Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-05 / 63. szám
03. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével , — a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. II11. . Szerkeszti ’s kiadja I£alásfaUi Orosz József. Augustus 5. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: primási adományzás : Nyítra megye bírói eljárása a’ vegyes házasságok ügyében ; székes-megyei közgyűlés további eredményei; ágostai egyházi közgyűlések; a’ m. kir. tud. egyetem idei tisztválasztása; meghívás a’ ra. gazd. egyesület augustusi közgyűlésére; lévai tüzek; kecskeméti , keresztúri és szabolcsi gazdasági tudósítások; az erdélyi püspök újabb jótékonysága. Ausztria, Nagybritannia. Russell lord izenete londoni választóihoz. Francziaország. Spanyolország. Krisztina királyné protestatioja a’ gyámnokság ügyében. Olaszország. Schweiz. Az aargaui nagytanács újabb végzése a’ kolostorok ügyében. Törökország. Elegy. Kis futár. A’magyar nyelv előkelő tulajdonságairól, folyt., galambposta. Hirdetések: Magyarország ésErdély. Ö cs. és ap. kir. Felsége Hadáry Antal m. kir. udv. cancellariai fogalmazót egész évpénzzeli nyugalmaztatása alkalmával egyszersmind „királyi udv. tanácsos czimmel“ méltóztatott legkegyelmesebben feldíszíteni. (Privát tud.) Ő cs. ’s ap.kir. Felsége Takács Sándor Győr megyei főszbbret a’ dunántúli ker. Tábla számfeletti fizetéses ülnökévé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Frank Józsefet, a’ pesti helybeli katonaság főkari orvosát (Stabsarzt), magyarországi igazgató tábori főkari orvossá, melly hivatallal „cs. kir. tanácsos“ czim van összekötve, méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Mihálik Vincze a bácsi kamarai uradalmakban plavnai erdésztiszt jul.ékén meghalálozott. Főméltósága Kopácsy József herczeg-primás báró Szörényi magszakadása következtében a’ verebély-szengyörgyi egyháznemesi székekhez tartozó sunyoghatári egy egész telket Motesiczky Pál cs. kir. kamarásnak adományozá, hova eze’ napokban be is vezettetik. Nyitrából. Folyó évi julius 28-kán Bossányi Simon másod alispány elnöklete alatt Nyitrán összeült a’ i. é. máj. 24- dikén tartott közgyűlésben hozott végzés által elhatározott rendkívüli törvényszék (kath. tagjai: gróf Apponyi Lajos, Majláth Imre, Borsiczky István, Balogh János; evangélikusokból: báró Jeszenák János, Zsembery József, Justh József, Vancsay Pál és Ghyczy Károly mint főbíró ’s Tomka Péter esküit) ’s a’ megyei főügyvéd fölpörössége alatt a’ szobotisti és rohoni plébánosok mint alperesek ellen a’ vegyes házasságoknál megtagadott áldás és egyházi szertartások okából kétrendbeli ügyészi per vétetett föl, melly kikiáltatván — ítéltetett: „Az alperes fél az 1-ső szám alatti keresetlevél és ehhez mellékelt perbeidézésrőli bizonyítvány szerint a’ törvényszék elébe személyes megjelenésre ’s törvény előtti jelenlétre törvényesen megidézve lévén, — ámbár törvényesen vallott ügyvéde az ő nevében megjelenni és ötét személyesen megjelenővé nyilatkoztatni kívánta ugyan, — minthogy azonban az 1723: 32 tcz. a’ megjelenést az idézés minőségéhez alkalmaztatni rendelné, a’nevezett alperes fél pedig a’ törvény rendelésének és az eljáró bíróság tekintetének megvetésével önszemélyében nem jelent volna meg, ezeknél fogva a’ felperös tiszti ügyvéd által keresett 600 forintban az 1647: 14 tcz. értelmében makacsságból elmarasztaltatik és a’ végrehajtandók végrehajtása végett az egybeülő főbíró Ghyczy Károly és esküit Tomka Péter kiküldetik.