Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-27 / 77. szám
77. szám. •• September 27. 1844. A Hírnök kinevezéseit, hivatalos tudósitások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak térképen. Szerkeszti s kiadja Balásfahl Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetés a 15-dik félévre postán 0 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átélienében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Véber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. ■ »■ iu. zu wwMMtiwewwrwiWitiOT Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Figyelmeztetés. Országgyűlési közlések. 229. orsz. ülés a vn. FRR nél: váltótörvény, sérelmek és vallás tárgya. 290. ker. ülés: indítványok. 229. orsz. ülés a t. Kir. és RR-nél: izenetek bemutatása s hitelesítések. 230. orsz. ülés a m. FRRnél: izenetfelolvasás; szepesi XVT városok rendezése; főtörvényszékek országgyűlés alatti munkálkodása; a törvények kötelező erejének a kir. megrősítés napjától leendő kezdése, és az orsz.gyűlés berekesztése után 30 napok alatti leküldése tárgyában átküldött rendi üzenet. 291. ker. ülés: hitelesítések, egyházi tized, kir. városok rendezése. 292. ker. ülés: k. városok rendezése. Részletei a sept. 23-i főrendi ülésnek : váltótörvény. Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Liptóból. Vegyes közlemények. Pozsony. A t. kir. táblának Kovács Pál és Toronyi István bűnperében hozott itélete. Budapest. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Hirdetések. Magyarország. A nm. m. k. udv. Kamara a temesi igazgatóságnál első számolóul Ottrubay Adalbert eddigi kamarai letéteménypénztári ügyviselőt kinevezni méltóztatott. A nm. m. kir. udv. Kamara a szöreghi újonnan rendszerizett kamarai építészi és úrbéri mérnökhivatalra Pattal Lajos eddigi ménesi kamarai építészi és úrbéri mérnöksegédet alkalmazni, saját középponti kiadóhivatalában Detrich Károlynak középponti iktatókönyvi ügyviselővé nevezése által megürült utolsó írnok állomását Karaturovich Boldizsár nyugalmazott komáromi kir. sóbeszédőre ruházni, a megürült szilágy fürdői kir. sórnázsáló helyét Kaun Ignácz komáromi kir. sópajtaörre , továbbá a pesti sóhivatalnál megürült sórnázsáló helyét Siringer Vilmos helybeli pajtaörre ruházni méltóztatott. A szomolnoki k. rézhuta és a maigami sajionál első hullaellenőri hivatal Stadler Mátyás ellenőrre ruhát látott. Rajkovics Ferencz tiszaujlaki sómázsamester nyugállapotba helyeztetett. Figyelmeztetés: A magyar középponti vasút érdeke ellen legutóbb terjesztett ellenkező hirek megczáfolása végett b. Rothschild f. e. sept. 6kán Frankfurtból Országbíró és kir.Személynök e kegyelmességeiknek irt levelében azon elhatározott biztositást nyújtja, hogy ő, mint a leginkább érdeklett részvényes, és már csak azon nagy hasznok tekintetéből is, mellyek ezen vaspálya létesüléséből az általa alapított Ferdinánd császár éjszaki pályára szükségkép várhatók, valamint nagyszerű s közhasznú orsz. intézvények iránti valódilag haszonkeresetlen érdekénél fogva, a magyar középponti vaspályát, mennyire tőle függ, szorgosan előmozdutni gondoskodandik, úgy ezen eltökélt szándékát s a középponti vasut teljes létrehozására intézett minden buzgalmát tanusini soha el nem mulasztandja.“ Országgyűlési közlés. CCXC. kerületi ülés sept. 24-kén. Elnökök Sőtér Ferencz Mosony, és Ragályi Miksa Gömör megyék követei, jegyzők Palóczy , Yukovics és Ghiczy, naplóvivő Zsoldos. Hitelesíttettek a) a nemesi rend által viselendő jelen országgyűlési költségek tárgyában készített izenet és b) törvényjavaslat, c) a hihatási jogról szóló izenet és d) törvényjavaslat, e) a nemnemesek közigazgatási hivatalokra alkalmazhatása iránti izenet és f) törvényjavaslat, g) a kir. Htó Tanács alatt lévő alapítványi tárakról az országgyűlése ekbe adandó számadások tárgyában készült izenet és h) felírási javaslat. Ezután a kiszemelt indítványok hátralevő részei jöttek napirendre. 33) A futóhomok kártékonysága meggállásának miképeni eszközölhetése, úgy 37) az adózó községek jegyzői hivatalos állásának biztosítása és czélszerűbb elrendezése iránt törvényjavaslatok készültetnek, azoknak beadására halasztalván az ezek feletti tanácskozás, — ellenben 34) a mezei rendőrség némelly hiányainak kiigazítására tett indítványok elmellőztettek. 