Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-06-11 / 46. szám

46. szám. 9 urai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HIRN­ök­ Junius 11. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­Szerkeszti s kiadja h­alásfalul Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütör­tökön. Előfizetés máj. 1516­­ doc. 3iig postán 7 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 7 fr., borítékkal 7 fr. 24 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­mas barátok­­­ellenében a 245 sz. ház lsó emeleté­ben, Festen Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Ez év második felére az előfizetést elfogadjuk. Lapjaink ára a megszaporodott tartalom miatt ezentúl félévre postán 6 for. 48 kr., helyben borítékkal 6 for. 12 kr., boríték nélkül 6 for. pengőben. Azon t. ez. előfizető uraknak, kik lapjaink országgyűlési folyamát teljesen kívánják, máj. 15. — juli 1 -i néhány példánnyal 1 pengő for. ráfizetése mellett még szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom: Magyarország. Kinevezés: országgyűlési közlés; hely­beli újdonságok; Pozsony, Fejér, Liptó, Nógrád, Bars , Zemplén, Mármaros és Trencsin megyéket illető közlemények ; vegyes köz­lések. Nagyb­ri­tanni­a, Bill Izland népének lefegyverzésére; O’Connell és többen hivatalaikból letétettek; védelmi készületek Izlandban; hallatlan sokaságú repealgyűlések; a letételek a parla­mentben szóba kerülnek. Spanyolország. Komoly kilátások. Portugália. Törökország. Szerbia fejedelemségére Milos és Sándor jelölték ki. Amerika. Kis futár. Erdély szafistk­ájá­­hoz, Kairó rendőrsége, függelék. Hirdetések:­ ­M Magyarország. Ő cs. s ap. kir. Felsége Szőllősy Józsefet, a m. kir. udv. canczellária titoknokát ugyanott valóságos tanácsnokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Országgyűlési közlés. XIV. kerületi ülés, jun. Fölolvastattáll a válasz­­felírási, kereskedési és nevelési tárgy javaslatkészítésével foglalkozandó választmányok tagjainak, nem különben a városok országgyűlési szavazatarányának s belszerkezeté­­nek kidolgozásával megbízott választmányhoz a Vik­ik kér­ ülés határozata következtében újra kiszemelt tagok névsora, jelesen : Felírást szerkesztendő választmányi tagok : a nemes megyék részéről. Dunáninneni kéréseiből: Kubiny Ferencz, Jankó Mih., Szentkirályi László. Dunántúli körből: Bezerédy István, Zsoldos Ignácz, Békássy Imre. Tiszán inneni kerü­letből: Zsedény Eduárd, Lónyay Gábor, Fejér Lajos. Tiszán túli kerületből: Klauzál Gábor,Hertelendy Miksa, Török Gá­bor. Horvátország részéről: Ozsegovich Metel. Káptalanok­ból: Bezerédy Miklós veszpr. kápt. követe. Kerületekből: Josipovics Antal. Királyi városokból: Schreiber Ferencz, Csausz István. — Szabad kir. városok részéről azon váro­sok coordinatioja tárgyában választottak : Járy György, Pest, Szántó Mihály, Győr, Markovics Antal, Bártfa, Nagy Mihály, Szatmár Németi, Szumrak János, Beszterczebánya, Andrievics Ignácz Zágráb v. k. Nevelési választmányra szó­többséget nyertek a ns­egyék részérül: Dunáninn. kerü­letből: Gr. Ráday Gedeon, Battyány Ferdinand, Botka Ti­vadar, Szentivány Ödön. Dunán túli kerületből: Zsoldos Ignácz, Tóth Lajos, Szalopek Lajos, Bezerédy István. Ti­szán inneni kerületből: Szemere Bertalan, Uray Pál, Sol­tész János, Orosz Elek. Tiszán túli kerületből: Horváth Antal, Bánhidy Albert, B. Sztojka Imre, Vukovics Szabbas. Horvátország részéről: Klobucsarics Károly. és Káptala­nokból: Laky Károly, szombathelyi, Jekelfalusy Vincze, posonyi. Kerületekből: Oláh Miklós. Királyi városokból: Wirkner Károly, Szilber Antal, Pitroff János, Eischel János. Kereskedési választmányra szótöbbséget nyertek a nemes ügyek részéről. Dunán inneni kerületből: Zákó István, Or­­gyay