Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-28 / 42. szám
542. szám. m* Május 28. 1843. A Hírnök kinevezései«, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletben jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Kalásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetés máj. 15 től dec. alig postán 7 fr. 48 kr. p., helyben boriték nélkül 7 fr., borítékkal 7 fr. 24 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245 sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Ez év második felére az előfizetést ezennel megnyitjuk. Lapjaink ára a megszaporodott tárlatom miatt ezentúl félévre postán 6 for. 48 kr.? helyben borítékkal 6 for. 12 kr.? boríték nélkül 6 for. pengőben. Azon t. ez. előfizető uraknak a kik lapjaink országgyűlési folyamát teljesen kívánják, máj. 15. — jul. 1-ig néhány példánnyal 1 pengő for. ráfizetése mellett még szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom. Magyarország és Erdély Kinevezés, adakozás, halálozások; országgyűlési közlés; Szatmár, Tolna, Győr megyék és Szeged városa követutasításai, Sront és Szabolcs megyék közgyűlései; vegyes közlések. Nagybritannia. A repeazügy és az unió iránti felvilágosítások. Francziaország. Spanyolország.. Az uj ministerek jellemzése. Svéczia és Norvégia. Amerika. Kis futár. Közlemények, függelék. Hirdetések. és Kalény. Ő cs. s ap. kir. Felsége a Bánffy Zsigmond meghalározása által megürült udv. titoknoki hivatalt a kir. m. udvari kanczellárjánál Sebastiani József cs. kir. státustanácsi tisztre legkegyelmesebben ruházni méltóztatott. Ő cs. s ap. kir. Felsége Pozsonyban létekor a koldulás megszüntetése pénzalapjára és a lazarellumra 600, a siketnémák intézetére 400, az irgalmasok kórházára 400, az Erzsébet apáczákéra 400, a notre-dámák conventjére 400, az Orsolynákéra 300, a polgári kórházra 400, az árvák házára 300, a két kisdedóvó intézetre 600, a várhegyi és váraljai 2 szegénygyámolító egyesületre 400, a katonai nevelő intézetre 100, s egyes szükölködők közötti elosztásra 400, összesen 4.700 pártot legkegyelmesben adományozni méltóztatott. Nagymirgy Branyicskai b. id. Józsika János cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsnok, Leopold jeles rendje nagy keresztes vitéze, az érd. kir. kormányszék nyugalmazott elnöke és a közelebbi erdélyi országgyűlésen volt teljes hatalmú királyi biztos, élte 66-dik— hazájának s fejedelmének szemelt hiv szolgálata 49-ik évében, — az egész test idegrendszerének több hónapokig tartott elgyengülése következtében, f. hó 16-án estéli 7 órakor,meghalt. Novák Antal, Békésmegye közszereteten állott alispánja f. h. 19. Gyulán hosszabb ideig tartott idegláz által, 46. évében, polgárerényes legszebb korában, az élők sorából kiragattatott. A rácz-kanizsai magyar harminczadnál az ellenőri hivatal Punikh József halála által megürült. Országgyűlési közlés. Negyedik országos ülés, máj. 24. A KK. és Rt. országos ülésének folyamáról előbbi lapjainkban időrövidség miatt részletes tudósítást nem közölhetvén, azt jelen czikk által véltük pótlandónak. Déli 12 órakor meg nyitván harsány éljenzéssel fogadott Elnök önmaga az országos ülést, a kerületi elnökség átnyujtá a kér. RBnek, azon írásba foglalt megállapodását, melly a megbízólevelek vizsgálata, illetőleg képviselő tagok névsorának készítése végett kiküldendőnek határoztatott. Miután azt a nádori itélőmester felolvasá, Elnök őnmaga történeti vázlatát adta ezen — már a m. országgyűlésen is szőnyegre hozott tárgynak, melly iránt akkor is ama százados szokáshoz ragaszkodott, miszerint a Személynek a névsort maga készitette s mellyben akkor, hosszas vitatkozás után végzéssé