Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-19 / 83. szám

kozások eredményeiből, valljon megadatik-e az iparnak, ke­reskedésnek s mű­veltségnek az, mit méltán igényelhet, vagy fog-e még tovább is képviseltetni a születési előjog által. Pest városa tanácsa, választópolgársága s a többi lakosság által választott képviselők — ezen, mint az érdemes megyei követnek mondani tetszett — zárt testület kívánja a városok elrendezését, pedig a köz­renddel s a városok jólétével ösz­­szeférő legliberálisabb alapokon, a miről követe majd bi­zonyságot adand az országos ülésben, hol pontról pontra nyilatkozand a jelen dolgozat felett. A körlevelet ille­tőleg mit kiván Pest városa? Azt, mit az 1608 e­lső tcz. rendel. S ha talán nem az volna e törvény értelme, nem szabad-e tévedésben lenni nem szabad körlevelet bocsá­tani? Azt állítni, hogy a ki a városoknak 47 voksot akar adni, az azoknak elrendezését nem kivárja, nem egyéb gya­­núsítgatásnál. Ha illy argumentummal élni helyes volna, úgy Pest városa is azt mondhatná: ki minden inast, szakácsot, zsidót polgárnak tenni akar, az szinte nem kívánja az el­rendezést. Kéri tehát, hogy illyes szándék ne tétessék fel küldőitől, mi magában nem parlamentáris kifejezés.— Mielőtt még a felhivott megyei követre került volna a sor, több követ­társai védék előadását, melly mint álliják, nem fogatott fel jól, minthogy nem az ellen volt a panasz, hogy körlevél külde­tett, hanem hogy annak tartalma a kedélyeket felháborítja. A tárgy velejére nézve, habár az 160 e e­lső­­ez, megadná is minden városnak az egyegy szavazatot, e rendelet mégis két század óta per non usum , vagy tulajdonképen per contrari­­um usum megsemmisi­letett. De megengedve minden város­nak egy volumot, a paritate minden megyét annyi voks illet, a hány nemes lakja. Illy feltétel alatt nem ellenez telik az egyenkinti szavazás. — Nem minden inas és zsidó lehet polgár, hanem csak az, ki a törvényszabta tulajdonokkal bir; az pedig, ki a törvényesen qualificállat polgárnak bevenni nem akarja, maga sem érdemli meg, hogy polgár legyen — az pedig, hogy a városi követ nem itt, hanem csak az orsz. ülésben akar szólani, bizalmatlanságra s megvetésre mutat. Ha az egész ország e tárgy vitatkozását a kerületi ülések­re bízta, a városi követek is vegyenek részt a kerületi ta­nácskozásokban. Mi czélja lehet illy hallgatásnak ?— Szóltak még következve némelly tagok, szorosan a fenforgó kérdés­hez. Magát a tárgyat illetőleg egy megyei követ a szerkezetet pártolá ugyan, de megismerő, hogy a követválasztók és uta­sítást adó képviselők között csakugyan lehet ollyforma ösz­­szeütközés, minőt fönebb egy tag megemlített, s hogy ezen segítve legyen, vagy a kövelutasitási jogot vélte megszün­tetendőnek, vagy pedig utat kívánt nyittatni a választóknak arra, hogy pekifiók által az utasitás-adásba szinte befolyhas­sanak. — Egy másik követ inkább az egész operatumtól el­­állani kívánt, minthogy ne az egész polgárság válassza a követeket, melly előadásában a szónok a nagy tömegeknek nehezebb megvesztegetését, a nép szavát Isten szavát, s olly követ megválasztását emlité, ki a hazát megmenteni képes. — Pest városa követének némi indulatosságát a városoknak mostani gúnyos állásával menté egy kárpátmelléki szónok ; noha helyesnek nem találja, hogy Pest városa, érintett kör­levele és túlvitt követelései által azon sebeket felszaggatni készült, mellynek kötözgetésével a törvényhozás épen most foglalkodik. Az utasítás-adási jog eltörlését, úgymond, szó­ba sem lehet itt hozni, mert legnagyobb anomália lenne , ha akkor, midőn a megyék követei utasításokkal ellátva tanács­koznak, a városi követek utasítás nélkül vennének részt a törvényhozásban. — Rá kerülvén a sor azon tagra , ki a pesti körlevelet rosszalla, mind maga, mind az érdeklett városi