Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-24 / 7. szám
7. szám. Januar 24. 1842. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak föképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Halasfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr. , borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Fejér és Komárom megyék gyűlései; a szatmári zavaros gyűlés körülményes leírása; fővárosi tudósítások; közlemények az erdélyi országgyűlésről. Nagybritannia. Francziaország. Udvari szakkamarai tudósítások. Spanyolország. Egyházi szerkezet iránti törvényjavaslat. Portugália. Cortes-ülések megnyitása. Olaszország. Németország. Kruge ; a porosz egyházi béke helyreállítva; a drezdai állatkínzás elleni egyesület. Oroszország, Törökország. Kis Futár. Porosz körirat a censura kezelése iránt; függelék. Hirdetések: magyaroság és Erdély. Ö cs. s ap. kir. Felsége Turszky János Ágost lovagot Dalmátország kormányzójává, s tábornoki helytartóvá nevezvén ki, egyszersmind belső titkos tanácsosi méltósággal felruházni kegyeskedett. Ő cs. s ap. kir. Felsége Szinnyei Merzse Lászlót az eperjesi váltó törvényszék elnökét, udvari tanácsos czimmel méltóztatott legkegyelmesebben felruházni. (Prív. tudj . cs. s apóst kir. Felsége Tahvári és Tarkeöi Tahy József több megyei táblabirót cs. kir. kamarássá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ő cs. s apost. kir. Felsége Thincs-Csetneky Károly beszterczebányai kam. fiskálist a megürült kir. ügyv. igazgatósági fiskális hivatalra méltóztatott legkegyelmesebben alkalmazni. Ö cs. s ap. kir. Felsége a munkácsi görög-katholika káptalanhoz örkanonokká Csepey Tódor kanonokot, tanító kanonokságra Zombory János huszti lelkészt, cancellár-kanonokságra Popovics János tokaji lelkészt, kis kanonokságra pedig Ladisinszky Sándort növendékpapintézetbeli gyóntatót méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Prív. tud.) A budai főposta igazgatóságnál megürült postatiszti hivatalra Linke Edvard járulnok, az ürességben levő járulnoki hivatalra pedig Modoni Zsigmond gyakornok neveztetett ki. (Prív. tud.) A nm. magyar kir. udv. Kamara Spannfelder Zsigmond kobolopajáni vasáru-hivatali szernöket (Materialschaffer) rónaszéki s Grosschmidt Antal malompataki bánya- és hutaellenőrt sugalaghi ellenőrködő sómázsamesterré, Steiger Auguszt marmarosi fizetéses sóbánya-gyakornokot rónaszéki aknatiszti és királyvölgyi munkaintézővé alkalmazó, Novák Márton sóaknahivatali mázsájót hasonló rangban a szigeti sószállítói hivatalhoz helyezte át s helyébe Kellner József rónaszéki sószállítási lisztet, a körmöczi bányaigazgatósági egyszersmind bányakerületi hivatalnál megürült harmadik irnok-hivatalra pedig Nedics András ugyanottani napdíjnokot alkalmaz. A nm. m. kir. udv. kamara a sopronyi kir. só- és harminczadhivatalnál megürült ellenőri hivatalra Borovics János a varasdi kir. só és harminczadhivatalnál volt ellenőrt nevezte ki; Zagorácz József gospiczi harminczadi útlevélvizsgálót glinai ideiglenes útlevélvizsgálóságra alkalmazta; gospiczi útlevélvizsgálóságra pedig Jakorits Mátyás nedeliczi harminczad-kerület léptette elő. *—* Sz. Fejérvár, télhó 19. Gyűlésünk tegnapi folyama sokkal több mérsékletet s tanácskozási méltóságot fejtett ki, mint mennyit az első napi események után várhatunk. A jegyzőkönyv meghitelesitése után, mellynek tartalma szerint a fölirás ő fölségéhez a vallási ügyeknek minélelőbb leendő elintéztetése végett az országgyűlésnek a törvényes idő előtt leendő összehívása végett intéztetik, a vallási egyenlőségre nézve a követeknek utasításul adandónak végeztetők, hogy azok a törvények utalmának minden keresztényi hitfelekezetekre egyiránti kiterjesztését, s a vallási intézkedéseknél a kölcsönös függetlenség elvének megállapítását kivívni törekedjenek. — Perczel Móricz hazánk műiparának, kereskedésének s hitelbeli biztosságának előmozdítása végett egy igen jól kidolgozott javaslatot olvasott föl a KK. és RR. előtt, mellyben Pestiül Fiuméba