Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-05 / 63. szám

03. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel , — a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon tudom­ányu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. II11.­­ . Szerkeszti ’s kiadja I£alásfaUi Orosz József. Au­gustus 5. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’Tudakozó­­intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: primási ado­mányzás : Nyítra megye bírói eljárása a’ vegyes házasságok ügyé­ben ; székes-megyei közgyűlés további eredményei; ágostai egyházi közgyűlések; a’ m. kir. tud. egyetem idei tisztválasztása; meghívás a’ ra. gazd. egyesület augustusi közgyűlésére; lévai tüzek; kecske­méti , keresztúri és szabolcsi gazdasági tudósítások; az erdélyi püs­pök újabb jótékonysága. Ausztria, Nagybritannia. Russell lord izenete londoni választóihoz. Francziaország. Spanyol­­ország. Krisztina királyné protestatioja a’ gyámnokság ügyében. Olaszország. Schweiz. Az aargaui nagytanács újabb végzése a’ kolostorok ügyében. Törökország. Elegy. Kis futár. A’ma­gyar nyelv előkelő tulajdonságairól, folyt., galambposta. Hir­detések: Magyarország és­­Erdély. Ö cs. és ap. kir. Felsége Hadáry Antal m. kir. udv. can­­cellariai fogalmazót egész évpénzzeli nyugalmaztatása alkalmával egyszersmind „királyi udv. tanácsos czimmel“ méltóztatott legke­gyelmesebben feldíszíteni. (Privát tud.) Ő cs. ’s ap.kir. Felsége Takács Sándor Győr megyei fő­­szbbret a’ dunántúli ker. Tábla számfeletti fizetéses ülnökévé mél­­tóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Frank Józsefet, a’ pesti helybeli katonaság főkari orvosát (Stabsarzt), magyarországi igazgató tá­bori főkari orvossá, melly hivatallal „cs. kir. tanácsos“ czim van összekötve, méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Mihálik Vincze a­ bácsi kamarai uradalmakban plavnai er­désztiszt jul.­ékén meghalálozott. Főméltósága Kopácsy József herczeg-primás báró Szörényi magszakadása következtében a’ verebély-szengyörgyi egyház­nemesi székekhez tartozó sunyoghatári egy egész telket Mote­­siczky Pál cs. kir. kamarásnak adományozá, hova ez­e’ napok­ban be is vezettetik.­­ Nyitrából. Folyó évi julius 28-kán Bossányi Simon másod alispány elnöklete alatt Nyitrán összeült a’ i. é. máj. 24- dikén tartott közgyűlésben hozott végzés által elhatározott rend­kívüli törvényszék (kath. tagjai: gróf Apponyi Lajos, Majláth Imre, Borsiczky István, Balogh János; evangélikusokból: báró Jeszenák János, Zsembery József, Justh József, Vancsay Pál és Ghyczy Károly mint főbíró ’s Tomka Péter esküit) ’s a’ megyei f­őügyvéd fölpörössége alatt a’ szobotisti és rohoni plébánosok mint alperesek ellen a’ vegyes házasságoknál megtagadott áldás és egyházi szertartások okából kétrendbeli ügyészi per vétetett föl, melly kikiáltatván — ítéltetett: „Az alperes fél az 1-ső szám alatti keresetlevél és ehhez mellékelt perbeidézésrőli bizonyítvány szerint a’ törvényszék elébe személyes megjelenésre ’s törvény előtti jelenlétre törvényesen megidézve lévén, — ámbár törvé­nyesen vallott ügyvéde az ő nevében megjelenni és ötét szemé­lyesen megjelenővé nyilatkoztatni kívánta ugyan, — minthogy azonban az 1723: 32 tcz. a’ megjelenést az idézés minőségéhez alkalmaztatni rendelné, a’nevezett alperes fél pedig a’ törvény rendelésének és az eljáró bíróság tekintetének megvetésével ön­személyében nem jelent volna meg, ezeknél fogva a’ felperös tiszti ügyvéd által keresett 600 forintban az 1647: 14 tcz. értel­mében makacsságból elmarasztaltatik és a’ végrehajtandók vég­rehajtása végett az egybeülő főbíró Ghyczy Károly és esküit Tomka Péter kiküldetik.