35) Az 1792. év óta az országba beütött ellenséges seregek által kizsarolt háboruadók, s az általuk okozott károk iránt az országbeli minden illető törvényhatóságok részére ez ideig is hátralevő elégtétel a multor.gyűlésén készített felírás nyomán ismét sürgettetni fog. 36) A zágrábi püspökség és káptalan jobbágyainak az úgynevezett udvargróf minden ellenörködés nélküli bírósága alóli felmentése s a helyett a törvényes eljárás behozása Torontál m. által inditványoztatván, ugyszinte 38) annak elrendelése is, hogy az egyházi adományosok özvegyei és hajadonai is az ország nemeseinek özvegyeivel és hajdonaival egyenlő törvényes jogokkal bírjanak, s azon egyházi adományozottak között divatozó azon helytelen szokás, miszerint az osztály az örökösödést megszakítja, eltöröltessék. Az elsőre nézve az indítványtevő megye egyik követe előadó, miképen az udvargrófi bíróság a feudalismusból fenmaradt hajdankor maradváványa, midőn a földesur jobbágyain önkényleg uralkodhatott s felettek bíráskodott; ezen igazságtalan önkény alól, melylyet alkotmányos országban fen nem tarthatni, a zágrábi püspökség és káptalan adományosaitl, úgymond a követ, fel kell mentenünk, mert mikép lehetett igazságos eljárást képzelni, hol a püspöknek általa kinevezett udvargrófja és ügyvédje ítél, s a felebvitel egyenesen az illető püspök ekbe történik; igaz ugyan, hogy innen a per a kir, és hétszemélyes táblára is felébb vitethetik, de azt az alkotmányos joggal meg nem egyeztethetni, hogy az első bíróság, a törvényhatóság kirekesztésével, azon földesúr hivatalbelieiből áll, kihez az első felebbvitel történik. Ezen baj orvosoltatását küldőim már az 1832-i országgyűlésen is sürgették, pártolást is találván akkor, s e részben a BR. törvényjavaslatot készítettek, mihez a FRR. járulni vonakodtak. Nem kérnek tehát küldőim újat, egyedül azt, mit a Bt. többsége a múlt országgyűlésén elfogadott, hogy t. i. az első bíróságra az úriszék, meddig az hazánkban fen fog állani, állapíttassák meg, honnan a megyei törvényszékre legyen a felebbvitel. Ezen indítvány elfogadtatott. A másodikra nézve pedig T. megye másik követe megemlité, miképen vette el a zágrábi püspökség hübérnökeitől a nagy darab földeket, s hogy osztály esetében, valahányszor valakinek kimultával figyermeke nem maradt, sem a leány ágra sem a testvérekre az osztályos örökösödést ki nem terjesztette, hanem azon jószágokat elfoglalta ; továbbá az özvegyi just is megszüntette, nem tekintvén azt, hogy azon jószágokra a donatio pro se et masculis kiterjesztéseit. Szóló azt hiszi, hogy ha vannak, kik érdemesek az ország pártfogására, ezen elszegényedett nemes családok, kiknek apáik hazánkat s a kereszténységet vérökkel ótalmazták, bizonyosan megérdemlik ; annálfogva az előterjesztett inditvány nyomán ezen viszszaélés megszüntetését törvény által orvosoltatni kivánta.— Mire nézve a BR. ezen indítványt annyira, mennyiben az az 1832-i or.gyülésen elfogadta.olt, kikerestetvén ehez a múlt orsz.gyűlési előiratok, pártolandják. Ezen kétrendbeli indítvány között B. megye ősz követe a nemzetre nézve sérelmesnek nyilvánitá, hogy miután a zágrábi püspöknek jószágai Horvátországban a hon védelmére elvétettek, azok helyett az ország hite tudta nélkül magyarországi birtok adatott a püspökségnek. 40) Annak a kormánnyali egyezkedések utjáni megszüntetése végett, hogy azon magyarországi lakosok, kik az örökös tartományokban örökségkép reájok szállott javaikat eladva, készpénzzé teszik, a somma egy tizedét az ottani fejedelmi kincstárba lefizetni tartoznak, ellenkező esetre pedig Magyarország részéről is ugyanollyan törvény hozása iránt felírás fog ő Felségéhez létetni. 