Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-11 / 46. szám
municipális életnek egyik főkellékét, a többség eldöntő erősségnek nem találta. CCXII. kerületi ülés. Elnökség Pongrácz Gáspár Trenchin és Mihályi Gábor Mármaros megyék követei. Jegyző Szentkirályi, tollvivő Eised. Az ülés megnyitásával a gravaminalis választmány jegyzője az e munkálatbani változásokat fel akarván olvasni, a tt. RR. felolvasottnak vevén, kéziratra utasították. Azután a városok elrendezési munkálat körüli tanácskozásokat folytatván, a 213 §-től kezdve a munkálatot befejezték. A végzéseket közelebbi számunk közlendi. — Ezután egy megyei követ azon borzasztó esetre vonatkozólag, melly e táblának általán szeretve tisztelt egyik tagját, Orosz Elek Ungh megye követét érte, indítványt tön, miszerint ő amlg a Személynek a kerületi elnökség által e tábla nevében megkeressék, hogy e szerencsétlen eset mivoltáról s a nyomozások eredményéről a RRet értesíteni méltóztassék. Mi is általános helyesléssel elfogadtatván, felolvastatott a KKr. és RRnek a nm. Főrendekhez a vallás tárgyában a f. 1844. martius 25én költ k. k. válasz iránti izenete és felirási javaslata, melly minden lényeges változás nélkül elfogadtatott. Megyei tudósítások. Pesti közgyűlés. Jun. 4. A legelső kérdést kisgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése közben ismét egy szóbeli per idézte elő, mellyben a fő m. udv. cancellara birtokon belőli felebbvitelt engedett a megye törvényszékéről a kir. curiára. Nálunk igen gyakori vitatásra nyujt ez alkalmat s általában a szóbeli perekben a bukó felek által használni kisértgetett óvszerek majd ismét a karhatalmak stb. kérdése. — Ez esetben a transmissionális parancs, erős ellenzés után, kiváltképen bizonyos előzmények példájánál fogva, elfogadtatott. Majd köztudomást érdemlőleg tétetett jelentés, hogy a szakolczai posztógyártók, kikkel a megye cselédsége számára posztószállítási szerződést kötött, elvállalt kötelességüket igen becsületesen teljesítették, s olly posztot adtak a nemes megyének, mellynél jobbat s jóságához képest mégis olcsóbbat a megye még soha sem kapott. Szolgáljon ez tudomásul mindazoknak, kik a honi műipart védni szeretik; s szeressék— isten adja minél többen. — Or.gyűlési tárgyakra, nevezetesen követjelentésekre s megyei és városi körlevelekre kerülvén a dolog, azon kerületi végzésnek, melly a szabados községeik rendezése tárgyában hozatott — eredménye a BR. előtt kedvetlen vala. Pest vmegye kebelében népes hatalmas illy községek vannak, s tehát tapasztalásból tudja, mikint azon utánzás, miszerint az illy szabados község beligazgatási rendszere, a királyi városok rendszerének utánzása volt, ezen községeket olly helyzetbe téve, hogy sokkal roszabb állapotba jutnának, mint míg földesúri hatóság alatt valónak. Pest vármegye ezt tapasztalásból tudja, tudja azon soha véget nem érő küldöttségek száz meg száz évnyi munkáiból, mikkel levéltára halmozva van, hogy a rész községi rendszer mennyire paralizálhatja a szabadságnak minden áldását, s azért óhajtotta volna, hogy gyökeresebb orvoslás nyujtassék e részben, mire úgy véli, már maga az is igen capacitativus ok lehetett, hogy míg Kecskemét város közönsége az ország Rendei előtt rendezésért esedezik, azalatt ugyanazon városbírája s tanácsa a rendezés ellen esedezik. —Ez valódi botrány, de egyszersmind igen kézzelfogható jel arra, hogy itt az orvoslat, a gyökeres orvoslat, mennyire szükséges. — Egyébiránt Pest vármegye utasító közbizodalma követeit, hogy e tárgy országos ülésre kerülendvén, a szabad