Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-26 / 94. szám

helyen ismét szőnyegre hozván, annak a főrendi táblánál leendő tárgyalását is eszközölni egész erejükből igyekez­zenek. — A nemnemesek birtokképessége tárgyában kelt k. kir. válasz, valamint a hivatalképességet tárgyazó izenet is tudomásul vétetett. — A megye Kendei, elhatározták , hogy a megye részére megkívántató minden kelmék, s más egyéb szükséges eszközök ezentúl csak honi gyárakban készül­tekből szereztessenek meg. — Továbbá Hont megyének Kos­suth Lajos iránti körlevele rokonérzelemmel fogadtatott. — Végre a megye rendel azon határozatot, melly szerint minden tisztviselők a hivatali eljárásukról számoló közgyűlésen megjelenni köteleztetnek, s arról elnöki engedelem nélkül el nem maradhatnak, jelenleg ismét megújították. Zalából, nov. 10. F. hó­­kén tartatott közgyűlésünk azt mutatá, hogy Zala rendei nem változtak. Szőnyegre hozák a múlt közgyűlésen néhány egyén által befuvarozta­tott és toroztatott nemes emberek által lekalapolt fizetés­beli állapotokat, és közmegeggyezéssel elhatároztatott, hogy az ország szükségeire és az országgyűlésen szőnye­gen levő több hasznos és szükséges czélokra megkivántaló fizetéseket a nemesi rend szinte viselje , s ezen végzésnek az országgyűlésen leendő elöladása követünknek utasításul adatott. Egyszersmind előladatott többek által és közhe­lyesléssel fogadtatott az is, hogy azon néhány egyének, kik a megyében egy idő ó­ta zavarokat csinálnak, mint gyaláza­tos emberek, kik a közös haza materiális haszna, a megye becsülete, és minden illy szent czélok ellen, maguk tudják minő szennyes czélokból dolgoznak, minthogy törvényben kiszabott büntetéssel őket bélyegezni nem lehet, mint becs­telenek köz, megvetés alá vettessenek, és becsületes embe­rek társaságából kirekesztessenek. Melly előadás megyei végzésbe ugyan nem ment, de közhelyesléssel fogadtatott, és azon egyénekkel a megyei urak már ezen gyűlés alatt ennek effectusát éreztetek. Pest, Pestmegyének novemb. 12-én főispáni helytartó uz önmaga elnöklete alatt megnyitott közgyűlésében legelő­ször is a kisgyülési jegyzőkönyvek hitelesíttettek, mely­­lyekben a m. udv. Cancelláriának azon intézvénye, mellyben olly elv állittatik fel, mintha a szóbeli perekben perújítással nem lehetne élni, különös figyelmet gerjesztett.; s a meny­nyiben a megye Rendei a szóbeli bíráskodásról szóló 1836: 20. törvényczikket illy értelemben magyarázhatnak nem tartják, e tárgy iránt felírást határoztak ő Felségéhez intézni. — Ezután az országgyűlési követek tudósításai olvastattak fel, mellyek következtében olly végzés keletkezett, misze­rint a követek utasíttassanak oda, hogy végső tudósításaikat azon a közgyűlésen, mellyen az országgyűlésen alkotott törvények kihirdetendők lesznek, adják be, hogy a megye Rendei a haza javát érdeklő tárgyakról hova elöbb kellő­leg tanácskozhassanak. — Ez alkalommal egy táblabiró azon ígéretet téve, hogy harmadnap múlva az ipar ügyé­ben egy indítványt fog tenni. — Olvastattak továbbá: a) a Hajdúkerületnek válasza, Pest megyének a socialis térem­ működésre felszólító levelére : a kerület rokon értelmét nyil­vánítja az érintett felszólításra ; b) Haulik György, zágrábi püspöknek, a túrmezei nemesség által ellene intézett, sőt illyrismus pártolásával terhelő vádakat rágalomnak nyilvá­nító levele ; c) Vas megyének Ausztria szélétől a magyar tengerpartig vezető vasút építésének sürgetését; s d) nem különben Verőcze megyének a vasutakat tárgyazó le­vele ; e) Hont megyének ismeretes körlevele, mellyben fel­szólítja a megyét, hogy intézzenek felírást ő Felségéhez azon akadályok elhárítása végett, mellyek