Melléklet 2001
2001 / 2. szám - A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei
MŰHELY EZREDFORDULÓ • 2001 2 1. Az turizmushoz szükséges alapinfrastruktúra és a turisztikai infrastruktúra kialakítása (utak, vonalas infrastruktúra). A turistának a kiválasztott területre változatos közlekedési eszközökkel el kell tudni jutnia, ott komfortosan kell magát éreznie, elvárja a tiszta, rendezett viszonyokat és a teljes körű kiszolgálást a programok stb. terén. Ezen a prioritáson belül autópálya és más egyéb utak, hidak építése, a csatornázottság szintjének emelése, a kiszolgáló közlekedési és turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek, kulturált vendéglátóhelyek, kemping, strand- és kikötőfejlesztés, kerékpárutak, közös vízi-kerékpáros-gyalogos-lovas csomópontok a folyó menti árvízvédelmi töltésen, termálfürdők fejlesztése, szabadidőközpontok) kialakítására van szükség a Tisza-völgy egységes turisztikai fejlesztésének megvalósítása érdekében. 2. A turisztikai információs rendszer és a marketing szerepének erősítése. A Tisza-völgy egységes turisztikai fejlesztésének megvalósítása érdekében szükséges egy területekre bontott és az OTIR-ra építő információs rendszer kialakítása, a Tourinform-irodák számának szaporítása, a településeken, kistérségekben olyan csoportok létesítése, akik a településsel kapcsolatos információkat naprakészen tartva jelentősen hozzájárulhatnak a gyors és pontos, korrekt tájékoztatáshoz. 3. Programcsomagok kidolgozása a különféle turisztikai termékek együttes piacra vitele érdekében. A turisták számának és elsősorban az általuk töltött vendégéjszakák számának, a programokban való részvételi lehetőségek növelése érdekében lehetőleg minél több programot össze kell kapcsolni. A Tisza mente erre részben lehetőséget nyújt hosszabb tematikus programok kialakításával (Tisza-túrák), ám emellett szorgalmazni kell a különféle szabadidő-eltöltési módok összekapcsolódását. A turizmus tudatos fejlesztése esetén elérhető jövőképet - az LT Consorg és a Teampannon Kft. által elkészített Tisza-tavi Turizmusfejlesztési Koncepciót alapul véve - az észak-alföldi és dél-alföldi koncepciók is hasonlóképpen fogalmazták meg. Az optimális jövőkép megvalósításához és a távlati célok eléréséhez sikeres, fenntartható turizmust kell a térségben megteremteni, amely nem jár negatív hatásokkal a kulturális és természeti környezetre, hozzájárul a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, a lakosságnak biztos megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt nyújt. Ehhez szükséges a térség sajátos képének, arculatának kialakítása is. „Tudatos fejlesztés esetén felvillantható egy olyan jövőkép, amely a térség adottságainak és lehetőségeinek egészével számol és azok optimális felhasználásán alapul." Optimálisnak ma azt tekintjük, ami úgy teszi lehetővé az erőforrások felhasználását, hogy abból a lehető legtöbb jusson mindenkinek, a ma itt élőknek és leszármazottaiknak is. Ez a fenntartható fejlődés lényege, amit nem könnyű megvalósítani. Ha ezt az utat választjuk és valósítjuk meg, akkor a turizmus szemszögéből nézve a Tisza mente jövőképe a következőképpen képzelhető el: - Épen megőrzött, szép természeti környezetben megbúvó, virágzó kis települések, amelyeknek belső rendje és tisztasága is megkapó. A lakosság számos munkalehetőség közül választhat, sok a szolgáltatás, a kis bedolgozó- vagy hagyományos kézművesüzem, de az emberek többségének gazdasági tevékenysége a biotermelésre alapozott mezőgazdasághoz és a turizmushoz kötődik. Mindkettő sok fiatalt vonz (vissza) a térségbe. A Tisza-tó és a Tisza-völgy hazai és európai hírnevét azonban nemcsak ennek köszönheti, hanem annak, hogy a tó és a völgy környéke szinte szigetet képez a természettől eltávolodott és gépiessé vált világunkban, ahol az ökoturizmus különböző formái együtt, egymás mellett és egymást kiegészítve léteznek. Az ökoturisták minden csoportja megtalálja itt, ami vonzza őt: a) az iskolák tanulói és a felnőtt természetjárók a madárrezervátum és a nemzeti parkok élővilágát csodálhatják leshelyükről, miközben szakavatott kísérők magyarázatát hallgatják; b) a horgászok még késő ősszel is jó süllő-, harcsa- és csukafogásra számíthatnak; c) a vadászok számára a jól megszervezett vadgazdálkodásnak köszönhetően a térség szinte minden évszakban kínál vadat; d) a lovasok szép természeti környezetben követhetik a tó körüli és a Hortobágyra vagy Bugacra vezető változatos túraútvonalakat, amelyek mentén tanyákon és kúriákon berendezett szállásokon pihenhetnek meg; e) az evezősök az egész hazai Tisza-szakasz mentén vezethetik hajóikat a Tisza-túrán, s a Sarudi-öböl nemzetközi színvonalú pályáján mérhetik össze erejüket; f) a települések régi házaiban és a környékbeli tanyákon a falusi turizmus hívei térhetnek vissza - vendéglátóik segítségével - a szinte elfelejtett természetközeli életmódra nyaralásuk alatt; g) a gyógyfürdők vendégei egész évben érkeznek és egészségük regenerálása mellett élvezhetik a sok élményt és hangulatot, amelyet a térség nekik is felkínál. A turista számára - akármiért is jött ide - mindenütt színvonalas szolgáltatások és vendégszerető emberek teszik teljessé az élményt, amelynek megteremtéséért az egész térség lakossága hosszú éveken át közösen dolgozott. Szakmai szemszögből e jövőkép megvalósítása a tudatos fejlesztésre épül. Ez csak a helyi lakosság bevonásával képzelhető el. E jövőkép megvalósulása esetén a Tisza-völgyi turizmus legalább az országos átlagnak megfelelő ütemben nő, gazdasági teljesítménye pedig az ország turisztikai bevételeiből való jelenlegi 5-10 százalékos részesedés fenntartását biztosíthatja, vagy - sajátos jellege folytán - inkább növelheti.