községeknek a megyei gyűléseken olly képviseltetést sürgessenek, melly méltányosságon épülő valóság legyen. — Cs. megyének azon indítványához, hogy a marháknak ételenkint a mezőn tartása törvény által tilalmaztassék, Pest megye idei sok szerencsét kívánnak, s valóban szeretnék látni, mikép hajtja azt végre megye, mellynek térés latifundiumain alig van 7—8 helység. Itt alkalmasint csak az összesítések segítendnek s jó mezei politia, mire azonban ismét jó községi rendszer kell. Végezetül, midőn az országgyűlési ügyek tárgyalása befejeztetett, egy táblabiró indítványt tön, hogy a koronaöri méltóságnak, valamint egyik helyére Ürményi Ferencz ő excellentiájának elválasztása adatott már e megye részéről utasításba, úgy a másik helyre báró Vay Miklós ur elválasztására utasittassanak követ urak, ami közakarattal el is fogadtatott. Krassóból. Május 8-án rendkívüli közgyűlésünk vala, mellyben az utasítások tervezetével megbízott választmánynak a Részek visszakapcsolása, vallási sz. kir városok tárgyábani munkálata tanácskozás alá vétetvén, következő utasítás keletkezett: a Részek iránti kir. válasz folytán továbbá is sürgettetik a törvény foganatositása. — A vegyes házasságok ügyében e megye Rt. közelités szélérés tekintetéből, a törvény különös szerkezetét ajánlják, mellynek értelme ez: a feleket a vőlegény papja adja össze; a gyermekek atyjok vallását követik; a házastársak azonban egyszer szabadon egyezkedhetnek a már megszületett gyermekeik bármelly törvényesített vallásbani nevelése iránt; s illy szerződés betöltésére sem törvénykezési, sem politikai uton nem köteleztethetnek; meghasonlás esetében mindazáltal a gyermek okvetlenül atyja vallásában nevelendő, s ennek történte után egyezkedni többé nem szabad. — A sz. kir. városok iránti utasítás rövid vázlata e következő: be- s kikebelezés egyedül törvény utján történjék; a bekeblezett birtok kiváltságos tulajdonságait elveszti. A város területi hatóságának a temesek is alávetvék. A szabályok végrehajtásuk előtt, különösen körülírt jóváhagyás végett, a helyi, tanácshoz fölterjesztendők. A városi község mindazon teljeskörű, és sem atyai, sem gyámi hatalom alatt nem álló tagjai, születés és törvényesen bevett valláskülönbség nélkül polgárok, akik nagy városokban 1000—1500, közép városokban 800—900, kis városokban 300—400 pártot érő s a város területéhez artozó fekvő vagyont bírnak, b) Beczimzett gyárosok s rendes kereskedők, továbbá 100—200—300 frínyi jövedelmet kimutatni képes kézművesek, c) Ezeken kívül mindazok, kik 200—300—400 ft. jövedelmet kimutatnak. A b) s c) alattiakra nézve legalább egy évi állandó lakás kívántatik. Nem polgárok a még valóságos hadi szolgálatban álló katonák s mindazok, kik a város területében csupán szolgálati vagy hivatalos viszonyuknál fogva laknak; hacsak a katonák a törvényjavaslat 89. §. a) pontjában, utóbbiak pedig a) vagy b) pontban körülirt kellékkel nem bírnak. — A FBR. által ajánlott tanács ellenében elfogadók a kisgyűlést, melly többek közt a polgári körbe fölvételt is végbeviszi; ha valaki e részben a kisgyűlés végzésével meg nem elégszik, felsőbb helyeken szorgalmazza kérelme foganatosítását. E tárgyra nézve megjegyzendő, hogy a többség tulajdonképen a törvényjavaslatban tervezett esküdtbíróságot szerencséssé pártfogásával; minthogy azonban két pártolója beszélgetés és zaj közben nyilatkozott, az elnökség által természetesen föl nem jegyeztetett, melly tény másnapba hitelesítés alkalmával jőve csak napfényre, s igy eltemetik az esküdtszéket. Dehagyján ! hadd képviseljék