Hitel, 1989. január-június (2. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9. szám - VILÁG-SZEM - Gondolatok Közép-Európa jövőjéről - Interjú Zbignew Brzezinskivel (Heltai András)
VILÁG-SZEM szerkesztette, a szövegeket Szabó Julianna gondozta. Püski Sándor és a SMIKK közös kiadásban tette közzé Csurka István esszéinek egy kis válogatását. A címe: „Közép-Európa hó alatt”. A párizsi Irodalmi Újság könyvsorozatában megjelentette Sólyom Ildikó „Megtörténhetett?” című emlékezéseit. Ezek időközben Szegeden is napvilágot láttak. Magyar szerzők más nyelven írott művei között első helyen érdemel említést a Borsody István által szerkesztett és angol nyelven megjelent „The Hungarians: a divided nation” (A magyarok: egy megosztott nemzet) című tanulmánygyűjtemény, amelynek témája a közép-európai nemzetiségi kérdés és a magyar kisebbségek helyzete a Magyarországgal szomszédos országokban. A könyvnek különleges időszerűséget kölcsönöz a magyarok üldözése Romániában, az Erdélyből való menekülés, a megromlott magyar—román viszony és a közép-európai nemzetiségi ellentétek iránt megnövekedett nyugati érdeklődés. Borsody a közép-európai nacionalizmusok káros hatásait, a nemzetiségi konfliktusok ártalmait és a nemzetek közötti megértés nehézségeit elemzi. A kötet többi munkatársa — köztük három amerikai professzor — a viszályok hátterét és a kisebbségi sorsot tárgyalja. Nyugati és hazai magyar szakemberek hiteles képet adnak a jelenlegi állapotokról és tárgyszerűen, elfogulatlanul, nyugodt hangon mutatják be a mai helyzetet. A könyv, jóllehet elsősorban a nem magyarul beszélő érdeklődők tájékoztatására és eligazítására készült, megérdemelné, hogy magyarul is hozzáférhetővé váljék. Ugyancsak magyar a témája egy svéd nyelvű tanulmánykötetnek, amely „Ungaria i Transylvanien” (Magyarország és Erdély) címen Stockholmban jelent meg és 160 lapon az erdélyi — és romániai — magyarok sorsát mutatja be. Dél-Kelet- Európa nemzetiségi problémáival foglalkozik Illyés Elemér New Yorkban megjelent „Ethnic Continuity in the Carpatho- Danubian Area” című négy és félszáz lapos művében, különös figyelmet szentelve a dáko-román elméletnek. A müncheni Langen Müller Kiadó 1988-ban megjelentette Kerényi Károly német nyelvű életműsorozata újabb kötetét, mégpedig a „Wege und Weggenossen” (Utak és útitársak) második részét. Ezt is, mint az első részt, a tudós és író özvegye, Kerényi Magda szerkesztette. Egy frankfurti kiadónál az elmúlt évben napvilágot látott két vaskos kötetben, együttesen mintegy 1200 lapon Fejtő Ferenc „A népi demokráciák története” című művének újabb német kiadása. Ez bővített, kiegészített formája az 1972-es „Die Geschichte der Volksdemokratien”-nek. A szerkesztés munkáját Hans-Henning Paetzke végezte. Festő művét eredetileg franciául írta és első ízben 1953-ban jelent meg. Végül ugyancsak két kötetben jelentek meg német nyelven Szirmai Endre rajzokkal, fényképekkel, lapkivágásokkal és egyéb dokumentumokkal illusztrált életrajzi jegyzetei. A stuttgarti orvosprofesszor és író emlékeit több mint ezer lapon a Szirmai Archívum jelentette meg. BORBÁNDI GYULA Ön a kelet-európai híd egyik építője volt. Mi lehet most a Bush-féle Kelet-Európa-politika fő csapása? Én azt várom, hogy a Bush-kormányzat nagyon komolyan el fog mozdulni abba az irányba, hogy megszüntesse Európában a Keletet és a Nyugatot elválasztó