Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-11 / 46. szám

municipális életnek egyik főkellékét, a többség eldöntő erős­ségnek nem találta. CCXII. kerületi ülés. Elnökség P­o­n­gr­á­c­z Gáspár Trenchin és Mihályi Gábor Mármaros megyék követei. Jegyző Szentkirályi, tollvivő E­is­ed­­. Az ülés megnyitá­sával a gravaminalis választmány jegyzője az e mu­nkálatbani változásokat fel akarván olvasni, a tt. RR. felolvasottnak ve­­vén, kéziratra utasították. Azután a városok elrendezési mun­kálat körüli tanácskozásokat folytatván, a 213 §-től kezdve a munkálatot befejezték. A végzéseket közelebbi számunk közlendi. — Ezután egy megyei követ azon borzasztó esetre vonatkozólag, melly e táblának általán szeretve tisztelt egyik tagját, Orosz Elek Ungh megye követét érte, indítványt tön, miszerint ő amlg a Személynek a kerületi elnökség által e tábla nevében megkeressék, hogy e szerencsétlen eset mivoltáról s a nyomozások eredményéről a RRet értesíteni méltóztassék. Mi is általános helyesléssel elfogadtatván, felolvastatott a KKr. és RRnek a nm. Főrendekhez a vallás tárgyában a f. 1844. martius 25én költ k. k. válasz iránti izenete és felirási javaslata, melly minden lényeges változás nélkül elfogadtatott. Megyei tudósítások. Pesti közgyűlés. Jun. 4. A legelső kérdést kisgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése közben ismét egy szóbeli per idézte elő, mellyben a fő m. udv. cancellara birtokon belőli felebbvi­­telt­ engedett a megye törvényszékéről a kir. curiára. Nálunk igen gyakori vitatásra nyujt ez alkalmat s általában a szóbeli perekben a bukó felek által használni kisértgetett óvsze­rek majd ismét a karhatalmak stb. kérdése. — Ez esetben a transmissionális parancs, erős ellenzés után, kiváltképen bi­zonyos előzmények példájánál fogva, elfogadtatott. Majd köztudomást érdemlőleg tétetett jelentés, hogy a szakolczai posztógyártók, kikkel a megye cselédsége számára posztó­­szállítási szerződést kötött, elvállalt kötelességüket igen be­csületesen teljesítették, s olly posztot adtak a nemes megyé­nek, mellynél jobbat s jóságához képest mégis olcsóbbat a megye még soha sem kapott. Szolgáljon ez tudomásul mind­azoknak, kik a honi műipart védni szeretik; s szeressék— isten adja minél többen. — Or.gyű­lési tárgyakra, nevezetesen követjelentésekre s megyei és városi körlevelekre kerülvén a dolog, azon kerületi végzésnek, melly a szabados községeik rendezése tárgyában hozatott — eredménye a BR. előtt ked­vetlen vala. Pest vmegye kebelében népes hatalmas illy köz­ségek vannak, s tehát tapasztalásból tudja, mikint azon után­zás, miszerint az illy szabados község beligazgatási rendsze­re, a királyi városok rendszerének utánzása volt, ezen köz­ségeket olly helyzetbe téve, hogy sokkal roszabb állapotba jutnának, mint míg földesúri hatóság alatt valónak. Pest vár­megye ezt tapasztalásból tudja, tudja azon soha véget nem érő küldöttségek száz meg száz évnyi munkáiból, mikkel levéltára halmozva van, hogy a rész községi rendszer mennyire paralizálhatja a szabadságnak minden áldását, s azért óhajtotta volna, hogy gyökeresebb orvoslás nyujtassék e részben, mire úgy véli, már maga az is igen capacitativus ok lehetett, hogy míg Kecskemét város közönsége az ország Rendei előtt rendezésért esedezik, azalatt ugyanazon város­­bírája s tanácsa a rendezés ellen esedezik. —Ez valódi bo­trány, de egyszersmind igen kézzelfogható jel arra, hogy itt az orvoslat, a gyökeres orvoslat, mennyire szükséges. — Egyébiránt Pest vármegye utasító közbizodalma követeit, hogy e tárgy országos ülésre kerülendvén, a szabad