követeink egyszer a kisebbséget is. A polgárság által választandó képviselőknek a törvényjavaslatbani száma, a városok osztályzatához képest egyharmaddal, negyeddel s ötöddel szállíttassék le. Képviselő csak polgár lehessen, kivéve többek közt a tisztviselőket; ez alatt azonban a nyájas olvasó a papokat ne értse. S hát miért lehessenek ezek képviselők, s mások felett miért bírjanak elsőbbséggel? már azért is, mert az országgyűlés is reá állott. — A képviselők választják a tisztikart, s ezzel együtt gyűlésekben mindnyájan tanácskozzanak; a megbizottak tehát nálunk nem tudának magunknak népszerűséget kivívni. A képviselők fele része fölváltva, minden három évben kerül választás alá, olly módon, hogy az első megújításkor választás alá esendő képviselőket sorshúzás jelölje ki. — Főfelügyelők ne legyenek. E tárgy élénk részvétet ébresztő, s a számos nyilatkozatok rendre követék egymást, míg végre két szavazat többségével a főfelügyelők csakugyan elestek. A város saját házi szükségei fedezésére közgyűlésben kivethet egyenes adót, azt azonban felsőbb helybenhagyás mellett szedetheti be csak. Polgári őrsereg legyen, a törvényjavaslat értelemében. A kir.dist a városok megváltatni, a kir. kincstár pedig a jelenleg divatozó díjat,mint hat kamat tőkéjét, elfogadni tartozik. — Az orszggülésen 16 szavazatuk legyen, a megyék szavazatai tehát ne kettőztessenek. A követet az ország lakosai közül minden polgár közvetlenül válassza. Liptó-Szent-Miklós, május 28. A most tartott közgyűlésünkön olvastatott a magyar királyi Helytartó- Tanács intézvénye, melly legfelsőbb helyről érkezett parancs következtében meghagyd megyénknek, hogy az egyik mezőváros mostani birájának s némelly tanácsnokainak állitólagi kihágásait vizsgáltassa meg, s legfelsőbb helyre terjessze föl. — Országgyűlési követeink jelentései többnyire tudomásul vétettek, az egy izraelita orvosok s sebészek szavazatát illetőt kivéve, mellyre nézve határoztatott, hogy ezen szavazatadás az emancipationális kérdésnek megfejtéséig elhalasztassék. — A megyei levelezések közt: a biharit, az izraelita orvosok és sebészek iránt már fenebbi végzés által eligazítva lévén, a zalait, a pesti tudományos egyetemnél a gyorsírásnak rend szerinti nyilvános tanítására egy rendkívüli közoktató szék felállítását illetőleg, miután az egyetem elég jövedelemmel ellátottnak mondatik, s így, amint egy táblabíró megjegyzé, a dolog pénzünkbe nem kerül, egész készséggel pártoljuk; a többi felolvastatvan, országgyűlésrei utasítások kidolgozásával foglalkozó választmányhoz utasitottak. — A restauratio előtti mozgalmak megyénkben napról napra feltűnőbbek, eddigelé csak egy párt működik ugyan, de úgy hogy a netalán létesülhetendő ellenpártnak reményt se hagyjon sikeres föllépéséhez , sorban t. i. körüljár számos közbirtokosságoknál, s etett itatja azokat, kiszemelvén erre leginkább vasár-s ünnepnapokat, hogy a földmivelésből élő atyánkfiai köznapokban munkájukat el ne mulasszák. Közli D. A. Sárosból. Május 20-dikán közgyűlésünk volt. Utasításaink következők: a vallás iránti k. k. leiratot el nem fogadjuk s az 179% . 