Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-16 / 66. szám
rucz Jeremias zsoltárai. Mit mondjak az aprócska napi eseményekről? Akadémiánk nagygyűlése köréig; tudják önök, hogy e gyűlésen, száz aranyok kinek leendő elítéléséről lesz szó, ’s Uj tagok választásáról; mi hát természetesebb, mint elkövetni minden utak- és módokat akár az egy, akár a’ másik czél elérésére. Ezek az előkészületek, majd más alkalommal szólandók a’ szavazati rendszerről, „A’ kelet népe közt egy ember“ bírálatát, úgy hiszem, olvasandják önök a’ literatúrai lapokban, ’s erről nem is szólok többet; olvasták kegyetek ,hiszem, a’ Tageblattban Kossuth feletti episodot, mint szinte a hírlapban Tageblatt uram érdemeit. Mi, kik a’ vezéreik írójának soraiból ítélhetünk, hisszük, sok szép leend a’ feleletben, de ismerik kegyetek Phaedrus „vulpes et larva“ meséjét?— Stutby is politícai munkát adand, mellyben-hihetőleg egyre a’ kedves tollu regényírót látandjuk magunk előtt. — Eötvös Józseftől is, mint hallani, sok szépet fogunk olvasni, de ... Záborszkytól szinte. Ezeken kivül egy illy czimü munka kerülend sajtó alá .,A’ megfontolás elve, nem liberális könyv. Első füzet: közlegény czikkek.“ Merem ajánlani e’ müvet, sok borsót törend némellyek orra alá; de meglássák kegyetek nem pillanatnyi, ’s ifjúságink dőre éljen tapsaira épített diadala leend e’ műnek, mert Mittermaierkint „Die Schwärmerei kann unklug mit Selbstaufopferung die Reformen predigen; aber sie billigt Verbrechen nicht, und thut sie es, so verdient sie so wenig Entschuldigung, als der Fanatismus desjenigen, der einen Mann mordet, welchen er für einen Feind der Verbreitung der wahren Religion hält.“ Mi szerencsések valánk olvashatni a’ közlegény czikkek némelylyikét, ’s eleve merjük jóslani, hogy magyar könyvben több igazság még nem foglaltaték. ’S most béke kegyetekkel, jövő alkalommal többet. Csöngrád vm. — Vásárhely julius 24. Idei gazdasági körülményeink sok tekintetben mostohák; alig szabadultunk ki a’ megunt hoszszas télnek takarmánypusztító körmei közül, alig bocsátónk karmainkat a’ rég óhajtott legelőre, már május utolsó napjaiban legelőszüke miatt éhes marháink az apró füvet földestől felrágni kényszerítve, bele estek a’ szájfájásba; ekkor a’ jó gyenge mezőre még inkább szükség lett volna, de ennek hiánya miatt a’ marha annyira elromlott, hogy éhen kezdett hallani, sok pedig köröm fájásba esett, melly az e’ vidéki közönséges gazdáknál divatozó gondviselés és orvoslás mód mellett (beteg marháikat tanyáikra hajtják, ott sorsára bizzák — hadd heverje ki baját, soknak lábait végkép elrontotta. — Junius elején megeredtek ugyan az annyira óhajtott esők, de többnyire záporok, ’s szélvészes jéggel vegyest, mellyeknek annálfogva igen gyéren mutatkozott sikere, kivált nagyobb barmok legelőjén, esannyira, hogy tehetösb gazdáink, kiknek többecske marháik vannak, roppant terjedelmű közös legelőpusztájok mellett, kénytelenek voltak idegen földön bérleni legelőt marháiknak; tudok esetet, hol egy ökörtől 100.forint fílbér fizettetik két hónapi épen nem hizlaló legeltetésért. — E’ legelőbeli bajokat, jóllehet ez idén a’ rendkívüli szárazságnak méltán tulajdoníthatjuk; de ha igazat akarunk mondani, inkább a’ legelőnek oktalan használata szülte most és mindenkoron olly korán, ’s szüli majd évenkint