közsé­geknek a megyei gyűléseken olly képviseltetést sürgessenek, melly méltányosságon épülő valóság legyen. — Cs. me­gyének azon indítványához, hogy a marháknak ételenkint a mezőn tartása törvény által tilalmaztassék, Pest megye idei sok szerencsét kívánnak, s valóban szeretnék látni, mikép hajtja azt végre m­egye, mellynek térés latifundiumain alig van 7—8 helység. Itt alkalmasint csak az összesítések segítend­­nek s jó mezei politia, mire azonban ismét jó községi rend­szer kell. Végezetül, midőn az országgyűlési ügyek tárgyalása befejeztetett, egy­­ táblabiró indítványt tön, hogy a koro­­naöri méltóságnak, valamint egyik helyére Ürményi Ferencz ő excellentiájának elválasztása adatott már e megye részéről utasításba, úgy a másik helyre báró Vay Miklós ur elválasz­tására utasittassanak követ urak, a­mi közakarattal el is fogadtatott. Krassóból. Május 8-án rendkívüli közgyűlésünk vala, mellyben az utasítások tervezetével megbízott választmány­­nak a Részek visszakapcsolása, vallás­i sz. kir városok tár­­gyábani munkálata tanácskozás alá vétetvén, következő utasí­tás keletkezett: a Részek iránti kir. válasz folytán továbbá is sürgettetik a törvény foganatositása. — A vegyes házassá­gok ügyében e megye Rt. közelités s­­zélérés tekintetéből, a törvény különös szerkezetét ajánlják, mellynek értelme ez: a feleket a vőlegény papja adja össze; a gyermekek atyjok vallását követik; a házastársak azonban egyszer szabadon egyezkedhetnek a már megszületett gyermekeik bármelly törvényesített vallásbani nevelése iránt; s illy szerződés betöltésére sem törvénykezési, sem politikai uton nem kö­­teleztethetnek; meghasonlás esetében mindazáltal a gyermek okvetlenül atyja vallásában nevelendő, s ennek történte után egyezkedni többé nem szabad. — A sz. kir. városok iránti utasítás rövid vázlata e következő: be- s kikebelezés egyedül törvény utján történjék; a bekeblezett birtok kivált­ságos tulajdonságait elveszti. A város területi hatóságának a t­emesek is alávetvék. A szabályok végrehajtásuk előtt, külö­nösen körülírt jóváhagyás végett, a helyi, tanácshoz fölter­­jesztendők. A városi község mindazon teljeskörű, és sem atyai, sem gyámi hatalom alatt nem álló tagjai, születés és törvényesen bevett valláskülönbség nélkül polgárok, a­­kik nagy városokban 1000—1500, közép városokban 800—900, kis városokban 300—400 pártot érő s a város területéhez artozó fekvő vagyont bírnak, b) Beczimzett gyárosok s ren­des kereskedők, továbbá 100—200—300 frínyi jövedelmet kimutatni képes kézművesek, c) Ezeken kívül mindazok, kik 200—300—400 ft. jövedelmet kimutatnak. A b) s c) alat­tiakra nézve legalább egy évi állandó lakás kívántatik. Nem polgárok a még valóságos hadi szolgálatban álló katonák s mindazok, kik a város területében csupán szolgálati vagy hi­vatalos viszonyuknál fogva laknak; hacsak a katonák a tör­vényjavaslat 89. §. a) pontjában, utóbbiak pedig a) vagy b) pontban körülirt kellékkel nem bírnak. — A FBR. által aján­lott tanács ellenében elfogadók a kisgyűlést, melly többek közt a polgári körbe fölvételt is végbeviszi; ha valaki e rész­ben a kisgyű­lés végzésével meg nem elégszik, felsőbb helye­ken szorgalmazza kérelme foganatosítását. E tárgyra nézve megjegyzendő, hogy a többség tulajdonképen a törvényjavas­latban tervezett esküdtbíróságot szerencséssé pártfogásával; minthogy azonban két pártolója beszélgetés és zaj közben nyilatkozott, az elnökség által természetesen föl nem jegyez­tetett, melly tény másnapba hitelesítés alkalmával jőve csak napfényre, s igy eltemetik az esküdtszéket. Dehagyján ! hadd képviseljék