Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-26 / 94. szám
helyen ismét szőnyegre hozván, annak a főrendi táblánál leendő tárgyalását is eszközölni egész erejükből igyekezzenek. — A nemnemesek birtokképessége tárgyában kelt k. kir. válasz, valamint a hivatalképességet tárgyazó izenet is tudomásul vétetett. — A megye Kendei, elhatározták , hogy a megye részére megkívántató minden kelmék, s más egyéb szükséges eszközök ezentúl csak honi gyárakban készültekből szereztessenek meg. — Továbbá Hont megyének Kossuth Lajos iránti körlevele rokonérzelemmel fogadtatott. — Végre a megye rendel azon határozatot, melly szerint minden tisztviselők a hivatali eljárásukról számoló közgyűlésen megjelenni köteleztetnek, s arról elnöki engedelem nélkül el nem maradhatnak, jelenleg ismét megújították. Zalából, nov. 10. F. hókén tartatott közgyűlésünk azt mutatá, hogy Zala rendei nem változtak. Szőnyegre hozák a múlt közgyűlésen néhány egyén által befuvaroztatott és toroztatott nemes emberek által lekalapolt fizetésbeli állapotokat, és közmegeggyezéssel elhatároztatott, hogy az ország szükségeire és az országgyűlésen szőnyegen levő több hasznos és szükséges czélokra megkivántaló fizetéseket a nemesi rend szinte viselje , s ezen végzésnek az országgyűlésen leendő elöladása követünknek utasításul adatott. Egyszersmind előladatott többek által és közhelyesléssel fogadtatott az is, hogy azon néhány egyének, kik a megyében egy idő óta zavarokat csinálnak, mint gyalázatos emberek, kik a közös haza materiális haszna, a megye becsülete, és minden illy szent czélok ellen, maguk tudják minő szennyes czélokból dolgoznak, minthogy törvényben kiszabott büntetéssel őket bélyegezni nem lehet, mint becstelenek köz, megvetés alá vettessenek, és becsületes emberek társaságából kirekesztessenek. Melly előadás megyei végzésbe ugyan nem ment, de közhelyesléssel fogadtatott, és azon egyénekkel a megyei urak már ezen gyűlés alatt ennek effectusát éreztetek. Pest, Pestmegyének novemb. 12-én főispáni helytartó uz önmaga elnöklete alatt megnyitott közgyűlésében legelőször is a kisgyülési jegyzőkönyvek hitelesíttettek, melylyekben a m. udv. Cancelláriának azon intézvénye, mellyben olly elv állittatik fel, mintha a szóbeli perekben perújítással nem lehetne élni, különös figyelmet gerjesztett.; s a menynyiben a megye Rendei a szóbeli bíráskodásról szóló 1836: 20. törvényczikket illy értelemben magyarázhatnak nem tartják, e tárgy iránt felírást határoztak ő Felségéhez intézni. — Ezután az országgyűlési követek tudósításai olvastattak fel, mellyek következtében olly végzés keletkezett, miszerint a követek utasíttassanak oda, hogy végső tudósításaikat azon a közgyűlésen, mellyen az országgyűlésen alkotott törvények kihirdetendők lesznek, adják be, hogy a megye Rendei a haza javát érdeklő tárgyakról hova elöbb kellőleg tanácskozhassanak. — Ez alkalommal egy táblabiró azon ígéretet téve, hogy harmadnap múlva az ipar ügyében egy indítványt fog tenni. — Olvastattak továbbá: a) a Hajdúkerületnek válasza, Pest megyének a socialis térem működésre felszólító levelére : a kerület rokon értelmét nyilvánítja az érintett felszólításra ; b) Haulik György, zágrábi püspöknek, a túrmezei nemesség által ellene intézett, sőt illyrismus pártolásával terhelő vádakat rágalomnak nyilvánító levele ; c) Vas megyének Ausztria szélétől a magyar tengerpartig vezető vasút építésének sürgetését; s d) nem különben Verőcze megyének a vasutakat tárgyazó levele ; e) Hont megyének ismeretes körlevele, mellyben felszólítja a megyét, hogy intézzenek felírást ő Felségéhez azon akadályok elhárítása