“ *** Székesfehérvár, nyárhó 30. Múlt szombaton bevégzett közgyűlésünkről utóhangzatilag szükségesnek tartok némellyeket megemlíteni. Érintenem kell pótlólag, hogy a’ mérsékleti és káromkodás elleni egyesület előmozdítása végett tervkészítésre megbízott népnevelési választmányhoz, a’ mondott ezért a munkálkodólag, az egyesület fáradatlan buzgalmú létesítője Gasparich Kint sz. Ferencz rendű szerzetes atya meghivatni rendeltetett. Igen figyelmet érdemlő megyénknek azon felírása is, miszerint az adó behajthatlanságának egyik legfőbb okát nem annyira terméketlen mostoha évek sanyarúságában , mint inkább az általános pénzhiányban lenni tapasztalván, a bank által több pénz közrebocsátását sürgeti. Végre méltó viszhangra számolhat némelly megyénkben Z. E. gr. által szőnyegre hozott, azonban többnyire hibás fölfogás miatt pártolást nem nyert azon indítvány, hogy a’ kor szelidebb szellemével ’s valódi emberiség fogalmával nem igen összeférő embervesztés szomorú emlék oszlopai, a’ köbül épített bitók, mint különben is használatkivüliek (mert vesztés alkalmával mindig fa-ágasok használtatnak) lerontassanak. " Az ágost. evangelicus oskolák oktatóinak Zay-Ugróczban i. e. julius. 20 tól julius 27k éig tartott gyűlése. Az ifjúság a’ népnevelés, és általa a’ vallásosság , az erkölcsiség és az értelmiség üdvös fejlesztése és terjesztése, az emberiség legszentebb ügye; mindezeknek leghatóbb eszközléje pedig a’ kor haladásához aránylag szilárd alapokra gyökeresitendő oskolai rendszer alakítása, ’s igy azon ország a’ többiek sorában legszerencsésebb, mellyben hasonló rendszer a’ tökéletesség elérhető legmagasabb fokához legközelebb áll. Ezen czáfolhatlan ’s általában elismert igazságot ékszerekkel bővebben fejtegetni ’s támogatni szükségtelen, főleg pedig a’ két evangelika felekezetet illetőleg azért, minthogy szellemi tehetségeink szabad kiképezése, az értelmiség szabad fejlődése, a’ haldatlan ész jogainak épségbeni fentartása azon sarkok, melyekben a’ protestantismus léte alapul. — De hogy egy hasonló rendszer vagy egészen új elvekre alapíttathassék, vagy az egyes iskolák viszonyaihoz képest módosíttathassák, szóval, hogy a’ köznevelés nagy ügyében kimeritőleg működhessék, szükséges, miszerint abban előlegesen és közvetlen részt vegyenek azok, kiket ezen ügy legközelebbről érdekel, azaz: azon jeles rend tagjai, melly szellemi jólétünknek közvetve az anyaginak is föeszközlője, ’s minden mivelt statusban legnagyobb méltánylást ’s tekintetet érdemel: f. i. a’ nép’ az ifjúság’ lelkes oktatóinak rendje. — Mi már ezen fontos tárgynak gyakorlati kivihetését illeti, ez vagy erre rendelt egyénre, vagy választmányra bizatik, és későbben vagy az illető iskolákkal észrevételeik előadása végett közöltetik, vagy mi czélszerűebb, egy minden főiskolák és néhány másodrendű iskolai intézet képviselőiből álló gyűlés szorgos taglalása alá bocsáttatik, és maga idején az ekép alkotott terv bírálat végett az egyházi kerületek ’s végre a’ közgyűlés elébe terjesztetik, — ’s ha helybenhagyást nyer, létre is hozatik. Ezen utolsó mód czélszerüségéröl lévén a’ magyar honi ágost. hitv. evangelicusok főfelügyelője is meggyőződve, a’ főtiszt, superintendens urakat mindenek előtt szívesen meghiván, az illető főiskolák 1.1. felügyelőségeit felszólítá, miszerint Zay-Ugróczon i. e. julius 20. ’s következő napjain elnöklése alatt tartandó oktatói közgyűlésre körükből több t. t. oktató urakat küldjenek ki a’ végett, hogy mély tudományáról ’s nagy tapasztalásáról nem csak honunk, hanem a’ külföld előtt is köztiszteletben álló nagys. Schedius