szakadék maradványait, azét a szakadékét, amely a sztálinizmus és a negyvenes évek eseményeinek következtében jött létre. Azt hiszem, hogy ez a törekvés komoly lesz. Az igazság az, hogy a történelem a hetvenes években már ebbe az irányba haladt, de akkoriban sajnos annak a következtében, amit most a szovjetunióbeli pangás időszakának nevezünk, átmenetileg kisiklott a hetvenes évek enyhülése. Azt hiszem, hogy most igazi lehetőségünk adódik, mert a Szovjetunióban a változás szelei fújnak, ott van a peresztrojka, ott van Gorbacsov, aztán ott vannak a magyarországi változások, a lengyelországi változások — és ott vannak a Nyugat szemléletében bekövetkezett változások, hogy tudniillik, próbáljunk meg kifejleszteni egy olyasfajta Kelet-Nyugat közti kapcsolatot, amely valójában az egyetlen Európa realitása felé halad. Mit fog ez jelenteni a gyakorlatban? Az Egyesült Államok külpolitikája a világháború óta azt mondja, hogy nem kívánja megváltoztatni az európai status quó-t, vagyis Jaltát, de mégis arra kívánta bátorítani Kelet-Európa nemzeteit, hogy tegyenek szert nagyobb függetlenségre, polgári jogokra, és így tovább. Hogyan látja Magyarország mai állapotát, és merre mozdul innen az amerikai külpolitika Kelet-Európa, Magyarország vonatkozásában? Hadd fogalmazzak így: sok szó esik mostanában a közös európai házról. A kérdés az, hogy mi ennek a közös háznak a tartalma? Földrajzi vagy inkább ideológiai-e ez a tartalom? Más szóval: ezt a közös európai házat földrajzi fogalmakkal írjuk le vagy inkább úgy, hogy vannak olyan közös eszmei értékek, amelyek az európai civilizáció alapját képezik? Én egy olyan európai házban hiszek, amely bizonyos magasabb rendű értékekre épül. Ezek között az értékek között az elsődleges az egyén központi szerepe, a szabadság elsőbbsége, a demokrácia intézményesítése és mindezek alapján a bőség megteremtése. Azt hiszem, hogy ebben az irányban haladunk. Általában szólva úgy határoznám meg a történelem fő csapásának irányát, hogy a jelenlegi magyarországi események nagyjából ebbe az irányba visznek bennünket. Ezért én derűlátó vagyok. Azt hiszem, hogy a sztálinizmus korának vége van, nagyon valószínű, hogy újraéleszteni már nem lehet, és valós lehetőség van egy olyan Európa létrehozására, amely bizonyos eszmei törekvések közös voltára, nem pedig egyszerűen egy mechanikus földrajzi meghatározásra épül. Mit gondol, mi lehet a Szovjetunió válasza azokra az értékekre, amelyekben mi oly nyilvánvalóan osztozunk? Azt hiszem, ez a kérdés igen bonyolult. Tulajdonképpen ez a jövő nagy kérdése. Nekem rendkívül rokonszenves az, amivel a Szovjetunióban próbálkoznak. És mindennap igazán drámai fejlemé- ----------------GONDOLATOK KÖZÉP-EURÓPA INTERJÚ ZBIGNIE W BRZEZINSKIVEL Az MTV Külpolitikai Főszerkesztősége új sorozatot indított a Panoráma című műsorában a Jalta utáni Európa, Közép- és Kelet-Európa jövőjéről. E sorozatban — 1989. március 6-án — hangzott el a következő interjú. Zbigniew Brzezinskivel a washingtoni Georgetown Egyetem Stratégiai Kutatóközpontjának munkatársával, a Columbia Egyetem professzorával, Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával Heltai András beszélget. Megjegyezzük, hogy a beszélgetésben az interjú készítője a nyugati szóhasználatnak megfelelően a Kelet-Európa megjelölést nemcsak a Szovjetunióra, hanem a mi térségünkre is érti. 18 HITEL • 1989. 9. szám