“ *** Székesfehérvár, nyárhó 30. Múlt szombaton be­­végzett közgyűlésünkről utóhangzatilag szükségesnek tartok né­­mellyeket megemlíteni. Érintenem kell pótlólag, hogy a’ mérsékleti és káromkodás elleni egyesület előmozdítása végett tervkészítés­re megbízott népnevelési választmányhoz, a’ mondott ezér­­t a munkálkodólag, az egyesület fáradatlan buzgalmú létesítő­je Gasparich Kint sz. Ferencz rendű szerzetes atya meghivatni rendeltetett. Igen figyelmet érdemlő megyénknek azon felírása is, mi­szerint az adó behajthatlanságának egyik legfőbb okát nem annyira terméketlen mostoha évek sanyarúságában , mint inkább az általán­os pénzhiányban lenni tapasztalván, a­ bank által több pénz közrebocsátását sürgeti. Végre méltó viszhangra számolhat némelly megyénkben Z. E. gr. által szőnyegre hozott, azonban többnyire hibás fölfogás miatt pártolást nem nyert azon indítvány, hogy a’ kor szelidebb szellemével ’s valódi emberiség fogalmával nem igen összeférő embervesztés szomorú emlék oszlopai, a’ köbül épített bitók, mint különben is használatkivüliek (mert vesztés alkalmával mindig fa-ágasok használtatnak) lerontassanak. "­ Az ágost. evangelicus oskolák oktatóinak Zay-Ugróczban i. e. julius. 20 tól julius 27k éig tar­tott gyűlése. Az ifjúság a’ népnevelés, és általa a’ vallá­sosság , az erkölcsiség és az értelmiség üdvös fejlesztése és ter­jesztése, az emberiség legszentebb ügye; mindezeknek legha­­tóbb eszközléje pedig a’ kor haladásához aránylag szilárd alapok­ra gyök­eresitendő oskolai rendszer alakítása, ’s igy azon ország a’ többiek sorában legszerencsésebb, mellyben hasonló rendszer a’ tökéletesség elérhető legmagasabb fokához legközelebb áll. Ezen czáfolhatlan ’s általában elismert igazságot ékszerekkel bő­vebben fejtegetni ’s támogatni szükségtelen, főleg pedig a’ két evangelika felekezetet illetőleg azért, minthogy szellemi tehetsé­geink szabad kiképezése, az értelmiség szabad fejlődése, a’ hal­­datlan ész jogainak épségbeni fentartása azon sarkok, melyek­ben a’ protestantismus léte alapul. — De hogy egy hasonló rendszer vagy egészen új elvekre alapíttathassék, vagy az egyes iskolák viszonyaihoz képest módosíttathassák, szóval, hogy a’ köznevelés nagy ügyében kimeritőleg működhessék, szükséges, miszerint abban előlegesen és közvetlen részt vegyenek azok, ki­ket ezen ügy legközelebbről érdekel, azaz: azon jeles rend tagjai, melly szellemi jólétünknek közvetve az anyaginak is föeszközlője, ’s minden mivelt statusban legnagyobb méltánylást ’s tekintetet érdemel: f. i. a’ nép’ az ifjúság’ lelkes oktatóinak rendje. — Mi már ezen fontos tárgynak gyakorlati kivihetését illeti, ez vagy erre rendelt egyénre, vagy választmányra bizatik, és későbben vagy az illető iskolákkal észrevételeik előadása végett közöltetik, vagy mi czélszerűebb, egy minden főiskolák és néhány másod­rendű iskolai intézet képviselőiből álló gyűlés szorgos taglalása alá bocsáttatik, és maga idején az ekép alkotott terv bírálat vé­gett az egyházi kerületek ’s végre a’ közgyűlés elébe terjesz­tetik, — ’s ha helybenhagyást nyer, létre is hozatik. Ezen utol­só mód czélszerüségéröl lévén a’ magyar honi ágost. hitv. evan­­gelicusok főfelügyelője is meggyőződve, a’ főtiszt, superintendens urakat mindenek előtt szívesen meghiván, az illető főiskolák 1.1. felügyelőségeit felszólítá, miszerint Zay-Ugróczon i. e. julius 20. ’s következő napjain elnöklése alatt tartandó oktatói közgyűlésre kör­ükből több t. t. oktató urakat küldjenek ki a’ végett, hogy mély tudományáról ’s nagy tapasztalásáról