Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-19 / 83. szám
kozások eredményeiből, valljon megadatik-e az iparnak, kereskedésnek s műveltségnek az, mit méltán igényelhet, vagy fog-e még tovább is képviseltetni a születési előjog által. Pest városa tanácsa, választópolgársága s a többi lakosság által választott képviselők — ezen, mint az érdemes megyei követnek mondani tetszett — zárt testület kívánja a városok elrendezését, pedig a közrenddel s a városok jólétével öszszeférő legliberálisabb alapokon, a miről követe majd bizonyságot adand az országos ülésben, hol pontról pontra nyilatkozand a jelen dolgozat felett. A körlevelet illetőleg mit kiván Pest városa? Azt, mit az 1608 első tcz. rendel. S ha talán nem az volna e törvény értelme, nem szabad-e tévedésben lenni nem szabad körlevelet bocsátani? Azt állítni, hogy a ki a városoknak 47 voksot akar adni, az azoknak elrendezését nem kivárja, nem egyéb gyanúsítgatásnál. Ha illy argumentummal élni helyes volna, úgy Pest városa is azt mondhatná: ki minden inast, szakácsot, zsidót polgárnak tenni akar, az szinte nem kívánja az elrendezést. Kéri tehát, hogy illyes szándék ne tétessék fel küldőitől, mi magában nem parlamentáris kifejezés.— Mielőtt még a felhivott megyei követre került volna a sor, több követtársai védék előadását, melly mint álliják, nem fogatott fel jól, minthogy nem az ellen volt a panasz, hogy körlevél küldetett, hanem hogy annak tartalma a kedélyeket felháborítja. A tárgy velejére nézve, habár az 160 e elsőez, megadná is minden városnak az egyegy szavazatot, e rendelet mégis két század óta per non usum , vagy tulajdonképen per contrarium usum megsemmisiletett. De megengedve minden városnak egy volumot, a paritate minden megyét annyi voks illet, a hány nemes lakja. Illy feltétel alatt nem ellenez telik az egyenkinti szavazás. — Nem minden inas és zsidó lehet polgár, hanem csak az, ki a törvényszabta tulajdonokkal bir; az pedig, ki a törvényesen qualificállat polgárnak bevenni nem akarja, maga sem érdemli meg, hogy polgár legyen — az pedig, hogy a városi követ nem itt, hanem csak az orsz. ülésben akar szólani, bizalmatlanságra s megvetésre mutat. Ha az egész ország e tárgy vitatkozását a kerületi ülésekre bízta, a városi követek is vegyenek részt a kerületi tanácskozásokban. Mi czélja lehet illy hallgatásnak ?— Szóltak még következve némelly tagok, szorosan a fenforgó kérdéshez. Magát a tárgyat illetőleg egy megyei követ a szerkezetet pártolá ugyan, de megismerő, hogy a követválasztók és utasítást adó képviselők között csakugyan lehet ollyforma öszszeütközés, minőt fönebb egy tag megemlített, s hogy ezen segítve legyen, vagy a kövelutasitási jogot vélte megszüntetendőnek, vagy pedig utat kívánt nyittatni a választóknak arra, hogy pekifiók által az utasitás-adásba szinte befolyhassanak. — Egy másik követ inkább az egész operatumtól elállani kívánt, minthogy ne az egész polgárság válassza a követeket, melly előadásában a szónok a nagy tömegeknek nehezebb megvesztegetését, a nép szavát Isten szavát, s olly követ megválasztását emlité, ki a hazát megmenteni képes. — Pest városa követének némi indulatosságát a városoknak mostani gúnyos állásával menté egy kárpátmelléki szónok ; noha helyesnek nem találja, hogy Pest városa, érintett körlevele és túlvitt követelései által azon sebeket felszaggatni készült, mellynek kötözgetésével a törvényhozás épen most foglalkodik. Az utasítás-adási jog eltörlését, úgymond, szóba sem lehet itt hozni, mert legnagyobb anomália lenne , ha akkor, midőn a megyék követei utasításokkal ellátva tanácskoznak, a városi követek utasítás nélkül vennének részt a törvényhozásban. — Rá kerülvén a sor azon tagra , ki a pesti körlevelet rosszalla, mind maga, mind az érdeklett városi