Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-15 / 73. szám

73. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével­­ foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. September 15.1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten W­éber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak.­­Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések és megtiszteltetések. Ilor­­váth féle jutalom; közgyűlések: Tolnában (b. Sina ajánlata, a fő­orvos leköszönése, indítvány és felírás az új postatab­íra iránt), Beregben (a vegyes házasság, helyi tanácsi intézmények, körle­velek); Ipoly szabályozása; sz. fejérvári élet; pápai hangászisko­­la; vágvölgyi gazd. tudósítás s az ottani nemzetiség. Ausztria. Mozart szobrának leleplezése. Nagybritannia. Francziaor­­szág. A tripolisi consul meggyilkolva. Spanyolország. Né­metország. Dánia. Oroszország. Törökország. Afgha­nistan. Akhbar­dian viszontagságai. Kis futár. A nemzeti tánczról. Hirdetések.­ ­?ranyar­ ország. 0 cs. s ap. kir. F­e­l­s­é g­e pannon-hegyi Sz. Márton-Benedekrendi főapáttá Rimely Mihály ugyanazon rendbeli áldozópapot méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ö cs. s ap. kir. Felsége Schreiber Ignácz resiczai (bánsági) hámor- és fegyverkovácsmestert sok-évi hű szol­gálata tekintetéből a kis ezüst polgári érdempénzzel mél­­tóztatott legkegyelmesebben földiszíteni. (Privát tud.) Ő cs. s ap. kir Felsége Jurenák András magurkai ideig­lenes rétegmestert az urvölgyi rétegmesteri megürült hiva­talra méltóztatott legkegyelmesebben áthelyezni. (Priv.­t.) Az esztergomi érsek s Magyarország prímása , her­­czegsége sNádasdy Leopold grófot, Komárommegye örökös főispánját, a nm. Hétszemélyü­ Tábla ülnökét ns. Vajka-szék nádorává m­éltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Mag. tud.) A nm. magyar kir. ud. Kamara az ujhutai erdészi meg­ürült hivatalra Schreiner Mihály diósgyőri al-erdészt alkal­mazd. (Mag. tud.) Pozsony, sept. 14. Az itteni magyar aréna színpad­ján tegnapelőtt Egressy Gábor, a pesti nemzeti színház tagja, lépett föl vendégül Ivean, tegnap pedig a „pohárviz“-i Bolinbrocke szerepében­, csekély számú közönségünk előtt, s mindkét ízben zajos tapsokkal jutalmaztatott remek játéka, mellyel a jelenvolt műértő közönség, közte a pozsonyi né­met színház egyik legjelesb tagja is, egyhangúlag olly mű­vészinek vallott, hogy a bécsi várszínház tagjain kívül csak az ismeretes Devrient által haladtatnék e szerepekben fölül. Valóban méltánylást érdemel Egressy urnak ezen csak ha­­zafiságból eredhetett elrándúlása Pozsonyba; igenis, haza­­fisága; mert anyagi érdek őt illy csekély­ számú magyar kö­zönséghez aligha kecsegtetheté. — Ma este a Sz. György lovag szerepében lépend föl utólszor. Horváth József, néhai kalocsai kanonok alapítványát illető jelentés. Azon jutalom-kérdésre, mellyet a pesti the­­ologiai kar Horváth József, néhai kalocsai kanonok alapít­ványának értelme szerint 1840-­ augustus 15-kén e sza­vakkal ada föl: „Előrebocsáttatván az illető kútfők és se­gédforrások rövid de velős bírálata, adassák elő a keresz­tény religio és egyház története honunkban a felséges au­­striai házból származott királyok alatt“, a következő 1841-i augustus 28ig, mint kitűzött határnapig, két felelet érkezett, és pedig ezen jelmondatokkal: 1. Others actor’d a rat, and so­me For that church suffer’d martyrdom Butler in Hudibras. 