Hitel, 1990. január-április (3. évfolyam, 1-8. szám)

1990 / 8. szám - SZÉPIRODALOM - Bisztray Ádám: Levél Farkas Árpádnak - Kiss Dénes: Szabadság és környéke

Szépirodalom Bisztray Ádám Levél Farkas Árpádnak Azon a napon VA. utolért minket a Nimródban, ordasszürke ujjasban, posztó volt rajta, tehát ősz lehetett, vagy éppen tél, mindene vállán, súlyos tarisnyában, mint friss telepesé, faggattuk, de csak rólad beszélt félpohár veresborral kezében, rádöntött­ed az üveg tintát a féltve s kicsit büszkén kinyitott útlevélre, (itt úgyis én oltom el a villanyt, én megyek el utolsónak). Most és mindenkor az otthonmaradók szigorú igazságát köszöntöm benned, szénnel megrajzolt arcod hogy mégsem, égett el, tenyerükön vittek minden kísértésben a hegy fölött járó angyalok, közös jegenyéink csúcsán lépkedők abban a körben, Budvár alatt, még kopaszok, mint a sáros földbe leszúrt és felhőket hajtó söprűk de más fényű levéllel fakadnak meg idén, bizodalommal, sármányzöld hitben tollasan virítva, sötétszálú, százféle szomorúsággal míg mozdulatlan repked önmagát féli-fékezi minden ujjongás. (990 márciusában) Kiss Dénes Szabadság és környéke írhatsz verset könyveket róla kőből fából kifaraghatod Nem vagy lényegének tudója Tán csak sejted milyen állapot Beszélhetsz és hallgathatsz róla de végülis föl nem foghatod: tud-e rólad? Te vagy tudója? S mi okozza hogy eszedbe jutott? Tér- idő- vagy lélekállapot? Zene? Látomás? Boldog óra? Igás képzelet szárnyalhatott? Eszmék kölyke vagy felbujtója? Bábuja vagy? Alkalmazója? Örökség mit sanda sors hagyott? Szabad leszel hogyha tudsz róla s nem vagy rab se amíg nem tudod?! Csak elgondolnád mintha volna s ha álmodnád úgy lenne a jobb? Szabad-e ki sose tud róla? (Azt sem tudom folyton hogy vagyok!) Eszmélésnek ez a rugója? Önmagáról mely csillag tudott?! Fénynek sötét a mutatója! Lehetetlenre Isten az ok! Felismerés gyötrő adója: nincs szabadság mint külön dolog! Vakulok - képzelet bohóca! - gondom nő csak ha gondolkodok Irhatok verset könyvet róla ölhetek vagy muzsikálhatok Vagyok örök szabadság foglya mint mindené mit elgondolok! HITEL • 1990. 8. szám 15

Next