História 2001
2001 / 2. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - SÜLI-ZAKAR ISTVÁN: Az élő Tisza - FRISNYÁK ZSUZSA: Árvizek, szabályozások
s a területet kisebb-nagyobb vízfolyások kusza hálózata szőtte át. A Tisza vidéke évezredeken keresztül igazi „vadvízország” volt. E vízi világ eltartó és értéktermelő képessége igen csekély volt, hiszen az itt élőknek a legnagyobb hasznot a külterjes állattenyésztés és a halászat biztosította. A rideg pásztorkodás a természetes rétek legelőit használta, a közmondásosan bőséges halállományt (egy külhoni utazó - némi túlzással - azt írta, hogy a Tiszában kétharmadnyi a víz, egyharmadnyi a hal) az alföldi emberek sajátos fokgazdálkodással hasznosították. A természeti javak elsajátítása (gyűjtögetés, halászat, vadászat) egy sajátos életformát alakított ki, melynek jellegzetes képviselői a pákászok és a csíkászok voltak. Egyes időszakokban az emberek maguk is elősegítették a „vadvízország” növekedését. A szigetekre menekült lakosság a török hódoltság idején például a mocsarak kiterjesztésével igyekezett magát és családját a gyilkoló, fosztogató katonáktól megmenteni. Ugyancsak az elmocsarasítást segítette elő a várvédelem, illetve a vízi malmok rendszertelenül megépített sűrű hálózata is. Tájakat összekötő folyó A Kárpát-medencében a Tisza vízföldrajzi szempontból különleges helyet foglal el, hiszen felfűzve az Alföld süllyedékeit, a medence középső és keleti felének csaknem valamennyi vízfolyását magához vonzotta. Vízgyűjtő területe jóval meghaladja a mai Magyarország területét, hiszen a Tisza 157 186 km 2 kiterjedésű területről gyűjti össze a felszíni vizeket. Mellékfolyói közül a folyásirányt tekintve, első jelentős folyó a Szamos, amely Erdély középső területeiről - több ágból indulva - a Partiumon át éri el a Tiszát, döntően befolyásolva a Felső-Tisza vízjárását. A Kárpát-medence északkeleti peremvidékéről a Bodrog gyűjti össze a vizeket, s 37%-kal növeli beömlése helyén a Tisza vízgyűjtőjét. Erdély keleti térségeiből s a Partiumból gyűjti össze a Hármas-Körös vízrendszere a vizeket, s 35%-kal növeli a Tisza vízgyűjtőjét. A Bodrog és a Hármas-Körös a Közép-Tisza vízjárását jelentős mértékben befolyásolja. A Tisza vízviszonyainak alakulásában számottevő a szerepe még a Sajónak, mely 24%-kal növeli a Tisza vízgyűjtő területét, s a Dél-Erdély vizeit összegyűjtő Marosnak, melynek révén 27%-kal növekszik meg a folyó vízgyűjtő területe. A Tisza vízjárása szempontjából különleges szerepet kell tulajdonítani a vízgyűjtő terület domborzati viszonyainak. A vízgyűjtő külső peremét hirtelen emelkedő magashegységek határolják, melyeknek szerepe a csapadék (különösen a hó) visszatartásában alapvető, bár a vízgyűjtő terület hegyvidéki részein nincsenek számottevő természetes tározó medencék (tavak vagy kavicstakarók). A földtani-domborzati adottságokból következik az, hogy a hegyvidéki alakul a Tiszavölgyi Társulat. Feladata: folyamszabályozás, vízrendezés. Márciusban Vásárhelyi Pál a Helytartótanács elé terjeszti a Tisza-völgy általános szabályozásának tervét. A tervezett 102 átvágás a hajóút lerövidítését és biztonságosabbá válását ígéri. Vásárhelyi halála után a nádor Pietro Paleocapa olasz mérnököt a szabályozási tervek felülvizsgálatával bízza meg. 1846. augusztus 27. Tiszadobnál ünnepélyesen elkezdődik a Tisza szabályozása. 1847 Paleocapa szabályozási tervét az uralkodó jóváhagyja. Paleocapa a folyót töltések közé kívánja szorítani, 25 átmetszést tart szükségesnek. 1850. július Császári nyílt paranccsal feloszlatják a Tiszavölgyi Társulatot. A szabályozási munkák folytatása a Tiszaszabályozási Központi Bizottság feladata lesz. A folyamszabályozás munkálatai új szervezeti keretek között, új koncepció alapján folytatódnak. Az állam segélyben részesíti a társulatokat. A folyó medrének szabályozása, az átmetszések létesítése az állam feladata. Az ármentesítés terheit az érintett földbirtokosoknak kell viselni. 1857 Óriási árvíz pusztít a Tisza-völgyben. 1862 Megépül a sajtfoki és milléri zsilip. 1867 Már 18 folyamszabályozási társulat működik a Tisza völgyében. 23 millió forint költséggel összesen 1115 km hosszú töltést építettek. Az állam 1867- ig 105 átvágást létesített, 4 millió forint költséggel. Az átvágások révén a folyó hossza 461 km-rel rövidült. 1875 A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban felállítják a Tiszavölgyi Osztályt. 1876 Minden korábbinál nagyobb árvíz vonul le a Tiszán. Szegeden a folyó 786 cm-rel tetőzik. Az árvíz hatására 1878- ban újjászervezik a Tiszavölgyi Társulatot. 1879. tavasz Az árvíz során nyolc helyen szakad át a gát. Szegeden a Tisza 806 cm-rel tetőzik. Március 12-én az árvíz elpusztítja Szegedet és környékét. Csaknem százezer ember hajléktalanná válik. Szegeden 5762 ház összedőlt, a halottak száma 151. A kár meghaladta a 33 millió koronát. Az árvíz fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. A katasztrófa hatására a kormány felülvizsgálta vízügyi politikáját. A képviselőház megszavazta a Tisza és mellékfolyói vízszabályozási és ármentesi- Bödönhajó a Tiszán 17