2. Addig tartományok virágzanak, meddig Áron szóses testvé­rek maradnak. Ezen feleletek szorosan megvizsgáltatván, a fönérintett karnak folyó évi junius 17-kén tartott ülésében az 1-ső számú dolgozat czélirányosnak és a kitett 250. sor. p. p. jutalomra méltónak találtatott. A szerző nevét rejtő le­vél fölbontatván, kitűnt, hogy a jutalmazott munka írója­­. Lányi Károly ur, esztergom-megyebeli áldozó-pap és po­­soni káplán a Megváltónál.*) Egyébiránt valamint a jutal­mazott munka sajtó alá fog bocsáttatni, úgy a másik pálya­irat a theol. kar alulirt dékánjától mindenkor visszavehető. Ugyanezen alkalommal a többször említett theologiai kar a következő 1842/3 iskolai évre a már 1839-i augustus 15-kén kitűzött, de a bejött feleletekben illően ki nem fejtett tárgyat újólag szóba hozza, és annak jutalom­ végetti előadását illyképen határozza meg: „Fejtessék ki a nyilványos isteni tisztelet természete; hozassanak föl ennek részei, névsze­­rint mutattassék meg, ha ide tartozó e az Isten igéjének hir­detése s hallgatása, minden esetre pedig minő viszonyban áll ez a nyilványos isteni tisztelettel? adassanak tovább elő az okok, mellyeken a nyilványos isteni tisztelet alapul; ne­veztessenek meg a kútfők, mellyekből a nyilványos isteni tisztelet elmulasztása ered, és számláltassanak elő a ve­szélyek, mellyek ezen elmulasztásból származnak ; javasol­­tassanak azután módok, mellyek szerint a nyilványos isteni tisztelet becsülését s üdvösséges gyakorlását sikeresen elő­mozdíthatni, s jeleltessenek ki a hasznok, mellyeket a he­lyesen intézett isteni tisztelet eszközöl; végre az előrebo­­csátottakhoz képest terjesztessenek elő a fölsőbb- s alsóbb­rendű egyházi elöljáróknak szinte, mint a híveknek köte­lességeik a nyilványos isteni tiszteletre nézve.“ A legjobb munka ártalma 250 forint ezüstben. A pályairások bekül­désének határnapja, mellyen túl senki munkája el nem fo­­gadtatik, augustus 28-ka 1843-ban. Minden pályázó mun­káját idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, kötve, név nélkül tartozik a theologiai kar jövő évi dékánjához t. t. Szi­­lasy János úrhoz bérmentesen küldeni. A munka jelmonda­ta legyen a szerző nevét kölönös borítékban rejtő levélen is. A pályairat átadója, minden zavar elhárítása végett, tartozik téritvényt (reversalist) kérni. Pesten, augustus 15- kén 1842. A theologiai kar nevében idősb Szabó János s. k. ugyazon kar dékánja.­­Szekszárd, September 7. A folyó hónap 5 és 6án tartott rendkívüli közgyűlésünk eredményéről, sietek ezen­nel a tisztelt közönség értesülhetése tekintetéből, jelenté­semet megtenni.­— Ugyan­is elnök első alipány ur a szokott üdvözlés után azonnal kijelenté, hogy báró Sina János ur, ki még az 1836-iki tisztépitő szék alkalmával, a magos főispány ur által, e megyei táblabirájává neveztetvén, a KK. és RR. közt megjelent, táblabirói hitének letételét tel­jesíthetni, szívesen fogadák a KK. és RR. ezen elnöki elő­adást, és a köztük megjelent báró Sina János úr a szokott bírói hitet letévén, az iránta nyilvánult harsogó „éljen“ ki­­vonatok közt, táblabiráink sorába iktattatott; a tisztelt báró érzékeny köszönetét fejezte ki, és a KK. és Rt. köztanács­kozásain ezentúl gyakrabbi megjelenését ígérte, és ezt an­nál nagyobb örömmel teljesitendi, minél inkább tapasztalja, hogy egy időtül fogva a KK. és RR. dicséretes hazafiui köz­­remunkálásuk által, a megyében sok szép intézetek jöttek létre, mellyhez ő is járulni kívánván, ezennel a szefárdi örültek házához, és üdvös czéljára szolgálólag báró Sina György báttyával 2000 pengő forintokat ajánlott.