Melléklet 2001

2001 / 2. szám - A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei

MŰHELY EZREDFORDULÓ • 2001­ 2­ 1. Az turizmushoz szükséges alapinfrastruktúra és a tu­risztikai infrastruktúra kialakítása (utak, vonalas infrastruk­túra). A turistának a kiválasztott területre változatos közle­kedési eszközökkel el kell tudni jutnia, ott komfortosan kell magát éreznie, elvárja a tiszta, rendezett viszonyokat és a tel­jes körű kiszolgálást a programok stb. terén. Ezen a prioritá­son belül autópálya és más egyéb utak, hidak építése, a csa­tornázottság szintjének emelése, a kiszolgáló közlekedési és turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek, kulturált vendéglá­tóhelyek, kemping, strand- és kikötőfejlesztés, kerékpárutak, közös vízi-kerékpáros-gyalogos-lovas csomópontok a folyó menti árvízvédelmi töltésen, termálfürdők fejlesztése, sza­badidőközpontok) kialakítására van szükség a Tisza-völgy egységes turisztikai fejlesztésének megvalósítása érdekében. 2. A turisztikai információs rendszer és a marketing sze­repének erősítése. A Tisza-völgy egységes turisztikai fej­lesztésének megvalósítása érdekében szükséges egy terüle­tekre bontott és az OTIR-ra építő információs rendszer ki­alakítása, a Tourinform-irodák számának szaporítása, a településeken, kistérségekben olyan csoportok létesítése, akik a településsel kapcsolatos információkat naprakészen tartva jelentősen hozzájárulhatnak a gyors és pontos, kor­rekt tájékoztatáshoz. 3. Programcsomagok kidolgozása a különféle turisztikai termékek együttes piacra vitele érdekében. A turisták szá­mának és elsősorban az általuk töltött vendégéjszakák szá­mának, a programokban való részvételi lehetőségek növelé­se érdekében lehetőleg minél több programot össze kell kapcsolni. A Tisza mente erre részben lehetőséget nyújt hosszabb tematikus programok kialakításával (Tisza-túrák), ám emellett szorgalmazni kell a különféle szabadidő-eltöl­tési módok összekapcsolódását. A turizmus tudatos fejlesztése esetén elérhető jövőképet - az LT Consorg és a Teampannon Kft. által elkészített Tisza-tavi Turizmusfejlesztési Koncepciót alapul véve - az észak-alföldi és dél-alföldi koncepciók is hasonlóképpen fo­galmazták meg. Az optimális jövőkép megvalósításához és a távlati célok eléréséhez sikeres, fenntartható turizmust kell a térségben megteremteni, amely nem jár negatív hatásokkal a kulturá­lis és természeti környezetre, hozzájárul a gazdasági-társa­dalmi fejlődéshez, a lakosságnak biztos megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifo­gástalan utazási-üdülési élményt nyújt. Ehhez szükséges a térség sajátos képének, arculatának kialakítása is. „Tudatos fejlesztés esetén felvillantható egy olyan jövő­kép, amely a térség adottságainak és lehetőségeinek egészé­vel számol és azok optimális felhasználásán alapul." Optimálisnak ma azt tekintjük, ami úgy teszi lehetővé az erőforrások felhasználását, hogy abból a lehető legtöbb jus­son mindenkinek, a ma itt élőknek és leszármazottaiknak is. Ez a fenntartható fejlődés lényege, amit nem könnyű meg­valósítani. Ha ezt az utat választjuk és valósítjuk meg, akkor a turizmus szemszögéből nézve a Tisza mente jövőképe a következőképpen képzelhető el: - Épen megőrzött, szép természeti környezetben meg­búvó, virágzó kis települések, amelyeknek belső rendje és tisztasága is megkapó.­­ A lakosság számos munkalehetőség közül választhat, sok a szolgáltatás, a kis bedolgozó- vagy hagyományos kézmű­vesüzem, de az emberek többségének gazdasági tevékenysége a biotermelésre alapozott mezőgazdasághoz és a turizmushoz kötődik. Mindkettő sok fiatalt vonz (vissza) a térségbe.­­ A Tisza-tó és a Tisza-völgy hazai és európai hírnevét azonban nemcsak ennek köszönheti, hanem annak, hogy a tó és a völgy környéke szinte szigetet képez a természettől eltávolodott és gépiessé vált világunkban, ahol az ökoturiz­mus különböző formái együtt, egymás mellett és egymást kiegészítve léteznek. Az ökoturisták minden csoportja meg­találja itt, ami vonzza őt: a) az iskolák tanulói és a felnőtt természetjárók a madár­­rezervátum és a nemzeti parkok élővilágát csodálhatják les­helyükről, miközben szakavatott kísérők magyarázatát hall­gatják; b) a horgászok még késő ősszel is jó süllő-, harcsa- és csukafogásra számíthatnak; c) a vadászok számára a jól megszervezett vadgazdálko­dásnak köszönhetően a térség szinte minden évszakban kí­nál vadat; d) a lovasok szép természeti környezetben követhetik a tó körüli és a Hortobágyra vagy Bugacra vezető változatos túraútvonalakat, amelyek mentén tanyákon és kúriákon be­rendezett szállásokon pihenhetnek meg; e) az evezősök az egész hazai Tisza-szakasz mentén ve­zethetik hajóikat a Tisza-túrán, s a Sarudi-öböl nemzetközi színvonalú pályáján mérhetik össze erejüket; f) a települések régi házaiban és a környékbeli tanyákon a falusi turizmus hívei térhetnek vissza - vendéglátóik se­gítségével - a szinte elfelejtett természetközeli életmódra nyaralásuk alatt; g) a gyógyfürdők vendégei egész évben érkeznek és egészségük regenerálása mellett élvezhetik a sok élményt és hangulatot, amelyet a térség nekik is felkínál. A turista számára - akármiért is jött ide - mindenütt színvonalas szolgáltatások és vendégszerető emberek te­szik teljessé az élményt, amelynek megteremtéséért az egész térség lakossága hosszú éveken át közösen dolgozott. Szakmai szemszögből e jövőkép megvalósítása a tudatos fejlesztésre épül. Ez csak a helyi lakosság bevonásával képzel­hető el. E jövőkép megvalósulása esetén a Tisza-völgyi turiz­mus legalább az országos átlagnak megfelelő ütemben nő, gazdasági teljesítménye pedig az ország turisztikai bevételei­ből való jelenlegi 5-10 százalékos részesedés fenntartását biztosíthatja, vagy - sajátos jellege folytán - inkább növelheti.

Next