Hód-Mező-Vásárhely, 1878. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1878-05-05 / 18. szám
VIII-ik évfolyam. 1898 18-ik szám. Vasárnap, május 5-én. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben :gész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen : minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, I. tized, 1176. sz. a. Barsy Gy.-Fite ház, küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak: A háromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 kr. kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyáttérben a háromhasábos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz küldendők. Talmi-emberek. (U. N.) Immár bliktri az arany, bliktri az ezüst. De már annál többre vittük. Magunk csináljuk az aranyat talmiból ás ezüstünk predikátuma: chinai, meg brittaniai. Csak a rezet nem hamisítjuk meg. Mert a garasokon tengünk. * * * Hanem azt ne tudja meg senki, — csak mi. Délben legyen krumpli meg bableves az étel, — de az esti ebédünk fényes legyen ... a fogadóban. Keservesen fizetjük meg otthon a faggyúgyertya árát, de a bálák csillárait könnyen fizetjük meg. Múló ez a fény, — de szebb. . . . S ragyogása mellett fényesebben csillog — a talmi. Izzadás, veríték, küzködés, gond — a napirend. Hanem azt ne tudja meg senki, — csak mi. Sima, bársonyos, szalonfekete az öltözékünk . . . de a mi titkunk, hogy a fehérneműnk láthatatlan. Csak finom legyen a nyak- és mellkötő és tiszta — a gallér. * * * Egész nap a látszatnak élünk . . . s este elmegyünk — a színházba. . . . Hogy versenyt játszunk a színészekkel. S ragyogjunk -- mint a talmi. * * * Buborék-existencia az életünk, fellegvár a házunk s — ködfátyolkép a képünk. Aki lát, megsüvegel igen komolyan, s akit mi látunk, köszöntjük grandieuse. S aki bennünket igy lát ... . s akit mi igy látunk, azon gondolkozunk: vájjon hát ugyan miből, hogyan ? Sajátságos. . . . Hát talmiból — s fényesen. sf: * * A látszat s — a ruha. A hazugság s a tisztesség. Ha nem látszol nagy urnák, bízvást akár milliomos is lehetsz, — a koldus se köszönt. Ha nem „tisztességes“ a ruhád, lehúzzák rólad nemcsak a bőrt, de a becsületet is. Legyen szép ruhád, gyarló, laikus, s azt mondja a világ: „becsületesen“ nézesz ki. Látszass valaminek .. . s megbecsülnek. Amint sokszor megbecsülik aranynak a S talmit. * * * Nincs tanulságod? Nem vagy tudományos? Sebaj. Csak azon a csepp eszeden járj. Légy szemfüles. Kapkodd fel, amivel más nincs tisztában, amiről az újságok is fejcsóválva beszélnek, pro vagy kontra állíts valami vakmerőt s csak beszólj nagy hangon, idézz soha nem létezett tudósokból, soha meg nem irt költeményekből . . . s szájtátva bámulnak te nálad okosabb embereid is. Csak bátran a ködbe . . . Ott nem látni s a te ostobaságodat sem látják. ... De a talmi? Az ott is csak fénylik. * * * S az erény? Beszélhetsz a pessimista világnak a semmiről, mondhatsz kadenciát a buroktalan hólyagra, ékesen szólhatsz a világi romlottságról, bebizonyíthatod, hogy ami erény, már olyan nincs. S azt fogod tapasztalni, hogy suttogás, zavar, zaj, zsivaj keletkezik a hallgatóság csendes népe közt ... te argumentálsz s hivatkozol ostoba fővel a korra s a jelenlevőkre . . . s kidobnak. Nagyon okosan. Mert szükség ordítanod a farkasokkal, ha éhesek, bárha te jól vagy is lakva. Mért beszélsz te Kaliforniáról akkor, ha tudod, hogy hallgatóid chinaiak? Minek mutatod a eh mngar a nyórák ellenében, hogy az igazi órán hányat ütött az óra? Helyesen, ha agyonütik órádat. . . . . S tégedet is! * * * De hát mi ennek az „orvossága? Mi lesz ennek a vége! ? Az óra jár, jár és lepereg. A talmi addig arany, mig mindenki megismeri. Csak addig lesz értéke. A talmi emberek: „notis sunt derisus“, mig „igootos fallont“, (a rá nem szedhető emberek által kinevettetnek, míg az ostobákat rászedik.) De a tudatlanok is kijózanodnak előbb-később s akkor! . . . Ha mindenki tudni fogja, hogy „nem mind arany, ami fénylik“, óvatosabb lesz a világ iránt, megfontolóbb azon emberekkel szemben, akik vízre visznek, szomjan hoznak haza !