Lajos ur, kir. tanácsnok és a’ pesti egyetemnél rendes oktató által készített uj oskolai rendszer terve, tettleges létrehozásában a’ netalán fejlődő akadályok előlegesen elmellőztetvén, főelveinek fentartása mellett, az egyes iskolák viszonyaihoz illesztessék. Az érintett felügyelőségek ezen felszólításnak ismert lelkesedéssel megfelelvén, a’ következő urakat küldötték ki: a’ pozsonyi lyceum részéről: Michnay András, Boleman István; Sopronból: Hedyesy László, Király József; Eperjesről: Mányai Ant. Lajos, Vandrát András, Kolbenheyer Móricz; Késmárkról: Benedicty János, Stenzl Hugo; Lőcséről: Müller György, Hlavacsek Mihály, Tomaschek Pál; Semeczről: Lichard Dániel, Civzius Károly t. t. oktató urakat. — Ezen igen tisztelt oktató urakon kívül, a’honunk közérdekei mellett buzgóan törekvő modori, miskolczi ’s nyíregyházi evang. gyülekezetek, az üdvös czél elősegítéséhez járulni kívánván, részükről e’ következő t. ez. urakat küldék ki: Modorból : Emresz János egyházi felügyelő, Stur Károly oktató; Nyíregyházáról: Karlovszky Lajos orv. tanár, Tregjár Pál ’s Balla Sámuel t. ez. urakat; Miskoczról Némethy Pál oktató urat. — Főelvekül, mellyek szellemében törekedett működni a’ gyűlés, szolgáltanak: az emberiség közérdekei, a’ keresztény evangélikus szellem, távol minden ábrándozástól és szűkkeblűségtől. Az egyes részek méltánylásánál és elrendezésénél ’s az élet viszonyaihoz alkalmaztatásánál a’ gyűlés vezérelvei valának az igaznak, igazságosnak, egyetemességnek, kimeritőségnek, kivihetésnek vagy életbehozhatásnak ’s reform, atyánkfiai által is elfogadhatásnak elvei. A’ mód ’s czél: nem csak oktatni, hanem nevelni is; mert mig iskoláinkban csak az észbeli tehetségek neveltetése méltatik figyelemre, nem pedig hasonlólag a’ vallásosság, erkölcsiség, nemzetisedés, a’ jellemnek classicusok általi fejlesztése, a’ testnek kiképeztetése , azoktól az egész nemzetre üdvös hatást nem lehet várni. Alapulvételeit, mint már feljebb is említém, n. Schedius Lajos ur kir. tanácsnok által szerkesztett, ’s a’ tavasi közgyűlés által is helyeslett terv, a’ mennyiben az a’ már az óta is haladt nemzeti fejlődésnek ’s egyes főiskoláink egymás közti viszonyainak ’s az érintett elveknek megfelel, t. i. a’ tárgyaknál ’s a’ tudományi folyamatok osztályozásánál nagyobbára megtartatott. Bővíttetett azonban a’ falusi iskolákat illető tervvel; a’ polgári iskolákat érdekelve pedig, egy mellözhetlen felsőbb osztállyal; a’ magyar nyelvnek minden osztályozásán oktatási nyelvvé emeltetésével, a’ testi gyakorlatoknak, éneklésnek, rajzolásnak ajánlásával; a’ tanítási mód szabályaival; az iskolai fenyíték elveinek megalapításával; az egész terv életbe hoztatása módját illető vezéreszmékkel ’s az egész oktatói rend állását tárgyazó óhajtásokkal. Mi pedig a’ classicus, t. i. a’ latin ’s görög nyelveket illeti, ezeknek is megadatott a’ maguké, szem előtt tartatván „ miszerint különösen a’ latin nyelv, hogy az lehessen minek lennie kell, ’s minek lenni más népeknél tapasztaljuk, tudósok közönséges nyelve, tanultassék classicusokból — ’s a’ reáliák azon nyelvben, melly az életben a’ közlés eszköze“. — Miről a’ gyűlés javaslatot tenni hatalma ’s hivatása fölöttinek tartotta (p. o. az iskolák külső kormányáról), az a’ rendszerből kimaradt ’s az illető hatóságok ’s gyűlések bölcs intézkedéseit várja. Ha ezen terv a’ nevezett helyeken viszhangra találna ’s elfogadást nyerne, nem sokára az ország színének bemutathatnók iskoláink szerkezete teljes képét. Vajjon az egybegyűlt lelkes férfiak