História 2006
2006 / 3. szám - MELLÉKLET: ELŐADÁSOK A TÖRTÉNETTUDOMÁNY MŰHELYÉBŐL III. - KUBINYI ANDRÁS: A Jagelló-kori magyar állam, 1490-1526
III. Az iszlám militarizálódása, mamlúkok A „mongol sokk” A muszlim világ nagyobbik részét s benne a kalifái központot elpusztító mongol invázió máig élő traumaként hatott. Az iszlám világ a folyamatos külső támadások hatására militarizálódott. A mongolok elleni muszlim ellenállást a mamlúkok dinasztiája Egyiptomban szervezte meg. A mamlúkok új, a korábbiaktól eltérő hatalmi rendszert építettek ki. A hatalmat professzionális katonakaszt birtokolta, amelybe szinte kizárólag csak a Fekete-tenger kikötőin keresztül importált cserkesz török eredetű rabszolgák kerülhettek be, miután hosszú katonai kiképzésnek vetették alá őket. A harcias mamlúkok győzelmet győzelemre halmoztak, és 1261-ben Irak területére szorították vissza a mongolokat. Ekkor az Abbászida-család egy túlélőjét beiktatták kalifának az új központban, Kairóban. Az iszlám világ fejlődésének megtorpanása Az Irak és Nyugat-Perzsia területén Ilkhánida néven megtelepedett mongol hódítók a 14. század elején felvették az iszlámot. A mongol elem fokozatosan beolvadt a helyi lakosságba, a mongol hódítás mégis óriási traumát okozott a lakosság különböző rétegeiben. A háborúk elpusztították a népesség jelentős részét és tönkretették a mezőgazdasági infrastruktúrát, elsősorban az öntözőrendszereket. Ennél is súlyosabb és mélyrehatóbb pusztítást okozott azonban a török beáramlás óta fokozatosan terjeszkedő nomadizálás robbanásszerű térhódítása. A mongol hódítás közvetve hozzájárult a keleti keresztények elleni retorziókhoz is és az eddig kereszténynek megmaradt területek iszlamizációs folyamatának gyorsításához. A Közel- Kelet keresztényeinek többsége ugyanis felszabadítóként fogadta a mongolokat, akiknek jelentős része a nesztoriánus keresztény egyházhoz tartozott. A mongolok visszaszorítását követően a mamlúkok véres bosszút álltak a kollaborálással vádolt keresztény közösségeken. Ez tovább gyengítette a mongol hódítás pusztítása következtében amúgy is súlyos csapást szenvedett városi civilizációt. Az iszlám világ fejlődése tudományos és kulturális téren egyaránt megtorpant. MAJOR BALÁZS NYUGAT-ÁZSIAI HADJÁRATOK (1218-1405) A térség vallási képe: szunnita muszlimok ortodox keresztények síita muszlimok monofizita keresztények hinduk nyugati keresztények buddhisták . 1 nesztoriánus keresztények A fehér, közép-ázsiai területeken: sámánisták Fokozatosan magukévá teszik a perzsa kultúrát, és 1250-ben felveszik az iszlámot. 1327 után a birodalom számos kisebb államra bomlik fel. 1259-94: Kubiláj nagykán az egységes mongol világbirodalom utolsó uralkodója. Keleten folytatja elődeinek hódításait, bekebelezi a dél-kínai Szung Birodalmat (1279) és Burmát (1287), de a Japán (1274,1281) és a Jáva (1293) elleni hadjáratok kudarccal végződnek. Dzsingisz kán családjának tagjai a nyugati tartományokban független államokat alapítanak. (Csagatáj utódai Belső- Ázsiában; az Ilkánok Iránban; az Arany Horda az eurázsiai sztyeppén.) 1291. A mamlúkok elfoglalják Akkót, a keresztesek utolsó szentföldi bástyáját. 1326. Burszát elfoglalják az oszmántörökök. A mongol hódítás nyomán a 13. században számos nomád török törzs telepedett meg Kis-Ázsiában. A szeldzsuk szultánság 1210 után szétesett és területén török emírek alapítottak független fejedelemségeket. Egyikük, Oszmán (a későbbi oszmán-török birodalom névadója) Burszát választotta székhelyéül. Utóda, Orhán (1326-62) sorra meghódítja Bizánc megmaradt kis-ázsiai birtokait. 1350-1400 k. Az észak-afrikai iszlám kultúra neves képviselői Ibn Battúta (1304-77) utazó, aki bejárta Ázsia és Afrika muszlim országait és a történetíró, Ibn Khaldún (1332-1406). 1354: Az oszmán-törökök megszállják Gallipolit, és ezzel megvetik a lábukat a Balkánon. I. Murád szultán (1362-89) elfoglalja Drinápolyt (1365), és a kisázsiai Burszából ide helyezi át székhelyét. 1371-ben a szerb fejedelmek döntő vereséget szenvednek a Marica folyó mellett. I. Murádot a rigómezei csatában (1389) meggyilkolják, utóda fia, I. Bajazid (1389-1402), aki adófizetőjévé teszi Szerbiát, befejezi Bulgária, Thesszália és Makedónia meghódítását, és 1396-ban Nikápolynál legyőzi Zsigmond magyar király lovagseregét. (Az oszmánok további terjeszkedését Timur támadása állítja meg.) 1380-1405: Timur Lenk, Szamarkand török-tatár emírje mongol mintára szervezett seregével meghódítja Iránt, Irakot (1393), szétzúzza az Arany Hordát (1395), majd indiai hadjárata során kifosztja Delhit (1398), végül Ankaránál (1402) az új oszmán nagyhatalom fölött is győzelmet arat. (I. Bajezid szultán is Timur fogságába esik.) A szultán fiai között háború tör ki, ezért az oszmánok terjeszkedése egy időre elakad. 1405-ben Timur halálával birodalma több fejedelemségre szakad. 1421-51. II. Murád szultán uralkodása alatt az Oszmán Birodalom újból terjeszkedni kezd a Balkánon és Kis-Ázsiába11 OPRÁN EMESE 21