“ S ezt az időt nem lehet társadalmi krízissel előteremteni. Majd csak egyenként dobáljuk el a talmit. S egyenként szűnünk meg talmi-emberek lenni! Hanem eldobáljuk előbb-utóbb, az bizonyos, és hogy rájuk ismerünk mentül előbb, az még bizonyosabb ! H.-M.-Vásárhely város ápril havi közgyűlése. (1878-ik évi ápril hó 16—17.) (Folytatás.) A szőlőhegyi szabályokra vonatkozó belügyminiszteri intézvény a föntebbi statútumot egy pár lényegtelen módosítással helybenhagyja ugyan, de az uj rendőri szabályokra nézve azt rendeli, hogy ezek pótlása és kiigazítása az egykori helytartótanácsnak erre vonatkozó, hasoncimtt intézkedésével összhangzólag végeztessék a városi köztörvényhatóság által. Brózik Károly méhészeti vándortanár a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi misztérium által méhészeti előadások tartására ki lévén küldve, előadásait a jövő június hó második felében kezdi meg nálunk az iparegylet helyiségében. Erről értesíti a város közönségét a belügyminisztériumnak egy intézménye. A beterjesztett, erre vonatkozó felsőbb intézménynyel kapcsolatban a gazdászati szakosztály egy javaslata terjesztetett a közgyűlés elé, mely javaslat szerint a város kistói fáskertjében egy méhészeti pavilion lenne állítandó. A városi köztörvényhatóság a kormány értesítését tudomásul vévén, a szakosztály javaslatát szintén elfogadta, s a főispán urnak azon megjegyzése mellett, hogy a célbavett méhészeti pavilion költségkímélés tekintetéből a lehető legegyszerűbben állíttassák föl, ennek kivitelével a nevezett szakosztályt megbízta. A belügyminisztériumnak a hazai köztörvényhatóságokhoz intézett, a rögtönbíráskodási engedély kihirdetése körüli eljárásról szóló, nemkülönben a községi közvagyonhoz tartozó kisorsolt földtehermentesítési kötvények kifizetése körüli eljárást illető kétrendbeli intézménye olvastatván, tudomásul vétetett. Szintúgy tudomásul vétettek a Győr- és Pozsonymegye által megküldött tisztviselői névsorok, valamint a szegedi kir. törvényszéknek a Szabó Imre közjegyző névaláírását közlő értesítése. A tanács által beterjesztett építkezési szabályzatokban a kormány némi módosításokat tett. E módosításokra vonatkozólag Bélák főmérnök úr részletezvén azokat, kifejezi, s egyúttal indítványozza, hogy miután a miniszteri módosítások a mi építkezési viszonyaink között kivihetetlenek, keressék föl a minisztérium e módosítások fölfüggesztésére. A közgyűlés az indítvány értelmében feliratot határozott a minisztériumhoz terjeszteni. Az iskolaszék az iránt keresi meg a köztörvényhatóságot, hogy az ismétlő iskolaköteles 12—15 éves gyermekek összeírását eszközöltesse. E megkereséssel kapcsolatban olvastatott Garzó Imre iskolaszéki elnök úr beterjesztése, a még 12 éves kort el nem ért iskolaköteles növendékek évenkinti összeírására nézve. Főispán úr ő méltósága javaslatára a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy az iskolaköteles gyermekek összeiratását, amely Fölterjesztés a nagym. m. kir. pénzügyi és oktatásügyi miniszterekhez, mint a pécskai kincstári, illetőleg a mezőhegyesi ménesbirtokok uraihoz, az Aradtól Mezőhegyes, Makó, Mód-Mező-Vásárhelyen és Szentesen át Szajolig vezetendő helyiérdekű vasútvonal kiépítése tárgyában. Nagyméltóságú miniszter úr! Hazánk minden jelentékenyebb vidéke élvezi már azon olcsó és biztos közlekedési eszköz jótéteményeit, melyeket vasútvonalak kiépítése által nyertek, csakis Csanád- és Csongrád megye egy nagyobb része, mely egy talpalatnyi kőuttal sem bir, mely az Alföld legtermékenyebb vidékét és magát a kincstár legnagyobbszerű birtokait, a mezőhegyesi és pécskai uradalmakat magában foglalja, van még kizárva a