követ részéről csak kötelességteljesitést látott abban, hogy ő a körlevél iránti véleményét szabadon kimondá, az pedig küldőinek eljárását védelmezte. Nekem is, úgymond, neki is igazsága volt. Egy törvényhatóságnak sem tagadhatni meg, hogy körleveleket küldjön, sőt még zárt corporationak sem. Nem vélt semmi megbántást rejteni abban, hogy ő a városok tanácsait zárt testületeknek, s a városi követeket zárt testületek képviselőinek mondotta, mert mind Werbőczy, mind a meghívó levelek a „város“ név alatt nemcsak a tanácsos és választó polgárságot, hanem a polgárok egyetemét értik, hisz csak a mostani országgyűlésre küldött követek megvá­lasztásába folytak be némelly városok közpolgárai. A sza­vazatnál nem látja helyesnek az 1608ki törvényre hivatko­zást, mert akkor még nem zárt testület képviselői voltak a városok követei, s későbbi időkből is mutathatni fel példát, hogy a követek a polgárság összes befolyásával választattak, s a kir. meghívó levél maiglan is „Magistrate et juralis ci­­vibus in Universum“ van czimezve ; de azon törvény ereje különben is meg van semmisítve ellenkező szokás által. Helytelenité egyszersmind, hogy a városi követek , négyet, ötöt kivéve, épenséggel nem szólnak az őket illető munká­lathoz s a szónok kevés lojalitást lát abban, hogy a tanács­kozásokban részt nem véve, a városi követek az ülésen kí­vül roszalják a kér­­végzéseket, mert, ha — úgymond — ő városi követ volna, legfőbb kötelességének tartaná a szőnye­gen forgó kérdések iránt nyilatkozni, s egyetlen egy eszméjét sem tudná ez ügyben eltitkolni. Előbbi nyilatkozatától távol esett a gyanúsítás, mert alternatívát mondott, vagy t. i. fel nem fogja a haza kellékeit, vagy rendezést nem akar. A városi kö­vet­őr pedig csak az egyik részt fogja fel. Nem is azt rosszalla­m a körlevélben, hogy 47 voks kívántatik, hanem azon felszó­lítást, hogy mindjárt a tanácskozás alkalmával helyezzék be magukat s legalább ezen kivonatot minden nap sürgessék. Mi lehetne ennek más következése, mint a tanácskozásoknak olly akadályt tenni, hogy a városok elrendezése soha véget nem érne. A zsidókra nézve csak az volt mindig a szónok vélekedése, hogy senki azáltal, miképen imádja istenét, a polgári jogtól örökre távol ne tartassák s csak a szentelt vizzeli öntözgetés által tétethessék arra képessé, így tehát semmi imparlamentálist nem mondott. Előadása után az ülés oszlani készült, minthogy azonban az érdeklett városi követ fönállott — számosan kihallgatását sürgeték, s hosz­­er/AS­zajgás után csakugyan szóhoz is jutott, s teljes mér­­séklettséggel válaszolt; törvény-ellenes szokás alkotm­á­nyos jogokat meg nem szüntethet. Ha az ususnak illy ereje volna, úgy a reversalisok is törvényesek volnának; azon okoskodás szerint, mikép némelly tagok mondák, hogy az ki a cathegoriákkal ellátott zsidóknak és inásoknak polgár­jogokat általánosan adni nem akar, nem érdemes a polgár­ságra, állana az is, hogy a ki nekik nemesi jogokat adni nem akar, nem érdemes a nemességre; visszás dolognak látja, hogy akkor, midőn a polgári jogok a zsidóknak megadatnak, akkor ezekből a curialis nemesek kizáratnak; a tárgyakhoz azért nem szólnak a városi követek, s azért tartják fön nyi­latkozataikat országos ülésekre, mert a kerületi elnökség már az első tanácskozás alkalmával és több ízben kimondot­ta, hogy szavazatuk számba nem vétetik, s ez épen olly bán­ta­lmas, mintha valaki magánéletben azt mondaná valakinek: eljöhetsz hozzám, leülhetsz, beszélhetsz a­mit akarsz, de nem hallgatok rád. Midőn azt mondá, hogy minden zsidónak és inasnak polgárjogot adtak a kér. Rendek, természetesen odaértette, hogy azoknak, kik a szerkezetbeli qualificatiók­­kal bírnak , de ezek olly csekélyek , hogy Pesten nincs egy zsidó, ki vagy kereskedést, vagy mesterséget nem űzne, vagy legalább 80 