követeink egyszer a kisebbséget is. A polgárság által választandó képviselőknek a törvényjavaslatbani száma, a városok osztályzatához képest egy­harmaddal, negyeddel s ötöddel szállíttassék le. Képviselő csak polgár lehessen, kivéve többek közt a tisztviselőket; ez alatt azonban a nyá­jas olvasó a papokat ne értse. S hát miért lehessenek ezek képviselők, s mások felett miért bírjanak elsőbbséggel? már azért is, mert az országgyűlés is reá állott. — A képviselők választják a tisztikart, s ezzel együtt gyűlésekben mindnyájan tanácskozzanak; a megbizottak tehát nálunk nem tudának magunknak népszerűséget kivívni. A képviselők fele része fölváltva, minden három évben kerül választás alá, olly mó­don, hogy az első megújításkor választás alá esendő képvise­lőket sorshúzás jelölje ki. — Főfelügyelők ne legyenek. E tárgy élénk részvétet ébresztő, s a számos nyilatkozatok rendre követék egymást, m­íg végre két szavazat többségével a főfel­ügyelők csakugyan elestek. A város saját házi szükségei fe­dezésére közgyűlésben kivethet egyenes adót, azt azonban felsőbb helybenhagyás mellett szedetheti be csak. Polgári őrsereg legyen, a törvényjavaslat értelemében. A kir.­dist a városok megváltatni, a kir. kincstár pedig a jelenleg divatozó díjat,mint hat kamat tőkéjét, elfogadni tartozik. — Az orsz­­ggülésen 16 szavazatuk legyen, a megyék szavazatai tehát ne kettőztessenek. A követet az ország lakosai közül minden polgár közvetlenül válassza. Liptó-Szent-Miklós, május 28. A most tartott közgyűlésünkön olvastatott a magyar királyi Helytartó- Tanács intézvénye, melly legfelsőbb helyről érkezett pa­rancs következtében meghagyd megyénknek, hogy az egyik mezőváros mostani birájának s némelly tanácsnokainak állitólagi kihágásait vizsgáltassa meg, s legfelsőbb helyre terjessze föl. — Országgyűlési követeink jelentései több­nyire tudomásul vétettek, az egy izraelita orvosok s sebészek szavazatát illetőt kivéve, mellyre nézve határoztatott, hogy ezen szavazatadás az emancipationális kérdésnek megfejté­séig elhalasztassék. — A megyei levelezések közt: a biharit, az izraelita orvosok és sebészek iránt már fenebbi végzés által eligazítva lévén, a zalait, a pesti tudományos egye­temnél a gyorsírásnak rend szerinti nyilvános tanítására egy rendkívüli közoktató­ szék felállítását illetőleg, mi­után az egyetem elég jövedelemmel ellátottnak mondatik, s így, a­mint egy táblabíró megjegyzé, a dolog pénzünk­be nem kerül, egész készséggel pártoljuk; a többi fel­­olvastatvan, országgyűlésrei utasítások kidolgozásával fog­lalkozó választmányhoz utasitottak. — A restauratio előtti mozgalmak megyénkben napról napra feltűnőbbek, eddigelé csak egy párt működik ugyan, de úgy hogy a netalán létesül­­hetendő ellenpártnak reményt se hagyjon sikeres föllépésé­hez , sorban t. i. körüljár számos közbirtokosságoknál, s etett itatja azokat, kiszemelvén erre leginkább vasár-­s ünnepna­pokat, hogy a földmivelésből élő atyánkfiai köznapokban munkájukat el ne mulasszák. Közli D. A. Sárosból. Május 20-dikán közgyűlésünk volt. Uta­sításaink következők: a vallás iránti k. k. leiratot el nem fo­gadjuk s az 179% . 