az illyes bajokat: közönséges szokás t. i. e’ népes város határában, hogy a’ majd 100,000. holdra terjedő közlegelőre, mihelyt a’ hó elolvad, legyen bár sáros a’ mező nemcsak sulmyájaikat, hanem csürkéiket is, minden tekintet nélkül a’ göböl, barom, vagy ménesjárásokra, szélűbe bocsátják; illy szabadon használatik, ’s luralik a’ nagy gyeplegelő egész sz. György napig, a’ mikor szinte ősi szokás szerint a’ juhok és sertések által leélt kopár mezőre buzaszalmán telelt sovány barmaikat kihajtják, hogy hízzanak. Valljon csuda-e, ha illy gond mellett kövér marha helyett annak csak bőrét kénytelen a’ gazda vásárra vinni. — Szénánk szerfelett kevés; a’ parlagok csak haszontalan kórókkal telt petrenezéket adtak. Az a’ szerencsés, kit előre látás, ’s mások üdvös példája luezerna termesztésre ébresztvén, eddigi kopár réteit gazdag luezernásokká alakította. Sóhajtva nézték az idén régi szokásaikban megrögzött gazdáink, mikint lelnek a’ szomszéd megyebeli csabai, szarvasi iparkodóbb lakosoknak takarmány kerteik mesterséges kaszállójokról, mikor ellenben nekik kopár parlagaikról kórós, ’s árvíz járta posványos lapályaikról csak sásos kákás gazzal kell beérni, ’s az sincs szükséges mennyiségben. — A’ burgundi répatermesztés nálunk még csak ritkaság gyanánt látható közönséges gazdáink földein; ez is pedig jót segítene az idén! —Gabona terméseink a’ tavasz kezdetén meglehetősen biztattak; de később a’ sorvasztó forróság közben határaikat nagy részben meglepte, tarlós ködök után csak hamar lehetett tapasztalni, hogy a’ szalma rozsdát kapott, a’ szem pedig egy részben megszorult; az itt ott történt nyomtatások után látjuk, hogy nemcsak üszögös, szorult, de sokkal kevesebb is lesz termésünk , mint eddig reméltük — a’ szalma igen rövid. Némelly nagy birtokosoknak majorsági terméseik úgy ősziben, mint tavasziban a’ mostoha időjárás mellett is kielégítő aratást adtak. A’ julius 17-kén, de kivált 18-kán volt fojtós melegségü szél a’ légmérőt árnyékban 32. fokra emelte, tengeri vetéseinket pedig szerfelett lesorvasztotta, úgy, hogy már is egy vassal felebb szökkent a’ tengerinek keble mint eddig volt.— A’ dohány julius elején volt egy pár zápor után sebesen felkapott, ’s kivált a’ tiszamelléki kertészségek múlt évi sovány termésüket ez idei bőségből hitték már helyre pótolhatni; de e’ hónap közepe tájána’ rendkívüli szárazság már az alsó leveleket leszárította, ’s e’ reményünk is füstbe látszik oszlani; — ha rövid időn kedvezőbb idő nem derül; dohány termesztőinknek pajtáik üresen, sokaknak pedig családaik rongyosan maradnak. (#/. g. Eger, aug. 1. Nálunk is a’ tavasz általán felette száraz Volt, mi miatt még tavaszutó elején némelly szőlő nyilatlanul hevert, mellyeket azután irtókapával kelle munkálni. A’ hőség olly magasra növekedett már ekkor is, hogy több napon a’ hévmérő éjszaki oldalon teljes árnyékban meszsze távolított napsugároknál 27. 