végett, mellyek miatt K. L. jelenleg véleményjeleit a hírlapírói pályán nem képviselheti. Mellyek következtében két jeles szónok indítványa nyomán felírás határoz látott ő Felségéhez a sajtó ügyében. • Másnap nov. 13-án egyedül megyei s közigazgatást érdeklő tárgyak forogtak szőnyegen. Bizonyos gyilkosság gyanújával terhelt egyénnek követelt bűnperbe leendő fogatása tartós vitatkozás anyagául szolgált. A nyomozó szolgabíró beadott jelentése folytán a törvényszék úgy vélekedett, hogy a keresetnek helye van, de amennyiben még több körülmények tisztába hozandók lennének, a szolgabirót a további nyomozásra utasította. A K. helységben kétszer történt gyújtás következtében keletkezett vizsgálat eredményeiről tett törvényszéki jelentésből az tűnvén ki, mikint az érdeklett tárgyban a helybeli lelkész vallomást tenni nem akarna, jóllehet a többek előtt tett nyilatkozata szerint a bűntettről némi tudomással bírnia kell, mind a mellett hogy a lelkész később vallomást tett, a mennyiben a váczi szentszék e tárgyban keletkezett levelében olly elvet állít fel, miszerint illy esetekben a papi személyek nem köteleztetnek vallomást tenni; a megye Rendei a szentszéknek válaszoltatni határozták, mikint a törvény e tekintetben semmi kivételt nem ismer. November 15-kén a főmért, udv. Cancellariának, a folyó év augustus hóban tartott közgyűlésből fölterjesztett azon feliratra kelt válasza olvastatott fel, melly feliratban a megye Rendes, ha’az országgyűlés a remélt s óhajtott sikert meg nem teremtné, ezen sajnos kürülmény okát a kormány, s a mélt. FRRben keresendőnek nyilvánítják s azoknak tulajdonítják, e részben buzgó szándékukra rovatni legkevesebbet sem engedvén , melly felirathozi járulásra az ország minden megyéi felszólittattak. Ezen feliratot az említett válasz egész kiterjedésében rosszalja, s a megye Rendeit az ő Felsége iránt tartozott tisztelet szem előtt tartására inti. Vegyes közlemények. Hál a nyilatkozat. Csisonta, belső Somogy.) Vannak köztiszteletben álló, nemes érzelmű hazánkfiai, kik jótéteményeik által oszlopot emeltek embertársaik szivében, oszlopot, mellyen a hálás indulat tüze lobog, s körűlé a szeretet , és tisztelet virágai tenyésznek. Ezek közé méltán számlálhatjuk amlgy gr. Széchenyi Lajos ur a kegyelmességét, helységünk kegyes földesurát, s uradalmai érdemteljes főigazgatóját. Muray József urat, mint a kik meggyőződvén ezen szavak igazsága felöl, mellyeket a nagy Decsy „Pannóniai Fénikszeben“ találunk: „e nélkül (Viczélszerű nevelés nélkül) senki se lehet jó tagja a közönséges társaságnak ; e nélkül senki sem jó fiú, sem jó atya, sem jó ur, sem jó szolga nem lehet; örömest előmozdítják a nevelési szent ügyet, s ezáltal embertársaik hasznát, és boldogságát. Legyenek e tekintetben tanúim a hír- és más lapok (lásd Jelenkor 1841: 40. Protest, egyh. és isk. lap 1842: 32. s ugyanazon évi 35. Hírnök 1842. 85-dik számát). A nemes érzelmű gróf, a t. főigazgató urnak, a valódi emberbarátnak közbenjárultára , méltóztatott gyülekezetünket is azok közé sorozni, mellyek szerencsések valáiunk nemes szíve szülte jótéteményiben részesülni. Ugyanis kegyes volt az előbbi igen kicsiny iskolai belső telek helyet, egy tágas belső lelket, a rajta fekvő földesúri uj épülettel együtt — melly iskolai épületnek alkalmatos leendő csekély áron átengedni ; ezenkívül a lelkipásztori ház építéséhez megkívántató téglát és cserepet olly módon adni, hogy a gyülekezet csupán a tégla- és cserépvelők munkája diját fizesse le ; s ekként elfelejthetlen jótéteményt közleni gyülekezetünkkel. Tudjuk, hogy az erény maga magának jutalom ; s hogy e nemes