jön, hogy az illymódon elkészített képviselői névjegyzék az orsz. iratok közé tétessék ugyan, de az igazolás (verificatior) kérdését illetőleg, minden új intézkedés mellőztével a régi szokás maradjon. Mostanra nézve, a tettet nem fellé változtatni ugyan nem lehet, de ő a két. névjegyzéknek semmi hitelességet nem tulajdoníthat, különben is az akkori s mostani körülmények közt semmi különbséget nem lát, akkor is hiányozván a képviseleti táblánál a Részeknek , Tolna megyének küldöttjei és Pest megyének egyik követe, most hasonlókép hiányzanak a Részek, s hiányzanak némelly törvényhatóságok követei, kiknek székeit üresen látjuk ; az eset hasonlata tehát ugyanazon végzés hozatalát vonja maga után, t. i. jelenleg is az előbbi szokás melletti maradást- Szót emeltek akkor a Jász- Kun kerületek és káptalanok, részéről az illető követek, s küldőiket mindazon jogokban kívánták részesittetni a kémlelt és országos ülésekben, mellyekben más törvényhatóságok részesülnek követeik által; az első szónok különösen kiemelvén mindazon terhek hazafiai készséges viselését, akiket a haza más polgárai viselnek, főleg pedig ama nagy áldozatot, mellyel magokat I. Leopold idejében a Németrendnek, utóbb pedig az agg katonák pesti intézetének elzálogositatásuk terhe alul önköltségökön megváltották; melly előterjesztésre azon elnöki válasz adaték, hogy a mennyiben itt kerületi tanácskozásbeli jogok megadásárul feletnék említés, azoknak, mint e helyen intézkedés alá nem jöhetőknek tárgyalása nem ide tartozik, a mennyiben pedig más egyéb jogok megadásáról volna szó, ezekről annak idején mind tanácskozás mind végzés keletkezendik. Nyilatkoztak e közben s után több megyék követei, utasításuk szellemében részint az előbbi szokás fentartása, részint igazolási törvények hozatala mellett, míg E. és K. vármegye követeinek előadásaiból azon meggyőződés fejlekezett, hogy a kerületileg javasolt intézkedés az előbbi gyakorlattal semmiben össze nem ütközvén , mindkettő fenállhat együtt. Erősités megállapitá végre ezen meggyőződést az elnöki előadás, miszerint önmaga az igazolás kérdését, úgy a mint annak lényege van, igen messze terjedőnek állitván, mostani körülményeinknek figyelembe vételét ajánlotta, mellyek között illy kérdés fölötti vitatkozás a csillapult elméket forrongásba hozhatná, a tárgyalásra várakozó nagyfontosságu kérdéseket pedig sokáig háttérbe szorítaná, s miután kinyilatkoztatá, hogy elnöki jogainak épségben maradása mellett a névjegyzék elkészítése ellen — melly egyébiránt azok neveit nem foglalhatandja magában — kk itt nem mint képviselök ülnek, — kifogása nincs: felszólilá újólag a Kirat és RRket, hogy e kérdésbe különösen most, ne bocsátkozzanak. — A vitatkozásoknak uj fordulatot adott Horvátország követének e tárgyra vonatkozólag latin nyelven lett azon nyilatkoztása, hogy ő, megbízólevelüket a vizsgáló választmánynak semmi eselre be nem mutatandná, habár annak kinevezése elfogadtatnék is. Az előadási nyelv s a nyilatkozati ellentétesség egyiránt kellemetlenül hatott a KK-ra és RR-re, s a zaj nehezen volt csillapítható elnök e nagyméltóságának abbeli felvilágosítása által is, miszerint Horvátország követeinek megbízólevele egészen más alakzatban szolgálhatván ki mint egyes törvényhatóságoké, mint a Nádor Ő Fenségéhez s hozzá (Személynök ő nagyméltógához) intézett levél többé a horvátországi követek keze közt sincs, s így azt a szónoklatt köv. ur, legjobb akaratja mellett sem mutathatná be a javaslatba hozott választmánynak. Felszólalt ekkor T. követe magyar nyelven, s addig is, míg küldői nevében, utasítása szerint a horvátországi viszonyokat illetőleg bővebb