kitűzött nagy czéljoknak ’s a’ feszült várakozásnak teljesen megfelelteke? ezen kérdés fejtegetése a’ beküldő jogainak ’s erejének körén túl vág; ez a’ közgyűlésnek, a’ hazának ’s az időnek tisztje. Azonban szent kötelességének tartja a’ beküldő az illető tiszt, oktató uraknak fáradatlan buzgóságukért, mellyel nagy feladatjok eszközlésében eljártak, őszinte bizodalmukért, mellyet iránta bebizonyítani sziveskedjenek, forró köszönetét az egész haza színe előtt nyilványitni. Élete pillanatinak legszebbikéhez sorozandja a’ dicső körükben töltött órákat. Bucsány, jul. 29.1941. Gróf Zay Károly. ’/. Csetnek, jul. 20. Az ágost. hitvallású evangélikusok gömöri esperessége f. h. 9. ’s lödik napjain tartá Csetneken egyházi közgyűlését, mellynek számosan összegyűlt világi ’s egyházi tagjainál buzgó pártolásra találtak, úgy általában a’ magyar nemzetiséget, mint különösen a’ Pesten mind a’ két felekezet egyesített erejével felállítandó főiskolát, sőt az általányos uniót tárgyszó korszerű eszmék ’s mind ezen a’ haza közjavára irányzó intézkedéseknek szellemi ’s anyagi erővel leendő tettleges előmozdítására teljes készség nyilvánvitatott, egyszersmind utasítási adatott azoknak mind a’ nyárutó 17kén Rosnyón tartandó kerületi gyűlésre, mind onnan a’ gen. convent elébe leendő juttatására nézve. Felhozatalt — mert illy eszméknél fel nem hozatnia nem lehetett — ama’ Lipcsében kijött ismeretes gunyirat is, melly az ezen eszmék létesítésében nagylelküleg fáradozó Zay Károly gr. 6 vilga hazafius munkás buzgóságának alacsonyzélzatu behomályosítására irányoztatott. Mire nézve közhatározat által kimondatott, hogy ámbár ezen egyházi közgyűlés tagjai tökéletesen meg vannak győződve a’ felöl, hogy a’ nagyérdemű főfelügyelő, kiben ev. egyházunk méltán büszkélkedhetik, mind polgárikig mind szellemileg magasabb poleton áll, hogy sem illy alacson álláspontról, mellyből az ármány ellene lest vetett, csak távolról is kártékonyan érintethetnék, ’s hazafias erényei országszerte sokkal ismeretesebbek , mintsem illy pórias kifakadások által csak némileg is behomályositathatnának, mindazáltal hogy ezen méltatlan megtámadással ellentétben a’ nemes gróf érdemeinek kellő méltánylását részükről kimutassák, ezennel kijelenteni kívánják, mennyire érezze magát itt is minden jó érzésű kebel amaz alacsony kitörések által megsértve, és ezen közérzelmet jegyzőkönyvbe iktattatni ’s hírlapok által is nyilvániyossá tétetni határozák. Ugyszinte az ezen gunyirat egyik lapján olvasható azon mellékvágás, mellyben a’ nemtelen irigység azon esperesre czéloz, kinek a’ slavismussal ellentétben — hatásköréhez képest — a’ magyar nemzetiség előmozdítása körüli buzgólkodása régóta kellemetlen szálka volt már azok szemében, kik amaz ellenséges zászló alatt viaskodnak, hova tartozik az is, ki a’ gunyiónak ezen adattal kedveskedett, az itt kifejlett körülményeknél fogva alacson ráfogásnak ’s szavai ármányos elferdítésének ismertetvén mint ollyan, a’ megsértett férfiú előttünk ismeretes érdemei méltánylásául közhatározat által kimondatott. Örvendetes méltánylást nyert a’ közgyűlés jelenvolt tagjai előtt ezen esperesség azon jótékony intézkedése is, miszerint ez a’ sajtó- gömöri oskolában, melly az ezen és szomszéd megyék tótajku sarjadéka egyik magyar veteményes kertjének méltán nézhetik az e’ tekintetben példás emlékű Matheak Mihály oktató elhunyta után még egy tanítói széket alapított, ’s igy abban a’ jövő oskolai év kezdetével a’ nevelés munkája körül már három rendesoktató fog működni. — Egy