érzelmű férfiak dicsérő szavakra nem szorultak, de érezzük, hogy a hálás indulat örömest kibuzogja magát s hisszük, hogy az elvett jótéteményt emlitni kötelesség. Ugyanazért midőn a nölgy gróf , s a t. főigazgató urnak ezen velünk közlött jótéteményükért a t. ez. olvasó közönség előtt hálás indulattal alázatos közönetet mondanánk: egyszersmind buzgó szívvel óhajtjuk, hogy a mindenható ezen köztiszteletre méltó férfiak eletét, kik — mint letteik bizonyítják — híven követik ezen szavakat: Hazádnak és az emberiségnek élj! számos évekig szerencsésen terjessze!!! Hallgatói nevében közli: Barla Szabó János, visontai lelkipásztor. Mi újság Budapesten? Lelkes ifjúságunk e napokban összegyülekezvén, a közelgő farsangra nagy és fényes tánczvigalmat határozott tartani, mellynek részvényesei s mennyire lehet, minden benne részt veendő, hölgyek úgy mint férfiak, honi kelmékben köteleztetnek megjelenni. Az aláirásivek már megnyittatvák, s mondhatni igen örvendetes szaporasággal telnek. A háladók dec. 1-jén fognak alakulni, midőn aztán a fővárosi magyar világ egyéb lisztes karú osztályai is meg fognak hivatni. Ismét egy neme az Önkintes nemesi adózásnak nemzetiségünk oltárán, mellyen honi iparunk felvirágzásának minden bő barátja szivéből örvend. Mondják, hogy illynemü bálok többek is fognak farsang folytában a förendüek termeiben szintúgy, mint nyilvános helyekben tartatni s hogy ezek fognak a valódi „nobel“ bálokhoz számíttatni; és szó van arról is, mikép a nemzeti casino — isten áldja meg derék részvényeseit — jövő farsangra csak e czélra nyitandja meg fényes termeit. — Károlyi György grófné, mint beszélik, nő ruhakelmegyárt szándékozik fölállitni. — Városi hatóságunk siet használni az uj piaczól, hogy a négy orsz. vásáron kivül is kamatozzon valamit: ugyanis egy nagy állatmutatvány rajta fog fölállitatni , mint illik, — deszkabódéban. Mondja aztán valaki, hogy polgárink komolyan vették a dolgot, midőn országházhelynek tűzetvén ki ujpiaczuk, annak eldisztelenitetése ellen jajveszékeltek, ha az bármi fényes palotával be fog épittetni. Az ízlések különféle tárgyidő s alkalomszerüleg különbözők; ime most egy idomtalan deszkabódé sem disztelenitendi azt el, mit múlt martiusban az országház oda építtetése eldisztelenitendö vala! A hétfői academiai kisgyülésben , mellyben gr. Széchenyi István, kit hosszas távolvolta után üdvözlő beszéddel és szives eljenzéssel fogadott az igen szép számmal összegyűlt társaság, víve az elnökséget, az idei nagygyűlés határnapja dec. 17-re határoztatott; ennélfogva a megjelenés napja der. 16-a leend ; a nyilványos közgyűlés pedig dec. 26-ára tűzetett ki. Igen emelé e gyűlés érdekét a titoknoknak küld. Kisfaludy Sándor felett mondott emlékbeszéde, mellyben a dicsőült nemzeti lyrai költészetünk első valódi teremtőjének mondatott s méltán, és élénk színekkel festetett azon nagyszerű hatás, mellyet a nevezett koszorús maga idejében az összes magyar olvasó világra, mondhatni a nemzetre tett. De azzal mégsem tudunk egészen megbarátkozni, mi ugyan ez alkalommal mondatott, hogy t. i. Kisfaludy Sándor már életében halt volna meg. Magyar nemzeti nyelvünk ismét uj diadalt vitt ki magának, az uj t. czikk következtében ugyanis fővárosunkban 1845. jun. tól fogva ismét egy közintézetnél, mellynek hivatalos nyelve eddig német vala, hivatalos nyelvünk vétetik fel. t. i. a kir. zálogházban. — Városunkat, mellyet utóbbi években többnyire kereskedőkön kívül hangversenyadó sutazó ugynevezett zenevirtuózok serege, e valóságos vándor gólyák szokták évenkint megkeresni, már a tudósok is figyelmükre méltatják, e napokban is szabb