História 1999
1999 / 5-6. szám - TÓTH SÁNDOR: Badacsony és a Balaton-mellék borai
Badacsony és a Balaton-mellék borai A Balaton északi partjának történelmi borvidékei E gykor a magyar borvidékek hierarchiájában eligazító, megkülönböztető rang volt a „történelmi” jelző, amely egyben az ilyen vidékeken termett bornak a környezetéből fakadó eredetiségét is jelezte. Magyarországon is a legértékesebb hét borvidékeket ezért illették egykor a „történelmi” jelzővel. Ez a szóhasználat mindenben azonos volt az európai, védett eredetű borok termőhelyére, származására vonatkozó legkorszerűbb - felfogással és gyakorlattal. Sőt, általánosan a legsikeresebb bormarketing egyik alapja ott, jelenleg is. Az eredetükben védett nagy borok arculatát (minőségét, jellemzőit, értékét), a természeti tényezőket és a hozzájuk szorosan kötődő, a nemzedékek hosszú során át kialakult emberi tényezőket magában foglaló földrajzi környezet határozza meg. A termőhelyi értékeket felszínre hozó és borba átmentő emberi tényezők közül kiemelt jelentőségű a helyi hagyományok ismerete, tisztelete, adaptálása a meg-megújuló bortermelési technikába, a tisztesség, a tehetség, a hozzáértés, a minőségnek a mennyiség elé helyezése - akár áldozatok árán is. Ez alapfeltétele a hírnévnek. Ezekhez történelmi távlatok szükségesek! Egyben ez nagy különbséget tesz a csak a szőlő fajtája vagy a születése helyének jellegét is őrző borok között. Mindezek hosszú évszázadokra visszanyúló folyamatosságot tételeznek fel. Egység és folyamatosság Ahogyan az igazgyöngyöt létrehozó kagylót védi a héja, úgy védte a 18. század végéig a Balaton északi partjának szőlővel beültetett, igazi borokat termő, szelíd domboldalait a természeti környezet: délről a Balaton hatalmas víz- és mocsárvilága, északról a Bakony ősrengetege. Bejáratait várak állták el. Ez a viharosabb századokban is az itt élőknek és az általuk művelt szőlőültetvényeknek viszonylagos védettséget nyújtott. A 13. század második felére már kialakultak azok az összefüggően nagy területű, rokon jellegű borokat termő vidékek, amelyeket a 18. század közepétől egyre inkább ,,borvidékek”-nek kezdtek nevezni.* Ez történt a Balaton északi (zalai) partján is: a 18. század első feléig már minden jelentős (a jelenleginél valamivel nagyobb számú) Balaton felső (északi) parti bort termelő települést jeleznek az oklevelek, feljegyzések. A 18-19. századi írásokban pedig már gyakran összefoglalóan a „Balatonfelvidéki”-nek nevezték a Keszthelytől Balatonfőkajárig, a Balaton partjától a Bakony déli lejtőjéig terjedő, egységes és nagy kiterjedésű szőlővidéket. Közös történelem Magyarország legfényesebb korszakában, az Árpádok, az Anjouk, Mátyás király idején a vidék sűrűn lakott, viszonylag jómódú lehetett. Jól jellemzi ezt, hogy a mai 61 - akkor 109 - borvidéki település határában 102 középkori plébániatemplom, 6 kápolna, 10 kolostor (közöttük két bencés) és 9 vár állt. Mindez a vidék civilizációs szintjére is utal. Nem kétséges, hogy a gazdaság alapja a bor volt. A kolostorok a fejlett termelési tapasztalatok terjesztői, mintagazdaságok fenntartói voltak. Nem volt lebecsülendő a várak, kolostorok, egyházak (két szín alatti áldozás) borfelhasználása sem. Az ásatások során itt is a furmint, a lisztes, a balafáni típusú szőlőmagok kerültek elő. A királyi udvar külön bortermő helye is ezen a vidéken, a Kál vidékén volt (1341-ig). A török hódoltság idején határvidék a Balaton északi partja, amelyet 14 rablóportya rombolt. A templomok akkor pusztultak el, de a szőlők egy része megmaradt. Az itt élők (máig élő hagyomány, hogy melyik falu lakossága hová) a Bakony, a Balaton-felvidék erdeibe, a Balaton mocsárvilágának kiemelkedéseire húzódva élték túl a rablóportyákat. Sőt - minden jel szerint - lopva, szorgalmasan művelték a hegyek oldalán fekvő szőlőiket. A török által gyérített szőlőterületen, a nagyszámú végvári katonaság (a borvidéken és határain 16 vár volt) borfogyasztása és az elszigeteltség miatt a vidék bortermelői - egészen a Rákócziszabadságharc végéig - nem nagyon érzékelték az 1565-től érvényesülő osztrák vámpolitika hatását. Az 1775. évi intézkedések már itt is komoly értékesítési gondokat idéztek elő, de ez a vidék ezt követően sem állt át a tömegbortór A ciszterciek szőlői, Badacsony, 1920-as évek 60