Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-08 / 36. szám
36. szám. Május 8. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Ilalásfahi OroszJózsef. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Előfizetés az országgyűlés kezdetével. A Hírnök és Századunk ikerlapok az országgyűlés kezdetével a status-ügyelet középontjában jelenvén meg, a szerkesztőség e körülményt törvényes korlátokban használni törekvendik, ennélfogva czélirányosnak tartotta új előfizetést nyitni mindazok számára, kik az országgyűlés folyamáról hív, gyors, kimerítő s részrehajláiban tudósításokat nyerni kívánnak, megtartván e lapok eddigi szellemüket és minden párton kívüli állásukat. Minthogy pedig a megyei dolgokról, valamint a külső politikáról s az azt illető minden közérdekű s jellemző küleseményekről, oklevelekről, hírlapi okoskodásokról, mint eddig, úgy ezentúl is hív s körülményes tudósítások fognak közöltetni, és e lapok mostani kiterjedése illyeús tartalomnak megfelelhetni nem fogna: ezokból a Századunkon kívül, melly tovább is leginkább közjogi értekezéseknek s okleveleknek lesz szentelve, a Hírnök mindenik száma félfél ívvel, s a szükséghez képest többel is, fog bővíttetni, megmaradván többnyire e lapok eddigi külalakja s csinossága. Előfizetési ár e nyolczadfél hónapra helyben 7 pengő forint, postán borítékkal 7 for. 48 kr. Eddigi 1. ez. előfizetőink a második félévi előfizetés feltéteiről annak idején fognak tudósittatni. Tar talom: Magyarország és Erdély. Kinevezés; halálozások; követ- és lisztválasztások; Marmarosban is választási vérengzés; újabb adatok a zalai és szatmári követválasztási jelenetekhez; vegyes közlések Pest, Kolozsvár stb. Ausztria. Rainer főherczeg e Fensége elleni merény. Nagybritannia. A királyné leányt szült. Helvéczia. Amerika. Kis futár. Úrbéri viszonyok Boszniában. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A cs. s ap. kir. Felsége Sándor Józsefet, a marmarosi kir. kamarai igazgatóságnál fogalmazottgyártó Pálnak ugyane hivatalnál történt első ülnökké előléptetése következtében titoknokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Desewffy József gr., a magyar tudós társaság igazgató s tiszteletbeli tagja, számos országgyűlésen tündöklőst követ, irodalmunk érdemkoszorús tisztes veteránja, a tudománynak, hazának és emberiségnek szentelt élete 73 ik évében Pesten i. e. máj. 2án bélgyuladás következtében meghalálozott. Járius Vilmos József, a pozsonyi evangélikusok 25 évi szeretett buzgó lelkésze, i. h. 3. hosszas betegeskedés után meghalt. Országgyűlési követeknek választottak Biharmegyében Beöthy Ödön alisp. és Komáromi György, Beregben Uray Pál m.alispán és Lónyay Menyhért, Bácsban Latinovics Károly m.alispán és Zákó István főügyvéd, Krassóban Kiss András első alisp. és Papházy György, Szabolcsban Bonis Samu és Erős Lajos főjegyző. Horvátországban a főrendek táblájához Busán Herman, a rendek táblájához Klobucsarics Károly és Osegovich Meteil. A Csanádi káptalanban Fábry Ignácz, a nyáradiban Fogarasssy Mih., az egri főkáptalanban Roskoványi Ágost, a sz.-fejérvári káptalanban Korizmics Antal kanonokok. Sopron városban Martini Fridrik és Érti János, Kőszegen Nagy Károly tanácsnok, Szatmárnémetiben Nagy Mihály főjegyző és Zsiga György tan. Sz.-Györgyben Koleszik K. főjegyző és Barabás István városi kapitány. Szigeth, apr. 27. 