Református Leánygimnázium, Hódmezővásárhely, 1931
2 A református leánylíceum megalapítása. A református egyház vezetősége már évtizedek óta foglalkozott leánynevelő intézet felállításának tervével. Erre a célra alaptőkét is gyűjtött, a nőnöveldei alapot. 1909-ben Pap Imre elnöklelkész emlékiratában javasolta a leányközépiskola felállítását. 1916-ban D. Nagy Sándor az egyház megbízásából teljesen részletes tervezetet dolgozott ki a leányközépiskola felállítására. Akkor már 40.000 korona alapítványi tőkét és 50.000 korona egyszers mindenkori költséget szavazott meg az egyház a leányközépiskolára, de az intézetet nem lehetett megnyitni, mert a kiadások pótlásához szükséges államsegélyt a háborús viszonyok miatt nem kaphatta meg a ref. egyház. A leányközépiskola azonban továbbra is élénk kívánsága maradt a szülőknek. Ezt bizonyítja a ref. gimnáziumi leánymagántanulók folyton magas létszáma és a vidéki középiskolákban tanuló helybeli leányok nagy száma. A leányközépiskola felállítására vonatkozólag 1930. április havában az érdekelt szülők kérelmet adtak az egyháztanácshoz. Az egyháztanács a gimnáziumi tanári kar és az igazgatótanács véleményének meghallgatása után D. Nagy Sándor gimn.igazgatót bízta meg az ügy előkészítésével. Ugyancsak őt kérték fel a mozgalom megindítói is tanácsadásra és irányításra. A mozgalom megindítói Márton Árpád lelkész és dr. vitéz Széll Bálint ügyvéd az ügy lelkes barátaival együtt megszervezték a Hódmezővásárhelyi Református Leánylíceum Barátainak Szövetségét, amely az intézet négy első esztendejére jelentős anyagi erő előteremtését vállalta. A Református Egyháztanács a leányközépiskola szervezése ügyében bizottságot küldött ki. Ennek javaslata alapján 1930 július 16-án tartott gyűlésének 196. sz. határozatával kimondotta, hogy református leányliceumot állít fel, azt az 1930/31 tanév elején megnyitja és a Liceum Barátai Szövetségének anyagi támogatásával fenntartja. A tiszántúli egyházkerület elnöksége 2361 1930. sz. alatt engedélyezte a leánylíceum felállítását és a francia nyelvet je-