miatt K. L. jelen­leg véleményjeleit a hírlapírói pályán nem képviselheti. Mellyek következtében két jeles szónok indítványa nyo­mán felírás határoz látott ő Felségéhez a sajtó ügyében. •­ Másnap nov. 13-án egyedül megyei s közigazgatást ér­deklő tárgyak forogtak szőnyegen. Bizonyos gyilkosság gyanújával terhelt egyénnek követelt bűnperbe leendő fo­­gatása tartós vitatkozás anyagául szolgált. A nyomozó szol­­gabíró beadott jelentése folytán a törvényszék úgy véleke­dett, hogy a keresetnek helye van, de a­mennyiben még több körülmények tisztába hozandók lennének, a szolgabirót a további nyomozásra utasította.­­ A K. helységben kétszer történt gyújtás következtében keletkezett vizsgálat eredmé­nyeiről tett törvényszéki jelentésből az tűnvén ki, m­ikint az érdeklett tárgyban a helybeli lelkész vallomást tenni nem akarna, jóllehet a többek előtt tett nyilatkozata szerint a bűntettről némi tudomással bírnia kell, mind a mellett hogy a lelkész később vallomást tett, a mennyiben a váczi szent­szék e tárgyban keletkezett levelében olly elvet állít fel, miszerint illy esetekben a papi személyek nem köteleztetnek vallomást tenni; a megye Rendei a szent­széknek vála­­szoltatni határozták, m­ikint a törvény e tekintetben semmi kivételt nem ismer.­­ November 15-kén a főmért, udv. Cancellariának, a folyó év augustus hóban tartott köz­gyűlésből fölterjesztett azon feliratra kelt válasza olvasta­tott fel, melly feliratban a megye Rendes, ha’az országgyű­lés a remélt s óhajtott sikert meg nem teremtné, ezen sajnos kürülmény okát a kormány, s a mélt. FRRben keresendőnek nyilvánítják s azoknak tulajdonítják, e részben buzgó szán­dékukra rovatni legkevesebbet sem engedvén , melly felirat­­hozi járulásra az ország minden megyéi felszólittattak. Ezen feliratot az említett válasz egész kiterjedésében rosszalja, s a megye Rendeit az ő Felsége iránt tartozott tisztelet szem előtt tartására inti. Vegyes közlemények. H­á­l a n­y­i­l­a­t­k­o­z­a­t. Csisonta, belső Somogy.) Van­nak köztiszteletben álló, nemes érzelmű hazánkfiai, kik jó­téteményeik által oszlopot emeltek embertársaik szivében, oszlopot, mellyen a hálás indulat tüze lobog, s körűlé a sze­retet , és tisztelet virágai tenyésznek. Ezek közé méltán számlálhatjuk amlgy gr. Széchenyi Lajos ur a kegyelmes­­ségét, helységünk kegyes földesurát, s uradalmai érdemtel­jes főigazgatóját­­. Muray József urat, mint a kik meggyő­ződvén ezen szavak igazsága felöl, mellyeket a nagy Decsy „Pannóniai Fénikszeben“ találunk: „e nélkül (V­i­­czélszerű nevelés nélkül) senki se lehet jó tagja a közönséges társa­ságnak ; e nélkül senki sem jó fiú, sem jó atya, sem jó ur, sem jó szolga nem lehet; örömest előmozdítják a nevelési szent ügyet, s ezáltal embertársaik hasznát, és boldogságát. Legyenek e tekintetben tanúim a hír- és más lapok (lásd Jelenkor 1841: 40. Protest, egyh. és isk. lap 1842: 32. s ugyanazon évi 35. Hírnök 1842. 85-dik számát). A nemes érzelmű gróf, a t. főigazgató urnak, a valódi emberbarátnak közbenjárultára , méltóztatott gyülekezetünket is azok közé sorozni, mellyek szerencsések valáiunk nemes szíve szülte jótéteményiben részesülni. Ugyanis kegyes volt az előbbi igen kicsiny iskolai belső telek helyet, egy tágas belső lel­ket, a rajta fekvő földesúri uj épülettel együtt — melly is­kolai épületnek alkalmatos leend­ő csekély áron átenged­ni ; ezenkívül a lelkipásztori ház építéséhez megkívántató téglát és cserepet olly módon adni, hogy a gyülekezet csu­pán a tégla- és cserépvelők munkája diját fizesse le ; s ek­­ként elfelejthetlen jótéteményt közleni gyülekezetünkkel. Tudjuk, hogy az erény maga magának jutalom ; s hogy e ne­mes