vezetendő vasútvonal fölállítását, egy nemzeti bank létrehozatalát és a vámoknak minél előbbi országos elintéztetését indítványozza. A KK. és RR. méltányló elismeréssel jutalmazák az indítványozó urnák csupán a közjó előmozdítására irányzott fáradalmát s halófi buzgalmát minthogy azonban mind javaslatának terjedelmessége, mind az ügynek fontossága miatt az indítványt egyszerre tárgyalásba venni nem lehetett, annak megvizsgálását az országgyűlési tárgyakban munkálkodó választmányhoz általtétetni határozók. Ez alkalommal másodalispán úr nem kis megilletődéssel terjesztő elő, hogy az épen nevezett választmány tagjai közül, noha igen számosan vannak kinevezve, csak néhányan jelennek meg, s fölszólíta a KK-at és RR-et, hogy azok, kik a mindenesetre tiszteletbizonyságul szolgáló kineveztetést elválalni készek voltak, a közbizodalomnak — mint azt erkölcsi s polgári kötelességük egyiránt magával hozza — megfelelni buzogjanak. Tétettek néhány tag részérül némi kifogások a választmányi ülések tartatásának ideje ellen, melly mindenkor a gyűlés előtti három napban állapitlaték meg; a többség azonban továbbá is a fönálló határozat mellett nyilatkozott. Következett azután a tiszti tudósítások fölolvasása. Az ezek sorában előfordult tárgyak közt legnevezetesb volt a népnevelés ügye, mellynek érdekében a szolgabiró urak múlt gyűlési határozat által oda voltak utasítva, hogy a járásaikbeli oskolák felügyelésére alkalmas egyedeket ajánljanak. Ennek következtében a mondott hivatalnokok következő egyedeket ajánlák, kik a gyűlés által azonnal ki is neveztettek: A sármelléki járásban : Horváth Ignácz , Kottlik János, Zuber Imre, Huszár P. és Kunoss Endre; a csákváriban: Horváth István, Végi János, Seöllösy István és Meszlényi K.; a bicskai járásban pedig Kandó József, Hédi J., Erőss Benjámin és Fapp Gábor áll. Csudálkozásra méltó volt egy pár szónok aggodalmas hangja az iránt, hogy e megyei fölügyelőség az urasági és pártfogói jogokba ütközik, s mint illyen amazzal együtt főn nem állhat, s az leend következése, hogy e beavatkozás miatt a földesurak talán leveendik kezüket az oskolákéul s megtagadandják azon adományokat, mellyeket az oskolákra eddigelé, mind földesurak vagy patronusok, bőkezüleg lőnek. Nem maradt el azonban e balvéleményeknek s a megyei és urasági jogok összeférhetésének felvilágosítása. Érdekes véleménnyilatkozatok történtek, s a tárgy minden oldalról kellő nyomossággal meghányatván kitetszett, hogy a ns. megye most egyszerre a már tett lépéseknél czélszerűbben nem intézkedhetett, s világosan állott mindenki előtt, hogy az újonan kinevezett fölügyelőknek buzgó fáradozása a népnevelésnek hely és viszonyok szerinti különböző akadályait legkönnyebben kitanulhatja s a bajnak orvoslására legsikeresebben ajánlhat biztos gyógyszert. Egyébiránt előre is tudható, hogy a népoktatás leginkább a szülők vagyontalansága miatt van olly szomorú állapotban, hogy csak magában a fejér megyei egyházkerületben, mintegy két ezer cath. (s aránylag hasonló számú protestáns) gyermek épen semmi oktatásban nem részesül, annak a bajnak megorvoslása pedig pénzt kíván. Zichy Domokos gr. rozsnyói püspök e méltósága e czélra élete fogytáig — mellyel Isten illy nemeslelküségéért is sokáig nyújtson — évenkinti ezer v.rtot szíveskedett ajánlani. E követésre méltó hazafiui áldozatát ő mltgának a KKr. és RRek riadó éljenekkel s hálás érzelemmel fogadván, egyszersmind jegyzőkönyvbe iktattatni határozák. A nemes czél egy népnevelési pénzalap gyűjtésének — minél előbbi eszközölhetése tekintetéből mind a járásbeli szolgabiró, mind pedig az ujonan kinevezett iskolai fölügyelő uraknak meghagyaték, hogy e szent czélra mind a nagyobb birtoku földes uraktól, mind pedig a vagyontalanabbaktól adakozásokat gyűjteni szorgalmaskodjanak. — A mai gyűlés leginkább hivatalos tudósítások olvasásával foglalkozik. Említést érdemel azonban a jegyzőkönyv meghitelesitése alkalmával K. Barkóczy László önlagának ama jótékony szivü ajánlata, miszerint