Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-16 / 66. szám

rucz Jeremias zsoltárai. Mit mondjak az aprócska napi esemé­nyekről? Akadémiánk nagygyűlése köréig; tudják önök, hogy e gyűlésen, száz aranyok kinek leendő elítéléséről lesz szó, ’s Uj tagok választásáról; mi hát természetesebb, mint el­követni minden utak- és módokat akár az egy, akár a’ má­sik czél elérésére. Ezek az előkészületek, majd más alka­lommal szólandók a’ szavazati rendszerről, „A’ kelet népe közt egy ember“ bírálatát, úgy hiszem, olvasandják önök a’ literatúrai lapokban, ’s erről nem is szólok többet; olvasták ke­gyetek ,­­hiszem, a’ Tageblattban Kossuth feletti episodot, mint szinte a­ hírlapban Tageblatt uram érdemeit. Mi, kik a’ vezér­eik írójának soraiból ítélhetünk, hisszük, sok szép leend a’ fe­leletben, de ismerik kegyetek Phaedrus „vulpes et larva“ mesé­jét?— Stutby is politícai munkát adand, mellyben­-hihetőleg egy­re a’ kedves tollu regényírót látandjuk magunk előtt. — Eötvös Józseftől is, mint hallani, sok szépet fogunk olvasni, de ... Záb­­orszkytól szinte. Ezeken kivül egy illy czimü munka kerülend sajtó alá .,A’ megfontolás elve, nem liberális könyv. Első füzet: közlegény czikkek.“ Merem ajánlani e’ müvet, sok borsót törend némellyek orra alá; de meglássák kegyetek nem pillanatnyi, ’s ifjúsági­nk dőre éljen tapsaira épített diadala leend e’ műnek, mert Mittermaierkint „Die Schwärmerei kann unklug mit Selbst­aufopferung die Reformen predigen; aber sie billigt Verbrechen nicht, und thut sie es, so verdient sie so wenig Entschuldigung, als der Fanatismus desjenigen, der einen Mann mordet, welchen er für einen Feind der Verbreitung der wahren Religion hält.“ Mi szerencsések valánk olvashatni a’ közlegény czikkek némely­­lyikét, ’s eleve merjük jóslani, hogy magyar könyvben több igaz­ság még nem foglaltaték. ’S most béke kegyetekkel, jövő alka­lommal többet. Csöng­rád vm. — Vásárhely julius 24. Idei gazdasági körülményeink sok tekintetben mostohák; alig szabadultunk ki a’ megunt hoszszas télnek takarmánypusztító körmei közül, alig bocsátónk karmainkat a’ rég óhajtott legelőre, már május utolsó napjaiban legelőszüke miatt éhes marháink az apró füvet földes­től felrágni kényszerítve, bele estek a’ szájfájásba; ekkor a’ jó gyenge mezőre még inkább szükség lett volna, de ennek hiánya miatt a’ marha annyira elromlott, hogy éhen kezdett hallani, sok pedig köröm fájásba esett, melly az e’ vidéki közönséges gaz­dáknál divatozó gondviselés és orvoslás mód mellett (beteg mar­háikat tanyáikra hajtják, ott sorsára bizzák — hadd heverje ki baját, soknak lábait végkép elrontotta. — Junius elején mege­redtek ugyan az annyira óhajtott esők, de többnyire záporok, ’s szélvészes jéggel vegyest, mellyeknek annálfogva igen gyéren mutatkozott sikere, kivált nagyobb barmok legelőjén, esannyira, hogy tehetösb gazdáink, kiknek többecske marháik vannak, roppant terjedelmű közös legelőpusztájok mellett, kénytelenek voltak idegen földön bérleni legelőt marháiknak; tudok esetet, hol egy ökörtől 10­0.forint fílbér fizettetik két hónapi épen nem hizlaló legeltetésért. — E’ legelőbeli bajokat, jóllehet ez idén a’ rendkívüli szárazságnak méltán tulajdoníthatjuk; de ha igazat akarunk mondani, inkább a’ legelőnek oktalan használata szülte most és mindenkoron olly korán, ’s szüli majd évenkint