Hód-Mező-Vásárhely, 1875. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1875-05-16 / 20. szám
V-ik évfolyam. 1875. 20-ik szám Vasárnap, május 16-án. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 4 ft, félévre 1 ft. negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, III tized, 892. sz. a. Oldalkosár-utca küldendők.HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési díjak: A háromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdíj minden beiktatás után 30 kr. A nyilt térben a háromhasábos petitsor díja 15 kr. Az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek díjai a szerkesztőhöz, vagy Szegedre a kiadóhoz küldendők. Előfizetési feltételeinket ajánljuk közönségünknek becses figyelmébe. A folyó áprili-júniusi negyedre íég folyvást előfizethetni 1 forintjával. Az előfizetési pénzt kérjük vagy szerkesztőségünkhöz — III. tized 892. sz. alatt — beküldeni, vagy lapkihordónknak adni át. Vidékit. előfizetőinket kérjük, hogy ezentúl előfizetéseiket és reklamációikat egyenesen Szegedre a kiadóhivatalhoz és ne Vásárhelyre a szerkesztőhöz küldjék. A szerkesztőség. A szegedi közgazdasági tanácskozmányok. —sz.— Azon nyomasztó viszonyok közepett, amelyeknek már-már elviselhetetlenné vált hatása alatt iparunk, kereskedelmünk, közgazdaságunk hosszú idők óta országszerte silik, a közelmúltban a szomszéd Szeged iparosköreiben egy igen jelentékeny mozgalom indult meg, mely célul tűzte ki egy magyar nemzetgazdászati szövetség megalkotását s szervezését. E mozgalom kevés idő alatt országos érdekeltséget keltett maga iránt és kezdetben egy külön párt alkotására volt irányozva, ugyanakkor, amidőn az új szabadelvű kormány minisztérium márc. 3-ki, az országgyűlés előtt bevallott programjában ugyanezen országos bajok orvoslását, amelyek a fentebbi mozgalmat is létesítették, nyomatékkal hangsúlyozta. Egyfelől e körülmény, másfelől viszont a szegedi, ezen mozgalmat intéző előkészítő bizottmánynak ama késedelme, hogy a célba vett pártalakítás tervéről csakis ápril havában mondott le, — mely változást egy külön körlevelében is tudatta az ország közönségével — lehettek legelsősorban okai annak, hogy a köztanácskozásokra, melyek folyó május hó 9. és 10-én mentek végbe Szegeden, alig jelentek meg vidékiek többen 140—150-nél, holott egypár ezerre ment a meghívottak száma. A közgazdasági tanácskozmányokban a vidéket Budapest, Kecskemét, Esztergom, Eger, Nagy-Kőrös, Gyöngyös, Miskolc, Szombathely, Szarvas, Brassó H.-M.-Vásárhely, Duna-Vecse, Zenta, Orosháza, Török-Kanizsa és Kaposvár képviselték elsősorban ipartársulati és egyleti küldötteikkel. A tanácsraányok a szegedi felsővárosi társalgókör dísztermében folytak le. A tanácskozmányok vezetésére elnökké: Streitmann József derék iparos Gyöngyösről, alelnökké: Csermelényi Iván Szegedről, előadóvá: Bakay Nándor, jegyzőkké: Gelléri Mór Szegedről és Fromm Antal Budapestről választottak meg, a tanácskozmányokban részt vett mintegy 300 tag által. A tanácskozmányok előre kitűzött tárgyai a következők voltak, és pedig elsősorban: 1. Egy magyar nemzetgazdászati szövetség szervezése. 2. A külön magyar vámterület és tarifa kérdése. 3. Az önálló magyar jegybank. A második sorbeli kérdések a következők: 1. Az ipar-, kereskedelmi- és földűvelési szaktanodák milyen mintaintézetekkel hozassanak kapcsolatba? 2. Bánya- és vasműiparügyeinknek, az állami vagy magánkezelés kérdésének eldöntése mellett való megoldása. 3. Vasutaink, államjavaink és javadalmaink beszüntetése, házi kezelése, bérbe- vagy végleges eladása tanácsosabb-e? 4. A közmunkaváltság, közutak és csatornák építése. 5. A parlagföldek és országutak befásítása. 