Titus, Radvánszky Antal, Huszár Károly. Dunán túli kerületből: Perczel Móricz, Pencsevics János, Pázmándy Dienes, Giczy Kálmán. Tiszán inneni kerületből: Sem­sey Béla Abauj, Lónyay Menyhért, Palóczy László, Fejér Lajos. Tiszán­túli kerületből: Erős Lajos, Karácsony László, Vár­­kony Ádám, Komáromy György. Kerületekből: Horhy Mi­hály, Smaich Bertalan. Horvátország részéről: Ozsegovich. Káptalanok részéről: Varda Károly győri. Szabad királyi városokból: Koller Ferencz, Pest, Mártiny Fridrik, Sop­­rony, Derneczky Lajos, Kassa, Komlósy László, Debreczen, Trefort Ágoston, Zólom, Schweiczer János, Károly város. Ez után egy — elnökileg nem parlamentárisnak nyilatkoztatott — intermezzo következők, melly abból állott, hogy egy kis város követe ugyancsak rendjebeli társával, több napok elött, mondott beszédének bizonyos részét, mellyel a követelő akkor sem maga nem hallott, sem másokrul határozottan meg nem tudhatott, azonban saját személyére irányzottnak vélt — most újra el akará mondatni, melly követelése szükség­kép viszhang s kielégítés nélkül maradt. Megkezdeték ekkor a vallás ügyének tárgyalása, a tegnap kéziratra bocsátott irományoknak fölolvasásával. Első szónokul egy káptalan követe lépett föl, s miután kiemelé mikép minden közmun­kálkodáshoz, de különösen országgyűlési tanácskozásaink­hoz , minél biztosabb s dúsb siiker eszközölhetése végett­­ kölcsönös bizodalom, egység, léleknyugalom s szeretet ki-­j­vánlalik, — kérte a kér.­eket, hogy a kérdéses tárgyban ő Felségének a mult orsz.gyűlésről tett felírásra adandó kegy. válasza kiadásának újabb fölirás általi sürgetésén kívül, most még további lépéseket ne tegyenek s a tárgynak ez alkalommal szőnyegre hozatalátul s megvitatásátul elállani méltóztassanak. Illy értelemben nyilatkozott utána némelly megyei követ is ; miután azonban egy szónok, ki a válaszföl­­irati javaslatot első előterjesztette, most annak tartalmára figyelmeztető a kér.­eket, mikép abban a vallás ügyében tett múlt országgyűléskori fölirásra kiadandó kegy. kir. fe­leletnek sürgetése úgyis benfoglaltab­k ; s miután előterjesz­tette, hogy a vallás ü­gyében most két osztályzata van a leen­dőknek , egyik — a két tábla között már a múlt orsz.gyűlésen ü­zenetszerűleg fönforgott, de kölcsönös megállapodással el nem intézett pontoknak a mi főrendeknél további szorgalma­zása, másika pedig azon események s bajok, mik a múlt or­szággyűlés óta vallási ügyben keletkeztek, azokra nézve mik a múlt országgyűlésen külön üzenetben tárgyaltának, most is hasonlót kívánt, de kapcsolatosan a primasi körle­véllel és a kir. relszvénnyel; hasonlókép egyenkinti külön szenetet kívánt a nem egyesült görögökre s unitáriusokra nézve is; a nem keresztényeket, tekintve azonban nem tisz­tán vallás hanem inkább polgárisodás kérdését látván fön­­forogni, azt nem e tárgyak közé tartozandónak ítélte. Át­ment azután a két tábla között függőben maradt tárgyakra s az utolsó izenetek szerint kiemelé azon különbözést, melly az izenetek egyes pontjaira nézve a két tábla közt fönforog, s illyenek különösen a reversalisok, szabad átmenet, viszon­­csketés, elválás és a magyarhoni protestánsoknak Horvát­országban valláskülönbözőségek miatt birtokolhatlansága , mikre nézve egyenkint előadó okokkal támogatott vélemé­nyét. Következtek utána számos nyilatkozók, főleg utasítá­saikat sorolván elő, mellyeknek tarka vagyületében többi közt ezek is foglaltattak: a vallások közli minden különbség megszüntetvén a „lege receptae“ kifejezés törvényeinkből kihagyassék; a házasság polgári szerződésnek nyilatkoz­tassák ; a válóperek az egyházi bíróságtól elvetessenek, s az elválasztottak mindegyikének szabad legyen más házas­ságra lépni; az egyházi javak statusczélokra