sor. házbért nem üzetne, s e szerint a polgárok so­rába nem tartoznék; de oda tartozhatnak igen könnyen az inasok is , mert azon határozat értelmében, hogy az ingat­lan vagyonnál többen is lehetnek közbirtokosok, százan, két­százan összeállhatnak és szerezhetnek egy szőlőt vagy más közös ingatlan birtokocskát. Mondatik, hogy az emberiség eszméje magában foglalja a jogok megadását; igen, de a jo­gok eszméje szinte magában foglalja a kötelességek és ter­hek viselésének eszméjét, s így jogokat csak annyiban igé­nyelhet bárki, mennyiben a velük járó kötelességeknek meg­felelni képes és kész. De a szónok leginkább azon tekintet­ből indul ki, hogy új eszmék elfogadására megérve kell lenni a társaságnak; de a zsidóknak illy széles alapra helyzeti felvételére nemcsak azoknak nagyobb része, de még maga a polgárok többsége sem érett meg ; ezt mutatja a már eddig tapasztalt reactio, melly mindinkább nőni fog. A szónok, noha maga is terhet viselő ember, mégis átlátja, hogy a nemesség még most az adózásra meg nem érett, noha annak hasznos­ságáról, szükségéről nálánál jobban meggyőződve senki sem lehet. Mi végre az úgynevezett városi zárt testületeket, illető voltak azok már az 1608. törvény előtt is, mint azt számos ada­tokkal bebizonyíthatja, a választópolgárság történetünk leg­korábbi századaira nyúlik fel. Pest városát tekintve, hol a bel tanács, választó­polgárság s a többi polgárok 50 képvi­selői választották a követeket, talán nem egészen helyes a zárt testületet említeni. Előadása után egy részről szavazat sürgetteték, más részről azonban a tanácskozást holnapra elhalasztatni kívánták, s ez az elnökség által kimondatván, az ülés d. u. két óra táján eloszlott. LXXXII. kerületi ülés, oct. 17én d. e. 97. óra­kor.— Folytatólag a tegnapi tanácskozást, fölszólalt egy megyei követ, s először is a városi követekhez intézve né­hány figyelmeztető szózatot, hogy a régi törvényekre a jelen viszonyok tekintetéből minél ritkábban hivatkozzanak. Több­féle adatokat hozott föl történeteink és törvényeinkbül, mely­­lyekkel bebizonyitá, hogy törvényes jogok igenis megsem­misültek ellenkező szokás vagy vele nem­elés által, nem­különben, hogy a zsidók és szakácsok nem megvetendő sze­repet játszottak II András és I Mátyás idejében, mint Misa és Szilágyi szakácsának példái bizonyítják. Legyenek úgy­mond meggyőződve, hogy a harmadik rend a városokat soha nem üldözte, sőt különösen József császár uralkodása ide­jén történt municipalitásbeli sérelmeket hathatósan orvosol­­tatni iparkodott. Szívességet tanúsító előadását azon figyel­meztetéssel rekeszté be, igyekezzenek az érd. városi kö­vetek eszközölni, hogy a honfiak városaink utczáin egymást a barátság és békesség édes érzelmeivel csókolgathassák. — Következve még négy szónok fejezé ki a tárgy iránti meggyő­ződését, egyértelműleg pártolva a szerkezetet, mellyet több­szörös „maradjon“ kiáltások után az elnökség elfogadottnak nyilvánított. Fölolvasá ennekutána a jegyző a 108 . b) pont­ját, egyszersmind módosítási javaslatot terjesztvén elő. Tör­téntek több módosítási javaslatok is, jelesen azon kifejezésre nézve, melly a személyes kiképzést teszi föltételül a városi képviselő testület tagjává, országgyűlési követté, vagy vá­rosi közhivatalnokká lenni akaró polgárra nézve. Ismét más követek egészen kihagyandónak indítványozák e pontot, minthogy az itt kifejezett qualificatiók a 369ik -ban külön­ben is előfordulnak. Ellenezték azonban a kihagyást egy városi és több megyei követek főleg azon okból, hogy a pol­gári jogokkal együtt az ezekkel járó kötelességeket szükség ugyanazon egy helyen meghatározni, s mert ha a polgárokon kívül más városi lakosok is lehetnének képviselők, követek és hivatalnokok, úgy a 97 -ban már megál­lapított különbség meg fogna szűnni. Több rendbeli nyilatkozatok