közlekedés egyedül biztos eszközeinek, a vasútvonalaknak hálózatából és e miatt úgy, mint egyéb járható utak teljes hiányában, az év nagyobb részében a kereskedelem és ipar piacaitól teljesen el van szigetelve. Történtek ugyan 2 évtizeden át erőfeszítések és előmunkálatok egy, Aradot Makón át Szegeddel összekötendő vasútvonal kiépítésének érdekében és történtek előmunkálatok egy Szolnokról kiindulandó, Csanád- és Csongrád megyét átszelő, Arad, illetőleg Temesvárig terjedő vonal érdekében is, hanem minden törekvések nagyméltóságod által igen is ismert és az államnak vasúti kamatgaranciák által történt rendkívüli megterheltetése miatt mindeddig sikerre nem vezettek. Miután azonban a vasútépítés különösen a helyi érdekű vasutak létesítése körül az utóbbi években, de leginkább a legközelebb Arad megyében kiépített aradkőrösvölgyi vasút építése által oly eredmények lettek elérve, melyek tények által igazolták azon lehetőséget, hogy hazánk minden népesebb, mezőgazdaságilag előhaladottabb vidéke önerejéből, illetőleg magánhitelének fölhasználása mellett, rendkívül jutányosan és előnyös alapon , állami kamatbiztosítás igénybevétele nélkül, létesítheti helyi érdekű vasútját és ezáltal nemcsak a közlekedés biztonsága és olcsóbbításának rendkívüli előnyeiben részesül és nemcsak a vasútmenti birtokoknak értékét és termelő képességét nagymértékben emeli, hanem még a vasút építésére beszerzett és befektetett tőkéket teljesen megfelelő módon jövedelmeztetheti, illetőleg visszanyerheti. Csanádmegye és ezen megyével szomszédos vidékek érdekeltsége, ezen itt fölhozott indoktól vezéreltetve, az arad megyei vasút létesítése alkalmával követett eljáráshoz hasonlóan, szintén elhatározta az oly rég időtől fogva óhajtott vasútvonal létesítésére szükséges lépéseket megtenni és ennek folytán az arad-kőrösvölgyi vasút által képviselt alapon és ezzel vállvetve, a vasutat önköltségileg, saját anyagi ereje és hitele alapján kiépíteni. Ezen nemzetgazdászatilag nagyfontosságú törekvés sikerének érdekében bátorkodunk jelen emlékiratunkkal nagyméltóságod, mint a magas kormány egyik érdekelt képviselője elé járulni, kérve nagyméltóságodat, kegyeskedjék az alább következő vasútépítési és üzleti adatokat nagybecsű figyelmére méltatni és jóakarólag megbírálni azon indokokat és következtetéseket, melyeket az Alföld egyik legjelentékenyebb vidékének érdekeltsége az oly hőn óhajtott vasútja érdekében nagyméltóságod bölcs elhatározása elé terjeszteni bátorkodik. Legyen szabad mindenekelőtt részletezni az előbb említett és a kérdéses vidék szomszédságában Arad megyében épült, a magas kormány által kifogástalanul felülvizsgált és ez alkalommal elismerésre is méltatott arad-kőrösvölgyi helyi érdekű vasút építése és üzletére vonatkozó azon adatokat közölni, melyek minden hasonnemű vállalatnak tervezésére és megbírálására, s így tehát e kérdéses vasútvonalra nézve is jogosan vehetők fel irányadóknak és szolgálhatnak indoklásul. Az arad-kőrösvölgyi 62,8 kilométer, azaz 81/* mértföld hosszú vasútvonal Aradtól Borosjenőig, a Marosvölgyét a Körösvölgyével összeköttetésbe hozva, lett oly felszerkezeti szabályok szerint kiépítve, mint amilyennek a duna-drávai, nyíregyház-ungvári, miskolc-bánrévi, valanmire ez lehető s kivihető, díjfizetés mellett a helybeli különböző hitfelekezetek és községi tanítók közvetítésével a kellő időben, azaz még a jövő legközelebbi iskolai év beállása előtt eszközöltesse úgy a város belterületén, mint külterületén, a tanyák közt. A számvevői hivatal kimutatása, a múlt 1877-ik évi árvíz idején a Szegedről kirendelt katonák élelmezésére és ellátására fordított költségek összegéről tudomásul vétetett, egyszersmind a mindszent-apát,falvi ármentesítő társulathoz azon megkeresés intéztetik, hogy az a beterjesztett költségösszeg felét a saját pénztárából fedezze. (Vége következik.)