1843. Tegnap volt követválasztásunk: az első alispán része győzött, s követeink Mihály Gábor főszolgabíró s K. Sztojka. Azonban e napot a szavazás alatt kiütött gyújtás és három ízben történt iszonyú vérengzés tette gyalázatossá. Meghalt eddig összesen 9, a vármegye udvarán 1, a piaczon 4, a szaplonczai csatában 4, de életreménység nélkül legalább 20; — megcsonkitva, kéz, vagy orr, vagy föl, vagy szem nélkül számtalan. A katonaság mentette meg életünket és vagyonunkat; raboltak, s a bezárt házakat ostromolták. Végre fegyver közt kísértettek ki a városból Mármaros köznemes rendet. Lőcse, máj. 2. Mai napon első alispáni elnöklet alatt követválasztási közgyűlés tartatván, egyes akarattal és egyhangúlag nyilvánított példás egyetértéssel első követnek m. Zsedényi Edvárd, a nm. m. kir. Htó-Tanács valóságos tanácsosa, ki már harmadik ízben tiszteltetett meg e megye bizalmával, s kinek kűnszerte ismét tündöklő tulajdonságai és számos érdemei elismerése mellett vetélkedő társa sem volt, kitől, miután a m. országgyűlés alatt a kölcsönös bizodalom helyreállításához olly hathatósan járulván, a megérdemlett nemzeti bizodalom édes jutalmával hazatért volna, a nemzeti fejlődés a jelen érdekes pillanatában kitűnő és jótékony befolyást várhatunk hazánk dolgaira ; második követnek pedig titkos szavazás útján Mátyásfalvi Mattyasovszky Boldizsár szótöbbséggel, 367 vokssal 286 ellen, elválasztottak. Egyszersmind elhatároztatott, hogy két írnok helyett négy láttatván el díjjal, további kiképezésre alkalmat nyerjen és így négy írnok jön felkiáltás utján választva. Miután pedig a nm. m. kir. irtó-tanács utján érkezett legfelsőbb kegyelmes határozat által két alszbirai hivatalnak egyenkinti 150 pártnyi fizetéssel leendő rendszeresítése megengedtetett, alszbiráknak Glos Miklós és Markusfalusi Máriássy Gyula szótöbbséggel elválasztottak. A gyűlés folyvást tart. Tornában ápril 24-én tartatott kövelválasztási és tisztujitásigyűlés eredménye következő. Első követnek nagy szótöbbséggel Komjáthy Sámuel, másodiknak Soltész János egyes akarattal választatott. — Első alispán köz akarattal Koós Károly, 2dik Komjáthy Sámuel lett. Főjegyző: Soltész János; al. főjegyzői czimmel Pathy József; tszkb. jegyzők : Horkovics László, Lovász Sámuel. Főügyvéd Zsarnay Imre, alügyész Gotthárd Jób. — Főadószedő Gelley István. — Felső járásban fősz.biró Lovász Miklós; al. Soltész Gábor. Esküitek: Szányi Ferencz, Csiszár Zsigmond. Alsó járásban fősz.biró Gedeon János; al. Gelley Antal. Esküitek: Papp János és Szilágyi József. Lajstromzó: Csiszár Ferencz, egyszersmind liszt, jegyző. — Számvevő Péchy Ferencz. — Bátorsági biztosok: Chazár Károly és Bajtzy István. Írnek: Csutor László. Orvos: Sikulszky Alajos. Mérnök Pazár Dániel. Sebész: Kuppis Antal. Sz.-György, máj. 4. Egy kis közakarat, öszhangzat, s fenáll a gát, mellyen az abajkodás rémei át nem törhetnek. És tanácsunk, alighanem okulván a sok szomorú honi csapásokon s féktelenségeken, minden bekövetkezhető zaj elhárítására, követválasztásra, melly f. h. -ra tűzetett ki, ollyan egyet biva meg, kinek 43 éves szolgálati bokros érdemei, nemzeti s törvényszerűsége, minden jóban közakaratot szülni képesek valának. Ez érdemdús férfiú t. t. Lehotay Scultety Pál ur, ki rövid, de velős előszava után illy kijelölést tönak. részről: Koleszik K., Cselkó J., Tremel K.; a prof. részről: Barabásszeghi Barabás Isz., Szanttner Lajos, Hanzlicsek J. Kristóf. A választás választott polgárságunk által legszebb rend- és csendben történvén, illy eredményt szült: a kalb. részről Koleszik K. főjegyző, a prof. félről B. Barabás István városi kapitány urak levének követek; az