26 t. ez. fentartását sürgetjük. A küldöttség ezen véleménye discussio nélkül fogadtatott, el, azoknak mély fájdalmára, kik zsebeikben szép czikornyás beszédeket hoztak a gyűlésbe. A városokra nézve a küldöttség úgy vélekedett, hogy kivánatos lévén az egyetértés a FORRel, azoknak minden észrevételeit fogadjuk el per Bausch und Bogen. Erre támadott ugyan vita, éles is, hosszas is, a sok szónak azonban csak az egy lett vége, hogy a FORR. által javaslott polgári qualificatio első pontja, kétharmadára leszállítatott, s a diplomatikusok, ha keresztények, általános képességgel felruháztatok. Egyébként elfogadtattak a FORR. minden észrevételei, közvetett választás, megszorított képviselet, biztos s meg nem szorított főfelügyelő, sőt visszamenvén azokra, mik már országgyűlési conclusumokká váltak, a nemesség büntető tekintetben a városi hatóság alól kivétetett. Mindezek iránt mélyen hallgattak a megyénkben létező három kir. városok követei, csak Kassáé szólt, a többi — az arab közmondással tartott: „szólni ezüst, hallgatni arany.“ — Előjött még Héthárs megváltott község ügye is, az ottani jobbágyok, bizván földesuraik lojalitásába, ügyvédet sem vettek maguk mellé, hanem megalkudtak a D. család gyűlésével, általa tétették fel az örökváltsági szerződést, s 8000 egynéhány száz forintot le is fizettek. És most ime, a családnak nehány tagjai, kik a szerződést aláírták, de időközben ollyaktól, kik alá nem valának írva, cessiót kaptak, kikeltek a szerződés ellen, s háborítják szabadságunkban a megváltottakat. — Még is szép a patriarchális rendszer, s a birodalom, melylyel a szegény nép földesura iránt viseltetik. A gyűlés választmányt küldött ki egyeztetésre. Szerémből, Horvát- s Tótországban, mint tudva van, a magyar nyelv a diplomatica körből egészen száműzve van, s mai napig e kapcs. részekben magyar nyelven szerkezeti jegyzőkönyv, vagy ítélet aligha létezett. De most, már létezik. Ugyanis Cserevicsen, a lelkes Biunszvik grófné s hiúsított leányai, gróf Chotechné s báró Forrayné, Szeréml megyében fekvő birtokában jelenleg polgári uriszék*) tartatott, melly jegyzőkönyvét magyarul kezdette vinni , több perben magyar ítéleteket hozott, s igy ezen ítéletek lesznek a legelsők, mellyek a báni tábla elébe magyarul szerkesztve fognak kerülni. 263 Vegyes közlemények. Mi újság Budapesten? Az örömzivatar elmúlt, a tapsförgeteg megszűnt, a bálványozási buzgalom elnémult, panaszkodik a N. U. — Eisler Fanny elment, miután bámulóinak új ezredeit bámulta, Rákóczyt hallgatta, s a bengáliai tüzet látta, sőt még magyarul közölni is tanult, köszönni a hódolásokat, az elvitt pénzt köteles adónak tartotta a nélkül is. Fanny tehát elment, s mernénk fogadni, sok erszény soványodva panaszleng itt léte miatt. Most Londonba megy, miután a magyar nemzetnek szivét földerítette, csak már legalább egy fris nemzetit lejtett volna. A mint beszélik, nemcsak a horváth-kerti rozzant szalma széket vették meg drágán, hanem az egész bútoroznia azon szobának, mellyben Fanny lakott, élt, lehelt, ragadva két drága áron. A neki szórt virágot egy külön társzekere viszi utána. A német színház, mellyel a sárból kirántott, koszorút, albumot és igazgatója által kézcsókot adott emlékül a közönség szeme láttára. Nincs több Fanny, mi Taglioni, Cerito vagy Gran? ezek mind csak Európának tánczoltak, Fanny Amerikának is, s mivel még nem tölté be egészen a negyvenet, t. i. évet, mihelyt ezt eléri, a világ többi részeiben is fog tánczolni. — Óbudai hajógyárunkban ismét három gőzös van készülőben ; kettő 160, egy harmadik 100 ló erejével. Az utóbbi „Széchenyi István“ nevet viselend. Méltán jegyzi meg a Honderű, hogy ideje már, mikép Széchenyink dicső nevét is viseljék gőzöseink, kinek erős vállain,most már igazán kelet népéhez jutunk. A társaság rég megtisztelendő a nemes grófot e kitüntetéssel, ha ő maga több ízben nem protestált volna ellene. — Ez új építményeken kívül készülőben van még az uj Marianna, s a Vaskapunál a Dunára szánt Neptun nevű evező