fordít­tassanak ; a magyar cath. egyház a romai pápától függelleniltessék stb. Ezek a vitatkozást könnyen más térre v­endették, ha egy szónok, a következőknek mintegy irányadólag, azzal nem kezdi beszédét: beleereszkedjünk e specialitásokba? Miu­tán e szónok a históriának t erjedékeny birodalmát e tárgyra vonatkozatos eseményeit kiszemelve megfutotta , a már indít­ványozott pontonkinti fölvétel javaslatával végző beszédét. Ismét más szónokok emelkedőnek s részint e tárgy kellő elintézését mind honunkra mind az egész ausztriai biroda­lomra nézve egyiránt szükségesnek bizonyiták s sanctiot sürgettek a majdan alkotandó törvények mellé ; részint uta­sításaik utóbb tárgyalandó pontjait hozták föl s ezek mel­letti buzgólkodásukban a „kaszták“ s hatalmas elérás ellen­­akadoztak ki. Legkitűnőbb volt egyébiránt e nemben, ki önnön szónoklatát „humoristicus beszédének mondotta s a sfrontullal való fenyegetéseket a szív indulatait le nem csillapithatóknak valla stb. , szerinte, e tárgyra valának függesztve, mondhatja ábrándosan, a haza szemei; s ad­dig az országgyűlés többi munkálatainak üdvös eredmé­nyét nem hiszi, mig e tárgy befejezve nem lesz, azért te­hát ő is pontonkinti fölvételére szavaz. Előterjesztő akkor nézeteit, mellyek a fenebbi javaslattól abban tértek el, hogy a szónok a körlevelet, pápai brevét és kir. tetsz­­vényt nem mikép ott javasoltaték kapcsolatosan, hanem kü­lön mint országos sérelmet kívánja tárgyaltatni és fölter­­jesztetni. Szólt még többi közt két megyebeli követ is, mindketten azt kívánván, hogy a protestánsoknak Horvát­országban megtelepedhetését tilalmazó törvény eltörlésé­vel, szabad beköltözés és vallásgyakorlat engedtessék ne­kik, részint, mert a kérdéses törvény hely értelmén kívül az óhitűek és zsidók is bírnak e joggal, részint pedig — mert némelly falukban a jobbágytelkek be nem népesi­ltelök. — Némelly más szónokok kijelentései után a tanácskozás folytatása holnapra h­alasztatott. XV. kerületi ülés, junius 9-én d. e. 91/a órakor. A tegnap félbenszakadt tanácskozás folyamatba veendő lé­vén, fig­yelmeztető mindjárt ülés nyiltával a kerül, jegyző a Béket, mikép a tegnapi általánosságban történt vitatkozást egyes pontokra szorítandónak vélné; mire bárha megjegyzé is egy szónok, hogy ő a tanácskozást egészen maga rendén látja először a maga általánosságában, azután pedig ponton­­ként: a következve nyilatkozott szónokok mégis egyetemi­­i­leg odahagyák az általánosság mezejét, s részint utasítá­­­saiknak világos értelme s szavai, részint pedig azoknak szelleme szerint, egyes pontok iránt mondák ki nézeteiket s kivánataikat. Mintegy elfogadott határozatnak tekintetvén, mikép a múlt országgyűlési fölterjesztvényben foglalt tár­gyak, mellyek iránt a kegy. kir. válasz sürget­let­ni rendel­tetett, most­ már vitatkozás alá nem jöhetnek: a teendők második fokozata tűnt föl azon pontoknak megvitatásával, mellyek iránt a két tábla között még egyezség nem létesült. Ezek, mikép a tegnapi tudósítás folytában is érintve volt: a reversalisok eltörlesztése, a szabad átmenet, az elválás után uj házasságra léphetés, a recopulario, az unitaria val­lásnak hazánkban, a protestáns vallásnak pedig Horvátor­szágban bevétele ; e pontok közé mindazáltal több indítványt is vegyítettek utasításaik nyomán a szónokok, ma szintúgy mint tegnap. A két tábla közt intézetlenül maradottakra nézve, csak egy pont vala, mellyre nézve sem kifogást, sem ellenvetést egy szónok sem lön ; a többiek iránt inkább vagy kevésbbé eltérők valának a vélemények. így voltak, kik a reversalisok megszüntetését csupán jövendőre, nem pedig múltra nézve is kívánták, nehogy a fönálló családi béke s nyugalom zavartassék, mások múltra nézve is, minthogy a