érzelmű férfiak dicsérő szavakra nem szorultak, de érezzük, hogy a hálás indulat örömest kibuzogja magát s hisszük, hogy az elvett jótéteményt emlitni kötelesség. Ugyanazért midőn a nölgy gróf , s a t. főigazgató urnak ezen velünk közlött jótéteményükért a t. ez. olvasó közön­ség előtt hálás indulattal alázatos közönetet mondanánk: egyszersmind buzgó szívvel óhajtjuk, hogy a mindenható ezen köztiszteletre méltó férfiak eletét, kik — mint letteik bizonyítják — híven követik ezen szavakat: Hazádnak é­s az emberiségnek élj! számos évekig szerencsé­sen terjessze!!! Hallgatói nevében közli: Barla Szabó Já­nos, visontai lelkipásztor. Mi újság Budapesten? Lelkes ifjúságunk e napok­ban összegyülekezvén, a közelgő farsangra nagy és fényes tánczvigalmat határozott tartani, mellynek részvényesei s mennyire lehet, minden benne részt veendő, hölgyek úgy mint férfiak, honi kelmékben köteleztetnek megjelenni. Az aláirásivek már megnyittatvák, s mondhatni igen örvendetes szaporasággal telnek. A háladók dec. 1-jén fognak alakul­ni, midőn aztán a fővárosi magyar világ egyéb lisztes karú osztályai is meg fognak hivatni. Ismét egy neme az Önkin­­tes nemesi adózásnak nemzetiségünk oltárán, mellyen honi iparunk felvirágzásának minden bő barátja szivéből örvend. Mondják, hogy illynemü bálok többek is fognak farsang folytában a förendüek termeiben szintúgy, mint nyilvános helyekben tartatni s hogy ezek fognak a valódi „nobel“ bálokhoz számíttatni; és szó van arról is, mikép a nem­zeti casino — isten áldja meg derék részvényeseit — jövő farsangra csak e czélra nyitandja meg fényes termeit. — Károlyi György grófné, mint beszélik, nő ruhakelmegyárt szándékozik fölállitni. — Városi hatóságunk siet használni az uj piaczól, hogy a négy orsz. vásáron kivü­l is kamatozzon valamit: ugyanis egy nagy állatmutatvány rajta fog fölál­li­tatni , mint illik, — deszkabódéban. Mondja aztán valaki, hogy polgárink komolyan vették a dolgot, midőn országház­helynek tűzetvén ki ujpiaczuk, annak eldisztelenitetése ellen jajveszékeltek, ha az bármi fényes palotával be fog épittet­ni. Az ízlések különféle tárgy­idő s alkalomszerüleg külön­bözők; ime most egy idomtalan deszkabódé sem diszteleni­­tendi azt el, mit múlt martiusban az országház oda építte­tése eldisztelenitendö vala! A hétfői academiai kisgyülés­ben , mellyben gr. Széchenyi István, kit hosszas távolvolta után üdvözlő beszéddel és szives eljenzéssel fogadott az igen szép számmal összegyűlt társaság, víve az elnöksé­get, az idei nagy­gyűlés határnapja dec. 17-re határozta­­tott; ennélfogva a megjelenés napja der. 16-a leend ; a nyil­­ványos közgyűlés pedig dec. 26-ára tűzetett ki. Igen emelé e gyűlés érdekét a titoknoknak küld. Kisfaludy Sándor fe­lett mondott emlékbeszéde, mellyben a dicsőült nemzeti lyrai költészetünk első valódi teremtőjének mondatott s mél­tán, és élénk színekkel festetett azon nagyszerű hatás, mellyet a nevezett koszorús maga idejében az összes ma­gyar olvasó világra, mondhatni a nemzetre tett. De azzal még­sem tudunk egészen megbarátkozni, mi ugyan ez al­kalommal mondatott, hogy t. i. Kisfaludy Sándor már életé­ben halt volna meg. Magyar nemzeti nyelvünk ismét uj dia­dalt vitt ki magának, az uj t. czikk következtében ugyanis fővárosunkban 1845. jun.