História 2001
2001 / 2. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - SÜLI-ZAKAR ISTVÁN: Az élő Tisza - FRISNYÁK ZSUZSA: Árvizek, szabályozások
1895-ben 22 gátszakadás volt. A gátszakadásokat követően a gátakat folyamatosan hozzáigazították az új, magasabb árvizekhez. Már az első évek szabályozási munkálatai az árhullámok megnövekedéséhez vezettek, s évről évre magasabb vízállási csúcsokat mértek. Legnagyobb mérvű az 1879. évi szegedi katasztrófa volt, valamint a Szamoson az 1970. évi árvíz, amikor a víz 45 települést borított el. A Tiszán azonban - országunk mai területére eső részén - 1895 óta gátszakadás 1947-ben Tivadarnál fordult elő. Elmondhatjuk tehát, hogy az árvízszintek több méteres emelkedése az árvízmentesítés ára. A Tisza-szabályozás első korszakát a szegedi árvízkatasztrófa (1879) zárta le. A tragédia felrázta az egész nemzetet, s új irányt lehetett kijelölni a hazai vízi munkáknak. Ekkorára már kialakult nemcsak a világviszonylatban is élen járónak elismert mérnökgárda, hanem a földmunkákat elvégző kubikosok sajátos rétege is. Belvízvédelem és öntözés A folyószabályozás és az árvédelmi töltések megépítése az alföldi nagy beavatkozásnak csak az első lépcsőjét jelentette. A töltések megakadályozták az árvizek kiöntését, de ugyanakkor meggátolták a mentesített területek időszakos vizeinek lefolyását is. Az ármentesítést követő munka második fázisa az Alföld mély fekvésű területeit elborító belvizek elvezetése volt. A belvízvédelmi munkálatok az 1880-as években vették kezdetüket, az első szivattyútelep 1878-ban épült fel. A belvízcsatornák vizét a védőA Tisza töltésének méretváltozásai töltéseken keresztülvezetett zsilipek juttatják a folyóba. Árvizek esetén azonban a káros belvizeket szivattyúzással kell a védvonalon átemelni. A Kárpát-medence szeszélyes időjárása miatt gyakorta súlyos károkat okoz az aszály. Az árvízmentesített területeken a termelés biztosabbá tétele és a termésátlagok javítása érdekében öntözésre is be kellett rendezkedni. Főként az 1930-as évek szárazságai nyomán lendült fel az öntözés, mely a Közép-Tisza, ill. a Körösök vidékén tekint vissza a legrégebbi múltra. Az 1937-ben elfogadott „Az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről” szóló XX. törvény az öntözés és a hajózás lehetőségeinek megteremtését, illetve kibővítését kívánta elérni. A tiszaörvényi szivattyútelep táplálta a tiszafüredi öntözőrendszert, melynek segítségével 1940-ben indult meg a rendszeres öntözés. A Szármas-Körösbe telepített békésszentandrási duzzasztómű 1942- ben készült el. Az öntözés ugrásszerű fejlődését eredményezte az 1955-ben átadott Tiszalöki Duzzasztómű. Tiszalöknél ágazik ki a Tiszából a Keleti- és Nyugati-főcsatorna, melynek táplálására 60 m 3/s vízmennyiséget emelnek ki a folyóból. Az öntözött területek, legnagyobb kiterjedésük időszakában, meghaladták a 300 ezer katasztrális holdat. Kiskörénél a második vízlépcsőt elsődlegesen öntözés céljából építették, ma már azonban inkább idegenforgalmi jelentőségét, s egyre inkább ökológiai fontosságát említhetjük. A Kiskörénél felduzzasztott Tisza-tó javára írható, hogy olyan új vízi világot teremtett a Közép-Tisza vidékén, amely az egykori 1932 1919 óta ez az első nagyméretű árvíz a Tiszán. Töltésszakadás nem történik. A legnagyobb vízállás Szegeden 923 cm. Az árvíz után a vízügyi szakemberek a vízállás jövőbeni lehetséges emelkedését igyekeznek megbecsülni. Szegeden a 970 cm-es legnagyobb vízállást sem tartják lehetetlennek. 1937 Az öntözésről szóló XX. tv. biztosítja a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakításának, a Tisza-csatornázás megkezdésének lehetőségét. A természeti környezetet átalakító program arányaiban európai jelentőségű volt. A program korrigálni kívánta a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeit és jelentősen meg kívánta növelni az intenzív mezőgazdasági művelés alá vonható területek mennyiségét. 1940. tavasz Rendkívüli árvíz a Tiszán. Töltésszakadás csak a Tisza kisebb mellékfolyóin történik. A Tiszát jégzajlásos ár és zöldár tartja magasan. Az orkánszerű északi szél méteres hullámokkal ostromolja a töltéseket és az erős hullámverés több helyütt megbontja a töltések burkolatait. .. .A . 1948 Államosítják a vízitársulatokat. A vizekkel kapcsolatos valamennyi feladat az államot terheli. 1947-48 A téli hónapokban a Tisza felső szakaszán rendkívüli árvíz pusztít. Emiatt 1949-ben töltésáthelyezésre, töltésfejlesztésre kerül sor, sőt több települést áthelyeznek. 1954 Elkészül az 1951-től épülő Tiszalöki vízlépcső. Teljes üzembe állítása: 1959. Feladata: a tiszántúli öntözőrendszerek (Keleti- és Nyugati-főcsatorna) vízellátásának és az állandó vízi útnak a biztosítása és villamos energia termelése. 1952 Megalakul a Tiszántúli Természetátalakító Tervbizottság. Szovjet típusú természetátalakító programot dolgoznak ki. 1956 Elkészül az 1941 óta épülő Keletifőcsatorna. 1964 Tiszaug határában átvágják a nyári gátat. Az áprilisi árvizet május-júniusban újabb követi. Az országgyűlés elfogadja a vízügyről szóló IV. törvényt. A vízgazdálkodás önálló népgazdasági ágazat. - Elkészül a Nyugati-főcsatorna. 1970. május-július Az „évszázad árvizének” nevezett árhullám vonul le a Tiszán. 96 ezer embert kitelepítenek. Szabolcs-Szatmár megyében több mint 300 km 2 területet elönt a víz. A védekezés 21