41) Az 1840: 25. t.cz. aképem módosítása iránt, hogy a horvátországi Ítélőtáblától minden illető perek, jelesen a kir. fiscusnak gr. Batthyányi Káz Trtcz és Gustáv ellen az ossai, broodi és grodniki uradalmak miatt folytatott pere a báni táblához nem csupán folytatás, hanem újrakezdés végett tétessenek által, felírás által lesz megkérendő öfelsége, s ekép ezen indítvány előkerültével az érdeklett grófok folyamodványa pártolásra talált. — Végre még Buccari kerületnek azon kivonata, hogy kebelében hajókázási iskola állítására ö Felsége megkeressék, viszhangra talált. — Pest m. követe pedig a sajtótörvények kidolgozására országos választmány kiküldetését indítványozta; de a RR. miután azt már két. választmányra bizták,nem pártolták. Ezután gr. B. K. mint az alakult védegylet ideiglenes elnökének folyamodványa olvastatott fel, melly kéziratra adatván, érdemleges tárgyalását a BR. maga idejére halasztván, a folyamodó elnök arról értesítendő, hogy az országos terem az egylet közgyűlésének tartására átengedtetik. — Végre a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kiküldött országos választmány munkálata került tanácskozás alá. — Egy dunai megye követe, ki az országos választmánynak tagja vala, úgymond ezen jelentésből láthatják a RR., hogy milly sikere volt az orsz.választmány küldetésének . Ő Felsége által kiküldött kir. biztos oka helyett,hogy a sommáról nyilatkoztak volna, tanácsadással léptek fel, mellyre őket a választmány fel nem hívta , de azon tanácsadás mellett a megváltás lehetőségét a nélkül, hogy a kívánt öszveg velünk tudatott volna, két feltételhez kötötték ; kívánták ugyanis, hogy a megállapítandó öszveg igazságos kivetésére az ország egy új kulcs kidolgozásáról gondoskodjék; nem foghatom meg, micsoda összeköttetésben van a kulcs a megváltási summával; ha átlátta a kormány a most fenálló kivetési kulcs igazságtalan voltát, akkor a 4 millió adó szinte igazságtalan arányban vettetik ki, melly igazságtalanság megszüntetésére az új kulcs kidolgozásának szükségét a kir.k előadások között megemlíthette és annak készítésére a BRet felhívhatta volna ; második feltételül tűzetett ki a biztosítás, ez ugyan kérdem: micsoda indulatot gerjeszthet a nemzetben, midőn a kormány 600—800 ezer forint behajtására biztosítást kér; illy feltételek kitűzése által azt kell gondolnom, hogy a kormány nem akarja a katonaélelmezést megvállalni, s ha a kormány a kincstár terheltetése nélkül ezen élelmezési kérdés elintézését, mellynek legkisebb politikai összeköttetése sincs, ellenzi, akkor lehet-e egy politikai reform életbe jutását reménylenünk? Nekünk azonban ezen kérdést, a visszaélések által tetemes kárt szenvedő adózóink könnyebbülésének eszközlése tekintetéből lelennünk nem lehet; annálfogva, mint hogy véleményem az, hogy az országos választmány működési köre megszűnt, mivel az csak a summa kitudakolására küldetett ki, egy kerületi választmányt kívánok megbizatni, melly a megszakadt tanácskozási fonalat folytassa, s a viszszaélések miképen lehető meggátlása iránt törvényjavaslatot készítsen. Az utána szólott követ, a választmány kiküldetésével nem látott a dolgon segítve; ha a kormánynak a megváltás nincs érdekében, nekünk kell azt megelőzni, mondjuk ki, úgymond, mi vagyunk a nyomottak, s ha a szegény adózó nép sorsán könnyebbíteni akarunk, egyszersmind a biztosítást is meg kell ajánlanunk, mert attól tart a kormány és méltán, hogy a megváltási summával is az ország, mint az adóval, 3—4 évi hátramaradásban állana. A szólásban következett megyei követ megemlítő, miképen ezen kérdés nem most fordul elő legelőször, a terheknek legnagyobbika a kiszolgáltatás módjában és azzal kapcsolatban álló visszaélésekben fekszik ; nem akar szónok ezúttal annak vizsgálatába ereszkedni, hogy miért akadt fel ezen kérdés az 1832-i országgyűlésen, mert az mindenki előtt tudva van, nézzük csak a legutóbb kiadott resolutiot, mi felírásunkban kértük ő Felséget a megváltási somma mennyiségének előterjesztésére, s hogy az alkudozásra felhatalmazott egyéneket küldjön ki; a kir. biztosok kiküldetvén, a k. k. resolutioban kérésünk ellen legkisebb észrevétel sem létetett, s hogy most a megváltási öszveget meg nem mondotta, mást nem gondolhatni, mint, hogy a kormány a megváltási öszveg mennyisége iránt még most sincs magával tisztában, s ez tanúsítja, hogy nem nagy hajlama van az élelmezés megváltásának eszközlésére. Különösnek tartom, mond tovább a szónok, a biztosításkérést, hiszen ha a kormány attól fél, hogy a megváltandó somma biztosítás nélkül hátramaradásban marad, a közadó sommája nem lévén biztosítva, ha a szegény adózó a fizetés terhét