nem csak honunk, ha­nem a’ külföld előtt is köztiszteletben álló nagys. Schedius Lajos ur, kir. tanácsnok és a’ pesti egyetemnél rendes oktató által ké­szített uj oskolai rendszer terve, tettleges létrehozásában a’ neta­lán fejlődő akadályok előlegesen elmellőztetvén, főelveinek fen­­tartása mellett, az egyes iskolák viszonyaihoz illesztessék. Az érintett felügyelőségek ezen felszólításnak ismert lelkesedéssel megfelelvén, a’ következő urakat küldötték ki: a’ pozsonyi lyceum részéről: Michnay András, Boleman István; Sopronból: Hed­ye­­sy László, Király József; Eperjesről: Mányai Ant. Lajos, Van­­drá­t András, Kolbenheyer Móricz; Késmárkról: Benedicty Já­nos, Stenzl Hugo; Lőcséről: Müller György, Hlavacsek Mihály, Tomaschek Pál; Semeczről: Lichard Dániel, Civzius Károly t. t. oktató urakat. — Ezen igen tisztelt oktató urakon kívül, a’ho­nunk közérdekei mellett buzgóan törekvő modori, miskolczi ’s nyíregyházi evang. gyülekezetek, az üdvös czél elősegítéséhez já­rulni kívánván, részükről e’ következő t. ez. urakat küldék ki: Mo­dorból : Emresz János egyházi felügyelő, Stur Károly oktató; Nyír­egyházáról: Karlovszky Lajos orv. tanár, Tregjár Pál ’s Balla Sámuel t. ez. urakat; Miskoczról Némethy Pál oktató urat. — Főelvekül, mellyek szellemében törekedett működni a’ gyűlés, szolgáltanak: az emberiség közérdekei, a’ keresztény evangéli­kus szellem, távol minden ábrándozástól és szűkkeblűségtől. Az egyes részek méltánylásánál és elrendezésénél ’s az élet viszo­nyaihoz­ alkalmaztatásánál a’ gyűlés vezérelvei valának az igaz­nak, igazságosnak, egyetemességnek, kimeritőségnek, kivihetésnek vagy életbehozhatásnak ’s reform, atyánkfiai által is elfogadha­­tásnak elvei. A’ mód ’s czél: nem csak oktatni, hanem nevelni is; mert mig iskoláinkban csak az észbeli tehetségek nevel­tetése méltatik figyelemre, nem pedig hasonlólag a’ vallásosság, erkölcsiség, nemzetisedés, a’ jellemnek classicusok általi fej­lesztése, a’ testnek kiképeztetése , azoktól az egész nemzetre üdvös hatást nem lehet várni. Alapulvételeit, mint már feljebb is említém, n. Schedius Lajos ur kir. tanácsnok által szerkesztett, ’s a’ tavasi közgyűlés által is helyeslett terv, a’ mennyiben az a’ már az óta is haladt nemzeti fejlődésnek ’s egyes főiskoláink egy­más közti viszonyainak ’s az érintett elveknek megfelel, t. i. a’ tárgyaknál ’s a’ tudományi folyamatok osztályozásánál nagyob­­bára megtartatott. Bővíttetett azonban a’ falusi iskolákat illető tervvel; a’ polgári iskolákat érdekelve pedig, egy mellözhetlen felsőbb osztállyal; a’ magyar nyelvnek minden osztályozásán oktatási nyelvvé emeltetésével, a’ testi gyakorlatoknak, éneklés­nek, rajzolásnak ajánlásával; a’ tanítási mód szabályaival; az iskolai fenyíték elveinek megalapításával; az egész terv életbe hoz­­tatása módját illető vezéreszmékkel ’s az egész oktatói rend ál­lását tárgyazó óhajtásokkal. Mi pedig a’ classicus, t. i. a’ latin ’s görög nyelveket illeti, ezeknek is megadatott a’ maguké, szem előtt tartatván „ miszerint különösen a’ latin nyelv, hogy az lehessen minek lennie kell, ’s minek lenni más népeknél tapasztaljuk, tu­dósok közönséges nyelve, tanultassék classicusokból — ’s a’ reáliák azon nyelvben, melly az életben a’ közlés eszköze“. — Miről a’ gyűlés javaslatot tenni hatalma ’s hivatása fölöttinek tartotta (p. o. az iskolák külső kormányáról), az a’ rendszerből kimaradt ’s az illető hatóságok ’s gyűlések bölcs intézkedéseit várja. Ha ezen terv a’ nevezett helyeken viszhangra találna ’s elfogadást nyerne, nem sokára az ország színének bemutathatnók iskoláink szerke­zete