­­ tól fogva ismét egy közintézet­nél, mellynek hivatalos nyelve eddig német vala, hivatalos nyelvünk vétetik fel. t. i. a kir. zálogházban. — Városunkat, mellyet utóbbi években többnyire kereskedőkön kívül hang­versenyadó sutazó ugynevezett zenevirtuózok serege, e való­ságos vándor gólyák szokták évenkint megkeresni, már a tu­dósok is figyelmükre méltatják, e napokban is szabb hires kül­földi tudós és iró vola köztünk, többek közt Liszt Fridiik a nagyhírű stalusgazda, ki a megyei s egy skót geolog, ki a tudós társ­­gyűléseit is megláttogatá. — A középponti vasúti mun­kálatokat, mellyek közbevetőleg mondva igen szépen ha­ladnak elő, e napokban cs. k. főherczeg Nádor ,­fens, is megtekintő egész palotáig, s feleljék magas tetszését nyil­­ványilván, egyszersmind kijelenté, hogy annak előmozdítá­sára minden lehetségest megteend s legközelebb a debre­­czeni vonal munkálatait is megszemlélendő Irodalmi ujdon­­ságunk: Tóth Lőrincz „Ulitárczájának“ Ill­ik füzete, melly nemcsak méltán csatlakozik a két elsőhöz , de azokat ér­dekben szinte felülhaladja, s ha ez úgy emelkedik, füzetről füzetre érdekeiből kapunk s legeslegjavát majd a Yi-dik füzetben. Terv egy nagyszerű selyem-kelme és sza­­laggyárnak biztosított részvények utjáni ala­kítására. (Vége.) Mi tehát alulírottak, a társaság alakul­óig, magunkat ideiglenes választmánnyá alkotva, miután Valero úr 200,000 pilnyi, aláírásához, magunk részéről is 22,800 flnyi aláírást csatoltunk volna, derült reménnyel s teljes bizalommal hívjuk fel a közönséget, ezen „Magyar selyemkelme és szalaggyár vállalat“ elősegitésére, mellynek részletes föltételei következők. Az 1840 diki 18 ik­­ez.55. §nak értelmében a váltótörvényszéknél letett, s a keletkezendő részvényes társaság alakulásának alapul szolgálandó oklevél következendő tartalmú. Részvénytársaság terveztetik, Pes­ten egy nagyszerű selyemkelme és szalaggyárnak 500,000 pü­. lékévek­ alapítására. Ezen részvénytársasághoz Valero Antal ur kész 200.000 pfttal járulni, s azt Pesten fekvő se­­lyemgyárának 6 — 700 ember foglalatoskodtatására megki­­vántató gépeknek , szereknek, szövőszékeknek és selyem­­gyüjteléknek amit tűz ellen mind folytonosan biztosítani tar­tozik) a most nevezett öszveg erejéig átengedésével a tár­saság vagyonába valósággal befektetni. A többi 300,000 p. Ir­nyi tőke 1500 darab 200 po­ntos részvények kibocsátásá­val szereztetik be , melly sommán felül a részvényesek so­ha és semmi szin alatt felülfizetésekre, valamint a kamatok s tőkék visszafizetésére sem köteleztethetnek.­­ Mihelyt ezen részvényszámnak legalább két­harmada, azaz 1000 részvény aláírva lesz, a részvényesek azonnal közgyűlésre összehivatnak, abban ezen alapszabályok értelmében, a tár­saságot alakulná nyilatkoztatják; a részvények első 25 pcentes részletének, azaz minden 200 po­ntos részvénytől 50 ftnak befizetésére határnapot tűznek, s szakértő tagok­ból választmányt neveznek, melly azon határnap elérkez­­tével Valero Antal ur pesti selyemgyárát, annak szereit és selyemgyüjtelékeit ugyancsak Valero úr által pontosan ki­mutatandó 200.000 p. frt értékig a társaság vagyontömegé­hez csatolja; valamint azon választmányt is, melly Valero Antal úrral ezen alapszabályokkal mindenekben öszhangzó szerződést kössön, s­őt a munkálatoknak a társaság nevé­­beni haladéktalan megindítására felhatalmazni fogja. Ezen szerződésben magát Valero Antal úr a következőkre köte­lezendő ,­ hogy a részvényeseknek száztól hat forintot, tehát minden 200 p.­ntos részvénytől 12 p.­ft. évi jövedelmet biztosít, a részvényesek a vállalatnak merényletében tehát sem veszteségében, sem nyereségében nem osztozván. 