Melléklet 2011
2011 / 1. szám
THRTfILOIH A 2009-ben bekövetkezett világméretű pénzügyi összeomlás mindenütt növekedési csődöt okozott. Az EU országainak GDP-je átlagosan 4,2%-kal esett vissza, Oroszországban 7,9%-kal mérséklődött az össztermék. A vizsgált hét középkelet-európai ország bruttó hazai terméke is mindenütt csökkent, Lengyelország kivételével, átlagosan 4,7%-kal. A magyar produktum azonban minden vizsgált európai volt szocialista ország visszaesését meghaladóan, 6,3%-kal mérséklődött. Lásd Stark Antal: „A magyar gazdaság fejlődése Közép- Kelet-Európában" című cikkét a 3. oldalon. A válság ismét élesen reflektorfénybe állította a régi elméleti kérdést: mikor lehet, illetve kell prociklikus vagy anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni. A probléma ezúttal nagyon is gyakorlativá vált, hisz a válság okozta recesszió mérséklésének eszközeként számos ország széleskörűen alkalmazta a keresletnövelés anticiklikus eszközét. Az igény nálunk is felmerült: Magyarország „miért megy szembe a világgal", azaz az állami kiadások és a deficit növelése helyett miért csökkenti azokat, tovább mélyítve a recessziót? A válasz fölöttébb egyszerű: mert a pénz- és hitelbőséggel támogatott konjunktúra idején prociklikus gazdaságpolitikát folytatott, azaz eladósodással, állami és magánköltekezéssel tovább növelte a keresletet, élénkítette a növekedést. Külső erőforrások bevonásával a fogyasztást növelte, nem pedig a gazdaság versenyképességét javította. Akkor adósodott el, amikor mások csökkentették hiányukat, adósságukat. Lásd Békési László: „A magyar gazdaság helyzete, kilátásai, 2002-2010" című cikkét a 10. oldalon! Vázlatos elemzésünkből jól látható, hogy a magyar gazdaság válságának vannak olyan vállalati magatartási, szabályozási és etikai, illetve bizalmi tényezői, amelyek nagyban függetlenek a világgazdasági folyamatoktól, de olyan gazdaságpolitikai és szabályozási megoldásokat igényelnek, amelyek komolyabb ráfordítások nélkül is észrevehetően javíthatják a vállalkozások működési környezetét. A foglalkoztatás, és rajta keresztül a makrogazdasági teljesítmény érzékelhető javításának pedig éppen a vállalkozási kedv eddiginél sokkal gyorsabb megélénkülése volna az egyik legfontosabb záloga. Lásd Török Ádám: „A magyar gazdasági válság mélyebb rétegeiről" című cikkét a 19. oldalon! Korunk fejlődésének hajtóerejét már nem a természeti erőforrások vagy az állótőke-befektetések bősége, hanem a humántőke-állomány jelenti. Történelmi tapasztalatok szerint ugyanis az anyagi jólét jelentette minden kultúra alapfeltételét. Az elmúlt századvégen a világ fordulóponthoz érkezett: a tudás, a kultúra a fejlett országok fenntartható növekedésének, jövedelemtermelő képességének feltétele lett. A humán tőke színvonalát a hosszú távú oktatási, nevelési ráfordítások, társadalmi késztetések, értékrendi összefüggések, azaz a képzés, a belső és külső irányítás minősége alakítja. Lásd Kádár Béla: „A humán tőke deficitje" című cikkét a 25. oldalon! 2 Tartalom • FIGYELŐ • STARK ANTAL: A magyar gazdaság fejlődése Közép-Kelet-Európában • A gazdasági növekedés adatai • Gazdasági visszaesésünk oka: a túlköltekezés • A túlköltekezés fedezete • Törekvés az egyensúly helyreállítására • Nemzetgazdaságunk jövője Részletek Glatz Ferenc, Varga Mihály, Járai Zsigmond korábbi História-cikkeiből 4, 5, 8 BÉKÉSI László: A magyar gazdaság helyzete, kilátásai, 2002-2010 10 Világgazdasági környezet, a globális krízis szakaszai és tapasztalatai • 2001-2006: gazdaságpolitikai hibák, káros eszközök • 2006-2008: jó irány, rossz szerkezet, tétova kiigazítás • 2008-2009: kényszerintézkedések • További következmények • Gazdaságpolitikai dilemmák és feladatok • Az euró bevezetése • Történelmi determinációk • Felszámolandó történelmi hátrányok • Összegzés TÖRÖK ÁDÁM: A magyar gazdasági válság mélyebb rétegeiről 19 Magyar vállalatok a válság alatt • Többirányú átalakulás a vállalati szférában • A magyar vállalati világ a 2000-es években • Történelmi örökség: szabályozási és etikai dilemmák KÁDÁR BÉLA: A humán tőke deficitje 25 Tudásbázisú gazdaság • A gazdasági aktivitás romlása • Képzési teljesítmények • Kutatás-fejlesztés • Oktatáspolitikai torzulások • Értékrendi kiürülés • Emberi-társadalmi minőség EZREDFORDULÓ • ZD1171 EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik a História mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp., Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Palovicsné Tihanyi Éva (tördelés), Nagy Béla (térkép), Horváth Imre és Kocsis Gabriella (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. ISSN 1417-8826