előterjesztést s ezzel párosult óvást lehetend a KK. és RR. előtt, felfedezé okát annak, miérthogy a nevezett ország követe megbízólevelének a választmány előtti felmutatásától idegenkedik. — Szavait hosszan tartó éljenzés követé, kardcsörtetésekkel s rombolással elannyira, hogy Elnök ő nagyméltósága a hallgatóságot rendre, s véleménynyilatkozatainak illynemü kifejezésével fölhagyásra utasította, nehogy máskép korlátozó szabályok hozatala váljék szükségessé. E jelenet után P. vármegye követe, a mozgalomokozó viszonyok fejtegetésébe bocsátkozni s a volt szokást kérdésbe hozni nem akarván, illetődve nyilatkoztasd, miszerint óhajtotta volna, hogy miután ezen súrlódásokra nézve egyik részről az elnyomni szándékozás, másikról pedig a simulni teljességgel nem akarás vádja hallatszott, ez utóbbinak tettleges megczáfolására jelen országgyűlésen Horvátország követei magyarul szólaljanak fel, mit hogy nem tettek, igen fájlalja s e részben több méltányosságot várt. Mi pedig a választmány iránti ellenkezést illeti: bármi utasítása legyen is a követ urnak, az semmi esetre nem lehet, hogy a többség által hozott végzéshez magukat ne alkalmaztassák. Ha e házban csak egy tag létezik is, ki a végzésnek ellenállhat, akkor e tábla többé nem létezik, stb. Elnök úr önmaga megjegyzi, mikép kétséget nem szenved, hogy mindnyájunknak kedvesebb volna, ha, mint a legnagyobb rész, úgy a hországi követek is magyarul szólnának, s hogy a gyengédség és méltányosság ezt ajánlanák; ama kellemetlen viszonyok sőt viszálkodások megszüntetését illetőleg pedig, mellyek a horvátországi két párt közt vannak, a köv. urnak javasolja: legyen bennünk bizalma, s higgje el, hogy hidegebb vérrel de melegebb szívvel fogunk abban eljárni mint az ügybe foglalt s igy érdeklett felek. — Hangzott későbben még két latin szónoklat. Mindkettőnél nyilvánult egy kis visszatetszés a hallgatóság részéről; a követ urak közül pedig számosan felhívottaknak érezték magukat megütközésök élénk kijelentésére különösen az utóbbi szónok ellenében, s bármint igyekezett is a nagym. Elnök ismételt felszólalásával az alaptárgyhoz visszatérését eszközölni , a latin szónoklat ellen több határozott nyilatkozás intézteték. Különösen B. megyének követe volt az, aki a lény helytelen voltát kitüntette, felhozván, hogy mióta nemzeti nyelvünk diplomatikai méltóságra emeltetett, mindazok, kik e táblánál, mellynek csaknem felét képezték, még csak egy emberkor előtti latin nyelvet használtak, magyarul szónokolnak s csupán Horvátország követei vonakodnak ettől s találják sérelmesnek, holott sem a német tartománybeli követek a franczia parlamentben, sem a scotok és írek az angol alsóházában, sem Éjszakamerikának bármilly nyelvű képviselője kifogást nem tett soha az ellen, hogy az elsőben franczia, az utóbbiakban angol nyelven kell felszólalnak. Kiemelé különösen, hogy most, midőn Urunk, Királyunk kegyességénél fogva ő Felségük szentséges személyéhez is magyar beszédeket intézhetünk, midőn felírásaink egyedül magyar nyelven történnek, törvényeink eredetije magyar, nyelvünktöl idegenkedése, holott neki magának szolgálna legnagyobb kárára, ha latin előterjesztései be nem fogadtatnának; mert azt, hogy latin nyelven mondott beszédek iktattassanak, annak küldői nevében ünnepélyesen ellenmond; hogy pedig fordításban jöjenek bele, ki kezeskedik azok hitelességéről? stb. Nyomásan szóltak még e tárgyhoz több megyék követei, kiknek előadását kibékítő szellemben kívánta előterjesztve hallani Sz. vármegye követe, ki e részben korholó beszédek helyett olly törvények alkotását sürgette, mellyekben Horvátországnak az igazság kimondassák. — Végre ismét