­­ Ezen a szenvedő emberiség javára tett nemeslelkű ajánlatát Au­­gusz Antal tbiránk, mint a nevezett kórház ügyeivel foglal­kozó választmány egyik érdemes tagja, az intézet részéről szívesen megköszönvén az adakozó bárót a választmány tagjává ajánlotta, valamint teljes készséggel fogadák a KK. és RR. az indítványozó tbiró urnak ezen ajánlatát, szinte úgy a t. bárónak ezen nemeslelkü szép ajánlatát hálaem­lékül jegyzőkönyvükbe feljelentették. — Jelenté továbbá első alispányát, hogy az országgyűlési utasítások készí­tésével megbízott választmánynak összeülésére a 1. hónap 26ik napját tűzte légyen ki. Ezután Havas Ignácz triró s rendszerinti főorvosunk, családi viszonyai a megyébeli tá­vozását elkerülhetetlenné tévén, hivataláról leköszönt, és a KK. és RRtől érzékeny búcsút von, a m. főisp. urnak azon kegyességéért, melly szerint e díszes hivatalban ölet meg­­erősiteni­ méltóztatott, hév köszönetét; a KK. és RRnek pe­dig kegyes bizodalmukért, mellyel sokszor súlyosb körül­mények közt is eljárását könnyíteni kegyeskedtek; végre a tiszti karnak, melly közremunkálással minden lépéseinek üdvös sikert biztosított, hasonló köszönetét érzékenyen fe­jezte ki, esedezvén, hogy 12 évi szolgálatáról a KK. és RR. bizonyítványt adni méltóztassanak.­­ Valamint általjában tudva előttük, hogy főorvosi hivataláról közsajnálkozásukra leköszönt Havas Ignácz t biró úr mindenkor szilárd jelle­mének és a legsúlyosabb körülmények közt is fáradhatat­lan munkásságának számtalan tanujeleit adta, szinte úgy mindezekért, s hivatala terhes részeinek lélekismeretes és pontos betöltéséért neki szíves köszönetüket olly köznyil­­ványítás mellett, hogy körükből távozandó náluk kedves emlékét hagyandja, kijelentették, a főispány ur ö­nlagát pe­dig teljes tisztelettel megkérték, hogy ötét tovább is a tisz­teletbeli főorvosok sorában meghagyni kegyeskedjék. -rr- Megü­rülve lévén ekkép a főorvosi hivatal, a­mint egy részt az erről leköszönt jeles és közkedvességű férfiúnak távoz­­tát érzékenyen vették a KK. és RR., úgy másrészt az ebből származott aggodalmukat oszlatni látják azáltal, hogy ezen megürült terhes hivatalnak egy jeles tulajdonokkal felruhá­zott egyénnel betölthetik.­­ Ugyanis ismervén Krenmüller Károly tibeli főorvosunknak tudományos miveltségét, ötét jeles érdemeinél fogva a megürült főorvosi hivatalra közér­telemmel érdemesnek találván a m. főispány urnak ajánlot­ták. — Előterjeszté ekkor elnök alispány ur, hogy két tör­vénygyakornok ifjak esedeztek előtte, hogy nékik a szokott hitletételt a KK. és RR. elött kieszközölné, mivel azonban emez ifjaknak egyike név szerint Lichtenstein György Szi­getvárról eredő héber vallásu légyen, szót emelt­edik alis­pány ur és ötét, az általa választott pályától elterelni kí­vánta annál fogva, minthogy illy­etén engedély, melly