az illyes bajokat: közönséges szokás t. i. e’ népes város határában, hogy a’ majd 100,000. holdra terjedő közlegelőre, mihelyt a’ hó elol­vad, legyen bár sáros a’ mező nemcsak sulmyájaikat, hanem csürkéiket is, minden tekintet nélkül a’ göböl, barom, vagy mé­nesjárásokra, szélűbe bocsátják; illy szabadon használatik, ’s luralik a’ nagy gyeplegelő egész sz. György napig, a’ mikor szinte ősi szokás szerint a’ juhok és sertések által leélt kopár mezőre buzaszalmán telelt sovány barmaikat kihajtják, hogy­­ hízzanak. Valljon csuda-e, ha illy gond mellett kövér marha helyett annak csak bőrét kénytelen a’ gazda vásárra vinni. — Szénánk szerfe­lett kevés; a’ parlagok csak haszontalan kórókkal telt petrenezé­­ket adtak. Az a’ szerencsés, kit előre látás, ’s mások üdvös példája luezerna termesztésre ébresztvén, eddigi kopár réteit gazdag luezernásokká alakította. Sóhajtva nézték az idén régi szokásaikban megrögzött gazdáink, mikint lelnek a’ szomszéd megyebeli csabai, szarvasi iparkodóbb lakosoknak takarmány kerteik mesterséges kaszállójokról, mikor ellenben nekik kopár parlagaikról kórós, ’s árvíz járta posványos lapályaikról csak sásos kákás gazzal kell beérni, ’s az sincs szükséges mennyiség­ben. — A’ burgundi répatermesztés nálunk még csak ritkaság gyanánt látható közönséges gazdáink földein; ez is pedig jót se­gítene az idén! —Gabona terméseink a’ tavasz kezdetén megle­hetősen biztattak; de később a’ sorvasztó forróság közben hatá­raikat nagy részben meglepte, tarlós ködök után csak hamar lehetett tapasztalni, hogy a’ szalma rozsdát kapott, a’ szem pedig egy részben megszorult; az itt ott történt nyomtatások után látjuk, hogy nemcsak üszögös, szorult, de sokkal kevesebb is lesz ter­mésünk , mint eddig reméltük — a’ szalma igen rövid. Némelly nagy birtokosoknak majorsági terméseik úgy ősziben, mint tava­sziban a’ mostoha időjárás mellett is kielégítő aratást adtak. A’ julius 17-kén, de kivált 18-kán volt fojtós melegségü szél a’ légmérőt árnyékban 32. fokra emelte, tengeri vetéseinket pedig szerfelett lesorvasztotta, úgy, hogy már is egy vassal felebb szök­kent a’ tengerinek keble mint eddig volt.— A’ dohány julius ele­jén volt egy pár zápor után sebesen felkapott, ’s kivált a’ tisza­­melléki kertészségek múlt évi sovány termésüket ez idei bőség­ből hitték már helyre pótolhatni; de e’ hónap közepe táján­­a’ rendkívüli szárazság már az alsó leveleket leszárította, ’s e’ re­ményünk is füstbe látszik oszlani; — ha rövid időn kedvezőbb idő nem derül; dohány termesztőinknek pajtáik üresen, sokak­nak pedig családaik rongyosan maradnak. (#/. g.­ Eger, aug. 1. Nálunk is a’ tavasz általán felette száraz Volt, mi miatt még tavaszutó elején némelly szőlő nyilatla­­nul hevert, mellyeket azután irtókapával kelle munkálni. A’ hő­ség olly magasra növekedett már ekkor is, hogy több napon a’ hévmérő éjszaki oldalon teljes árnyékban meszsze távolított napsu­gároknál 27. 