a megkezdett tárgy fonala került elő, s miután Elnöke excája a korábbi nyilatkozatok szerint önjogainak s a régi szokásnak fentartása mellett a választmány kinevezését ellenzetttőnek nem találta, a KK. és RR. naplója iránti rendezkedések pedig, mellyek szerint az, gyorsíróikig szerkesztve, 100 ívre öt pforintnyi előfizetéssel, lehető gyorsasággal, legfölebb harmadnapnyi időköz után s szokott önkörbeli censorok felügyelése alatt jelenendik meg, miben, hogy annyival kevesebb fenakadás lehessen, kérte önmaga az illető tagokat, hogy a kitűzendett órákban pontosan megjelenni szíveskedjenek, közhelyeslést nyertek, a bizománytevelek szerint képviselői névjegyzéket készítendő választmányi tagok neveinek felolvastatása után délutáni 23/4 órakor az ülés eloszlott. V. kerületi ülés, máj. 26. Reggeli 9 órától kezdve a negyedik országos ülésben megerősített névjegyzékkészítő választmány folytató munkálódását 11 óráig, midőn is az elnökség által az országgyűlési napló tárgyában a főrendekhez küldendő üzenet bemutattatván fölolvastatott s köziratra bocsáttatni rendeltetett; azután jelentést ten az elnökség a kerületi jegyzőkönyv iránt. Fölolvastatván még bővebb tudomásul a múlt országgyűlés kerületi üléseinek e tárgyban kelt határozatai s hitelesíttetvén a 1edik kér. ülés szokott jegyzőkönyve, szót emelt V. megye követe a kerületi ülések folyamárul szerkesztetni kívánt részletes jegyzőkönyvrül, mellyre nézve megjegyzé, hogy az mindenesetre inkább napló leend — csakhogy kivonatos — hogysem jegyzőkönyv, melly fölösleges is volna minthogy jegyzőkönyve a kér üléseknek különben is van; előterjeszté továbbá, mikép az előadásnál e naplóban nem lehet a szónokok által tárgyszerüleg fölhozott okokat és ellenokokat egymással összeállítani s mintegy szembesítni; mert e napló egészen más mint egy törvényszéki jegyzőkönyv vagyperbeli kivonat, hol a feleselések pro A pro I állanak; az, mit ő készített, kerületi napló, s ha a kér. RR. megengedik olvas fel belüle, hogy hallják minő tartalomszerkezettel s milly modorban van föltéve. Közkivánságra tehát felolvasott egy részt belüle, melly mind nyelvezeti szabatossága , mind velős rövidsége, a mellett mégis kimerítő s hű szerkezete által helyeslést nyerve, harsány éljennel méltányoltatok, köziratra bocsáttatni határoztatott. Miután a kér.jegyzőség a napló alakzatának s tartalomszerkezetének mikép rendezése iránti alapszabályokat nem különben a bírálat mi módoni teljesítése iránti határozatot fölolvasta , figyelmeztető elnök úr a kér.eet, hogy kedden Urunk Királyunk ő Fölségének névnapja leendvén, bevett szokás szerint illő lesz üdvözlő felírással járulni ő Felségéhez, melly föliratnak szerkesztésére midőn Borsod megye követe, mint kerületi jegyző fölhivatott, már azt el is készítve mutatá be s olvasá föl a kér. Rinek, mi élénk tetszéssel fogadtatván kéziratra bocsáttatni határoztatott s a kér. ülésnek vége jön. VI. kerületi ülés, máj. 27. d. e. 92 órakor. Az előbbi ülésben történt megállapodások szerint fogalmazottan felolvastattak. 1)izenete a KK és RR-nek a magos Főrendekhez az országgyűlési szabad újságok iránt, 2} a kér. Rk határozata az országos ülések naplójának gyorsírók általi szerkesztése iránt, 3) határozat a kér. üléseknek jegyzőkönyve , vagy mint utóbb megállapittatott, naplója iránt, 43 az országgyűlési naplónak miképen leendő szerkesztése tárgyában még 1839. jun. 20 dikán készült utasítás, mellynek pontjai a most gyorsiróilag készülendő naplónak szerkesztése iránt is érvényesek maradtak. A harmadik pont alatt, vagyis a két. napló iránti határozathoz B. és R. vármegyék követei még hozzá tétetni kérték, hogy az fogai-