első 13 szóval 12 ellenében, a második 16: 6 s 3 ellenében. Csongrádi megye apr. 26-án tartá követ- és tisztválasztását m. Földváry Gábor főispánhelyettes ur elnöklete alatt. A gyűlésre közel ezer nemes sereglett be ; jelen voltak külmegyei küldöttségek is ; legfényesb volt a pestmegyei, közte az újon választott két követ, Ráday Gedeon gr. és Szentkirályi Móricz. A választást megelőzte estve a főispáni helyettes ur nyilvános conferentiát tartott, mellyen a kijelölés akkint történt, hogy egy résznek sem lehete oka elmellőztetés miatt panaszkodni. A választás legnagyobb renddel ment végbe. Legelőször is a követek választottak. Klauzál Gábor egyhangúlag kikiáltatván, másodiknak szavazattöbbséggel Szegő József. Rögtön ezután a lisztválasztás kezdetett meg, mellyre nézve megjegyzésre méltó, hogy főisp. hely.ul a conferentia által készített kijelölésben legkisebb változtatást sem tett, mi által minden párt fölötti állását nevének dicsőségére s a megye javára tanulttá. A tisztikar névsor a következő: első alispán : Kárász Benjamin, kik Temesváry István, főjegyző: Kaszap Mihály, aljegyző : (főj. czimmel) Vidovich Mihály, tiszteletbeliek : Török Antal, Soltész-Nagy Ignácz, s Müller Imre, fizetéses bírák: Müller Ignácz (alispáni czimmel) és Beniczky Andor, főügyész: Müller Ferencz, tiszteletbeli főügyész : Medveczky Antal, alügyész : Bene István, tiszteletbeliek : Barta Sándor, Müller János s Jeney Imre, főadószedő : Szomor József, al: Müller József, számvevő : Sánta Eduard , az orvosi s mérnöki kar hivatalában megerősíttetett, valamint a levéltárnok, selyembogártenyésztő s várnagy is. Tiszántúli járás főbírója: Bogyó Sándor, al: Török Bálint, esküitek : Biró János és Basa János. Tiszáninneni járás főbíró Rónay Mihály, al: Bene Laj. ■ esküitek: Bogyó Mihály és Szegő János, tiszteletbeliek: Kolumbán Imre és Novakovich János. Középponti járás szbirája: Mikecz Lajos, esküdje : Müller Lajos. Csendbiztosok Tiszán (ul: Fekete Imre s Kamocsay László. Tiszán innen : Temesváry Mihály és Bánhidy László, ulibiztos : Beliczay Pál; főbiztos Bánhidy Józs.; magtári biztos : Keresztes-Uriel László. A zalai és szatmári követválasztási események valódi ellentétek. Ott a megsértett értelmiség egyénei ritka léleknagysággal lemondanak a képviselői diszfényről a nyers erő ellenében, s ezt megszégyenítve erkölcsileg semmivé teszik; itt a dicsvágy a bárdolatlanság karjaiba dől s annak zsarnoksága alá veti magát; ott az értelmi túlsúly és erkölcsi erő a politikailag legkifejlettebb honokban is példátlan módon mutatkozik, itt a társasági rend majd természeti vadságig felbontani látszik, s olly kicsapongások keletkeztek alkotmányos jogok gyakorlata közben, mineket eddig csak a romlásnak indult Spanyolhonban véltünk történhetni. *) Mindkét esemény méltó, hogy nemzeti életünk évkönyveiben feljegyeztessék. Habár tehát olvasóinkat azokról már tudósítók, mégsem tartottuk fölöslegesnek, bővebb felvilágosítás végett a következő hozzánk érkezett két levelet küzleni. Zala-Egerszeg, apr. 26. Zalának nincs követe, pedig az országgyűlés küszöb előtt áll, és ezt szülé amaz üdvét vagy átkot méhében hordozó apr. 24-ike Főispánunk ő excellentiája, kinek minden honfikebel mélyen hódol, és örvend azon, hogy megyénknek juta az az áldás, őt közelebb mienknek nevezhetni, több perczig szűnni nem akaró éljenek közt foglalván el székét, miután az országgyűlésre meghívó kir. levél kihirdetése után rövid s tartalomdús beszéde által követelt megválasztására a BB. felszólította