Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-04 / 35. szám

35. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Z­ld­ósfa­lvi Orosz József. Május 4. 1843. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház l-ső emeletben, Pesten H­éber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. 1^* Előfizetés az országgyűlés kezdetével. A Hírnök és Századunk ikerlapok az országgyűlés kezdetével a stalus-ü­gyelet középontjában jelenvén meg, a szerkesztőség e kö­rülményt törvényes korlátokban használni törekvendik, ennélfogva czélirányosnak tartotta új előfizetést nyitni mindazok számára, kik az országgyűlés folyamáról hív, gyors, kimerítő s részrehajláiban tudósításokat nyerni kívánnak, megtartván e lapok eddigi szellemüket és minden párton kívüli állásukat. Minthogy pedig a megyei dolgokról, valamint a külső politikáról s az azt illető minden közérdekű s jellem­ző küleseményekről, oklevelekről, hírlapi okoskodásokról, mint eddig, úgy ezentúl is hiú­ő körülményes tudósítások fognak közöltetni, és e lapok mostani kiterjedése illy­eús tartalomnak megfelelhetni nem fogna: ezokből a Századunkon kívül, melly tovább is leginkább közjogi értekezéseknek s okleveleknek lesz szentelve, a Hírnök mindenik száma fesfél évvel, s a szükséghez képest többel is, fog bővíttetni, megmaradván többnyire e lapok eddigi külalakja s csinossága. Előfizetési ár e nyolczadfél hónapra helyben 7 pengő forint, postán borítékkal 7 for. 48 kr. Eddigi t. ez. előfizetőink a második fél­évi előfizetés feltéteiről annak idején fognak tudósíttatni. A Hírnök és Századunk szerkesztősége. Tartató m. Magyarország. Követválasztások; szatmári kicsapon­gások követválasztás alkalmával; Szabolcsban hasonlókra előké­születek; zemplin- , fehér-, és zágrábmegyei tudósítások ; a fiumei kapitányság javaslatai; vegyes közlések Pozsony, Sárospatak és Jászabal. N­agy b­r­i­tan­ni­a. Sussex herczeg I. Francziaor­­szág. A kamarák munkálatai. Helveczia. Összeesküvés. Oroszország. S­v­e­c­z­i­a és Norvégia. Törökország. Amerika. A haitii forradalom. Kis futár. Czukorfinomító társaság. Hirdetések. Magyarország. Követeknek választottak Csongrád megyében Klauzál Gábor és Szeghel­ J., Borsodban Faló­cz­y László és Sz­emere Bertalan, Veszprémben Zsoldos Ign. főjegy. és Sebestyén Gábor főügy., Temesben Várkonyi Ádám első alisp. és Vukovics Szabbász főb., Zólyomban Radvánszky Antal első alisp. és Gé­c­z­i Péter, Abaujban B­ár­cz­ay Mihály és S­em­s­ey Béla, Aradban Török Gábor m­.alisp. és Cser­no­vics Péter, Zemplinben L­ónyai Gábor és Draveczky Alajos, Szalmárban Kovács Ágoston és Ujfalusy Miklós, Tornában Komjáthy Sámuel másod­­alisp. és Sol­tész János. — Szabadkán Szárics József polgm. és Zomborcsevics Ferencz all., Debreczenben Nagy Sándor tan. és Komlósy László v. ügyész, Kassán W­i­r­k­n­e­r Károly és D­e­m­e­c­z­k­y J. —­ N. Bányán Csausz István. Nagyszombat, máj. 1. Mai napon tartott gyűlésünk­ben sz. kir. Nagyszombat városa részéről országgyűlési kö­vetekül Pitroff János, polgármester és Paulovics János ta­nácsnok nevezetes szótöbbséggel választattak meg. Melly alkalommal kegyelmes urunk e kir. Felségétől helytartó­ság utján leérkezett engedelmező rendelet, s rá elegyes tanácsi ülésben hozott végzés szerint a bel­s kül tanács tag­jai meg az összes polgárság által feltűnő szavazattöbbség­gel saját kebeléből szabadon választott 30 képviselők sza­vaztak. (Ezen képviselők közül az lsö 247, az utolsó 119 voksot nyert a szavazásra megjelent 367 polgárok részéről, titkos szavazás utján). Nagy-Károly, apr. 20. Tegnap és ma háború