7. fokra emelkedett, mit múlt évben csak egy nap tapasztalhattunk. Ez állandó forróság a’ mezőt teljesen kiszárí­totta; de a’ mindenek felett mármár kétségbeesöket megvigasz­taló a’ gondviselés, még elég jókor pár héti esős és küvesb napot nyújtva. Fiz időtől kezdve gyakrabban voltak esős napjaink, ál­­talán azonban a’ meleg mindig tartós és rendkívüli volt, mi sző­lőinket­­— kivéve a’ tavai jég által károsultat — a’ legjobb karba hozá; a’ többnyire záporesők azonban szőlős-gazdáinknak sok költséget is okoztak. Ezek közben egyszer a’ jég is igen ránk ijesztett, de nem sok kárt szenvedtünk tőle. A’ gazdagabb ter­més elhízottakká tette bodnárinkat, kik a’ hordó párját (6 akó­ melly máskor legfölebb 5 T/a , most 8—9 fzért vállalják. Adja az ég, hogy jót reményelve meg ne csalatkozzunk, mitől pedig van okunk félni. M. hó 18kán olly nagy hőségünk volt, millyet városunk Olaszországból került lakosi szőlőföldjökre is sokallak a’ hévmérő teljes árnyékban éjszakra szabadon 31­­/a szabadon kertben a’ napsugáritól elfordítva 32‘zaj sugárok ellenében pedig 41—42 fokra szökkent, mit a’ legidősb emberek sem tapasztal­tak , de ezt mondja a’ pór is, kinek hévmérője egyedül napbar­­nitotta teste. A’ máskor jótékony szellő, most stroccot fojtó ége­tő szél volt még árnyékban is; örült ki hon maradhatott. 19 ’s 20-án a’ hőség pár fokkal alább szállott, de azért folyvást rend­kívüli az ’s felette sok kárt okozott a’ növénységben. Időjárásunk legközelebb hüvesebbre változott ’s nehány jó esős napjaink vol­tak, mi az ellankadt növényzetet uj életre derité. — Az isko­ai folyam múlt hó végével fejezteték be. Kassának már csakugyan mulhatlanul bányavárossá keletik lennie, miután némelly polgárjait e’ megrögzött eszme már any­­nyira lelkesítő, hogy jó eleve pénzvereségre szánák magokat; ugyanis: egy sárgarézmüves és egy esztergályos egyedül arról akarván meggyőzni a’ népet, hogy nem mind arany a’ mi fény­lik, az ezüst 5 krajczárosokról egyetértve lereszelték az érték számot, ’s egyet egyet (hogy a’ rendszeres súlya meglegyen­ két szemecs arannyal befuttaták, ’s legalább csak négy pgé írt nyereséggel közrebocsáták, azonban ezen avatlan ötvösök szép tudománya: mi módon lehet az ezüstöt nemesíteni? Eperjesen, hol lovakat vásároltak volt a napfényre, ők pedig Kassán hű­vösbe jutottak, arra eleve nem is számítván, hogy e’ művészetök­ön sorsokkal olly viszonyban áll Castor Polluxal, ha amaz világ­ra jön, nekik bukniok kell, — 23 darab illy us arany találtatott nálok, ’s vallomások szerint körülbelül 80 darabot készítettek. Nyilatkozás. Barátaim és nem barátaim közül sokan azt gyanítják, hogy a’Kelet népe közt egy ember hyerogliphi­­cus köntöse tollamból folyt légyen, azon egyszerű okból, mivel Beimel nyomdaintézetében foglalkozom. Minél fogva bizonyítom és vallom e’ következőket: — Iszer Az érintett munkára nem volt egyéb befolyásom, mint hogy az első nyomatott ivén a’ sok v­a­­­a -t száműztem. — Mor Elolvasván belőle némi dirib darabokat, utilevelet adtam egypár szembeötlő nyelvtani botránynak, egyéb­iránt pedig azt láttam felőle: üres hordó üres hang. Épen ezért: 1­3szor intettem a’ szerzőt, mutasson legalább nagylelkűséget, és adja egy húszasért remekművét, de rá nem bírhattam, mert alkalmasint nem mondhatja még: „Nem bánom zsebeim telvék.“ — 4szer Javaslám Beimel úrral együtt a’ szerzőnek: tenné ki nevét, mivel nem illik névtelenség leplébe burkolózni; de ő jobbnak tartotta, bogárrá sanzsirozni magát. — 5ször Nagyon jól érzem magamat mint ember; nincs tehát kedvem, bogárrá aljasulni. Végre m­öször Bajt szerzett ugyan nekem a’ bogár; de még sem nevezem meg, mert úgy sem nyomandja reá pecsé­tét a’ halhatlanság osztogatója. — Költ Pesten august. 