el nem bbrondja, a biztosított élelmezési váltság lerovása mellett a hadiadóba maradna többet adós, és egy ezen kívánt biztosítás által az óhajtandóezél el nem érezhetik. Azon feltétel pedig, hogy mi egy új igazságos kulcsot dolgozzunk ki, anynyit tesz, mint azt mondani, én az élelmezés megváltását nem akarom, mert in abstracto kulcsot kidolgozni lehetetlen. Ha tehát a kormány a szegény adózó nép érdekét előmozdítani vonakodik, minthogy a regulamentáris ár, melly szerint az adózó termesztményeket adni tartozik, a törvényben meghatározva nincs, a termesztmények kiszolgáltatása egyedül a közadó lerovására s könnyebbítésére tétetett; miután pedig az most már adózó népelemes terheltetésével, mivel a regulamentáris ár a piaci árt sehol és soha el nem éri, történik, ha az iránt a kormány rendelkezni nem akar, azon esetre véleményem az: fogjuk fel mi a nép érdekét, legkevesbbé se vonakodjunk a kérdésbe bemenni, mert az 1932-dik országgyűlésből vannak adataink; a munkálkodással pedig a szóló az ügy hátráltatásának kikerülése tekintetéből a munkálkodott országos választmányt vélte megbizandónak. A 7. megye követe ezen kérdést sem kerületi, sem országos választmányra nem kívánta többé bízatni; a kir. biztosok , midőn a summa biztosítását feltételül tették, fel voltak szólítva annak kijelentésére, hogy miből áll a biztosíték, de ők erre mit sem feleltek ; felírás által kívánta tehát a szóló őfelségét az iránt értesíteni, hogy az ország egyebet mint törvényes biztosítékot nem érthetett, ez pedig meglévén, a váltsági összeg mennyiségéről szándékát az ország rendeivel tudassa, kijelentvén egyszersmind, hogy a biztosíték, valamint az újabb kulcs kidolgozása, az egyezkedést nem feltételezhető; ez utolsó annyival inkább nem, mivel azt december 15-éig elkészíteni teljes lehetetlen, hanem az igazságos felosztási kulcs kidolgozásáról a jövő országgyűlés fog gondoskodni. Ha pedig a kormány a váltsági summa mennyiségét, úgymond a szóló, kinyilatkoztatni nem akarja, tegyük azt mi, új adatot e részben már úgy sem várhatni, semmi más adat nem lehet, mint a mi az 1840-ki országos választmány munkálatában kinyomtatva van ; ebben ben van foglalva mindaz, mit ez érdemben a nemzet törvényes tehernek tart, ezen törvényes teher megváltására tehát egy bizonyos somma dolgoztassák ki, s törvényjavaslatba öntessék ; ha pedig ennek kidolgozását valakire bízni akarják, akkor a szóló véleménye szerint azon itt levő nehány tagokra vélte bizandónak, kik a 1840-ki országos választmányban résztvevőn, már ezzel foglalatoskodtak.— Az ezután nyilatkozott megyei követ figyelmeztette a KKet, hogy az országos választmány nem mondott le működéséről, hanem csak bővebb utasítást kért, minélfogva helyét nem látta a kerületi választmány kiküldetésének; a szóló tehát az országos választmányt munkálkodásának folytatására a kép kívánta utasítani, hogy ez azon ezredek száma után, mellyeket az ország törvényesen tartani köteles, valami sommát dolgozzon ki, azt törvényjavaslatba foglalandó. Ha ezen kérdést továbbá jelen stádiumában hagyni nem akarjuk, hanem az adózó nép könyebbítésére azt bevégezni óhajtjuk, nem lesz egyéb módunk, mint az ajánlandó summát adó formában megajánlani; ez a dolog veleje, mert ha a kormányt az alkudozás terére nem vezethetjük, el kell hagynunk ezen tért, mert a kormányt az alkudozásra kényszeríteni nem lehet, hanem a kérdés elntézésére ki kell majd mondanunk, hogy ennyi sommát a katonatartásra ajánlunk, s mától fogva a termesztmények kiszolgáltatása megszűnik stb. Végre még Cs. megye követe szólalt fel, nem akarom azt fejtegetni, úgymond mennyire sértetett, a nemzet igazságos kívonata az által, hogy a kormány a sommát meg nem mondotta, hiszen az élelmezési ügy elintézését nem annyira az ország, mint inkább a kormány érdeke igényli, jelenne, nemcsak a magyarországi katonaság, hanem az egész ausztriai armadia igen szét van szórva, itt egy osztály, amott egy század, s ez a rendes nagyobb hadi gyakorlatot lehetetlenné teszi, e tekintetből is tehát érdekében fekszik a kormánynak ezen szőnyegen forgó kérdés végképeni elintézése. Nem hihetem, mond tovább a szónok, hogy a kormány gyönyörűségét lenne azon tömérdek vési