a népoktatás minél hathatósb előmozdítására, míg él, évenkint 100 pengő forintot kegyeskedett ajánlani; továbbá hogy Zichy Domonkos gr. ő mlrga fönebb megirt ajánlata következtében az 1000 váltó forintot a gyűlés színe elött lefizette, gyönyörű példáját adván, milly szép midőn az ígéret halogatás nélkül ,mint nálunk fájdalom különösen ajánlatoknál lenni szokott) egész készséggel bevállatik. Komárom megyének f. jan.lókén kezdett közgyűlésén a nm. h. tanács intézvénye szerint a cs. k. örökös tartományokba utazandók levelei magyar és latin nyelven fognak kiadatni, s az e részbeni viszonyosság eszközlése végett indítványozott felírás el nem fogadtatott. A bankjegyeknek gyakori változtatása által a szegény adózók nem ritkán károsíttatván, a BR. országgyűlési kívánat által igyekezendenek ezen segíteni. A körlevelek közül arencsini és beregi a magyar Vándorkönyvek tárgyában pártoltatott. Borsodi a papi javak s Bártfa városáé a Hrabovszky alapítvány iránt, választmányhoz utasíttatott; a hónapok neveinek magyarosítása pedig és a zólyomi vegyes házassági végzés viszhangra nem talált. Az iparegyesület részére aláírások eszközlése a főszbiváknak meghagyatik. Szatmármegyéből *) a köv. már 4 hét óta várt levelet kaptuk a decemb. zavaros gyűlés rajzához felvilágitásuk melly hiedelmünk szerint eddigi közleményink kiegészítésére szinte mellőzhetlenül szükséges . Közgyűlésünk, mellyröl e rövid tudósítást írjuk, nevezetes vala s azért nevezetes, mert emlékei elszomoritóbbak, semhogy hamar felejtethetnének. A haladás 12 pontjai Szatmáriban megbuktak! igy sóhajtanak némellyek: gyávaság. Hát annyi esemény, mióta a világ áll, nem tanita e meg benlinket: miképen a bölcs, ki minap emelé közöttünk lelkes szózatát a jog ügyében, igazságot monda, midőn állitá, hogy életre való eszme, egy gondolat, melly a haladásé, melly milliók agyában fogamzott, az emberiség könyvéből ki nem töröltethetik, mielőtt legkülönbnemü eredményit leraká, s megtermékenyíté a századot, melly övé. A mi a 12 ponttal történt, ne bántson senkit. Ha ama javaslatok felvirágzásunk postulátumi gyanánt fognak elismertetni, nem vesznek el, mert az eszme nem fictio, hogy visszaváltására egy körlevél elegendő legyen. Elszomorítók csak azon körülmények, mellyek között azon pontok bukása eszközöltetett, line a közgyűlés egyszerű vázlata. Midőn december okán megyei teremünkbe léptünk, még a tanácskozások kezdete előtt, már alig felénk helyett nemesség gyülekezett fel; s magok viselete már kezdetben sejtető, hogy csendben maradni nem fogunk. Még septemb. közgyűlésünk után jártak hirdetvények szerte a megyében tudtul adni, hogy mai napon a szolgabiró fog választatni. Ezért a gyülekezet, mondák némellyel „Nem adózunk“ felszólalnak többen a nemesek közül. És nem sokára elérkezék az első alispány megnyitni a gyűlést. Üdvözlő beszédében elmondá: miképen a mai napra tűzött választás tárgyában a nm. m. kir. Helytartó-Tanácstól intézvény,s a főispánytól levél érkezett, mellyek felveendők. S a főjegyző az üdvözlő beszédet alig viszonzá, Uray Bálint kir. tan. fellépett indítványával a 12 pont ellen. Beszélt alkotványról és nemesi jogokról, s fejtegette, hogy azok legsarkalatosbjai mint vannak ama pontok által veszélyeztetve. Beszélt adóról s ez volt refrainje, hogy azon pontok egyikében az áll, mintha Szatmármegye nemessége a házi adót elvállalta volna. Felhivá azért a nemességet kimondani, miképen aziránt soha nem kérdeztetek meg, kimondani hogy azon pontokat, mint nem az egésznek, hanem csak némellyeknek művét, magáéinak nem ismeri, azokat megsemmisíti, s ezt az ország minden törvényhatóságival tudatja. És hatalmas zajjal kiáltá a nemesség: „nem fizetünk adót.