teljes képét. Vajjon az egybegyűlt lelkes férfiak kitűzött nagy czéljoknak ’s a’ feszült várakozásnak teljesen megfelelteke? ezen kérdés fejtegetése a’ beküldő jogainak ’s erejének körén túl vág; ez a’ közgyűlésnek, a’ hazának ’s az időnek tisztje. Azon­ban szent kötelességének tartja a’ beküldő az illető tiszt, oktató uraknak fáradatlan buzgóságukért, mellyel nagy feladatjok esz­közlésében eljártak, őszinte bizodalmukért, mellyet iránta bebi­zonyítani sziveskedjenek, forró köszönetét az egész haza színe előtt nyilványitni. Élete pillanatinak legszebbikéhez sorozandja a’ dicső körükben töltött órákat. Bucsány, jul. 29.1941. Gróf Zay Károly. ’/. Csetnek, jul. 20. Az ágost. hitvallású evangélikusok gömöri esperessége f. h. 9. ’s lödik napjain tartá Csetneken egy­házi közgyűlését, mellynek számosan összegyűlt világi ’s egyházi tagjainál buzgó pártolásra találtak, úgy általában a’ magyar nem­zetiséget, mint különösen a’ Pesten mind a’ két felekezet egye­sített erejével felállítandó főiskolát, sőt az általányos uniót tár­gyszó korszerű eszmék ’s mind ezen a’ haza közjavára irányzó intézkedéseknek szellemi ’s anyagi erővel leendő tettleges elő­mozdítására teljes készség nyilvánvitatott, egyszersmind utasítási adatott azoknak mind a’ nyárutó 17kén Rosnyón tartandó kerü­leti gyűlésre, mind onnan a’ gen. convent elébe leendő juttatásá­ra nézve. Felhozatalt — mert illy eszméknél fel nem hozatnia nem lehetett — ama’ Lipcsében kijött ismeretes gunyirat is, melly az ezen eszmék létesítésében nagylelküleg fáradozó Zay Károly gr. 6 vilga hazafius munkás buzgóságának alacson­yzélzatu behomá­­lyosítására irányoztatott. Mire nézve közhatározat által kimonda­tott, hogy ámbár ezen egyházi közgyűlés tagjai tökéletesen meg vannak győződve a’ felöl, hogy a’ nagyérdemű főfelügyelő, kiben ev. egyházunk méltán büszkélkedhetik, mind polgárikig mind szel­lemileg magasabb poleton áll, hogy sem illy alacson álláspontról, mellyből az ármány ellene lest vetett, csak távolról is kártéko­nyan érintethetnék, ’s hazafias erényei országszerte sokkal isme­retesebbek , mintsem illy pórias kifakadások által csak némileg is behomályositathatnának, mindazáltal hogy ezen méltatlan meg­támadással ellentétben a’ nemes gróf érdemeinek kellő méltány­lását részükről kimutassák, ezennel kijelenteni kívánják, mennyire érezze magát itt is minden jó érzésű kebel amaz alacsony kitöré­sek által megsértve, és ezen közérzelmet jegyzőkönyvbe iktat­­tatni ’s hírlapok által is nyilvániyossá tétetni határozák. Ugyszinte az ezen gunyirat egyik lapján olvasható azon mellékvágás, melly­ben a’ nemtelen irigység azon esperesre czéloz, kinek a’ slavis­­mussal ellentétben — hatásköréhez képest — a’ magyar nemze­tiség előmozdítása körüli buzgólkodása régóta kellemetlen szálka volt már azok szemében, kik amaz ellenséges zászló alatt vias­kodnak, hova tartozik az is, ki a’ gunyi­ónak ezen adattal ked­veskedett, az itt kifejlett körülményeknél fogva alacson ráfogás­­nak ’s szavai ármányos elferdítésének ismertetvén mint ollyan, a’ megsértett férfiú előttünk ismeretes érdemei méltánylásául közha­tározat által kimondatott. Örvendetes méltánylást nyert a’ köz­gyűlés jelenvolt tagjai előtt ezen esperesség azon jótékony intéz­kedése is, miszerint ez a’ sajtó- gömöri oskolában, melly az ezen és szomszéd megyék tótajku sarjadéka egyik magyar vetemé­nyes kertjének méltán nézhetik az e’ tekintetben példás emlékű Matheak Mihály oktató elhunyta után még egy tanítói széket ala­pított, ’s igy abban a’ jövő oskolai év kezdetével a’ nevelés munkája körül már három rendes­­oktató fog működni. — Egy megürült ülnöki helyre Gömör megyének köz szeretet­ü főjegy­zője Tasnádi Nagy Károly ur (helv. hitv.) közakarattal elválasz­tatott , ki azonnal munkás részt ven a’ köztanácskozásokban.