7. fokra emelkedett, mit múlt évben csak egy nap tapasztalhattunk. Ez állandó forróság a’ mezőt teljesen kiszárította; de a’ mindenek felett mármár kétségbeesöket megvigasztaló a’ gondviselés, még elég jókor pár héti esős és küvesb napot nyújtva. Fiz időtől kezdve gyakrabban voltak esős napjaink, általán azonban a’ meleg mindig tartós és rendkívüli volt, mi szőlőinket— kivéve a’ tavai jég által károsultat — a’ legjobb karba hozá; a’ többnyire záporesők azonban szőlős-gazdáinknak sok költséget is okoztak. Ezek közben egyszer a’ jég is igen ránk ijesztett, de nem sok kárt szenvedtünk tőle. A’ gazdagabb termés elhízottakká tette bodnárinkat, kik a’ hordó párját (6 akó melly máskor legfölebb 5 T/a , most 8—9 fzért vállalják. Adja az ég, hogy jót reményelve meg ne csalatkozzunk, mitől pedig van okunk félni. M. hó 18kán olly nagy hőségünk volt, millyet városunk Olaszországból került lakosi szőlőföldjökre is sokallak a’ hévmérő teljes árnyékban éjszakra szabadon 31/a szabadon kertben a’ napsugáritól elfordítva 32‘zaj sugárok ellenében pedig 41—42 fokra szökkent, mit a’ legidősb emberek sem tapasztaltak , de ezt mondja a’ pór is, kinek hévmérője egyedül napbarnitotta teste. A’ máskor jótékony szellő, most stroccot fojtó égető szél volt még árnyékban is; örült ki hon maradhatott. 19 ’s 20-án a’ hőség pár fokkal alább szállott, de azért folyvást rendkívüli az ’s felette sok kárt okozott a’ növénységben. Időjárásunk legközelebb hüvesebbre változott ’s nehány jó esős napjaink voltak, mi az ellankadt növényzetet uj életre derité. — Az iskoai folyam múlt hó végével fejezteték be. Kassának már csakugyan mulhatlanul bányavárossá keletik lennie, miután némelly polgárjait e’ megrögzött eszme már anynyira lelkesítő, hogy jó eleve pénzvereségre szánák magokat; ugyanis: egy sárgarézmüves és egy esztergályos egyedül arról akarván meggyőzni a’ népet, hogy nem mind arany a’ mi fénylik, az ezüst 5 krajczárosokról egyetértve lereszelték az érték számot, ’s egyet egyet (hogy a’ rendszeres súlya meglegyen két szemecs arannyal befuttaták, ’s legalább csak négy pgé írt nyereséggel közrebocsáták, azonban ezen avatlan ötvösök szép tudománya: mi módon lehet az ezüstöt nemesíteni? Eperjesen, hol lovakat vásároltak volt a napfényre, ők pedig Kassán hűvösbe jutottak, arra eleve nem is számítván, hogy e’ művészetökön sorsokkal olly viszonyban áll Castor Polluxal, ha amaz világra jön, nekik bukniok kell, — 23 darab illy us arany találtatott nálok, ’s vallomások szerint körülbelül 80 darabot készítettek. Nyilatkozás. Barátaim és nem barátaim közül sokan azt gyanítják, hogy a’Kelet népe közt egy ember hyerogliphicus köntöse tollamból folyt légyen, azon egyszerű okból, mivel Beimel nyomdaintézetében foglalkozom. Minél fogva bizonyítom és vallom e’ következőket: — Iszer Az érintett munkára nem volt egyéb befolyásom, mint hogy az első nyomatott ivén a’ sok vaa -t száműztem. — Mor Elolvasván belőle némi dirib darabokat, utilevelet adtam egypár szembeötlő nyelvtani botránynak, egyébiránt pedig azt láttam felőle: üres hordó üres hang. Épen ezért: 13szor intettem a’ szerzőt, mutasson legalább nagylelkűséget, és adja egy húszasért remekművét, de rá nem bírhattam, mert alkalmasint nem mondhatja még: „Nem bánom zsebeim telvék.“ — 4szer Javaslám Beimel úrral együtt a’ szerzőnek: tenné ki nevét, mivel nem illik névtelenség leplébe burkolózni; de ő jobbnak tartotta, bogárrá sanzsirozni magát. — 5ször Nagyon jól érzem magamat mint ember; nincs tehát kedvem, bogárrá aljasulni. Végre möször Bajt szerzett ugyan nekem a’ bogár; de még sem nevezem meg, mert úgy sem nyomandja reá pecsétét a’ halhatlanság osztogatója. — Költ Pesten august. 