hires külföldi tudós és iró vola köztünk, többek közt Liszt Fridiik a nagyhírű stalusgazda, ki a megyei s egy skót geolog, ki a tudós társgyűléseit is megláttogatá. — A középponti vasúti munkálatokat, mellyek közbevetőleg mondva igen szépen haladnak elő, e napokban cs. k. főherczeg Nádor ,fens, is megtekintő egész palotáig, s feleljék magas tetszését nyilványilván, egyszersmind kijelenté, hogy annak előmozdítására minden lehetségest megteend s legközelebb a debreczeni vonal munkálatait is megszemlélendő Irodalmi ujdonságunk: Tóth Lőrincz „Ulitárczájának“ Illik füzete, melly nemcsak méltán csatlakozik a két elsőhöz , de azokat érdekben szinte felülhaladja, s ha ez úgy emelkedik, füzetről füzetre érdekeiből kapunk s legeslegjavát majd a Yi-dik füzetben. Terv egy nagyszerű selyem-kelme és szalaggyárnak biztosított részvények utjáni alakítására. (Vége.) Mi tehát alulírottak, a társaság alakulóig, magunkat ideiglenes választmánnyá alkotva, miután Valero úr 200,000 pilnyi, aláírásához, magunk részéről is 22,800 flnyi aláírást csatoltunk volna, derült reménnyel s teljes bizalommal hívjuk fel a közönséget, ezen „Magyar selyemkelme és szalaggyár vállalat“ elősegitésére, mellynek részletes föltételei következők. Az 1840 diki 18 ikez.55. §nak értelmében a váltótörvényszéknél letett, s a keletkezendő részvényes társaság alakulásának alapul szolgálandó oklevél következendő tartalmú. Részvénytársaság terveztetik, Pesten egy nagyszerű selyemkelme és szalaggyárnak 500,000 pü. lékévek alapítására. Ezen részvénytársasághoz Valero Antal ur kész 200.000 pfttal járulni, s azt Pesten fekvő selyemgyárának 6 — 700 ember foglalatoskodtatására megkivántató gépeknek , szereknek, szövőszékeknek és selyemgyüjteléknek amit tűz ellen mind folytonosan biztosítani tartozik) a most nevezett öszveg erejéig átengedésével a társaság vagyonába valósággal befektetni. A többi 300,000 p. Irnyi tőke 1500 darab 200 pontos részvények kibocsátásával szereztetik be , melly sommán felül a részvényesek soha és semmi szin alatt felülfizetésekre, valamint a kamatok s tőkék visszafizetésére sem köteleztethetnek. Mihelyt ezen részvényszámnak legalább kétharmada, azaz 1000 részvény aláírva lesz, a részvényesek azonnal közgyűlésre összehivatnak, abban ezen alapszabályok értelmében, a társaságot alakulná nyilatkoztatják; a részvények első 25 pcentes részletének, azaz minden 200 pontos részvénytől 50 ftnak befizetésére határnapot tűznek, s szakértő tagokból választmányt neveznek, melly azon határnap elérkeztével Valero Antal ur pesti selyemgyárát, annak szereit és selyemgyüjtelékeit ugyancsak Valero úr által pontosan kimutatandó 200.000 p. frt értékig a társaság vagyontömegéhez csatolja; valamint azon választmányt is, melly Valero Antal úrral ezen alapszabályokkal mindenekben öszhangzó szerződést kössön, sőt a munkálatoknak a társaság nevébeni haladéktalan megindítására felhatalmazni fogja. Ezen szerződésben magát Valero Antal úr a következőkre kötelezendő , hogy a részvényeseknek száztól hat forintot, tehát minden 200 p.ntos részvénytől 12 p.ft. évi jövedelmet biztosít, a részvényesek a vállalatnak merényletében tehát sem veszteségében, sem nyereségében nem osztozván. 