6. Az ipartörvények revíziója — átvizsgálása — tekintettel a társulati törvények okszerűbb módosítására. Mielőtt a tanácskozmány megállapodását s határozatait a jelzett kérdésekre vonatkozólag közölnék, megemlítjük, miszerint az a programmból mindjárt az első napi délutáni tanácskozások alkalmával két kérdést törült: azt t. i., amely a második sorban a második helyen a bánya- és vasműipar kezelésének eldöntését, s a harmadik helyen a vasutak, államjavak és javadalmak ügyeit hozta volna napirendre. A fölvett kérdésekre a nemzetgazdasági tanácskozmány két napi tanácskozás után a következő határozatokat hozta: I. Vámügy: A tanácskozmány kimondta, hogy a külön magyar vámterületet a haza fölvirulása érdekében okvetlen szükségesnek tartja. II. Bankügy: A szegedi nemzetgazdasági tanácskozmány közgazdasági ügyeink hanyatlásával és hazánk anyagi érdekei emelésének és fejlesztésének eszközeivel foglalkozván, elodázhatlan szükségesnek tartja az önálló magyar jegybank fölállítását. III. Közgazdasági központi bizottmány: A tanácskozmány kimondta egy 100 tagú nemzetgazdasági központi bizottmány létesítését, amely a napirenden levő közgazdasági kérdések ismertetésére és az ezek iránti érdeklődés felkeltésére, a szakszerűségek fejlesztése tekintetében úgy a központ, mint a vidéki bizottságok által a lehető széles működés kifejtésére hivatva legyen. IV. Ipartörvény módosítása. A nemzetgazdasági tanácskozmány kimondja, hogy az 1872. évi ipartörvény nagy részben üdvös s hasznos szabványai közül néhánynak módosítása elkerülhetlen szükséges lévén, az ipar-, keresk. és földmiv. minisztérium keressék föl, hogy vezetése alatt egy, az ország különböző vidékeit képviselő szakférfiakból alkotott értekezlet hivassák egybe, melynek egyedüli feladata, a jelzett közbrajok orvoslására vonatkozó hasznos javaslatokat megállapítani, különös figyelemmel a következő kivonatokra: 1. Hogy az 1872. ipartörvény III. fejezetében a tanulók oktatása szigorúbban vétessék, s úgy az elméleti, mint a gyakorlati tanulmányok igazolása kötelességszerűvé tétessék. 2. Hogy a segédekre nézve a munkakönyv behozassák. 3. Az ipartörvény IV. fejezete 76. §-ában mondassák ki, hogy minden önálló iparos, ki valamely ipart folytat, ipartársulat tagja lenni tartozik. 4. A testületek korszerű betegápoló intézményei a segédek és önállók közáldozata folytán helyreállíttassanak. 5. Az országos iparegyesület, valamint a vidéken kint szervezendők a kamarák helyét foglalják el. 6. Az ipartörvény 2. § -a, mely a kiskorúaknak iparüzlet folytatását az ismert módozat mellett megengedi, kihagyassék. Továbbá a nemzetgazdászati tanácskozmány óhajtja, a hogy a törvényben érintett iparbizottságok kötelező fölállítása minden, legalább 10.000 lakossal bíró városban elrendeltessék, és hogy a szakminisztérium fölhivassék az iparbizottságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslatnak a képviselőház elé mielőbb való beterjesztésére; b) hogy a vidéki kisvárosokban egységes iparegyesületek létesíttessenek; c) hogy az iparosok minden szegődési s egyéb beligazgatási ügyei, úgy a békéltetés is az egyesületek elé, a komolyabb súrlódások az iparbizottságok elé, az országos iparérdekű dolgok a kerületi, illetve az országos iparegyesület elé tartoznak; d) hogy az ipartörvény végrehajtása úgy fölfelé, mint lefelé végre valahára erélyesen eszközöltessék; e) hogy a honvédség fölszerelése lehetőleg egészben, a közös hadsereg felszerelési szükségletei pedig legalább a quóta arányában, végül az állami és közmunkák is, a magyar ipar versenyképességéhez mérten, a hazai ipar által födöztessenek; és hogy a vásárügy szabályozását a fönt említett értekezlet tanácskozása tárgyává tegye. A szaktanodák fölállítására vonatkozó munkálat a központi nemzetgazd. bizottmányhoz lett utasítva. A gazdasági szakosztály javaslatára kimondá a tanácskozmány