História 2005
2005 / 10. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - BURUCS KORNÉLIA: Meleg a télben
Háborús divatok Végül még két 20. századi „találmány”, amelyet mindkét nem kedvel esős, téli időben. Az egyik a trenchcoat, magyarul trencskó, amely szövetből készül, széles férfigallérral, kettős mell- és hátrésszel, duplagombolással és fémcsatos övvel. A másik a rövid, csípőig érő bőrdzseki. Mindkettő háborús találmány, a trencskó az első, a dzseki a második világháború öröksége. Az előbbi elnevezés szó szerinti fordítása lövészárok kabát, a vállpántok és az öv alakú, eredetileg a felszerelést rögzítő fémkarikái a katonai múltat őrzik, és bár az első világháború után terjedt el a civil divatban, már a búr háborúban is hordták az angol katonák. A bőrdzseki, eredeti nevén Bomber (bombázó), az angol és amerikai pilóták fekete juhbőrből készült, testhez állóan szabott, sokzsebes, cipzáras kabátja volt, de szintén nagyon sok változáson ment keresztül, mire mindkét nem kedvelt sportos öltözéke lett, s ma már számtalan, lehetőleg vízálló, szélvédő anyagból készül. Fémszegecsekkel díszített fekete bőr változata a „vadmotorosok” menő viselete, s mivel annak idején a német pilóták is gyorsan átvették, az újfasiszták és a skinheadek is előszeretettel választják férfiasságuk kifejező eszközének. * És hogy hol végződik a hideg elleni védekezés, és hol kezdődik a divat? Ezt még racionális és az egészséget fetisizáló korunkban sem lehet megállapítani. A modern ember célszerűen és egészségesen öltözködik - kivéve, ha éppen más a divat! F. DÓZSA KATALIN Meleg a télben Fűtés egykoron és ma imét beköszöntött a tél, röpködnek a mínuszok. Egyelőre még csak zúzmara lepte be a fákat, de már fázósan húzzák össze magukat a megállóban az emberek, mégoly meleg kabátjukban, cipőjükben is. Jól temperált szobájukba érve aztán hamar elmúlik arcukról a hideg okozta pír, s ritkán gondolnak elődeik - s kevésbé szerencsés kortársaik - téli megpróbáltatásaira. I. Fiítőeszköz, fűtésmódok A hideg elleni védekezés a legelemibb életszükségletek közé tartozik. A természeti viszontagságok ellen védekezve az ember ruhával fedi testét, lakhelyét pedig tűzzel melegíti. A középső paleolitikumban (kb. 100-45/40 ezer éve) élt elődeink már tüzet raktak barlangjukban, kunyhójukban. A Neander-völgyi emberek (100-35 ezer éve) pedig már állandó helyen tüzeltek: a nyitott tűzhely a kunyhó központi helyére került, s a korábbi felszíni tűzhelyekkel szemben általában földbe mélyítették, gödörbe rakták. A tűz köré rakott kövek átizzításával még a meleget is megpróbálták „raktározni”. A szabad tűzhelyű fűtés egészen az elmúlt évszázadokig élt. Légfűtés Rómában Az ókori civilizációk közül Róma érdemel említést, bár Itáliában nagyobb gondot jelentett a nyári forróság, mint a pár hetes téli hideg. A mediterrán hűvös ellen hordozható parázsüstökkel, faszén tüzelésű melegítőkkel védekeztek. Róma legnagyobb újítása azonban a központi légfűtés (hypocaustum) * A történeti korok fűtéséről vö. História 1993/5-6. számát! (A szerk.) . Kötött téli sportruházat reklámplakátja, 1910 körül 10