hajó, valamint Ludwig gőzös is egészen új erőművet nyerene. — Azt mondják a vásár jó, sok a vevő, a gyapjú ára felment. A jun. 2-dikai lófuttatás alkalmával Bethman Bajazelli nevű csödöre az első és második pályafutásnál nyertes lett, jutalma volt a 100 aranyat érő hölgybillikom. Mind a két futásnál pályáztak vele Csapody Pál Conscript, és Lichtenstein by Homeopathie nevű kanczalovaik. Az első futásnál második volt Conscript, a másodiknál Homeopathie. A pestvárosi dijt szintén Bethman Bajazethje nyerte, melly csak maga a pályázott. Az erdélyi 100 arany dijt nyerte Batthyányi István gróf Wasterproof nevű csödöre, melly szintén csak maga futott. A Károlyi 1000 arany disz, Hunyadi József gr. barna csödöre, Caglesfied, nyerte el; a czélnál második volt szintén a nevezett gróf Betford nevű sárga lova, harmadik volt hg. Trautmansdorf Showlad nevű csödöre, utósa pedig Bethman Ofelia nevű kanczája. Pesti vásár. A télen s tavaszkor magas árra kötött gyapjú-szerződések már előre áremelkedésre mutattak, s legutolsó vásárunk óta e czikknek értéke csakugyan tetemesen fel is szökkent, ugyannyira hogy illy rögtöni emelkedés mindenkit meglepett. Esős idők miatt elkéstek a szállítások, s a piaczi gyíijlelek csekély mennyiségre szorítkozott, kiváltkép egynyiretü gyapjúból. Mindjárt a vásár elején mutatkoztak külföldi vásárlók, kik nem vonakodnak azonnal alkudozásba bocsátkozni. Ennek következtében az árak aránylag emelkedtek, s egynyiretü gyapjúért 8—12, közép-finomért 5—8, középért 4—6, közönségesért 2—3, kétnyizetű jobbneműért 4—6, középért 3—5, közönségesért 2—4 forinttal emelkedett felébb mázsánkint a gyapjuárához képest, mint 1843-ki Medárd-vásárkor állott. Eddigelé mintegy 15,000 mázsa gyapjú forgattatott kézről kézre, s az adás-vevés mindig folytattatik. — Viaszt kivéve, miből az érkezett csekély mennyiség 84—87 forinton adatott el mázsánkint, többi termesztményeink forgalma igen akadozott. — Repczeolaj után támadt ugyan egy kis tudakozás, hogy csakhamar ismét megszűnjék. Ára 12 V2 flt. mázsánkint. — Gubacs hanyagon kelt. Vágvölgye, jun. 3. A múlt években volt alkalmam említeni e lapokban az e táji nép erkölcstelenségének főokát a pálinkával való mértéktellen élést. Most csak azt jegyzem meg, hogy jelenleg sincs alkalmam ez iránt örvendetesebb adatokat közölni. De látván e veszélyes népkór káros következményeit, nem lehet nem örvendenünk azon Iliinek, melylyet a testvérhonból az ott keletkezett mérsékleti egyesületről a Hirnök is közlött. Bár akadnának nálunk is több lelkészek, kik ez ügyet sziveikre vévén, hasonló egyesületeket létrehoznának. Ezáltal — úgy hiszük — semmi olyast nem követnének el, mi szent hivatásukkal és kötelességeikkel ellenkeznék, sőt inkább épen ezáltal teljesíthetnék azt legczélszerűbben. Hiszen, főczélják: az erkölcsiséget előmozdítani, ezt pedig nemcsak szónoklattal, tanítással, de tettel is lehet. Kajászó-Szentpéter vidékéről. (Fejér megye.) Pünkösd második napja vérbelükkel lesz följegyezve e tájon sokak emlékezetében. E napon esti hat és hét óra közt tyúktojás nagyságú jegek estek félóráig szüntelen s olly sűrűen, hogy húsz lépés távolságra nem lehetett látni E nagy jégőzön befedte a földet egy láb magasan úgy, hogy fehér volt a vidék, mint télen a hólepte táj. Hol az eső a jeget összese *) Tagjai: Bossányi József (elnök), Parisevics Rudolf, Rezsnyi Iván t.bírák , Garapy sz.biró , Sziky Lajos esküdt., Bemnellay Gusztáv f.biró jegyző, az uradalmi ügyész (kinek s a kormányzó, Rezsnyi, Dedinszky uraknak lehet e lépést köszönni), Milasics József.