“ Ne várja senki, hogy az erre következett nyilatkozásokat terjedelemben adjuk elő. Ha e mai gyűlést minden részleteivel, kifakasztott szemrehányásival, és sok keserűségeivel leírni akarnék, tényeket kellene sorolnunk el, s hozzájuk commentárt készítenünk, hogy megértessenek, s talán akkor is csak magunkat érdekelnének. Tehát csak általános képet adunk. Az indítványt egy pár táblabíró pártoló, a gyűlés többi óráit az ellenszólók nyilatkozási, a tömérdek közbekiáltozás és szűnni nem akaró lárma foglalák el. Az ellenkező nyilatkozások veleje ez: A 12 pont egyikében sem áll az, hogy Szatmár megye nemessége a házi adót már elfogadta. A 6. pont, mellyen az indítvány alapul, az 1486ki törvény megújítást tárgyazza, azon törvénynek, mellynek erejével épen az indítványozóbiró ur alispánsága idejében a megyevár költségei, a pestvárosi színházra, és az utakra tett ajánlatok nemességünkre kivettettek. Ez újítás is pedig a többi ponttal egyetemben még csupán javaslat, melly választmányra bízatott, s ha az véleményét a közgyűlés elébe terjesztendi, leszen ideje, hogy felette a nemesség határozzon, melly időt bevárni annyival szükségesebb, minthogy most sincs jelen az egész nemesség, hanem főleg csak egy pár helysen felingerelt lakosai. — Mind ezt azonban a mi auditóriumunk — nem, visszavonjuk e szót, melly itt helyén nincsen — a mi nemességünk nem hallgatá. Szót tevénk felebb a közbentartó lármáról, még ebből nem sejthető, minő szerep az, mellyet nemesink néhány ellen betanultak, s az egyetem a közrend ellen olly szörnyű valósággal játszott. K....... Lavala első, ki az indítvány ellen fölkelt. Még nem szólt s már „nem halljuk,“ egy mondást sem fejeze be, „már nem helyes“ zengett a teremben. Fis sokkal tovább állt, mint beszélt, s nemcsak ő, hanem azok is, kik utána felszólamlottak. Az elnök alispán váltig igyekezett csendet csinálni, de híjában. Annyira nőtt végre a zaj, olly fokra hágott a rendetlenség, hogy a főügyész, kielőbb széksértési büntetéssel intette a rajongókat, midőn ennek semmi sikerét nem tapasztalt, s tanácskozások lehetetlenségére figyelmeztetve az elnök alispányt, kérte, hogy a gyűlést azonnal oszlassa el; D............ pedig kijelentvén, melly igen szégyeni, hogy épen járásabeli helység csinál illy zavart, szépen kérte, hogy csendesülnének el. Mind híjában. Alánná azután sem szűnt, s nem a tanácskozás, hanem csak az idő haladt, mig az alügyész utóbb tiszttársa felszólítását ismételve , kijelenté, hogy a főügyész itt hagyta a termet s ő is kénytelen lesz távozni. Az első alispán azonban próbálta meg a gyűlést rendre igazítni, de kevés sikerrel és állapotunk ollyan való, hogy több nyilatkozó a lárma által kifárasztva, abban hagyá a beszédet, elnémultak és leültek. E rendetlenségek közepett ránk alkonyodoa, s az elnök alispán némi módosítással a felek véleményét végzéssel akarta egyenlíteni, hanem . ..'__... indítványára a nemesség votumot kiáltott. És az elnök alispán kimondd, miképen még sokan kívánnak e tárgyban nyilatkozni............ Ekkor a zaj és félhomályban botok emeltettek az ajtó felől; előbb a jegyzők, utánok mások székről zöld asztalra, onnan a terem felső részébe nyomultak. „Volum, volum“ hallatszék a zúgásban, mig mindenki ajtót keresett. — Más napra viradánk s közelge ismét a gyűlés órája. A várnagy szabály szerint bejelentő ezt a másodalispánnak, hozzáadván egyszersmind, hogy a nemesség botokkal felkészülve a terembe rohant már. E jelentést a másodalispán írásba foglaltatta. És ugyanezzel jelent meg a várnagy az első alispánnál is, ki mihelyt a terembe érkezett, a botok lerakását rendelé. És ezt tiszttársának megüzente mind a mellett, hogy némellyek ellenzették , ki válaszképen ezt felelte, hogy a tegnapi történetek és mai fenyegetőzések után, mellyek neki bejelentettek, rendes tanácskozást nem reméllhetni. És elmaradt ő, elmaradnak az ellenzéki tagok, számos táblabíró és tisztviselők. És a gyűlésben egy két szó alig hallatszék az indítvány ellen, kik jelen voltak, vagy hallgattak, vagy a kárhoztatott pontok semmiségét pártolók. Igen sokan nyilatkoztak s mindnyájan bátorságban valának. *) Az igazság kitudása tekintetéből minden színezetű tudósításoknak helyt szeretünk adni lapjaink hasábjaiban, azért közöljük e jelen czikkelyt is, a Jelenkor után. A szerk.