megürült ülnöki helyre Gömör megyének köz szeretetü főjegyzője Tasnádi Nagy Károly ur (helv. hitv.) közakarattal elválasztatott , ki azonnal munkás részt ven a’ köztanácskozásokban. (Közli Gömöry András, esp. jegyző.) Nyilvános köszönet. Méltóságos Csömöri gróf Zay Károly urnak, Zay-Ugrócz örökösének ’stb. mint a’ magyarhoni ágostai hitval. evangélikus gyülekezetek ’s oskolák főfelügyelőjének meghívására a’ honunkban létező ágostai evang. felsőbb oskolák kiküldött oktatói a’ Zay-Ugróczi várban összegyülekezvén, a’ most tisztelt gróf . Méltósága elnöksége alatt, e’ folyó évi nyárhó 20-kán és következő napjain a’ fő iskoláinkba behozandó egyforma tudományos rendszerről, nemzeti nyelvünknek, mind közönséges oktatási nyelvnek alsó és felsőbb oskoláinkba minél előbb eszközlendő behozásáról, czélirányos oktatásról ’s egyéb az oskolai életbe vágó kérdésekről folytonosan tanácskoztak. Melly alkalommal hálás érzéssel megemlittetvén Németújvári gróf Batthyányi Kázmér ő méltósága azon kitűnő nagylelkűsége, melly szerint a’ legközelebb múlt oskolai évben minden honi fő oskoláinkat magyar föld- és értekével megajándékozni kegyeskedett, a’ jelenvolt oktatók egyhangúlag határozták, hogy ezen nagyszerű ajándékért a’ tisztelt gróf , méltóságának alázaos köszönetök a’ hírlapok utján mélytisztelettel nyiványittassék. Költ Zay-Ugróczon nyárhó 26. 1841. Király Jósef mk. mint a’ gyűlés jegyzője. Pest, aug. 1. A’ magyar tudományos Egyetem mult hó 25- és 26kán ülést tartott a’ szakosztályi decánok ’s az ez évi nagyságos rector megválasztására. Az elsőben decánoknak választattak: idősb Szabó János Esztergom megyei áldozópap a’ zsidó- ’s ezzel rokon nyelvek tanítója a’ hittani osztályban; Jurijevich József a’ statistica tanítója a’jogtani osztályban; Bugát Pál a’ seborvosok számára rendelt orvos-theoria tanítója ’s ra. tud.Társasági r. tag, az orvosi tan osztályban; Slorvát István pedig a’ magyar nyelv és literatura tanítója, az érdemes aggastyán ismét megerősíttetett decáni hivatalában, a’ bölcsészeti osztályban. A’ 21k vagy jul. 30 ai gyűlésben az 1842ik évi nagyságos rectornak elválasztatott Birly Eduard a’ bábaság r. k. tanítója. — Időjárásunk nagyon változó kezd lenni, a’julius 18-kai orkán óta nem olly kiállhatatlan a’ forróság, mind a’ mellett úszóiskoláink és Duna-fürdőink mindig telvék uszkálókkal és pricskelőkkel. Nemzeti színházunk szokás szerint üres többnyire ’s ha netalán valakinek nyulászni volna kedve, jöjjön Pestre, eresszen szabadon egy pár nyulat a’ színházban, hozzon nehány agarat, emberek miatt elég nagy lehet a’ Hetz. (?) Nem foghatjuk”meg azon kimondhatalan részvétlenséget, melly leginkább ezen intézet körül mutatkozik. Némellyek előítéletből, mások makacsságból nem jönnek be. Azelőtt mégis voltak varázsok, mellyek a’ közönséget becsalták, de a’ pártszellem mindent gyűlöletessé tett, egyiknél az operát másiknál a’ drámát, ’s most már szomorúan bár, de még is el kell mondanunk: Jó éjszakát opera, de neked is jó éjszakát Egressy. Figyelmeztetjük azokat, kiket érdekel, gondoskodjanak kulcsokról, hogy, ha majd — tán nem sokára — az óra ittend, készen álljanak a’ bezárásra. ’S azért a* magyar nemzetiség iránti buzgóság for ever! A’ M. Gazdasági Egyesület folyó august. 29ikén reggeli 10 órakor szokott helyen (a’ n. casinoban) ülést fog tartani, mellyre az illető t. ez. tagok megjelenése kéretik. Kacskovics Lajos egyes. titoknok. -A Léva, nyárhó 26. Alig kezdünk lassan kint felejtkezni a’ junius 2kai tűzről, már itt a’ másik, sőt úgyszólván harmadik