10-dikén Dr. Zima János, Aleppo, Jaffa, Beyrut és Smyrnában ’s más helyeken több kisebb kereskedőházat megrendithetett. Ugyanottan e’ zsidó házon kivül két görög kereskedőház is Climy és Cappari és Dita A. S. Minz fizethellenséget nyilatkoztatott. Ez utóbbi a’ Geymüller ház buk­tával 19,100 fttal, Hagenauer, J. ki Geymüller bukta után mind­járt nem tudott fizetni, 49,600 fttal, Buchler és társa 105,700; a’ Riunione adriatica Triestben 10,600; Pesten Liedemann 45,000, Valero pedig 11,800; Bécsben Steiner 815,400 ftal ká­rosult. Általában a’ Geymüller ház bejegyzett adóssága (Buch­­schuld) fölebb rúg 3,425,800 pftnál, a’ váltói adósság pedig 7 millió pftnál, melly öszvegnek födözésére körülbelül csak 3 mil­lió ft. van készen. — Geymüller most már csakugyan elhagyta Bécset. (J—r ) Ausztria, Bécs, aug. 14. Császár és Császárné . Felségök f. hó 17-kén udvari kísérettel elutazandnak Schönbrunnból Gréczbe ’s innen Ischlbe. Kiséretek: Császár 0 Felsége másod fősegédtiszte b. Moll ezredes, Császárné 0 Felsége főudvarmesternéje Fiersten­­ne/T­’land grófné, Császár 0 Felsége szolgálati kamarása és szárny­segédtiszte Stadion gróf, Wallis grófné udv. hölgy, Paschinger udv. tanácsos és titkos cabineigazgató, Linx és Scheiderlauer titkos cabinet-tisztek, Raimann első udvari orvos, Scharff kor­mánytanácsos mint úti számvivő, Semlitsch­ udv. sebész, Bratago udvari káplán, Cibini komorna, Magver udv. ellenőrhivatali se­géd, Ruva­l udv. konyhamester, több udv. szolgálattevő férfi— és nőszemélyek. Az egész menet 22 kocsiból álland, mellyek hármán az udvari ágynemük, szoba- és konyha- eszközök vitet­nek. A’Felséges udv. aug. 17-kén Krieglachlan hál, másnap Gréczbe érkezendik, hol aug. 26-káig maradand, 27-kén ismét útra kelvén, e’ nap Vordernbergben hál ’s más nap is ott tartóz­­kodandik, aug. 29kén Steyerben, 30kán pedig Kremsmünsterben hál és seps­­lén Ischlbe fog érkezni’s az itteni fürdőkben bizony­talan ideig mulatni. -j-Teplicz, aug. 3. Ma leplezteték le boldogult III. Fridrik­ Vilmos porosz király emléke, mellyet e’ város háladatosságból emelt a’ megboldogult királynak, ki e’ várost 1813-ban a’ fran­­cziák berohanása ellen mególta ’s ki majd 25 évig időnkint az itteni fürdőket használva tartózkodása alatt e’ várost több jótéte­ményében részesítette. Az emlék 25 lábnyi magas négyoldalú pyramis, mellynek előoldala a’ boldogult királynak öntött vasból ’s aranyzott mellképét mutatja e’ felírással: „Honori et Memo­riae Friederici Guilelmi Ili, reg. Boruss. grata Teplicz dedicavis MDCCCXLI.“ Az emlék vas alkatrészei Metternich herczeg pfa­­szi vashámorában a’ tömért, birtokos költségén öntettek. A’ le­leplezés fényes ünnepéllyel ment végbe, valamennyi polgári ’s katonai hatóság, számos külföldi és tömérdek népség jelenlété­ben, a'rendes és polgári katonaság, zászlóikkal kiállott ezédek, zene, taraczkdurrogás és 101 ágyulövés tisztelkedése mellett. Grätzbül jul. 25rül köv. Írnak: A’ kereskedési zavar ausz­triai birodalom nagyobb résziben naponkint növekszik, legkivált pedig Triestben, hol épen megfordítva mint Velenczében a’ valódi alap, a’ pénz legnagyobb bőségben volt, mit merész vállalkozói szellemmel’s kereskedési súrlódással akartak pótolni. Ottan, mel­lőzve a’ sok apró bukást, legújabban a’ „Vivante e’ Constantini“ ház megbukott, ’s azóta a’ félelem öregbült. Stadion gr. a’ kor­mányzó őszinte