követ részéről csak kötelességteljesitést látott abban, hogy ő a körlevél iránti véleményét szabadon kimondá, az pedig küldőinek eljárását védelmezte. Nekem is, úgymond, neki is igazsága volt. Egy törvényhatóságnak sem tagadhatni meg, hogy körleveleket küldjön, sőt még zárt corporationak sem. Nem vélt semmi megbántást rejteni abban, hogy ő a városok tanácsait zárt testületeknek, s a városi követeket zárt testületek képviselőinek mondotta, mert mind Werbőczy, mind a meghívó levelek a „város“ név alatt nemcsak a tanácsos és választó polgárságot, hanem a polgárok egyetemét értik, hisz csak a mostani országgyűlésre küldött követek megválasztásába folytak be némelly városok közpolgárai. A szavazatnál nem látja helyesnek az 1608ki törvényre hivatkozást, mert akkor még nem zárt testület képviselői voltak a városok követei, s későbbi időkből is mutathatni fel példát, hogy a követek a polgárság összes befolyásával választattak, s a kir. meghívó levél maiglan is „Magistrate et juralis civibus in Universum“ van czimezve ; de azon törvény ereje különben is meg van semmisítve ellenkező szokás által. Helytelenité egyszersmind, hogy a városi követek , négyet, ötöt kivéve, épenséggel nem szólnak az őket illető munkálathoz s a szónok kevés lojalitást lát abban, hogy a tanácskozásokban részt nem véve, a városi követek az ülésen kívül roszalják a kérvégzéseket, mert, ha — úgymond — ő városi követ volna, legfőbb kötelességének tartaná a szőnyegen forgó kérdések iránt nyilatkozni, s egyetlen egy eszméjét sem tudná ez ügyben eltitkolni. Előbbi nyilatkozatától távol esett a gyanúsítás, mert alternatívát mondott, vagy t. i. fel nem fogja a haza kellékeit, vagy rendezést nem akar. A városi követőr pedig csak az egyik részt fogja fel. Nem is azt rosszallam a körlevélben, hogy 47 voks kívántatik, hanem azon felszólítást, hogy mindjárt a tanácskozás alkalmával helyezzék be magukat s legalább ezen kivonatot minden nap sürgessék. Mi lehetne ennek más következése, mint a tanácskozásoknak olly akadályt tenni, hogy a városok elrendezése soha véget nem érne. A zsidókra nézve csak az volt mindig a szónok vélekedése, hogy senki azáltal, miképen imádja istenét, a polgári jogtól örökre távol ne tartassák s csak a szentelt vizzeli öntözgetés által tétethessék arra képessé, így tehát semmi imparlamentálist nem mondott. Előadása után az ülés oszlani készült, minthogy azonban az érdeklett városi követ fönállott — számosan kihallgatását sürgeték, s hoszer/ASzajgás után csakugyan szóhoz is jutott, s teljes mérséklettséggel válaszolt; törvény-ellenes szokás alkotmányos jogokat meg nem szüntethet. Ha az ususnak illy ereje volna, úgy a reversalisok is törvényesek volnának; azon okoskodás szerint, mikép némelly tagok mondák, hogy az ki a cathegoriákkal ellátott zsidóknak és inásoknak polgárjogokat általánosan adni nem akar, nem érdemes a polgárságra, állana az is, hogy a ki nekik nemesi jogokat adni nem akar, nem érdemes a nemességre; visszás dolognak látja, hogy akkor, midőn a polgári jogok a zsidóknak megadatnak, akkor ezekből a curialis nemesek kizáratnak; a tárgyakhoz azért nem szólnak a városi követek, s azért tartják fön nyilatkozataikat országos ülésekre, mert a kerületi elnökség már az első tanácskozás alkalmával és több ízben kimondotta, hogy szavazatuk számba nem vétetik, s ez épen olly bántalmas, mintha valaki magánéletben azt mondaná valakinek: eljöhetsz hozzám, leülhetsz, beszélhetsz amit akarsz, de nem hallgatok rád. Midőn azt mondá, hogy minden zsidónak és inasnak polgárjogot adtak a kér. Rendek, természetesen odaértette, hogy azoknak, kik a szerkezetbeli qualificatiókkal bírnak , de ezek olly csekélyek , hogy Pesten nincs egy zsidó, ki vagy kereskedést, vagy mesterséget nem űzne, vagy legalább 80 