve a’ Konstantinápolyi pénzekhez tökéletesen hasonlók és egyenlők leendőek. — Minthogy béke’ idején 18.000 főnyi sereg elegen­dő Egyiptomban a’ benső béke fentartására, e’ számot nem le­­hetend szaporítani; minthogy az egyiptomi seregek szintúgy mint a’ birodalom’ egyéb seregei a’ magas porta szolgálatira rendel­­tetvék, háború’ idején szükségesnek látszó arány szerint meg­­szaporíttathatnak. Minthogy a’ katonai szolgálat uj rendszer kö­vetkeztében, melly egész országom számára elfogadtatott, a’ ka­tonák, miután öt évig szolgáltak, uj katonák által pótolandók, ugyan ezen rendszer követtessék Egyiptomban is. E’ szerint azt egyiptomi seregek utolsó ujonczai közül választassák ki 20,000 ember, hogy az uj szolgálatot megkezdje, mellyek közül 18,000 Egyiptomban marad , két ezer pedig ide küldendő szolgálata ki­töltésére. Minthogy minden évben e’ 20,000nek egy ötöd része kipótolandó, Egyiptomban évenkint négyezer ujoncz fog állitatni, a’ katonai rendszabály szerint sorshúzás által emberséges módon, részrehajlatlanul és szorgalmasan. Ezen ujonczok közül 3600 az országban marad, 400 pedig ide küldendő. — A' katonák, kik szolgálat idejöhet itt vagy Egyiptomban bevégezték, visszatérend­­nek hazájokba, ’s többé nem katonáskodhatnak. Ámbár az egyiptomi levegő a’ katonai ruházatok’ különféle anyagát kí­vánja meg, még is az egyenruhák semmivel sem különböz­zenek a’ birodalom’ egyéb seregeitől, valamint a’ zászlók és díszjelek sem. — Hasonlag egyenlők legyenek a’ törökökével, az egyiptomi tisztek’, matrózok’ és tengeri katonák’ ruhája, disz­­jelek és a’ hajók’ lobogói. A’ szárazföldi és tengeri tisztek ki­­neveztetése a’ hadnagyokig bezárólag az egyiptomi helytartó’ hatalmában álland; a’ felsőbb tisztek császári akaratomtól füg­­gendnek. — Továbbá nyilványos engedelmem nélkül a’ helytar­tó nem építtethet hadi hajókat. — Minthogy Egyiptom átengedé­se a’ fenebbi feltételekhez van kötve, bármellyiknek nemteljesi­­tése, az engedmények’ haladéktalan visszavételét következteten­­di. Jelen halilserif­e’ szerint azért küldetik neked, hogy te vala­mint utódaid, háladatosak császári kegyelmemért, mellyel meg­ajándékoztalak , törekedjetek, a’ benne kikötött feltételeket szor­gosan teljesíteni, Egyiptom lakosait minden erőszak ellen védeni, minthogy ti gondotok biztosságuk és jólétök, hogy óvakodjatok parancsaim ellenére cselekedni ’s hogy végre kormányzástok alá bízott tartomány’ ügyeit a’ magas portánál tudomásul adjátok. Sib­idze­llen 1256 (febr. 13 1841).“ Alexandria, febr. 23. A’ török követ feb. 20án érkezett meg felruházási­ fermannal. A’ legünnepélyesben fogadtatott, de milly kevéssé tetszettek a’ ferman' feltételei az öreg basának, kitetszett az utolsó vonakodásban, azt forma szerint elismerni. 23ig még nem volt bizonyos valljon elismert­e, ámbár az alkirálynak igen kevés módok maradtak hatalmában az elismeréstől szabad­kozni. A’ legnyomorultabb állapotban Egyiptomba visszatért se­regek 20,000re becsültetnek. Alexandria, febr. 24. Mehemed-Ali hosszú tanácskozás után Napier commodoreval, felelt Konstantinápolyba, hogy a­ feltételeket a’ 900,000 tallérra határozott adót, a’ hadsereg’ meg­­kevesbítését ’s a’ hadi hajók’ építése iránti eltiltást elfogadja, azon­ban el nem fogadhatja azon feltételt, hogy