26 t. ez. fentartását sürgetjük. A kül­döttség ezen véleménye discussio nélkül fogadtatott, el, azok­nak mély fájdalmára, kik zsebeikben szép czikornyás beszé­deket hoztak a gyűlésbe. A városokra nézve a küldöttség úgy vélekedett, hogy kivánatos lévén az egyetértés a FORRel, azoknak minden észrevételeit fogadjuk el per Bausch und Bogen. Erre támadott ugyan vita, éles is, hosszas is, a sok szónak azonban csak az egy lett vége, hogy a FORR. által javaslott polgári qualificatio első pontja, két­harmadára le­szállítatott, s a diplomatikusok, ha keresztények, általános képességgel felruháztatok. Egyébként elfogadtattak a FORR. minden észrevételei, közvetett választás, megszorított képvi­selet, biztos s meg nem szorított főfelügyelő, sőt vissza­men­­vén azokra, mik már országgyűlési conclusumokká váltak, a nemesség büntető tekintetben a városi hatóság alól kivétetett. Mind­ezek iránt mélyen hallgattak a megyénkben létező há­rom kir. városok követei, csak Kassáé szólt, a többi — az arab közmondással tartott: „szólni ezüst, hallgatni arany.“ — Előjött még Héthárs megváltott község ügye is, az ottani jobbágyok, bizván földesuraik lojalitásába, ügyvédet sem vet­tek maguk mellé, hanem megalkudtak a D. család gyűlésével, általa tétették fel az örökváltsági szerződést, s 8000 egyné­hány száz forintot le is fizettek. És most ime,­­ a családnak nehány tagjai, kik a szerződést aláírták, de időközben olly­ak­tól, kik alá nem valának írva, cessiót kaptak, kikeltek a szer­ződés ellen, s háborítják szabadságunkban a megváltottakat. — Még is szép a patriarchális rendszer, s a birodalom, mely­­lyel a szegény nép földesura iránt viseltetik. A gyűlés vá­lasztmányt küldött ki egyeztetésre. Szerémből, Horvát- s Tótországban, mint tudva van, a magyar nyelv a diplomatica­ körből egészen száműzve van, s mai napig e kapcs. részekben magyar nyelven szerkezeti jegyzőkönyv, vagy ítélet aligha létezett. De most, már lé­tezik. Ugyanis Cserevicsen, a lelkes Biunszvik grófné s hiúsított leányai, gróf Chotechné s báró Forrayné, Sze­réml megyében fekvő birtokában jelenleg polgári uriszék*) tartatott, melly jegyzőkönyvét magyarul kezdette vinni , több perben magyar ítéleteket hozott, s igy ezen ítéletek lesznek a legelsők, mellyek a báni tábla elébe magyarul szerkesztve fognak kerülni. 263 Vegyes közlemények. Mi újság Budapesten? Az örömzivatar elmúlt, a tapsförgeteg megszűnt, a bálványozási buzgalom elnémult, panaszkodik a N. U. — Eisler Fanny elment, miután bámu­lóinak új ezredeit bámulta, Rákóczyt hallgatta, s a bengáliai tüzet látta, sőt még magyarul közölni is tanult, köszönni a hódolásokat, az elvitt pénzt köteles adónak tartotta a nélkül is. Fanny tehát elment, s mernénk fogadni, sok erszény so­­ványodva panaszleng itt léte miatt. Most Londonba megy, miután a magyar nemzetnek szivét földerítette, csak már leg­alább egy fris nemzetit lejtett volna. A mint beszélik, nem­csak a horváth-kerti rozzant szalma széket vették meg drá­gán, hanem az egész bútoroznia azon szobának, mellyben Fanny lakott, élt, lehelt, ragadva két drága áron. A neki szórt virágot egy külön társzekere viszi utána. A német szín­ház, mellyel a sárból kirántott, koszorút, albumot és igazga­tója által kézcsókot adott emlékül a közönség szeme láttára. Nincs több Fanny, mi Taglioni, Cerito vagy Gran? ezek mind csak Európának tánczoltak, Fanny Amerikának is, s mivel még nem tölté be egészen a negyvenet, t. i. évet, mihelyt ezt eléri, a világ többi részeiben is fog tánczolni. — Ó­budai hajógyárunk­ban ismét három gőzös van készülőben ; kettő 160, egy har­­­madik 100 ló erejével. Az utóbbi „Széchenyi István“ nevet viselend. Méltán jegyzi meg a Honderű, hogy ideje már, mikép Széchenyink dicső nevét is viseljék gőzöseink, kinek erős vál­­lain,most már igazán kelet népéhez jutunk. A társaság rég megtisztelendő a nemes grófot e kitüntetéssel, ha ő maga több ízben nem protestált volna ellene. — Ez új építményeken kí­vül készülőben van még az uj Marianna, s a Vaskapunál a Dunára szánt Neptun nevű evező hajó, valamint Ludwig gő­zös is egészen új erőművet nyerene. — Azt mondják a vásár jó, sok a vevő, a gyapjú ára felment.