10-dikén Dr. Zima János, Aleppo, Jaffa, Beyrut és Smyrnában ’s más helyeken több kisebb kereskedőházat megrendithetett. Ugyanottan e’ zsidó házon kivül két görög kereskedőház is Climy és Cappari és Dita A. S. Minz fizethellenséget nyilatkoztatott. Ez utóbbi a’ Geymüller ház buktával 19,100 fttal, Hagenauer, J. ki Geymüller bukta után mindjárt nem tudott fizetni, 49,600 fttal, Buchler és társa 105,700; a’ Riunione adriatica Triestben 10,600; Pesten Liedemann 45,000, Valero pedig 11,800; Bécsben Steiner 815,400 ftal károsult. Általában a’ Geymüller ház bejegyzett adóssága (Buchschuld) fölebb rúg 3,425,800 pftnál, a’ váltói adósság pedig 7 millió pftnál, melly öszvegnek födözésére körülbelül csak 3 millió ft. van készen. — Geymüller most már csakugyan elhagyta Bécset. (J—r ) Ausztria, Bécs, aug. 14. Császár és Császárné . Felségök f. hó 17-kén udvari kísérettel elutazandnak Schönbrunnból Gréczbe ’s innen Ischlbe. Kiséretek: Császár 0 Felsége másod fősegédtiszte b. Moll ezredes, Császárné 0 Felsége főudvarmesternéje Fierstenne/T’land grófné, Császár 0 Felsége szolgálati kamarása és szárnysegédtiszte Stadion gróf, Wallis grófné udv. hölgy, Paschinger udv. tanácsos és titkos cabineigazgató, Linx és Scheiderlauer titkos cabinet-tisztek, Raimann első udvari orvos, Scharff kormánytanácsos mint úti számvivő, Semlitsch udv. sebész, Bratago udvari káplán, Cibini komorna, Magver udv. ellenőrhivatali segéd, Ruval udv. konyhamester, több udv. szolgálattevő férfi— és nőszemélyek. Az egész menet 22 kocsiból álland, mellyek hármán az udvari ágynemük, szoba- és konyha- eszközök vitetnek. A’Felséges udv. aug. 17-kén Krieglachlan hál, másnap Gréczbe érkezendik, hol aug. 26-káig maradand, 27-kén ismét útra kelvén, e’ nap Vordernbergben hál ’s más nap is ott tartózkodandik, aug. 29kén Steyerben, 30kán pedig Kremsmünsterben hál és sepslén Ischlbe fog érkezni’s az itteni fürdőkben bizonytalan ideig mulatni. -j-Teplicz, aug. 3. Ma leplezteték le boldogult III. Fridrik Vilmos porosz király emléke, mellyet e’ város háladatosságból emelt a’ megboldogult királynak, ki e’ várost 1813-ban a’ francziák berohanása ellen mególta ’s ki majd 25 évig időnkint az itteni fürdőket használva tartózkodása alatt e’ várost több jótéteményében részesítette. Az emlék 25 lábnyi magas négyoldalú pyramis, mellynek előoldala a’ boldogult királynak öntött vasból ’s aranyzott mellképét mutatja e’ felírással: „Honori et Memoriae Friederici Guilelmi Ili, reg. Boruss. grata Teplicz dedicavis MDCCCXLI.“ Az emlék vas alkatrészei Metternich herczeg pfaszi vashámorában a’ tömért, birtokos költségén öntettek. A’ leleplezés fényes ünnepéllyel ment végbe, valamennyi polgári ’s katonai hatóság, számos külföldi és tömérdek népség jelenlétében, a'rendes és polgári katonaság, zászlóikkal kiállott ezédek, zene, taraczkdurrogás és 101 ágyulövés tisztelkedése mellett. Grätzbül jul. 25rül köv. Írnak: A’ kereskedési zavar ausztriai birodalom nagyobb résziben naponkint növekszik, legkivált pedig Triestben, hol épen megfordítva mint Velenczében a’ valódi alap, a’ pénz legnagyobb bőségben volt, mit merész vállalkozói szellemmel’s kereskedési súrlódással akartak pótolni. Ottan, mellőzve a’ sok apró bukást, legújabban a’ „Vivante e’ Constantini“ ház megbukott, ’s azóta a’ félelem öregbült. Stadion gr. a’ kormányzó őszinte viseletéért