História 2012
2012 / 1. szám - KÖZÖS DOLGAINK - JESZENSZKY GÉZA: A magyar-ukrán szerződés és a nemzetpolitika, 1991-93
12 pontos „káté” segítségével többórás frakcióülés során megértette a szerződés jelentőségét és az ellene fölhozott érvek alaptalanságát. A káté két legfontosabb pontja: 1. Magyarország ezzel a szerződéssel lemond-e bármilyen területről? Nem, mert Magyarország az I. világháború után, az 1920. június 4-én aláírt és a magyar Nemzetgyűlés által 1921- ben megerősített trianoni békeszerződésben tudomásul vette történelmi területei jelentős részének, köztük a ma Ukrajna részét képező Kárpátaljának az elveszítését. A II. világháború után, 1947. február 10-én, Párizsban aláírt és a Magyar Országgyűlés által megerősített békeszerződés visszaállította a Trianonban reánk kényszerített határokat, sőt a Duna jobb partján, Pozsonnyal szemben, három további falut átengedett Csehszlovákiának. 2. Ezzel a szerződéssel Magyarország túllépett-e a határok erőszakos megváltoztatását eltiltó, 1975-ben 35 ország által aláírt Helsinki Záróokmányon, amely többek között kimondja: „[A részt vevő államok] úgy vélik, hogy határaik, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megegyezéssel, megváltoztathatók”? Nem, mert a kormány csupán megerősítette, a Magyar Demokrata Fórum és valamennyi parlamenti párt által többször elhangzott állásfoglalást, amely szerint Magyarországnak egyetlen szomszédjával szemben sincs területi követelése. Mivel valamennyi szomszédunk félreérthetetlenül jelezte, hogy nem áll szándékában Magyarország javára lemondani területének bármely részéről, így a határaink menti, többségükben magyarok által lakott területekről sem, tehát a békés, közös megegyezéssel történő határváltozás reálisan ma nem képzelhető el. A „területi követelés” ilyen körülmények között csak erőszakkal, illetve azzal való fenyegetéssel járna, amit a nemzetközi jog az 1928. évi, ma is érvényes Briand-Kellog-paktum óta tilt. Nem létező jogról lemondani nem lehet, az adott esetben nem lemondás történt, hanem egy, a szóban forgó szerződéstől függetlenül is fennálló nemzetközi jogi kötelezettség megerősítése. (De ezzel nem mondtunk le semmilyen, a nemzetközi jog által megengedett bármilyen jogszerű cselekmény lehetőségéről.) Trianon tudomásulvétele Az 1993. május 4-én elhangzott parlamenti expozémban - többek között - elmondtam, hogy „az adott szerződés politikai mozgásterünket nem szűkíti, hanem ellenkezőleg: bővíti. A velünk szemben - önhibánkon kívül - felhozott vádak ellenében bizonyítja, hogy minden olyan szomszédunkkal tartalmas szerződést tudunk kötni, akik készek a területükön élő kisebbségek jogait és a szülőföldjükön történő megmaradást, kultúrájuk megőrzését előmozdító intézkedéseket garantálni, összhangban az érdekelt kisebbség legitim formában kifejezésre jutó igényeivel.” A kétnapos, heves, sőt szenvedélyes vitában május 11-én, zárszavamban megpróbáltam megnyugtatni a képviselőket: „nem most és nem mi írtuk alá Trianont, nem most teszik Nagy-Magyarországot a sírba, Mohács utáni, abból következő legnagyobb nemzeti tragédiánk régi balsorsunk és Turul-ünnepség Tiszaújlakon A munkácsi várban felavatták a felújított Rákóczi-emlékműnél, 2011 Petőfi Sándor mellszobrát, 2008 1993 február 4. Kijevben ülésezik a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ukrán-magyar vegyes bizottság. Az ülés napirendjén egyebek között a magyar kulturális autonómia, a beregszászi kórház, színház és gimnázium, a magyar pedagógiai központ ügyei szerepelnek. február 14. Létrejön a Kárpátok eurorégió, amelynek része Kárpátalja is. Az alapító okiratot és az együttműködési egyezményt Debrecenben írja alá az ukrán, a lengyel és a magyar külügyminiszter, valamint a határ menti régiók vezetői, február 26-27. Az ukrán elnök magyarországi látogatásán találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel. 25 különböző dokumentumot írnak alá, többek között a határátkelőkkel, valamint a mezőgazdasági együttműködéssel kapcsolatban, április 26. Az ukrán elnök rendeletet ad ki a Nemzetiségügyi és Migrációs Minisztérium létrehozására. Az új minisztérium a miniszterelnökség mellett működő nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot váltja fel. április 30. Ungváron hivatalos megbeszélésre kerül sor Antall József és Leonyid Kravcsuk között. A találkozó után Fodó Sándor (a KMKSZ elnöke) elmondta: az ukrán elnök ígéretet tett , hogy messzemenően támogatja a magyarság kulturális és személyi elvű autonómiájára irányuló törekvéseket, illetve a többségében magyarlakta vidékek önkormányzatának létrehozását. Ungváron megalakul a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. Elnöke: Dupka György, június 2. Megnyílik a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa. Vezetője: Monori István. 1994 március 23. Brüsszelben Ukrajna és az Európai Unió partnerségi és együttműködési egyezményt ír alá. július 25. Megalakul a Nemzetiségi, Migrációs és Egyházi Ügyek Minisztériuma. szeptember 15. Beregszászon megnyitják a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tago- O folytatás a 18. oldalon 15