után minde­nekelőtt azon elv elhatározásának szüksége látszik­­finto­rogni, valljon képviselő tag csupán polgár lehet-e, vagy más városi lakos is ? E kérdésnek szavazatra bocsátása előtt ismét számosabban nyilatkoztak, részint a szerkezetnek megtartása mellett, miután a polgárrá lehelés joga úgyis eléggé tágas alapra tétetett; részint, mert kártékonynak hivék a szónokok, ha olly egyének is jöhetnének hivatalokba, kik a városnak sem viszonyait, sem statútumait nem ismerik; mások pedig kihagy­ásását sürgeték azért, hogy az érdemnek és bizoda­­lomnak annál nagyobb hatáskör nyittassák. Végre szavazat alá bocsáttatván a mondott kérdés, Ungh, Szepes, Ugocsa, Temes, Krassó, Pozsony, Soprony, Trencsin, Liptó, Somogy, Győr, Baranya, Fejér, Mosony, Árva, Bács, Turócz, Pozsega Verőcze és Szerém megyék csupán a polgárokat, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Torna, Bihar, Mármaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Torontál, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Bars, Hont, Veszprém, Zólyom, Esztergom, Pest és Tolna a nempolgárokat is részesíteni kí­vánták a képviselői taggá tihetés jogában ; s igy, Sáros jelen nem lévén, Szathmár és N­yitra megyék nem szavazván, az elnökség a határozatot a többség szerint oda mondotta ki, hogy képviselők, követek és hivatalnokok a nempolgárok is lehetnek. S e szerint a b) pont, mint fölösleges a szerke­zetből kihagyaték. — Tovább haladván a kér. Rtek a szer­kezet vizsgálatában, a polgárok haszonvételeiről szóló 109. § meghagyatott, ellenben a tikik, mellyben az foglaltaték, hogy a polgárok a hadi seregbe akaralyok ellen be nem so­rozathatnak, hanem azok, kiket e kötelesség előforduló al­kalommal különben érne, helyetteseket állíthatnak, — mint nem egészen ide tartozó, általános megegyezéssel kihagya­tott. A Illik §.,melly a személyes adózási és közterheknek a polgárok által kivétel nélküli viselését tárgyazza , helyben hagyatott; nemkülönben a 112. §, mellyben határoztatik, hogy a polg­­örseregben minden polgár szolgálatot tesz,— ide tolhatván egyébiránt a tegnapi kér­ ülésben tett módosítási javaslat, miszerint a helyettesités engedelmének megadása vagy föloldozás a városi közgyűlésre bizatik. — Szőnyegre került az asszonyok emancipalioja isa 113. §nál fogva, melly szerint az özvegyek és hajadonok, a 108. §ban kijelölt jogo­kat nem gyakorolhatják , ellenben a 110 és 111 szakaszok­ban kitett személyes terhektől is mentesek. E rendelet el­lenében egy megyei követ a női jogoknak védelmezője gya­nánt lépett föl, s kívánta, hogy a nők szintúgy részesül­esse­­nek minden a felebbi­kkok által kijelölt jogokban, elválla­­landván egyszersmind a velük járó terheket is, jelesen a nemzetőrségben szolgálatot, állítandó helyetteseik által. S ezt annyival inkább megadandónak vélte, minthogy törvé­nyeink különben is számos kedvezményeket adnak a nők­nek, s a megyék szokása őket a választási jogokban is ré­szti. Ezen javaslatnak több védelmezője is találkozott, ver­senyezve jelentvén, miily nagy tisztelettel viseltetnek a nő­nem iránt, s mikép magokat e részben fölülmúlni nem könnyen engedik. Voltak egyébiránt, kik a lovagiasság szelleme által magokat elragadtatni nem engedék, s a jogviszonyoknak kellő határait e részben is megtartatni kivárnák, minthogy a polgári és nemesi özvegyek és hajadonok között különb­séget láttak annyiban, hogy ezekre a férj nemessége mint­egy örökösödés gyanánt megy át, s így a nemességi jo­gok gyakorlata is, holott a polgárnak még csak fiai sem polgárok, hacsak egyébként nem bírnak a szükséges qua­­lificatiókkal. Végre szavazat sürgetteték , s azon kér­désre: megtartassék-e a 113ik $. szerkezete vagy nem? Pozsony, Soprony, Trencsin, Zala, Liptó, Komárom , So­mogy, Hont, Győr, Veszprém, Pest, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém, Zemplén, Szabolcs, Gömör, Heves, Beregh, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád (csupán a személyes joggyakorlatot ellenezve) Temes, Torontál, Krassó a szer­kezet mellett,— Vas, Nógrád, Bars, Baranya, Zólyom, Esz­tergom, Mosony, Tolna, Árva, Abauj, Ungh, Szepes, Torna, Ugocsa, Marmaros és Arad pedig — ellene szavaztak; s így, Fejér jelen nem lévén, Nyitra és Szathmár nem sza­vazván, a nők emancipatioját 12 megyei szavazattöbbség félrevezette. — Az ülés délutáni 1 óra tájon végződik. LXXXII-ik kerületi ülés, oct. 18. d. e. 9 72 órakor. A szerkezetnek 115-ik §-a kerülvén tanácskozási soro­zatra, mellyben rendeltetik, hogy a polgári őrseregbeli szolgálatot helyettesek által is teljesíthetik azok kik fekvő tu­lajdonnal bírnak, de a városban nem laknak, és kiket a vá­ros közgyűlése e kötelességnek személyesen leendő telje­sítésétől, önkérésük következtében, bármilly tekinteteknél fogva fölmentett, — ez iránt a jegyzői helyettes azon ész­revételt tette, hogy mind a franczia nemzetörségi rendszer­nek példája szerint, mind pedig a nemesi fölkelés módjá­nál fogva, ugyanazon egy polgár, ha bármennyi városban bir is fekvő tulajdonnal, a nemzetőrség terhét csak egy helyen köteles viselni, s erre nézve szabadságában áll akár valóságos, akár úgynevezett politicai lakása helyét válasz­tani, magát az illy helyen a nemzetőrségi névjegyzékbe mindenesetre beíratni köteleztetvén. Minthogy pedig a sza­kasz első részéből az az értelem volna kivehető, hogy a több városokban fekvő tulajdonnal bíró polgár mindenütt kö­teles részt, venni a polgárőrségi teherben, a­zt vagy módo­síttatni vagy egészen kihagyatni kívánta.— Véleményéhez csatlakoztak a kér.­etek tagjai közül némellyek azért, mint­hogy az őrségbeli szolgálattételt személyes kötelességnek állították, s ennélfogva teljesíthetőnek sem vélték ott a hol valakinek lakása nincs. Ellenben mások birtokkal járó te­hernek lenni mondottak, s igy mindenütt akár személyesen akár helyettesítés által teljesitendőnek, a hol valaki fekvő tulajdonnal bir. Ismét mások vegyes kötelességnek nyilvá­­niták, s igy annak viselésében bármiféle módon mindenütt kívánták részesíteni az illető tulajdonost, mikép ezt mind az osztó igazság, mind a jogokkal együtt járó terhek arány­­lagos viselésének elve megkívánják, mind pedig maga a portalis nemesi fölkelésnek példája is bizonyítja; mert illy alkalommal a külön megyékbeni birtokos nemesnek részint személyes katonáskodás, részint helyettesítés által min­denütt kellett a fölkeléshez járulnia. Egy városi követ kü­lönösen kitüntető azon különbséget, melly az itteni intéz­kedés és a franczia nemzetörségi szabályzat közt föntorog, a mennyiben itt nem általános honvédelem rendszeresítésé­ről van szó, hanem csupán a városbeli polgárkatonaság teherviselésének megállapításáról, s nem is kivánta, hogy itt azon nóta megkezdessék, mert tartania kellene, hogy máskép az egész munkálat hajótörést szenvedhet. Követ­társa pedig kifejté azon igazságtalanságot, melly a szer­kezet módosítása, vagy kihagyása által okoztatnék; mert akkor épen a legvagyonosb rész fogna ment maradni a te­herviselésiül különvárosbeli fekvötulajdonaira nézve, s igy a közpolgárok nyomasztatnának ; de könnyen megtörténhet­nék az is, hogy gazdag emberek több városban apró birto­­kocskákat vásárlanának össze, s jogot és befolyást minden­ütt gyakorolnának , a­nélkül hogy a legérzékenyebb teher­ben részt venni köteleztetnének. Több hasonló nézetek sze­rinti nyilatkozatok nyomán a többség a polgárőrségi teher viselését, mind személyre mind vagyonra egy iránt tartozan­­dónak látta, s elfogadd egy megyei követnek azon javaslatát, hogy a több városokban fekvő tulajdonnal bírók csak állandó lakásuk helyén köteleztessenek személyesen vagy helyet- 188

Next