tör­vényeinkbe ütközik, jelenleg még nem adathatik a zsidóság­nak; Perczel István tblk­ó pedig csupán becsületességét vonta kérdésbe, melly az előmutatott bizonyítványai által nyomban oszlatva lévén a hitletételt ő sem ellenzette. — Az e feletti vitatás egy kissé ugyan megakasztotta a tárgya­­landók intézését, de a túlnyomó többség oda nyilatkozott, hogy azon ifjú is minden akadály nélkül feleskettessék, mi azonnal meg is történt. Ekkor szőnyegre került, a legutóbbi törvényszék által, kegyetlenséggel vádolt foglár őrmeste­rünknek szolgálatától lett felfüggesztése és bünperbe idé­zése, gondoskodni kell tehát e hivatal betöltéséről, mellyre gyűlésileg is Oláh Mihály el is választatott. — Nem szán­dékom e tárgy vitatásánál feltűnt körülmények elősorolá­­sávával a tiszta közönséget untatni, annyit azonban bátran mondhatok, hogy e választás körül olly pártszellem mutat­kozott, mint a legfontosabb életkérdések eldöntésénél is elég­­ volna. — Indítványba hozá végre Perczel Móricz mi­­kint . Felségének egy még e f. é. kezdetén kelt kegy.­ren­deletéhez képest, augusztus lső napján a postákra nézve egy uj szabályozat léptetett életbe, mellynek értelmében a levélviteldijak mennyiségére nézve az előbbitől lényege­sen eltérő tariffa szerint, fizetendők. —Ha ezen újítás, azok­nak érdekeit vévén tekintetbe, kiknek levelezése a főváros­ból messze távolságba terjedt, üdvösnek mondathatnék is, még is ha szigorú számításra vonattatik eme rendszabály, el kell ismernünk, hogy általa a szegényebbek, kiknek cse­kély távolságra terjednek levelezéseik, szerfelett terheltet­nek, mit sanyarú pénz­viszonyainknál fogva annál kevésbé hallgathatunk el, miután a nemzet alkotmányos jogainál fog­va mindennemű direct és indirect utáni terheltetésére nézve hozzászólhatását magának fentartotta. Különösen a posták elrendezését illetőleg, a KK. és RR. mint azt számos élő törvények tanúsítják, a törvényhozás útján szüntelen éber figyelemmel gondoskodtak , a mint a postavonatak felállí­tása egyedül a szellemi közlekedés könnyítését, és így az in­­dustria s mivelődés előmozdítását czélozhatja. — Ez indít­ványt tevő tbiró urnák másik észrevétele ezen uj postai szabályozásra vonulólag az vala, hogy a postai törtelvények, mellyek mintegy 2 év óta magyar nyelven voltak szerkeszt­ve, most ismét német nyelven szolgáltatnak ki. A Törvény­­czikkek támogatásával még igen bőven előadott, és körül­ményesen kifejtett észrevételei után, a számosan egybe­­gyűlt KK. és RR. ez indítványt egész terjedelmében elfogad­ván, nehogy a neheztelt rendeletek elhallgatásával az al­kotmányos tagok csorbát szenvedjenek, különösen a bé­lyegzés ellen óvásukat jelenték, egyszermind Ő Felségét egy alázatos felírásban jobbágyi mély tisztelettel megkér­ték, hogy a magyarhoni posták igazgatóságait a fentebb idézett törvények értelmében, minden külföldi hatóság be­folyásától felmenteni és ezt egyedül a nm. m. kir. Helytartó- Tanács rendelkezése alá bocsátani, a kezelésnél pedig az 1805. 4dik és 1840. 