sor. házbért nem üzetne, s e szerint a polgárok sorába nem tartoznék; de oda tartozhatnak igen könnyen az inasok is , mert azon határozat értelmében, hogy az ingatlan vagyonnál többen is lehetnek közbirtokosok, százan, kétszázan összeállhatnak és szerezhetnek egy szőlőt vagy más közös ingatlan birtokocskát. Mondatik, hogy az emberiség eszméje magában foglalja a jogok megadását; igen, de a jogok eszméje szinte magában foglalja a kötelességek és terhek viselésének eszméjét, s így jogokat csak annyiban igényelhet bárki, mennyiben a velük járó kötelességeknek megfelelni képes és kész. De a szónok leginkább azon tekintetből indul ki, hogy új eszmék elfogadására megérve kell lenni a társaságnak; de a zsidóknak illy széles alapra helyzeti felvételére nemcsak azoknak nagyobb része, de még maga a polgárok többsége sem érett meg ; ezt mutatja a már eddig tapasztalt reactio, melly mindinkább nőni fog. A szónok, noha maga is terhet viselő ember, mégis átlátja, hogy a nemesség még most az adózásra meg nem érett, noha annak hasznosságáról, szükségéről nálánál jobban meggyőződve senki sem lehet. Mi végre az úgynevezett városi zárt testületeket, illető voltak azok már az 1608. törvény előtt is, mint azt számos adatokkal bebizonyíthatja, a választópolgárság történetünk legkorábbi századaira nyúlik fel. Pest városát tekintve, hol a bel tanács, választópolgárság s a többi polgárok 50 képviselői választották a követeket, talán nem egészen helyes a zárt testületet említeni. Előadása után egy részről szavazat sürgetteték, más részről azonban a tanácskozást holnapra elhalasztatni kívánták, s ez az elnökség által kimondatván, az ülés d. u. két óra táján eloszlott. LXXXII. kerületi ülés, oct. 17én d. e. 97. órakor.— Folytatólag a tegnapi tanácskozást, fölszólalt egy megyei követ, s először is a városi követekhez intézve néhány figyelmeztető szózatot, hogy a régi törvényekre a jelen viszonyok tekintetéből minél ritkábban hivatkozzanak. Többféle adatokat hozott föl történeteink és törvényeinkbül, melylyekkel bebizonyitá, hogy törvényes jogok igenis megsemmisültek ellenkező szokás vagy vele nemelés által, nemkülönben, hogy a zsidók és szakácsok nem megvetendő szerepet játszottak II András és I Mátyás idejében, mint Misa és Szilágyi szakácsának példái bizonyítják. Legyenek úgymond meggyőződve, hogy a harmadik rend a városokat soha nem üldözte, sőt különösen József császár uralkodása idején történt municipalitásbeli sérelmeket hathatósan orvosoltatni iparkodott. Szívességet tanúsító előadását azon figyelmeztetéssel rekeszté be, igyekezzenek az érd. városi követek eszközölni, hogy a honfiak városaink utczáin egymást a barátság és békesség édes érzelmeivel csókolgathassák. — Következve még négy szónok fejezé ki a tárgy iránti meggyőződését, egyértelműleg pártolva a szerkezetet, mellyet többszörös „maradjon“ kiáltások után az elnökség elfogadottnak nyilvánított. Fölolvasá ennekutána a jegyző a 108 . b) pontját, egyszersmind módosítási javaslatot terjesztvén elő. Történtek több módosítási javaslatok is, jelesen azon kifejezésre nézve, melly a személyes kiképzést teszi föltételül a városi képviselő testület tagjává, országgyűlési követté, vagy városi közhivatalnokká lenni akaró polgárra nézve. Ismét más követek egészen kihagyandónak indítványozák e pontot, minthogy az itt kifejezett qualificatiók a 369ik -ban különben is előfordulnak. Ellenezték azonban a kihagyást egy városi és több megyei követek főleg azon okból, hogy a polgári jogokkal együtt az ezekkel járó kötelességeket szükség ugyanazon egy helyen meghatározni, s mert ha a polgárokon kívül más városi lakosok is lehetnének képviselők, követek és hivatalnokok, úgy a 97 -ban már megállapított különbség meg fogna szűnni. Több rendbeli nyilatkozatok