megérdemli a’ kereskedői kar háláját. Sikerült t. i. neki a’ kormányt több mint 2 millió pft. előlegezésére bírni. Ez által Triest kevés időre ki van az igen nagy rebegésbül rántva, ’s ha a’ bécs—trieszti vasút hirtelen létre jönne, talán meg is lenne szabadítva. Bécsben legújabban „Deutsch“ kereskedése szűnt meg fizetni. Grätzben, Belloni Pál megbukta következőben „Miskei“ vaskereskedése szüntette meg a’ fizetést. — Jul. 26rul pedig szinte onnan igy írnak: Kereskedőink, gyárosink a’ legkellemetlenebb állapotban vannak, mivel majd mindenik postanap uj nyugtalanító hirt hoz e’ vagy ama ház megbuktáról, így tegnap hallottuk a’ Raphael Salem ház megbuktát 280 ezer piltal, melly leginkább a’ Lévámon kereskedett és Alexandria, Nagybritannia* A’ rendkívül heves előadás, mellyet O’Connell a’ dublini utóbbi repealgyülekezet ülésében tartott, e’ czimű: „Sérelmek és jogok nyilatkozványa“ ’s minden nyilványos lapokban megjelent. Még tán soha sem nyilatkozott az izgató keserűbben Anglia ellen általányosan. Igaz, hogy ez ellenségeskedést a’ Peel-Stanley párt elleni kitörésekkel ’s a’ királyné iránti loyalis nyilatkozásaival szépítni iparkodik; de ez oklevél végszavai egészen máskép hangzanak. Felszólít minden izlandit, vétesse fel magát a’loyalis és nemzeti repeal társulatba, miután egyéb mód nincs a’ fenhéjázó bigott és zsarnok Angliátoli elszakadás meggátlására. Egyszersmind felszólítja az izlandi népet aláirások által a’ már elébb képzelt „grófsági alapot“ erőteljesen gyámolitani, ’s igy képesekké lenni, hogy azon izlandi választóknak, kik szabadelvűek melletti szavazásokért a’toryktól haszonbérben bírt földjeikről elhajtattak, némi kárpótlást nyújtsanak. O’Connell egyszersmind megjegyzi, hogy a’ carlowi illy módon megkárosított választók részére 430 ft. stg olly személyektől, kik nem kívánnak megneveztetni, kezéhez jutott ’s máris az alaptőkéhez csatoltatott. Napier commodore a’ Maryleboneban neki ’s e’ városrész másik tisztviselőjének adott lakoma alkalmával tartott beszédében benső sajnálkozását fejezé ki a’ felett, hogy a’ whig ministereknek a’ statuskormányról le kellendene lépni; mert ezek a’ legjobb igazgatást képezték, mellyel Anglia valaha birt. Rövid vázlatokban rajzolá sorsukat, miképen elejénte Vilmos király egészen részükön volt, de aztán nejének befolyása által reformerből toryvá lett; miképen pártoltak el Stanley lord és sir James Graham a’ ministeriumtól; miképen veszté el ez, vallamelly ügyetlenség által, Grey grófot is, kinek elszigeteltségén a’ commodore igen bánkódott; ő a’ legjobb és legbecsületesb statusférfiak egyike; miképen jön továbbá a’ derék Althorp lord együttmunkálása, pairségbe lépése által, ministeriumnak elvesztve, miképen lépett ez aztán le de az irhoni sajátítási záradék által ismét kormányra jutott ’s aztán mégis e’ rendszabálytól, fájdalom, elállott a’ helyett hogy miatta inkább még egyszer lelépett ’s magának a’ titkos szavazás melletti nyilatkozás által uj erőt szerzett volna. — Ez után a’ szónok azon nehézségekre ment által, mellyekkel sir R. Peelnek mint ministernek kellene küzdenie, minthogy vagy a’ statusjövedelmeket kényteleníttetik új adó által szaporítani, vagy a’ statuskiadásokat alábbszállítások által kevesbíteni; ha az előbbit akarná megkísérteni, nem vethetne adót másra mint a’ földbirtokra, mit azonban a’ földbirtokosok szintolly kevéssé engednének mint a whigek. Nem kevesbbé szerencsétlenül ülne ki a’ másik kísérlet, mert egyik kormányosztályban sem lehetséges a’ kiadások kevesbítése; az admirálság titoknoka azt fogná ellen vetni, hogy nem jöhet ki kevesebb költséggel, valameddig Angliának a’ középtengeren olly nagy hajóhadat kell tartania; a’ föhadiszermester a’ chinai háborúra ’s az egyesült statusokkal még fenforgó viszálkodásokra utalandna; a’ hadtitoknak pedig azt mondadja, hogy inkább több mint kevesebb katonaságra van szüksége, mivel Írhonba is kell hadsereget küldenie. Ez utóbbi pontot használta a’ szónok a’ whig igazgatásnak különös ragyogó fénybe helyeztetésére, mert t. i. sikerült neki Izlandot teljes nyugalomba hozni, ellenben egyoryigazgatás ez országot azonnal ismét felizgatandja. „Akkor aztán — úgy mond — sir R. Peel az alsóházban a’ kisebb számnak megegyezését kérendi katonaság küldetésére mondott országba. E’minoritás azonban azt felelendi: „„Nem, Sir! Évekiglen tartották meg a’ whig ministerek ez országot katonaság nélkül békében, azért protestálunk e’ rendszabály ellen.““ Merészlendi e sir Robert a’ katonaság-küldést a’ többség egyoldalú jóváhagyására? Majd meglátjuk. Még egyszer legyen mondva, a’ whigeknek alapos igényeik vannak a’ nemzet hálájára. Midőn tiz év előtt kormányra jutottak, gyújtogatások bobják el az egész országot. E’ rész az előbbi igazgatásWellington herczege) alatt keletkezett. A’ dicső herczegröl mindig tisztelettel szólandok, mert ő egyike az ország legérdemteljesb és legbecsületesb férfiainak, de a’ politikában nyilván ballépéseket tön. Hol volt am a’ megelégedetlenség az országban, mióta whigek vették át a’ kormányt? Rögtön elenyészett. Megtartandják e a’ toryk szintolly nyugalomban az országot, ha szerencsétlenségre ők tiz évig fészkelnének a’ Dowing utczában? Félek, hogy nem; noha őszintén kívánom, vajha sikerülne nekik. Ha a jövő parlamentben a’ toryk jó rendszabályokat javaslandnak, én — gyökeres reformer létemre sőt kevéssé távol a’ radicaloktól, mint vagyok — e’ rendszabályokat gyámolítandom; ellenkező esetben pedig mondom e’ toryknak, ha kényszerítő eszközöket próbálnának, akkor izgatást — nem lázadást, hanem törvényes* alkotmányszerü izgatást — okozandnak, mi a’ whigeket nem sokára ismét kormányra fogja juttatni. Oxfordban e’ napokban egy ember, jun. 19kén egy 60 évis öreg emberen igen kegyetlenül elkövetett rabló gyilkosság miatt, az eskültszék elébe állíttatott. Minden tanúvallomások ’s egyéb bizonyságok ellene mutattak, az esküttek mindazáltal őt a’ törvényszék nagy csodálkozására „nem vétkesnek“ nyilatkoztatták. A’ vádlott erre a’ váratlan felmentetés feletti nagy örömében megvallotta, hogy csakugyan ő követte el a’ gyilkosságot ; de az angol törvények szerint most már csupán az a’ mellett elkövetett rablásért büntethetik meg. E’ végre a’ börtönbe visszavezettetett. South-ba (Lincoln grófságban) a’ mormoniak ábrándozó (bizonyos Schmidt József által alakítot f felekezetihez (sedt,íjához) tartozó fiatal ember érkezett egyenesen az egyesült statusok déli részéről, Missouri partjairól. Egyike egyházának istenihletű legidősbikének nevezi magát, kinek kézfeltevés által meg van tiltva a’ beszéd. A’ két mormon-térítő pénzt gyűjtöget Amerika köze-