História 1997
1997 / 5-6. szám - GLATZ FERENC: A gyermek
TARTALOM • Glatz Ferenc: A gyermek. Az emberszemléletű történetírásért 3 • Puskás Ildikó: Fohász fiúgyermekért 6 • Kertész István: A gyermek Nagy Sándor 9 • Zsoldos Attila: Az Árpádok gyermekei 13 • Csukovits Enikő: Gyermekek a középkori Magyarországon 16 • Fodor Pál: Gyermekadó a szultánnak 19 • Tóth István György: Nemesurak az iskolapadban 22 • Soós István: Cigánygyerekek sorsa a 18.században 25 • GYERMEK ÉS TÁRSADALOM MAGYARORSZÁGON, 1815-1971 28., 36., 44., 52 (Összeállította: Glatz Ferenc, szöveg: Burucs Kornélia, kép: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona) • Gyermek, gyermekmunka, nevelés az ipari forradalom korában (G., B., D., S.) 28 • Susan Zimmermann: Sorsok a Monarchiában 32 • Demeter Zsuzsanna: Nyaraló gyerekek 34 • Stefány Judit: Gyermekszoba a századfordulón 35 • Állam és gyermekvédelem, 1891-1918 36 (G., B. D„ S.) • Tátrai Zsuzsanna: Falusi gyermekélet Magyarországon 40 • Társadalom, nevelés, mozgalom, 1919-1945 (G., B„ D., S.) 44 • Benda Kálmán: Cserkésztáborban 48 • Magyar munkásszociográfiák, 1936-1945 50 • Gyermek a szovjet rendszerben, 1945-1971 (G., B.,,D„ S.) 52 • Frisnyák Zsuzsa: Úttörővasút a Széchenyi-hegyen 58 • Kozák Péter: Az első bébiételkonzervek 60 • Kovács Éva: Osztálybíróság, tanulóbrigád, pontossági verseny 61 • Szakolczai Attila: Korszakok játékai, játékok a korszakokkal 64 CÍMLAPON: Catulle Mendes leányai. Pierre-Auguste Renoir festménye, 1888 História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Engel Pál, Kertész István, Sipos Péter, Szakály Ferenc, Szász Zoltán Munkatársak: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona (kép), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (számítógépes tördelés) Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Bp., Úri u. 53. T.: 156-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 A História Alapítvány bankszámlaszáma: 11701004-20125394 OTP Bp. I. ker. Alagút u. 3. Devizaszámlaszámok: Budapest Bank RT. 1051 Bp., Hercegprímás u. 5. USD 401-15194129120; DM 407-15194129120; ATL 419-15194129120 Szedés: MTA TTI Kiadványcsoport. Felelős vezető: Burucs Kornélia Nyomás: MESTERPRINT Kft., Bp. Külső-Mester u. 82-86. Felelős vezető: Szilágyi Tamás Terjeszti: HIRKER Rt., NH Rt. és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Helimér Bp. Orczy tér 1-3. közvetlenül vagy postautalványon. Tel.: 303-3441 Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj: 1 évre 750 Ft. HU ISSN 01392409. Index: 25384 A gyermek Az emberszemléleti a történetírásért Melyek azok az erők, amelyek hosszú távon, évtizedekre, századokra határozzák meg az emberiség sorsát? Az egyén, a családi, helyi kisközösségek, közösségek, régiók sorsát. Netán állampolgári, nemzeti közösségek vagy éppen kontinensek életét. Végső fokon a Glóbuszt, már-már a világűr birtokbavételéről gondolkodó emberiség sorsát. Kérdés, amely mindegyre foglalkoztatta a múltról, jelen-jövőről gondolkodó társadalomkutatókat. Történészeket is. De remélhetően a politikusokat is. I. Mégiscsak az ember Épített technikai környezetünk Firtatjuk: vajon mennyire számol történetkutatásunk az elmúlt két évszázad épített környezetének, gyors és gyökeres változásaival. A természettudományos gondolkodás és csodálatos eszköztára, a technika szédítő fejlődésével. Amelynek köszönhetően számba vehetetlenül gyarapodott a napi élet eszköztára, szerszám- és gépi ellátottsága, sőt felnőtt az értelmes technika”, a számítástechnika, amely már lehetővé teszi a munka- és termelési részfolyamatokban az emberi jelenlét gépi helyettesítését. Termelési teljesítőképességünk követhetetlenül megnövekedett. Közösségi és termelésszervezeti adminisztrációnk hatósugara beláthatatlanul kitágult, közösségpusztító fegyvertárunk uralhatatlanná vált. Önkritikusan beszélünk arról, vajon az utóbbi két évszázaddal foglalkozó történetírásunk miért nem figyel jobban a technikai-természettudományos tényezőkre? Vajon nem a korszak egyik lényeges meghatározó tényezőjét hagyja számításon kívül? Kritikusan beszélünk korunk politikájáról, amelyik a kontinens keleti felén, az izgatott társadalmi átalakulások közepette nem figyel eléggé a korszakos változásban a tudásipar, a tudomány megnövekedett szerepére. Mind a törvényhozásban, végrehajtásban, mind a politikacsináló médiákban napi párt- és érdekcsoport-csetepatékra vesztegeti összenergiáját. Ember és természeti környezet Firtatjuk, vajon képes-e történettudományunk bemutatni az emberi és a nem emberi élővilág viszonyában bekövetkezett változásokat az évezredek során. Bemutatni az embert mint a földi biológiai rendszer egyik, de meghatározó „alkotóelemét”. Tanítványaink másfél évtizede lelkes figyelemmel dolgozzák föl szemináriumokon a termőföld, a víz, az erdő, a településformák kultúrtörténelmét. Csodálatos kölcsönviszony, melynek egyensúlya az ember mindenkori fennmaradásának elsődleges feltétele. Eltávolodnak az ipari-technikai forradalmak nagy deficitjétől, amely a természet legyőzésére nevelte meg tanáraik korosztályát, bennünket. Az ipari technokraták megtalálták ideológiájukat mind a kapitalista piaci, mind a szovjet típusú, állami utasításos rendszerekben, hogy csak a beton-, vasbeton kolosszusok közé, mesterséges életfeltételek között képzelhessük el emberi jövőnket. Úgymond a „modernségünket”. Vajon figyelünk-e az élő természettudományok nagy ívű elgondolásaira az ezredvégen, az ember biológiai-természeti környezete megóvásának fontosságára? Mondjuk, legalább a földi élővilág egyensúlybomlásának veszélye figyelmeztessen: az évezredek során mindig nagy szerepe volt a természet és ember viszonyának. Legyen e viszony is a történetkutatás tárgya. És firtatjuk a politika ésszerű aktivizálódását, ha már a társadalomtudományokkal, önmagunkkal szemben kritikusan beszélünk. Kritikusan, mint évtizeddel ezelőtt, amikor vizeinket féltettük a szovjet rendszerben is helyét megtaláló ipari megalomániától. De * Vö. a História 1997/4. számának A mi huszadik századunk c. cikkével. 3