viseletéért megérdemli a’ kereskedői kar háláját. Sikerült t. i. neki a’ kormányt több mint 2 millió pft. előlegezé­sére bírni. Ez által Triest kevés időre ki van az igen nagy rebe­­gésbül rántva, ’s ha a’ bécs—trieszti vasút hirtelen létre jönne, ta­lán meg is lenne szabadítva. Bécsben legújabban „Deutsch“ ke­reskedése szűnt meg fizetni. Grätzben, Belloni Pál megbukta kö­vetkezőben „Miskei“ vaskereskedése szüntette meg a’ fizetést. — Jul. 26rul pedig szinte onnan igy írnak: Kereskedőink, gyárosink a’ legkellemetlenebb állapotban vannak, mivel majd mindenik postanap uj nyugtalanító hirt hoz e’ vagy ama ház megbuktáról, így tegnap hallottuk a’ Raphael Salem ház megbuktát 280 ezer piltal, melly leginkább a’ Lévámon kereskedett és Alexandria, N­agybritannia* A’ rendkívül heves előadás, mellyet O’Connell a’ dublini utóbbi repealgyülekezet ülésében tartott, e’ czimű: „Sérelmek és jogok nyilatkozványa“ ’s minden nyilványos lapokban megjelent. Még tán soha sem nyilatkozott az izgató keserűbben Anglia ellen általányosan. Igaz, hogy ez ellenségeskedést a’ Peel-Stanley párt elleni kitörésekkel ’s a’ királyné iránti loyalis nyilatkozásaival szé­­pítni iparkodik; de ez oklevél végszavai egészen máskép hang­zanak. Felszólít minden izlandit, vétesse fel magát a’loyalis és nemzeti repeal társulatba, miután egyéb mód nincs a’ fenhéjázó bigott és zsarnok Angliátoli elszakadás meggátlására. Egyszers­mind felszólítja az izlandi népet aláirások által a’ már elébb képzelt „grófsági alapot“ erőteljesen gyámolitani, ’s igy képesekké lenni, hogy azon izlandi választóknak, kik szabadelvűek melletti szava­zásokért a’toryktól haszonbérben bírt földjeikről elhajtattak, némi kárpótlást nyújtsanak. O’Connell egyszersmind megjegyzi, hogy a’ carlowi illy módon megkárosított választók részére 430 ft. stg olly személyektől, kik nem kívánnak megneveztetni, kezéhez jutott ’s máris az alaptőkéhez csatoltatott. Napier commodore a’ Maryleboneban neki ’s e’ városrész másik tisztviselőjének adott lakoma alkalmával tartott beszédében benső sajnálkozását fejezé ki a’ felett, hogy a’ whig ministerek­nek a’ statuskormányról le kellendene lépni; mert ezek a’ legjobb igazgatást képezték, mellyel Anglia valaha birt. Rövid vázlatok­ban rajzolá sorsukat, miképen elejénte Vilmos király egészen részükön volt, de aztán nejének befolyása által reformerből toryvá lett; miképen pártoltak el Stanley lord és sir James Graham a’ ministeriumtól; miképen veszté el ez, vallamelly ügyetlenség ál­tal, Grey grófot is, kinek elszigeteltségén a’ commodore igen bánkódott; ő a’ legjobb és legbecsületesb statusférfiak egyike; miképen jön továbbá a’ derék Althorp lord együttmunkálása, pairségbe lépése által, ministeriumnak elvesztve, miképen lépett ez aztán le de az irhoni sajátítási záradék által ismét kormányra jutott ’s aztán mégis e’ rendszabálytól, fájdalom, elállott a’ helyett hogy miatta inkább még egyszer lelépett ’s magának a’ titkos szavazás melletti nyilatkozás által uj erőt szerzett volna. — Ez után a’ szónok azon nehézségekre ment által, mellyekkel sir R. Peelnek mint ministernek kellene küzdenie, minthogy vagy a’ statusjövedelmeket kényteleníttetik új adó által szaporítani, vagy a’ statuskiadásokat alábbszállítások által kevesbíteni; ha az előb­bit akarná megkísérteni, nem vethetne adót másra mint a’ föld­birtokra, mit azonban a’ földbirtokosok szintolly kevéssé enged­nének mint a whigek. Nem kevesbbé szerencsétlenül ülne ki a’ másik kísérlet, mert egyik kormányosztályban sem lehetséges a’ kiadások kevesbítése; az admirálság titoknoka azt fogná ellen­ vetni, hogy nem jöhet ki kevesebb költséggel, valameddig An­gliának a’ középtengeren olly nagy hajóhadat kell tartania; a’ föh­adiszermester a’ chinai háborúra ’s az egyesült statusokkal még fenforgó viszálkodásokra utalandna; a’ hadtitoknak pedig azt mondadja, hogy inkább több mint kevesebb katonaságra van szüksége, mivel Írhonba is kell hadsereget küldenie. Ez utóbbi pontot használta a’ szónok a’ whig igazgatásnak különös ragyogó fénybe helyeztetésére, mert t. i. sikerült neki Izlandot teljes nyu­galomba hozni, ellenben egy­­oryigazgatás ez országot azonnal ismét felizgatandja. „Akkor aztán — úgy mond — sir R. Peel az alsóházban a’ kisebb számnak megegyezését kérendi katonaság küldetésére mondott országba. E’minoritás azonban azt felelendi: „„Nem, Sir! Évekiglen tartották meg a’ whig ministerek ez or­szágot katonaság nélkül békében, azért protestálunk e’ rendsza­bály ellen.““ Merészlendi e sir Robert a’ katonaság-küldést a’ többség egyoldalú jóváhagyására? Majd meglátjuk. Még egyszer legyen mondva, a’ whigeknek alapos igényeik vannak a’ nemzet hálájára. Midőn tiz év előtt kormányra jutottak, gyújtogatások bob­ják el az egész országot. E’ rész az előbbi igazgatás­­Wel­lington herczege) alatt keletkezett. A’ dicső herczegröl mindig tisztelettel szólandok, mert ő egyike az ország legérdemteljesb és legbecsületesb férfiainak, de a’ politikában nyilván ballépése­ket tön. Hol volt am a’ megelégedetlenség az országban, mióta whigek vették át a’ kormányt? Rögtön elenyészett. Megtartand­­ják e a’ toryk szintolly nyugalomban az országot, ha szerencsét­lenségre ők tiz évig fészkelnének a’ Dowing utczában? Félek, hogy nem; noha őszintén kívánom, vajha sikerülne nekik. Ha a jövő parlamentben a’ toryk jó rendszabályokat javaslandnak, én — gyökeres reformer létemre sőt kevéssé távol a’ radicaloktól, mint vagyok — e’ rendszabályokat gyámolítandom; ellenkező esetben pedig mondom e’ toryknak, ha kényszerítő eszközöket próbálnának, akkor izgatást — nem lázadást, hanem törvényes* alkotmányszerü izgatást — okozandnak, mi a’ whigeket nem sokára ismét kormányra fogja juttatni. Oxfordban e’ napokban egy ember, jun. 19kén egy 60 évis öreg emberen igen kegyetlenül elkövetett rabló gyilkosság miatt, az eskültszék elébe állíttatott. Minden tanúvallomások ’s egyéb bizonyságok ellene mutattak, az esküttek mindazáltal őt a’ tör­vényszék nagy csodálkozására „nem vétkesnek“ nyilatkoztatták. A’ vádlott erre a’ váratlan felmentetés feletti nagy örömében megvallotta, hogy csakugyan ő követte el a’ gyilkosságot ; de az­ angol törvények szerint most már csupán az a’ mellett elkövetet­t rablásért büntethetik meg. E’ végre a’ börtönbe visszavezettetett. South-ba (Lincoln grófságban) a’ mormoniak ábrándozó (bizonyos Schmidt József által alakítot f­ felekezetihez (sedt,íjához) tartozó fiatal ember érkezett egyenesen az egyesült statusok déli részéről, Missouri partjairól. Egyike egyházának istenihletű­ legi­­dősbikének nevezi magát, kinek kézfeltevés által meg van tiltva a’ beszéd. A’ két mormon-térítő pénzt gyűjtöget Amerika köze-

Next