2) Hogy a társaság alakulta utáni harmadik év végével kezdve, minden évben a befizetett részvényeknek egy tizenötödrészét, tehát ha mind az 1500 részvény elkelne , évenkint 100 darab 200 pontos részvényt, ha pedig kevesebb kelne el, annyit, a hány darab ezen arány szerint egy évre esni fog. — Valero ur készpénzben vissza fog fizetni, melly végre minden évi közgyűléskor a viszafizetendö részvények sorhúzás utján kijelölelndők, kihirdetendők, s a fizetés négy héttel sorshúzás után Pesten az eredeti részvényjegy és hátralevő kamatszelvények visszaadása mellett készpénzben teljesítendő, miszerint a társaság alakulta utáni harmadik évtől kezdve 15 év alatt a részvények mind tökélesen letörlesztve s visszafizetve legyenek. Mi mellett azonban Valero Antal urnak joga lesz egy vagy más évbeni sorshúzásnál a fent meghatározott számnál több részvényt is kihúzatni, tehát az egész részvénytőkét hamarább is visszafizetni. 3) A kamatok fizetését fél évről fél évre az alakuló közgyűlés által kitűzendő napokon Pesten pontosan teljesíteni Valero Antal úr magát kötelezi, mégpedig a társaság alakulásának mindjárt első évétől kezdve. Az első évi kamatok a részletbefizetések illetősége szerint számítandók, s az utolsó részlet befizetésekor a részvényeseknek készpénzben kiadandók. A 17 évre alakított társaság többi éveire pedig a részvények 32 darab félévi 6 ftos kamatszelvénnyel lesznek ellátva, s a kamatfizetés csak az illető szelvény visszaadása mellett követelhető. A részvénytőkéknek sorshúzás szerinti visszafizetésekor azonban, úgy az eredeti részvények, mint a még le nem járt kamatszelvények Valero Antal urnak viszszaadandók, különben a hiányzó szelvények értéke a tőkesummából levonandó.4) Valero Antal úr a kamatok szabályszerinti pontos fizetésének, s a részvénytőkék szintúgy szabály szerinti letörlesztésének biztosítására, mindennemű vagyonát, különös hypothecául pedig a 2. §. szerint a társaság vagyonához csatolt gyárát lekötelezi; olly végre, hogy az évről évre tartandó társasági közgyűlés titkos szavazattal s általános szótöbbséggel választandó 3 tag által a gyárban véghezviendő összeírás (inventarium) szerint magának az 500,000 pontnyi teljes társasági tőke csorbitlan létezéséről s ha isten úgy akarja, némi tartalékvagyonról is teljes bizonyosságot szerezhessen, melly 3 tagbeli választmány a legközelebbi közgyűlésnek a társaság vagyonállapotáról jelentést tevén, hahogy ebből azt tapasztaltatnék, mikint a gyár egész aktív állapotját, s így a netalántán tapasztalandó építési nagyobbításokat is számbavéve, az öszszes társasági részvénytőkében egy ötödrésznyi, tehát mind az 1500 eladó részvény befizetése esetére 100,000 p. ftnyi hiány és veszteség mutatkozik, s így a részvényesek egész tőkéje meg van ugyan, de Valero úr részvénytársasági vagyona már nem két, hanem csak egy száz ezer p. ftnyi — vagy ha minden részvény el nem kelt volna, hasonló arányban megfogyatkozott biztosítékot nyújthat; a részvényesek közgyűlésének joga van, egyszerű többséggel a társasági szerződésnek lekötött idő előtt is, azonnali feloszlatását elhatározni , melly esetben Valero Antal úr köteles 6 hónappal a felosztási határozat után, a részvénytőkéknek száztól hatos kamatokkali visszafizetését megkezdeni, s 3 hónapos időközzel számított 8 részletben hiány nélkül teljesíteni ; mit ha legkisebb részben is elmulasztana, a részvényeseknek joguk van, nemcsak különös hypotheca gyanánt a szerződésben lekötött, hanem egyébként is feltalálható minden vagyonából, maguknak úgy tőkéikre, mint kamatjaikra s perbeli költségeikre nézve az 1836: 20-ik s 1840: 11-ik r.czikkelyekben kijelölt szóbeli per utján t. ns. Pest vármegye egyik alispánja által rögtöni kielégítést szereztetni. 5) Valero Antal ur magát ezen alapszabályi 5. §. 1. 2. és 4-ik pontjaiban körülírt kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségre nézve is hasonló sancsiónak veti alá, világosan kötelezvén magát, hogy azon esetre, ha vagy a tőketörlesztéseket szabályszerűleg nem teljesülte, a rész- 550