volna — egyszerre sik mély csend jön a teremben, és ezt csak szeretett első alispánunk lelkes és nyomatékos azon felszólalása, hogy idő, hely és kötelesség igénylik a követek megválasztását, szakasztá meg, mellyel nyomban egyhangú szent érzelem és lelkesedés szülte tisztelt név Deák! Deák! Deák! viszhangoztata. De Deák nem volt jelen, és tisztelt alispánunk bánatos érzettel jelenté , mikép ő szóval is , de különösen hozzá intézett levele által is tudatá vele a követség el nem vállalását, mire általános levertség és csüggedés jön. Most C. L. táblabiró megyénk jelen állása hű rajzát adva, főleg kiemelé azt, hogy a cselszövök ármánykodása, kiknek alacson lelkülete a haza szent ügyét vágyásuk s bosszusok eszközévé töröité le, idézte elő az apri aki gyászos eseményt, mellyre mindenki most is fájdalommal és borzalommal emlékezik vissza; áttért a többi közt igen jeles beszéde fonalán Deák magasztos dicséretére, kit a hon dicsőségének és büszkeségének méltán nevez, és szivreható kifejezések közt mutata üres székére is, mi általános meglepő érzést okoza a RRben. Kiáltották azután H. K. táblabirót a BR, de ez annak megemlítésével, hogy már a két utolsó egymás utáni országgyűlésre követnek küldetvén — polgári kötelességének eleget tett, hogy napjai már számitvák és igy vállai már hanyatlanak, és hogy szavaszegednek méltán tartatnék, ha a követséget elvállalná — miután ő már előbb szavát adá, Deák nélkül követnek nem menni — a követségről lemondott; e lovagias lemondása annál nagyobb tapssal fogadtatott, minél inkább ez mindenkinek váratlanabb volt. H. K. táblabirón kívül még tizennégyen kiáltattak fel a BR. által, jelesen gr. B. K., H. J. kam. b. P. J., C. L. első- és másodalispán. H. G , H. V., C. L., Far. K., B. L., C. J. és B. J. de általában ollyformán nyilatkoztak — mikép ők egy gyalázattal megbélyegelt megyének gyalázatos követei lenni nem akarnak ; — és mikép ölt Deák , a nagy honpolgár után megyénket az országgyűlésen képviselni nem érzik magukat képeseknek, hasonlóul a követségről lemondtak. Fölső excélja a bizodalommal megtisztelteket újra komolyan megkéré a követség elvállalására, de hasztalanul. — Nehogy azonban minden lehető oks mód kísérlet nélkül maradjon, végtére még első alispánunk megkérdő aeet, hogy ha valljon közülök volna-e kedve valakinek követül elmenni, és ha volna, most az ideje, jelentse magát, de ennek sem volt sükere. Zalának tehát 5000 családfőre menő nemeségéből követet választani nem sükerül, és szerény véleményünk szerint talán még a csődület útja sem segíthetne árva megyénként most, ellenben valóban meg van oldva a kérdés, hogy kelljen az elcsábított és olcsó áron mindenkor megvásárolható nyers erő ellenében az összetartó értelmességnek diadalt szerezni, és hogy kelljen a nélkülözhetlen hazafinak épen, midőn a részlelkűség a szemtelenséggel karöltve mérges nyilait ellene szórni törekszik, no meg uj borostyánkoszorut fűzni fejére. Még ez is érdemel némi említést: a követségről leköszönök között ollyanok is voltak, kik Deákot mint szem a fényes napsugárt nem nézhetik, és mégis beszédjükben érdemetleneknek nyilvániták magukat Deák után a követi pályára; és az, hogy B. J. fölkiáltott táblabiró úgy nyilatkozik, hogy jelen környülmények közt még vajon se menne el Pozsonyba. Megidéztetik tehát megyénk és tör— *') L. a Hírnök ezévi 17. számát, melly szerint Andalúzia egy városában az alade választása a szentegyházban agyonlövések közt ment véghez. A Hírnök és Századunk szerkesztésébe.