gyermekeiből a’ porta válasszon helytartót. — Továbbá fentartja magának azon jogot, mellyet neki a’ porta megtagadott, főtisztjeit kinevezhetni. Áttö­rök követ holnap térend vissza Konstantinápolyba, Napier pedig el van lökésve mindaddig itt maradni, mig minden el nem lesz intéz­ve. Napier commodore a’ chinai expeditionál parancsnokságot kért, a’ gőzös tagadó választ hoz neki kormányától. — E’ tudósítást egyenesen Alexandrából febr. 24ről érkezett hírek oda igazítják, hogy a’ felruházási ferman megérkezte után Mehemed-Ali részé­ről következett nyilatkozás, nem áll némelly feltételek elfogadása egyenes megtagadásában, hanem csak módosításokban, mellyek iránt Sultan ő magassága’ határozása fog beváratni. Peiki-Sefn­et gőzösnek, melly Sadi Muhi Effendi törökbiztost h­ozá a’ nagyúri fermannai 20kán Alexandriába, haladéktalanul vissza kellendett mennie Konstantinápolyba, a’ biztosnak pedig azalatt Alexandriá­ban visszamaradnia. Törökország és Eg­iip­oui. Szultán ő magasságának had­iserije, melly Mehemed Alinak az egyiptomi helytartóság’ örökségét bizonyos feltételek alatt át­engedi: „Vezérem! Megelégedéssel láttam meghódolásodnak az épen most bizonyított jeleit, valamint hivséged’ esküvéseit ’s fen­séges személyem ’s magas portám’ érdekei iránti hódolatod bizo­nyítását. Hosszú tapasztalásod ’s azon ország’ ügyeinek ismerete, melly ol­y sokáig volt kormányzásod alá helyezve, nem kételked­­tetnek, hogy te szorgalom és okosság által ugyanazon kormány­zóságban jó akaratomra és bizodalomra uj igényeket tudandasz szerzeni, 's egyszersmind elismerve jótéteményeim’ becsés, töre­kedni fogsz, a’ téged kitüntető tulajdonságokat utódaidra ruház­ni. Ezek megfontolása után eltökélem magamat tégedet Egyip­tom helytartóságába a’ földabroszon, mellyet nagyvezérem átkül­­deni, húzott határok szerint megerősíteni, ’se’ felelt neked az ezen h­elytartóságbani örökségi jogot következő feltételek alatt át­engedni: Ha Egyiptom’ helytartósága megürül, akkor ez azon fiú gyermekedre fog bízatni, mellyet én választandok, ’s ennek fiúgyermekeinél hasonló mód fog használtatni’s úgy tovább. Azon esetre, ha fiúi ágod kihalna, családod asszonyi ágáról számo­zott férfiaknak nem lehet joguk az örökségre. Azon fiad, melly utódodnak fog kineveztetni, Konstantinápolyba köteles jönni, itt nyerendő hatalmi felruházását. — Az egyiptomi helytartónak en­gedett örökségi jog, nem ad neki magasb rangot és czímet a’ többi vezérek felett, sem előlépd jogot, hanem liszttársaival egé­szen egyenlő lábra fog állíttatni. Gülhanej Hat­serifem’rendeletei, valamint az országomban foganatban levő vagy csak még beho­zandó kormányzási törvények és minden a’ barátságos hatalmak­kal kötött vagy kötendő szerződések, hasonlólag Egyiptomban is Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kőkor. Pozsony, mart. 19. .. . 108-123 90—94 66—72 58—64 72—74 Mosony, mart. 12. . .. . 130 90 64 60 66 Temesvár, mart. 12.. . 80—84 62 55 55 42 Újvidék , mart. 6. .. . 107 — — 54 50 50 Baja, mart. 6. . . .. . 90—100 80 52 45 55 Szigeth , mar . 5. .. . 120 90 — -- 50 90 Tokaj, mart. 5. . .. . 114 79 62 41 63 Pest, mart. 16. pesti mérő (3 véka): Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. 165-195 130-110 105-110 86-93 105-115 Dunavizállás martius’ 21-ként"

Next