megszüntetés csak szabadságot nyujtand elállani a reversa­­listul, kényszeríteni azonban senkit nem fog; a szabad át­menetnek többen ellene nyilatkoztak, mint olly lépésnek, mi által főleg az indolentia vagy elhirtelenkedés gyarapod­nék, s volt szónok, ki óhajtá, hogy ha már hat heti oktatás­nak lenni kell, az ne abban a vallásban adassék neki, mellyet elhagyni, hanem mellybe átlépni készül; — továbbá az el­válás utáni uj házasságra léphetést némellyek csak egyik t. i. a protestáns, mások pedig mind a két félre nézve meg­engedhetőnek vitatták ; a recopulatio fölösleges volt a legna­gyobb rész által, az unitaria vallásnak hazánkban is szabad gyakorlata pedig egyértelműleg pártollatok; a protestáns vallásnak Horvátországban szabad gyakorlatát némellyek a mondott ország municipális jogainak megsértése nélkül el nem rendelhetőnek, különben is a horvátok önbelátására s a kor fejleményére bizandónak vélték, — a nagyobb szám egyébiránt sem municipalis jogokat sértve nem látott, sem nagylelkűségre bízni nem akará e tárgyat, melly hazánk el­lenében szintolly nagy méltatlanságnak, mint igaztalanság­­nak nyilváníttatok; több országgyűlések példája pedig vilá­gosan tanusitá, hogy e tárgyat a nagylelkűségre bízni vajmi jámbor óhajtás. Egyes — a tegnapi tudósításban érintett — indítványok ellenében szinte történtek nyilatkozatok, vala­mint nem hiányzottak, azokat utasításaiknál fogva helyeslők is; minthogy azonban ezek a vitály harmadik osztályzatát teendik, a szónokok közül némellyek egészen is mellőzték azokat; a fenebbi pontok után egyébiránt legnagyobb részt kifejezendőnek tartották, hogy a­mennyiben egyes esetek fölhozva nem volnának, a vallások közti viszonyosság s egyenlőség álljon fön, s a valláskülönbség statusjogokra nézve semmi következést ne vonjon maga után. — A ta­nácskozás eredménye újólag függőben maradt, igen számo­san lévén még följegyezve szónoklatra, kiknek föllépése azonban holnapra maradt. XVI. kerületi ülés, jun. 10, 9­2 úr. A két nap óta sokoldalúkig megvitatott vallásügy szolgált tárgyul a mai ta­nácskozásnak is. Némelly uj fölfogások s mélyreható elmék parlamentáris fejtegetései majdnem egymást váltották; volt azonban egy kis része a polémiának is, valamint nem hiány­zottak többrendű válaszolgatások, mellyek azonban a vi­tatkozás tárgyait illetőleg a parlamentáris modor­n közta­nácskozási határkörén belül maradtak. A tanácskozás fo­lyama, irányzatra nézve is a tegnapihoz hasonlított; a nyi­latkozatok nem csupán az üzenetbeli pontokra szoritkozá­­nak, hanem kiterjeszkedtek az előbbi napokon előterjesz­tett egyes utasításokra nézve is, mellyek a XIV-iki ülés­ben több szónok által külön osztályzatuak gyanánt megvi­­tatandóknak inditványoztattak. Ostromló s védelmi szónok­latok egymást váltogaták, mellyeknek velejét, a mennyiben majd a keletkezendő határozatnak alaptényezői lennének, részletesebben következő alkalommal nyujtandjuk. A mai tanácskozásnak a végzés kimondatásának gyakori sürgetése daczára — sem jön, s nem t­ehető határozati eredménye, minthogy még folyvást valának följegyzett szónokok, kik a tárgy iránt véleményüket előterjeszteni szándékoznak ; s igy az e tárgybeli tanácskozások befejezése későbbre ha­­lasztatván, az ülés d. u. egy órakor eloszlott. Helybeli ujdonságok. Városunk szokott esendő, mintha a zajjal járni szokott országgyűlést csak nevéről is­­mernék, utcráink szokott ismeretes arczokkal telvék, mert a követi tábla a nap legnagyobb részén át kerületi ülésekben tanácskozván, csak estenkint élénkíti a közhelyeket. A mág­nások Bécsbe s ide­s­tova elutaztanak, visszatértükkel közérdekű tanácskozásaikat az eddigi ugyan, de bensejére nézve igen czélszerűen átalakított teremükben folytatandók.

Next