­­ A jun. 2-dikai lófuttatás alkalmával Bethman Bajazelli nevű csödöre az első és második pályafutásnál nyertes lett, jutalma volt a 100 aranyat érő hölgybillikom. Mind a két futásnál pályáztak vele Csapody Pál Conscript, és Lichtenstein by Homeopathie nevű kanczalovaik. Az első futásnál második volt Conscript, a má­sodiknál Homeopathie. A pestvárosi dijt szintén Bethman Bajazethje nyerte, melly csak maga a pályázott. Az erdélyi 100 arany dijt nyerte Batthyányi István gróf Wasterproof ne­vű csödöre, melly szintén csak maga futott. A Károlyi 1000 arany disz, Hunyadi József gr. barna csödöre, Caglesfied, nyerte el; a czélnál második volt szintén a nevezett gróf Betford nevű sárga lova, harmadik volt hg. Trautmansdorf Showlad nevű csödöre, utósa pedig Bethman Ofelia nevű kanczája. Pesti vásár. A télen s tavaszkor magas árra kötött gyapjú-szerződések már előre áremelkedésre mutattak, s legutolsó vásárunk óta e czikknek értéke csakugyan teteme­sen fel is szökkent, ugyannyira hogy illy rögtöni emelkedés mindenkit meglepett. Esős idők miatt elkéstek a szállít­ások, s a piaczi gyíijlelek csekély mennyiségre szorítkozott, kivált­kép egynyiretü gyapjúból. Mindjárt a vásár elején mutatkoz­tak külföldi vásárlók, kik nem vonakod­nak azonnal alkudo­zásba bocsátkozni. Ennek következtében az árak aránylag emelkedtek, s egynyiretü gyapjúért 8—12, közép-finomért 5—8, középért 4—6, közönségesért 2—3, kétnyizetű jobb­­neműért 4—6, középért 3—5, közönségesért 2—4 forinttal emelkedett felébb mázsánkint a gyapjuár­ához képest, mint 1843-ki Medárd-vásárkor állott. Eddigelé mintegy 15,000 mázsa gyapjú forgattatott kézről kézre, s az adás-vevés min­dig folytattatik. — Viaszt kivéve, miből az érkezett csekély mennyiség 84—87 forinton adatott el mázsánkint, többi ter­­mesztményeink forgalma igen akadozott. — Repczeolaj után támadt ugyan egy kis tudakozás, hogy csakhamar ismét meg­szűnjék. Ára 12 V2 flt. mázsánkint. — Gubacs hanyagon kelt. Vágvölgye, jun. 3. A múlt években volt alkalmam említeni e lapokban az e táji nép erkölcstelenségének főokát a pálinkával való mértéktellen élést. Most csak azt jegyzem meg, hogy jelenleg sincs alkalmam ez iránt örvendetesebb adatokat közölni. De látván e veszélyes népkór káros követ­kezményeit, nem lehet­ nem örvendenünk azon Iliinek, mely­­lyet a testvérhonból az ott keletkezett mérsékleti egyesület­ről a Hirnök is közlött. Bár akadnának nálunk is több lelké­szek, kik ez ügyet sziveikre vévén, hasonló egyesületeket létre­hoznának. Ezáltal — úgy hiszük — semmi o­lyast nem kö­vetnének el, mi szent hivatásukkal és kötelességeikkel ellen­keznék, sőt inkább épen ezáltal teljesíthetnék azt legczélsze­­rűbben. Hiszen, főczélják: az erkölcsiséget előmozdítani, ezt pedig nemcsak szónoklattal, tanítással, de tettel is lehet. Kajászó-Szentpéter vidékéről. (Fejér megye.) Pünkösd második napja vérbelükkel lesz följegyezve e tájon sokak emlékezetében. E napon esti hat és hét óra közt tyúk­tojás nagyságú jegek estek félóráig szüntelen s olly sűrűen, hogy húsz lépés távolságra nem lehetett látni E nagy jé­gő­zön befedte a földet egy láb magasan úgy, hogy fehér volt a vidék, mint télen a hólepte táj. Hol az eső a jeget összese­ *) Tagjai: Bossányi József (eln­ök), Parisevics Rudolf, Rezsnyi Iván t.bí­rák , Garapy sz.biró , Szik­y Lajos esküdt., Bemnellay Gusztáv f.biró jegyző, az uradalmi ügyész (kinek s a kormányzó, Rezsnyi, Dedinszky uraknak lehet e lépést köszönni), Milasics József.

Next