2) Hogy a társaság alakulta utáni harmadik év végével kezdve, minden évben a befizetett részvényeknek egy tizenötödré­­szét, tehát ha mind az 1500 részvény elkelne , évenkint 100 darab 200 po­ntos részvényt, ha pedig kevesebb kelne el, annyit, a hány darab ezen arány szerint egy évre esni fog. — Valero ur készpénzben vissza fog fizetni, melly végre minden évi közgyűléskor a viszafizetendö részvények sorh­ú­­zás utján kijelölelndők, kihir­detendők, s a fizetés négy héttel sorshúzás után Pesten az eredeti részvény­jegy és hátrale­vő kamatszelvények visszaadása mellett készpénzben telje­sítendő, miszerint a társaság alakulta utáni harmadik évtől kezdve 15 év alatt a részvények mind tökélesen letörleszt­­ve s visszafizetve legyenek. Mi mellett azonban Valero Antal urnak joga lesz egy vagy más évbeni sorshúzásnál a fent meghatározott számnál több részvényt is kihúzatni, te­hát az egész részvénytőkét hamarább is visszafizetni. 3) A kamatok fizetését fél évről fél évre az alakuló közgyűlés ál­tal kitűzendő napokon Pesten pontosan teljesíteni Valero Antal úr magát kötelezi, még­pedig a társaság alakulásának mindjárt első évétől kezdve. Az első évi kamatok a részlet­­befizetések illetősége szerint számítandók, s az utolsó rész­let befizetésekor a részvényeseknek készpénzben kiadan­dók. A 17 évre alakított társaság többi éveire pedig a rész­vények 32 darab félévi 6 ftos kamatszelvénnyel lesznek el­látva, s a kamatfizetés csak az illető szelvény visszaadása mellett követelhető. A részvénytőkéknek sorshúzás szerinti visszafizetésekor azonban, úgy az eredeti részvények, mint a még le nem járt kamatszelvények Valero Antal urnak visz­­szaadandók, különben a hiányzó szelvények értéke a tőke­summából levonandó.4) Valero Antal úr a kamatok szabály­szerinti pontos fizetésének, s a részvénytőkék szintúgy sza­bály szerinti letörlesztésének biztosítására, mindennemű va­gyonát, különös hypothecául pedig a 2. §. szerint a társa­ság vagyonához csatolt gyárát lekötelezi; olly végre, hogy az évről évre tartandó társasági közgyűlés titkos szavazat­tal s általános szótöbbséggel választandó 3 tag által a gyár­ban véghezviendő összeírás (inventarium) szerint magának az 500,000 po­ntnyi teljes társasági tőke csorbitlan létezé­séről s ha isten úgy akarja, némi tartalékvagyonról is tel­jes bizonyosságot szerezhessen, melly 3 tagbeli választ­mány a legközelebbi közgyűlésnek a társaság vagyonálla­potáról jelentést tevén, hah­ogy ebből azt tapasztaltatnék, m­ikint a gyár egész aktív állapotját, s így a netalántán ta­pasztalandó építési nagyobbításokat is számbavéve­, az ösz­­szes társasági részvénytőkében egy ötödrésznyi, tehát mind az 1500 eladó részvény befizetése esetére 100,000 p. ftnyi hiány és veszteség mutatkozik, s így a részvényesek egész tőkéje meg van ugyan, de Valero úr részvénytársasági va­gyona már nem két, hanem csak egy száz ezer p. ftnyi — vagy ha minden részvény el nem kelt volna, hasonló arány­ban megfogyatkozott biztosítékot nyújthat; a részvényesek közgyűlésének joga van, egyszerű többséggel a társasági szerződésnek lekötött idő előtt is, azonnali feloszlatását elhatározni , melly esetben Valero Antal úr köteles 6 hó­nappal a felosztási határozat után, a részvénytőkéknek száztól hatos kamatokkali visszafizetését megkezdeni, s 3 hónapos időközzel számított 8 részletben hiány nélkül tel­jesíteni ; mit ha legkisebb részben is elmulasztana, a rész­vényeseknek joguk van, nemcsak különös hypotheca gyanánt a szerződésben lekötött, hanem egyébként is feltalálható minden vagyonából, maguknak úgy tőkéikre, mint kamat­jaikra s perbeli költségeikre nézve az 1836: 20-ik s 1840: 11-ik r.czikkelyekben kijelölt szóbeli per utján t. ns. Pest vármegye egyik alispánja által rögtöni kielégítést szerez­tetni. 5) Valero Antal ur magát ezen alapszabályi 5. §. 1. 2. és 4-ik pontjaiban körülírt kamatfizetési és tőketörlesz­tési kötelezettségre nézve is hasonló sancsiónak veti alá, világosan kötelezvén magát, hogy azon esetre, ha vagy a tőketörlesztéseket szabályszerűleg nem teljesülte, a rész- 550

Next