História 2003
2003 / 7. szám - ÁLLAMI, NEMZETI SZIMBÓLUMOK - PANDULA ATTILA: Állami kitüntetések a történelemben
1898-ban (tényleges női érdemrendként) alapította az uralkodó az Erzsébet-rendet. 1849-ben hozták létre a Katonai Érdemkeresztet (ezt később jelentősen bővítették). 1887-ben alapította Ferenc József a Cs. és kir. osztrák-magyar Díszjelvényt a művészetért és tudományokért. 1890-ben hozták létre a Katonai Érdemérmet (Signum Laudis). Sokféle emlékérmet, emlékkeresztet alapítottak, és tömegesen adományozták őket. A legkülönfélébb elismerések tulajdonosai között mindvégig magas volt a magyarok aránya. Az első világháborúban is tömegesen adományozták a legkülönfélébb elismeréseket. Egyes jellegzetes kitüntetések alapítása már IV. Károly királyunk (1916-18) nevéhez fűződik: Károly-csapatkereszt (1916), Sebesülési Érem (1917). Különleges magyar 1930-ban hozták létre a korszak reprezentatív kulturális elismeréseként a Corvin-láncot, -koszorút és díszjelvényt. 1936-ban alapították a Toldi Miklós-érdemérmet, a világ egyik első és legrangosabb sportkitüntetését (I—III. fokozat). 1943-ban létesítették a csak külföldieknek adományozott Magyar Szent Korona Rendet (I—VIII. o.). 1939-ben változott formában újították meg a Vitézségi Érmet (Magyar Vitézségi Érem). A korban különféle emlékérmek, emlékkeresztek is kiadásra kerültek (Magyar Háborús Emlékérem, 1929; Felvidéki Emlékérem, 1938; Erdélyi Emlékérem, 1940; Délvidéki Emlékérem, 1941; Nemzetvédelmi Kereszt, 1940; Tűzkereszt, 1941). Ám egyes elismerésektől eltekintve a Horthy-korszakban mindvégig kis számkitüntetés volt az Aranysarkantyús Vitézek Jelvénye (1918) ban adományoztak kitüntetéseket. Magyar Köztársasági Érdemrend babérággal ékesített nagykeresztje A Horthy-korszak kitüntetései, 1921-45 A Horthy-korszakban viszonylag lassan alakult ki Magyarország elismerési rendszere. Kezdetben vitatták az államfő kitüntetés-alapítási (adományozási) jogát is. Az 1920-as években meginduló elismerés-alapítások révén az 1930-as évek közepére erősen differenciált kitüntetési rendszer valósult meg Magyarországon. Erősen kötődött az 1918 előtti időszak elismeréseihez, tükrözte a magyar szimbólumkincset, hagyomámokat, de egyes elemei nemzetközi összehasonlításban is igen korszerűnek számítottak. Igen jellegzetes, bizonyos értelemben „nemességpótló” intézményként hozták létre 1920-ban a Vitézi Rendet. Az 1920:1. törvénycikk fenntartotta a Szent Istvánrendet, de csak 1938 után adományozták. 1922-ben alapították a Magyar Érdemkeresztet (1935-től Magyar Érdemrend a neve I-VI. fokozat). 1935-től van Magyar Érdemkereszt (I—III. fokozat), 1922-től Magyar Érdemérem (I—II. fokozat). Polgári személyekre is kiterjesztették a Signum Laudis adományozását. A demokrácia kora, 1945-49 Az 1945-49 közötti időszakban (Tildy-korszak) nagyobbrészt még a korábbi hagyományok domináltak a magyar kitüntetési rendszerben, de megjelentek radikálisan új tendenciák is. Mindvégig rányomta bélyegét e rövid időszak elismeréseire az 1848-as centenáriumi hangulat. 1946-ban (ellenállási érdemek elismerésére) alapították a Magyar Szabadság Érdemrendet (I—II. fokozat). 1946-ban jött létre a Magyar Köztársasági Érdemrend (I—VII. fokozat), illetve a Magyar Köztársasági Érdemérem (I—III. fokozat). 1948-ban Kossuth-díjat és Kossuth-rendet (I—III. fokozat), illetve Magyar Munka Érdemrendet (I—III. fokozat), Magyar Munka Érdemérmet, Magyar Köztársasági Sport Érdemérmet (I—III. fokozat), valamint 48-as Díszérmet alapítottak. Kitüntetéshalmozás Magyarországon. A sztahanovista Pióker Ignác kitüntetéseivel Szocialista elismerések, 1949-99 1949 után 1953- ig tartott a szocialista kitüntetési rendszer első szakasza. Gyökeresen szakítottak a hagyományokkal, s a kitüntetési rendszerben központi helyet kaptak a szocialista szimbólumok. Jellegzetes a Magyar Nép-