a közmunka országos megváltásának szükségességét. Az országosan megváltandó közmunkából amely adó befolyik, az a törvényhozás által meghatározandó százalékban a községek pénztárába, egy másik százalék szerint pedig az állam pénztárába szolgáltassák be. A községek a saját hatáskörükben törvényhatósági felügyelet mellett készíttessék községi utaikat. A nagyobb terjedelmű megyei utakat a kormány a megyei hatóság kijelölésének figyelembevételével készíttesse. A csatornázási ügyekre vonatkozólag kimondatott, hogy ezek országos költségen hova előbb eszközlendők, mégpedig elsősorban is oly helyeken, hol a mostoha közlekedési viszonyok folytán az egyes vidékek e jótéteménytől elzárva voltak. Az éghajlati szélsőségek enyhítése tekintetéből e csatornákhoz, sőt ezeken kívül is szaktudósok véleménye alapján meghatározandó helyeken tartalékmedencék állítandók. Az országutak befásitásához szükségesnek látja a tanácskozmány, hogy minden birtokos kormányrendeletileg s törvényhatóságilag köteleztessék a saját birtoka határát záros határidő alatt befásitani. A gyümölcsfák és a selyemtenyésztés érdekében az eperfák ültetését állami díjak kitűzése által is előmozdítandóknak véli. A parlagi földekre nézve azt indítványozta a tanácskozmány, hogy azoknak befásítása törvény útján rendeltessék el. Megemlítjük végül, hogy a tanácskozmányokban városunkból közreműködéseikkel kiváló részt vettek: Garzó Imre, Takó Ferenc és Megyelka József urak. Elnöki jelentés az 1875. évi április hóról. (Felolvastatott az 1875. évi május 14-ki városi közgyűlésen.) Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közgyűlés ! A törvényhatóság közigazgatási, közegészségi, közbiztonsági s adóviszonyait, nemkülönben az utak állapotát ismertető elnöki jelentésemet az elmúlt áprilisról, a következőkben van szerencsém előterjeszteni: Az időjárási viszonyok, a lefolyt hónapban, a közegészségre kedvezőtlen befolyással valának, amenynyiben a majdnem kizárólag uralgó éjszaki s éjszak-keleti szél alanti légmérsékletet okozván, számos hűlési bántalmakat idézett elő. Eső esett kevés mennyiségben 6 napon, borús volt 13 napon, középhőfok: 6 fok meleg volt. Az uralgó kórnemző hurutos-lobos volt, minélfogva elsősorban számos torok-lob, kevésbé gége-hurut s lob, külterjileg korg-lob, kivált a zsengébbkorú gyermekeknél, ritkábban tüdő-lob ; az emésztő szervekben többnyire bélhurut, szintén nagyobbára gyermekeknél; — továbbá gyakran észleltettek a csuzos bántalmak, s feltűnő mérvben a tüdővész; ez utóbbi többnyire halálos kimenetellel; a hagymáz szórványosan fordult elő. Eltekintve a hagymáz és tüdővészes bajoktól, az érintett bántalmak általában kedvező lefolyásúak voltak. Járványosan uralgott a vörheny, többnyire roncsoló torokláb s általános vízkór kíséretében, kedvezőtlen lefolyással és kimenetellel, kanyaró, gége- és hörögláboktól kisérve pedig általánosan kedvező kimenetellel, vészhimlő nem észleltetett, mi úgy a nagy közönség, mint az oltó orvos úr részéről a védhimlő-oltás iránt tanúsított buzgalmának köszönhető. Halálozás kevesebb számban fordult elő, mint az előző hónapban , ugyanis az áprilisban elhaltak száma 154 volt, míg a március hónapban elhaltaké 193. — Az elhaltak között nemre nézve volt 81 férfi és 73 nő, korra nézve 1 éves korig 44, 1—5 évig 19, 5—10 évig 14, 10—20 évig 14, 20—30 évig 18, 30—40 évig 7, 40— 50 évig 6, 50—60 évig 14, 60—70 évig 12, 70—80 évig 6, 80 éven felül 0. Sagymázban halt el 15, vörhenyben 19, halva született 6, öngyilkosság két esetben fordult elő. A hasznos háziállatok között semmi veszélyes járvány nem uralkodott. A személy- és vagyonbiztonság olyannyira jó volt az előző ápril hónapban, hogy úgy a kisl-, mint a belterületből összesen egy-egy tolvajlási eset jelentetett be.