6dik törv. ez. értelmében diplomaticai poletra emelt magyar nyelvet alkalmaztatni, valamint a ne­heztelt bélyegzést megszüntetni, s végre a levélvitel dijakat, addig is, migyen ezekre nézve az országgy. törvényes hatá­sánál fogva rendelkezendik, leszállítani leghegy, méltóztas­­sék; igy lévén remél­hető, hogy a kölcsönös bizodalom, a nemzet és fejedelem közt mindinkább növekedvén s fejlőd­vén, az összetartás és szeretet kötelékei fokonkint szilár­dulni fognak. — Ezen egész állapotnak bővebb tárgyalta­tását követi utasításul jegyzőkönyvükbe sorozák a KK. és az ország minden törvényhatóságaival közlendőnek rendel­ték. — Befejezésül egy kellemetlen tárgyat hozok fel, miszerint B. J. aladószedőnk, ki a földvári biróválasz­­táskor történt zavarokbani részvéttel, és egyébb tiszti visz­­szaélések mellett, még némiikép magányéletére vonuló vá­dakkal is terhelve vizsgálat alatt állott, hivatalától tegnap felfüggesztetvén ügyészi kereset alá vétetett. * Beregszász, aug. 31. Bereg megye julius és aug. havakban tartatott rendes és rendkívüli gyűléseinek ered­ményei: 1) A főm. m. kir. udv. kormány a munkácsi rkath­. lelkész ellen vegyes házasságtóli áldás megtagadás követ­keztében indított tiszti keresetet tárgyazó irományoknak eredetijükben, szoros felelet terhe alatti közöltetését sür­getvén. Ő Felsége újólag hódolattal megkéretni rendelte­tett, hogy az illető eredetiek felkivánásától kegyelmesen el­­állani méltóztassék, egyszersmind a tiszti ügyész a per szor­galmazására utasittatott; ugyanazon tisztelt főkormány ren­deleténél fogva a munkácsi püspök folyamodása következ­tében a Rendeknek meghagyatván, hogy szintén áldásmeg­tagadás miatt ft. püspök ú­rsága ellen támasztott tiszti ke­resetre nézve eredeti oklevelekkel támogatandó értesítés tétessék, miután ezen parancsolathoz a folyamodó püspök panaszlevele mellékelve nem lett volna, annak pótlólagos megküldésére ő F­elsége megkéretni rendeltetett.­­Ugyan­azon tisztelt püspök ö­nsága a megye azon határozata kö­vetkeztében, mellyben a megyés püspökségek megkereste­­tének, „hogy vegyes házasságok alkalmaival megyéjük illető lelkészeit a fanuképeni megjelenésre kötelezzék,“ azon nyilatkozást adván, hogy miután a fentebbi határozat sem a hazai törvényekkel, sem a katholika hit elveivel, sem pedig a megye statulatius hatalma korlátival teljességgel mege­gyezhető nem lenne, hatósága alatt álló lelkészeinek meg­tiltotta, hogy az ollyatén vegyes házasságoknál, mellyeket a prot. népész összeadand, bár hivatalosak lennének is, ta­nuképen megjelenni semmi ürügy alatt ne merészeljenek ; ha tehát a hatósága alatti lelkészek az oligatén házasságoknál tanuképen megjelenni nem fognak, azt a BR. az ő eltiltásá­nak tulajdonítják. A megyei Rendek súrlódások elháritása tekintetéből, a t. püspökkeli egyenes közlekedést ezentúl elmellőztetni határozák. 4) Nem­régében e megye a vallási átkelés eseteire azt határozván, hogy ha a küldöttség a val­lását változtató egyed okait megvizsgálván azokat elegen­dőknek találandja, az átterhelésrei engedelmet megadhassa, s az eset csupán tudomás végett Ő Felségének mindenkor följelentessék. A nm. m. kir. Httó­ Tanács a megye ezen in­tézkedését törvény és gyakorlat de a felségi jogok korláto­zására ezélzottnak is tartván, két áttérési esetben illyetén­­képen az áttérőknek kiadatott bizonyítékokat megsemmisí­tett, azokat erőnélkü­lieknek nyilványitotta, oda utasítván *) Történettudomány professorának kinevezve prímás ő herczegsége ál­tal a nagyszombati seminariumban. a smerk.

Next