nap­jait éltük. Városunk utczái és vidéke véres ütközetek szín­helye volt, mert — Szatmárnak az országgyűlésre követe­ket kelle választania. Járásról járásra keltek már apr. elseje óta önjelöltjeink, izgatva a nemes atyafiakat, s hete­­kiglen részeg mámorba döntve egész helységeket. Némely­­lyek ezúton egyengettek magoknak pályát a megválaszta­tásra ; mások kész zsoldon toborzottak nemes, nemtelen, megyebeli s idegen vitézeket a viadalra; ismét mások a hires tuczat pontokat hordák uj nyomtatásban szerte, a hatodikat különösen magyarázgatván : mikint itt az ideje, hogy vagy védje magát a nemesember, vagy paraszt adót fizessen, ro­botoljon és sánczot ásson. Illy indokok négyezernél jóval több köznemest csöditenek városunkba, különbnél különb lobogók alatt. Utazásuk hadjárás volt, s garázdaság és nyilt erőszak jelölék nyomaikat. A különféle pártok többizben kocczantak össze, s Csengeren, Majtényen és Vállajon mér­ges verekedések történtek. Bizonyosat még nem irhatok, a hírek különbfélék. Legdühösebbnek mondják a vállaji össze­csapást. Ugyanis Nyir-Bátorról két párt vonult városunk felé, K. és U. M. pártja és N. S. és G. B. emberei. Az utób­biak sokkal számosabban voltak s útközben még a meggyesi nemesekkel is szaporodtak. Mindamellett az elsőbbek vol­tak a megtámadók ; a nagyobb sereg előre sietett ugyan, a veszekedést talán mellőzni akarva, de a K. és U-beliektől rövidebb uton megkerültettek, kik is a hátramaradozott ko­csikra rohan­nak. Ezt látván az elöhaladott fősereg, vissza­fordul s a megtámadókat a csinálási erdőnél csúnyául meg­veri. De gyözedelme elbizottá téve a bor­s diadalittasokat s városunkba vonultaknál egymást éré a kicsapongás. A me­gyeház átellenében lévő főbírói lakra rohanván, azt össze­­rombolák, s majd estig e ház ostromában mulatoztak, az ott talált hivatalos iratokat és könyveket is összeszaggatva. E tegnapi ostrom azonban csak előjátéka volt a mainak, s a tegnap történtek csak hadi gyakorlatok. — Éjjel t. i. a ku­­darczvallott nyíriek szinte belopóztak, s némelly más vidé­kiekkel egyesülve, véres boszu tervét készítették el. Már éjjel reárohantak tegnapi ellenségeik nehány­­anyáira, de több helyütt visszaverettek. Reggel a kipusztított főbírói há­zat látván, elkeseredésük legfelsőbb fokra hág. Keresik az ellenpártól, előbb a megyeházán aztán a városban, s ráakad­ván szétugrasztják és részint ki is rabolják. Ez meglévén, a megyeház udvarára száguldoznak vérszinüi zászlóval, hol a más vidéki bunkós nemesség sürgeti; ezt innét kizavarják, a menni nem akarókat leverik, s a ház kapuját életre halálra védelmezik. — E közt a házban a gyűlés kezdődik, a főispán rögtöni megbetegedése után alispán­ elnöklet alatt, szavazatszedő biztosság neveztetik s ez a megyeházában gyűjti a jelenlevőktől a szavazatokat. A kizárt legnagyobb rész nem szavazhatott, a tisztes­ KK. és RR. sem szavaztak, s az egész választás a megyeházat elfoglalt mintegy 150 gyilkosnak adatott martalékul. A biztosság kiküld az udvar­ra is, az utczára is, nem akar- e még valaki voksolni, és miután senki sem jött, a szavazás eredménye megvizsgálta­tott. Ujfalusy Miklós 145, Kovács Ágoston 143, U. B. 4, G. 2 szavat nyert. — Az utczaiaknak azonban volt okuk mért nem jönni. A kaput t. i. - ben levő megátalkodott, leginkább csekol nemesek körömszakadtig védelmezők. Eleinte nem zárak ugyan be, de a­ki jönni mert, azt tégladarabokkal és üt­­legekkel üdvözlék. Azonban így is csatát vesztenek vala, ha be nem zárkóznak. A külső fél tömegestül ostromolja a ros­télyos vaskaput, a betevőkéhez hasonló fegyverekkel: dorongokkal, ónos bunkókkal, fejszékkel, vasvillákkal. A távolabbak a kapuhoz tolják a közelebbeket, s ezek a védők által az utóbbi fegyverrel mellen, arezon száratnak. Az igazságház küszöbét embervér borítja el. Az ostromlók hosszas küszködés után a kaputól visszavonulni s gyérülni kezdenek. A benső gyilkosok haditanácsot tartanak, s meg nem elégedve a védelmi rendszerrel, kirohanást határoznak; ki is csapnak a kis ajtón s a kapukörülieket hátban támad­ják meg. Ezek rövid védelem után szétzavarodnak, de ül­döztetésük az utczán folytattatik. — Az a nagyszerű vere­kedésben megsebesültek száma százakat lesz, hárman hal­va, heten elnyomoritva maradtak a csatatéren; mint hallom, eddig már kilenczen adák ki lelköket, s Isten tudja, hányan vesztik még és töket kapott sebek következtében. (Folytatjuk.) Szabolcsban szinte nagy követválasztási készületek történnek. Az egymás ellen erősen készülő két párt B.E. és Eö­­s P. mellett út, mondják, egyik már tetemes pénzössze­get költött, Kállóban 5 pályával szándéka voksokat vásárolni, mégis az ellenpárt erősebbnek látszik, s általán­os a hiede­lem, hogy győzni fog. Aranybetűs zászlók lobognak szer­teszét; a nyíregyházi nemességen „Éljen B. és E. Éljen a szabadság“ olvasható. Debreczenből s az alföldiül K. ve­zérlete alatt egész hadsereget várnak, s igen sokat be­szélnek, minek egy része igaz, másika nem; annyi azon­ban mindenesetre bizonyos, hogy a választás iszonyú lesz. Azon hiedelmet, miszerint. B. győzni fog, erősíti a szatmári borzasztó követválasztás hite is. S.-A.-Uj­h­e­l­y, ápr. 20. F. h. 20-án főisp­átai elnök­let alatt tartóit követi utasítást készítő közgyűlésünk ne­vezetesebb eredményei e következendők valónak u. m. 1) Felvétetvén is Temes vmegyének hivatalos felszólító abbeli körlevele, mellynél fogva az országgyűlési utasítások terve­zetével megbízott állandó választmányának jelentése nyo­mán a megye által elfogadott két tárgynak az országgyűlésem­ pártfogoltatását indítványozza, jelesen a­­hogy a magyarhoni jószágbirtokosok, kik hivatalon kívül puszta kényelemből külföldön állandóan lakoznak, jövedelmök országosan meg­határozandó egy részének az ország pénztárába fizetésére törvényileg köteleztessenek, b) a só árára nézve az 1790: XXIk tezikk határozatlan záradékánál fogva önkényesen fölemeltetni szokott sóárositás országgyülésileg öltöztes­sék el s addig a közadó meg ne ajánltassék, mig eziránt ked­vező kir. válasz nem érkezend. A mi az első tárgyat, neve­zetesen a puszta kényelemből külföldön lakó birtokosok or­szágos pénztárhozi járulását illeti, ezen indítványa is Temes megyének, főkép azon nézetből, hogy a magyar pénznek külföldre kifolyása megakadályoztassék, nem különben a nemzetiség és józan hazafiság érzete a nagy birtokosok kebleikbe nagyobb hatályossággal működhessék, a jövő országgyűlésen ns Temes megye határozata értelmében pártállalni rendeltetett; második pontjára nézve pedig ns Temes vmegye levelének, mellyben az önkényesen felemel­tetni szokott só árának törvény általi állandó szabályozá­sát a jövő országgyűlésen sikeresen szorgalm­aztatni véli, a­mennyiben e részben a már ezelőtt több országgyűlések­re a követeknek kimerítő utasítás adatott, azon utasítások értelmében a só tárgyának tovább is az előleges sérelmek sorában sikeres elintéztetése a megye részéröl küldendő követeknek ezennel szivükre köttetik. ( 2) A fiumei szabad kerületi kapitányságnak abbeli felszólító hivatalos körlevele, mellyben Fiuménak mint a magyar tengerpartvidék főhelyé­nek a felvirágzandó nemzeti kereskedésre nézve nagy és fontos jelentőségét