után mindenekelőtt azon elv elhatározásának szüksége látszikfintorogni, valljon képviselő tag csupán polgár lehet-e, vagy más városi lakos is ? E kérdésnek szavazatra bocsátása előtt ismét számosabban nyilatkoztak, részint a szerkezetnek megtartása mellett, miután a polgárrá lehelés joga úgyis eléggé tágas alapra tétetett; részint, mert kártékonynak hivék a szónokok, ha olly egyének is jöhetnének hivatalokba, kik a városnak sem viszonyait, sem statútumait nem ismerik; mások pedig kihagyásását sürgeték azért, hogy az érdemnek és bizodalomnak annál nagyobb hatáskör nyittassák. Végre szavazat alá bocsáttatván a mondott kérdés, Ungh, Szepes, Ugocsa, Temes, Krassó, Pozsony, Soprony, Trencsin, Liptó, Somogy, Győr, Baranya, Fejér, Mosony, Árva, Bács, Turócz, Pozsega Verőcze és Szerém megyék csupán a polgárokat, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Torna, Bihar, Mármaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Torontál, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Bars, Hont, Veszprém, Zólyom, Esztergom, Pest és Tolna a nempolgárokat is részesíteni kívánták a képviselői taggá tihetés jogában ; s igy, Sáros jelen nem lévén, Szathmár és Nyitra megyék nem szavazván, az elnökség a határozatot a többség szerint oda mondotta ki, hogy képviselők, követek és hivatalnokok a nempolgárok is lehetnek. S e szerint a b) pont, mint fölösleges a szerkezetből kihagyaték. — Tovább haladván a kér. Rtek a szerkezet vizsgálatában, a polgárok haszonvételeiről szóló 109. § meghagyatott, ellenben a tikik, mellyben az foglaltaték, hogy a polgárok a hadi seregbe akaralyok ellen be nem sorozathatnak, hanem azok, kiket e kötelesség előforduló alkalommal különben érne, helyetteseket állíthatnak, — mint nem egészen ide tartozó, általános megegyezéssel kihagyatott. A Illik §.,melly a személyes adózási és közterheknek a polgárok által kivétel nélküli viselését tárgyazza , helyben hagyatott; nemkülönben a 112. §, mellyben határoztatik, hogy a polgörseregben minden polgár szolgálatot tesz,— ide tolhatván egyébiránt a tegnapi kér ülésben tett módosítási javaslat, miszerint a helyettesités engedelmének megadása vagy föloldozás a városi közgyűlésre bizatik. — Szőnyegre került az asszonyok emancipalioja isa 113. §nál fogva, melly szerint az özvegyek és hajadonok, a 108. §ban kijelölt jogokat nem gyakorolhatják , ellenben a 110 és 111 szakaszokban kitett személyes terhektől is mentesek. E rendelet ellenében egy megyei követ a női jogoknak védelmezője gyanánt lépett föl, s kívánta, hogy a nők szintúgy részesülessenek minden a felebbikkok által kijelölt jogokban, elvállalandván egyszersmind a velük járó terheket is, jelesen a nemzetőrségben szolgálatot, állítandó helyetteseik által. S ezt annyival inkább megadandónak vélte, minthogy törvényeink különben is számos kedvezményeket adnak a nőknek, s a megyék szokása őket a választási jogokban is részti. Ezen javaslatnak több védelmezője is találkozott, versenyezve jelentvén, miily nagy tisztelettel viseltetnek a nőnem iránt, s mikép magokat e részben fölülmúlni nem könnyen engedik. Voltak egyébiránt, kik a lovagiasság szelleme által magokat elragadtatni nem engedék, s a jogviszonyoknak kellő határait e részben is megtartatni kivárnák, minthogy a polgári és nemesi özvegyek és hajadonok között különbséget láttak annyiban, hogy ezekre a férj nemessége mintegy örökösödés gyanánt megy át, s így a nemességi jogok gyakorlata is, holott a polgárnak még csak fiai sem polgárok, hacsak egyébként nem bírnak a szükséges qualificatiókkal. Végre szavazat sürgetteték , s azon kérdésre: megtartassék-e a 113ik $. szerkezete vagy nem? Pozsony, Soprony, Trencsin, Zala, Liptó, Komárom , Somogy, Hont, Győr, Veszprém, Pest, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém, Zemplén, Szabolcs, Gömör, Heves, Beregh, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád (csupán a személyes joggyakorlatot ellenezve) Temes, Torontál, Krassó a szerkezet mellett,— Vas, Nógrád, Bars, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Tolna, Árva, Abauj, Ungh, Szepes, Torna, Ugocsa, Marmaros és Arad pedig — ellene szavaztak; s így, Fejér jelen nem lévén, Nyitra és Szathmár nem szavazván, a nők emancipatioját 12 megyei szavazattöbbség félrevezette. — Az ülés délutáni 1 óra tájon végződik. LXXXII-ik kerületi ülés, oct. 18. d. e. 9 72 órakor. A szerkezetnek 115-ik §-a kerülvén tanácskozási sorozatra, mellyben rendeltetik, hogy a polgári őrseregbeli szolgálatot helyettesek által is teljesíthetik azok kik fekvő tulajdonnal bírnak, de a városban nem laknak, és kiket a város közgyűlése e kötelességnek személyesen leendő teljesítésétől, önkérésük következtében, bármilly tekinteteknél fogva fölmentett, — ez iránt a jegyzői helyettes azon észrevételt tette, hogy mind a franczia nemzetörségi rendszernek példája szerint, mind pedig a nemesi fölkelés módjánál fogva, ugyanazon egy polgár, ha bármennyi városban bir is fekvő tulajdonnal, a nemzetőrség terhét csak egy helyen köteles viselni, s erre nézve szabadságában áll akár valóságos, akár úgynevezett politicai lakása helyét választani, magát az illy helyen a nemzetőrségi névjegyzékbe mindenesetre beíratni köteleztetvén. Minthogy pedig a szakasz első részéből az az értelem volna kivehető, hogy a több városokban fekvő tulajdonnal bíró polgár mindenütt köteles részt, venni a polgárőrségi teherben, azt vagy módosíttatni vagy egészen kihagyatni kívánta.— Véleményéhez csatlakoztak a kér.etek tagjai közül némellyek azért, minthogy az őrségbeli szolgálattételt személyes kötelességnek állították, s ennélfogva teljesíthetőnek sem vélték ott a hol valakinek lakása nincs. Ellenben mások birtokkal járó tehernek lenni mondottak, s igy mindenütt akár személyesen akár helyettesítés által teljesitendőnek, a hol valaki fekvő tulajdonnal bir. Ismét mások vegyes kötelességnek nyilvániták, s igy annak viselésében bármiféle módon mindenütt kívánták részesíteni az illető tulajdonost, mikép ezt mind az osztó igazság, mind a jogokkal együtt járó terhek aránylagos viselésének elve megkívánják, mind pedig maga a portalis nemesi fölkelésnek példája is bizonyítja; mert illy alkalommal a külön megyékbeni birtokos nemesnek részint személyes katonáskodás, részint helyettesítés által mindenütt kellett a fölkeléshez járulnia. Egy városi követ különösen kitüntető azon különbséget, melly az itteni intézkedés és a franczia nemzetörségi szabályzat közt föntorog, a mennyiben itt nem általános honvédelem rendszeresítéséről van szó, hanem csupán a városbeli polgárkatonaság teherviselésének megállapításáról, s nem is kivánta, hogy itt azon nóta megkezdessék, mert tartania kellene, hogy máskép az egész munkálat hajótörést szenvedhet. Követtársa pedig kifejté azon igazságtalanságot, melly a szerkezet módosítása, vagy kihagyása által okoztatnék; mert akkor épen a legvagyonosb rész fogna ment maradni a teherviselésiül különvárosbeli fekvötulajdonaira nézve, s igy a közpolgárok nyomasztatnának ; de könnyen megtörténhetnék az is, hogy gazdag emberek több városban apró birtokocskákat vásárlanának össze, s jogot és befolyást mindenütt gyakorolnának , anélkül hogy a legérzékenyebb teherben részt venni köteleztetnének. Több hasonló nézetek szerinti nyilatkozatok nyomán a többség a polgárőrségi teher viselését, mind személyre mind vagyonra egy iránt tartozandónak látta, s elfogadd egy megyei követnek azon javaslatát, hogy a több városokban fekvő tulajdonnal bírók csak állandó lakásuk helyén köteleztessenek személyesen vagy helyet- 188