­­ (Közli Gömöry András, esp. jegyző.) Nyilvános köszönet. Méltóságos Csömöri gróf Zay Károly urnak, Zay-Ugrócz örökösének ’stb. mint a’ magyar­honi ágostai hitval. evangélikus gyülekezetek ’s oskolák főfel­ügyelőjének meghívására a’ honunkban létező ágostai evang. fel­sőbb oskolák kiküldött oktatói a’ Zay-Ugróczi várban összegyü­lekezvén, a’ most tisztelt gróf . Méltósága elnöksége alatt, e’ folyó évi nyárhó 20-kán és következő napjain a’ fő iskoláinkba behozandó egyforma tudományos rendszerről, nemzeti nyelvünk­nek, mind közönséges oktatási nyelvnek alsó és felsőbb oskoláink­ba minél előbb eszközlendő behozásáról, czélirányos oktatásról ’s egyéb az oskolai életbe vágó kérdésekről folytonosan tanács­koztak. Melly alkalommal hálás érzéssel megemlittetvén Német­újvári gróf Batthyányi Kázmér ő méltósága azon kitűnő nagylel­kűsége, melly szerint a’ legközelebb múlt oskolai évben minden honi fő oskoláinkat magyar föld- és értekével megajándékozni kegyeskedett, a’ jelenvolt oktatók egyhangúlag határozták, hogy ezen nagyszerű ajándékért a’ tisztelt gróf , méltóságának aláza­­os köszönetök a’ hírlapok utján mélytisztelettel nyiványittassék. Költ Zay-Ugróczon nyárhó 26. 1841. Király Jósef mk. mint a’ gyűlés jegyzője.­­ Pest, aug. 1. A’ magyar tudományos Egyetem mult hó 25- és 26kán ülést tartott a’ szakosztályi decánok ’s az ez évi nagyságos rector megválasztására. Az elsőben decánoknak választattak: idősb Szabó János Esztergom megyei áldozópap a’ zsidó- ’s ezzel rokon nyelvek tanítója a’ hittani osztályban; Juri­jevich József a’ statistica tanítója a’­jogtani osztályban; Bugát Pál a’ seborvosok számára rendelt orvos-theoria tanítója ’s ra. tud.Társasági r. tag, az orvosi tan osztályban; Slorvát István pedig a’ magyar nyelv és literatura tanítója, az érdemes aggas­tyán ismét megerősíttetett decáni hivatalában, a’ bölcsészeti osz­tályban. A’ 21k vagy jul. 30 ai gyűlésben az 1842ik évi nagysá­gos rectornak elválasztatott Birly Eduard a’ bábaság r. k. taní­tója. — Időjárásunk nagyon változó kezd lenni, a’julius 18-kai orkán óta nem olly kiállhatatlan a’ forróság, mind a’ mellett úszó­iskoláink és Duna-fürdőink mindig telvék uszkálókkal és prics­­kelőkkel. Nemzeti színházunk szokás szerint üres többnyire ’s ha netalán valakinek nyulászni volna kedve, jöjjön Pestre, eresszen szabadon egy pár nyulat a’ színházban, hozzon nehány agarat, emberek miatt elég nagy lehet a’ Hetz. (?) Nem foghatjuk”meg azon kimondhatalan részvétlenséget, melly leginkább ezen intézet körül mutatkozik. Némellyek előítéletből, mások makacs­ságból nem jönnek be. Azelőtt mégis voltak varázsok, mellyek a’ közönséget becsalták, de a’ pártszellem mindent gyűlöletessé tett, egyiknél az operát másiknál a’ drámát, ’s most már szomo­rúan bár, de még is el kell mondanunk: Jó éjszakát opera, de neked is jó éjszakát Egressy. Figyelmeztetjük azokat, kiket ér­dekel, gondoskodjanak kulcsokról, hogy, ha majd — tán nem so­kára — az óra ittend, készen álljanak a’ bezárásra. ’S azért a* magyar nemzetiség iránti buzgóság for ever! A’ M. Gazdasági Egyesület folyó august. 29ikén reggeli 10 órakor szokott helyen (a’ n. casinoban) ülést fog tartani, mellyre az illető t. ez. tagok megjelenése kéretik. Kacskovics Lajos e­­gyes. titoknok. -A Léva, nyárhó 26. Alig kezdünk lassan kint felejtkezni a’ junius 2kai tűzről, már itt a’ másik, sőt úgy­szólván harmadik

Next