kiemelvén, egyszersmind annak tettleges eszközlésére tartalomdús­oltok felhordása mellett Fiu­méban egy tengeri kikötő felállítását, a Luizaut országos megváltását, Fiuménak az ország szívével Pest-Budával vasút általi összeköttetését, a külföldi vagyis az szicziliai sónak a kir. kincstár kármentesítése melletti behozatala megengedését, a már kihirdetett országgyűlésen a megye részéről is pártfogoltatni kéri, teljes mértékben érezvén a megye rendet a nemzeti kereskedés nyomasztó állapotját, ahhoz képest, valamint mindenkor oda munkáltak, hogy an­­­nak akadályai már valahára megszűnvén, önálló favirágzása eszközöltethetnék, úgy most is e jelen felszólítás okaitól is áthatva, a magyar tengerpartvidéket méltán azon országos főpontnak nézik, mellytől a magyar nemzeti önálló ke­reskedés egykori felvirágoztatásának biztos jövendője leg­inkább föltételeztetik, e nézetből indulván ki tehát, valamint a múlt alkalommal az Eszéktől a magyar tengerparthoz ve­zetendő vasútvonalnak országosan eszközlendő felállítását elhatározók, úgyszintén az ottan elkészítendő tengeri kikötő szükségét átlátván, ahhoz segédkezeket nyújtani, valamint a Luizaut országos megváltását és a szic­iliai sónak a ma­gyar partvidékre a királyi kincstár kármentesítésének esz­közlése melletti szabad behozatalát a jövő országgyűlésen pártoltatni ezennel elrendelék, melly ebbeli határozat ezen­nel az országgyűlési utasítások sorába iktattatni s az or­­szággy. követeknek ahhoz leendő szoros alkalmaztatás vé­gett ki is adatni rendeltetett. — és Tolna vmegye levele értelmében a könyvvizsgálók elleni panasz az országgyű­lésen a megye részéről is mint sérelem pártoltatik. — A 7. Bányavárosnak a kir. kamarátóli függetlenitése eszközlése és saját helyhatósági rendszerreli felruházása tárgyában kelt felszólító körlevele következtében az 1827ik évi orszá­gos biztosság munkálata nyomán való pártolása a megyei követeknek szintén utasításba adatott. ( 5) Nádor ö Fen­sége hivatalos levele értelmében az országos küldöttségek költségeire a kir. kincstárból előlegezett 446,606 F 1/18 várt az ország pénztárábóli kifizetése kivántatván, a KR. annak megfizetését megajánlják ugyan, azon summának azonban a felállitandó nemzeti polytechnicumra fordittatásáért e Fen­sége előtt követeik által az országgyűlésen kére­lmil­eg fel­lépni elhatározók. ( 6) A kir. városok országgyűlési elren­dezése és nekiek adandó szavazatmennyiség iránt a köve­tek odautasittattak, hogy azon időben, midőn ezen tárgy az országgyűlésen ex professo fog felvételni, pótoló utasításért folyamodjanak. — Tolna vármegye körlevele következté­sében az ország kebelében levő portáknak a Helytartó— Tanács főfelügyelése alá való rendezésének sürgetését a követeknek kötelességül tevék a megye R­el. — 8) A magyar nyelvre nézve, hogy közigazgatási tekintetben Hor­­vátország oda értessék, s hogy ott a magyar nyelvet nem tudó közhivatalokat ne viselhessen. 9) A szakolezai széd­­­árság kérelme következtében odamunkáljanak a köve­tek, hogy magyar gyártványok­, különösen pedig magyar posztóval láttassanak el a nemzeti katonai ezredek is. ( 10) Végre az utasít­ások minden pontjait az e rész­ben kirendelt állandó küldöttség összeszedvén s jelenté­sét bemutatván, a választmány jegyzőkönyvének minden pontjai, jelesen az ősiség módosítása iránt tett igen czélirá­­nyos hosszas javaslatai is közgyülésileg elfogadtattak és a követeknek utasításul adatai rendeltettek. — Ma reggeli 8 órára lévén a követválasztó közgyűlés kitűzve, bár ezelőtt több napokkal összeütközéstől lehetett tartani, a­mennyiben

Next