Hód-Mező-Vásárhely, 1878. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1878-05-05 / 18. szám

VIII-ik évfolyam. 1898 18-ik szám. Vasárnap, május 5-én. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben :­gész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen : minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő­höz, I. tized, 1176. sz. a. Barsy Gy.-Fite ház, külden­dők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak: A h­áromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 kr. kétszerinél 5 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyáttérben a háromhasá­bos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek dijai a szerkesztőhöz küldendők. Talmi-emberek. (U. N.) Immár bliktri az arany, bliktri az ezüst. De már annál többre vittük. Magunk csináljuk az aranyat talmiból ás ezüs­tünk predikátuma: chinai, meg brittaniai. Csak a rezet nem hamisítjuk meg. Mert a­­ garasokon tengünk. * * * Hanem azt ne tudja meg senki, — csak mi. Délben legyen krumpli meg bableves az étel, — de az esti ebédünk fényes legyen ... a fo­gadóban. Keservesen fizetjük meg otthon a faggyúgyer­­tya árát, de a bálák csillárait könnyen fizetjük meg. Múló ez a fény, — de szebb. . . . S ragyogása mellett fényesebben csillog — a talmi. Izzadás, veríték, küzködés, gond — a napi­rend. Hanem azt ne tudja meg senki, — csak mi. Sima, bársonyos, szalonfekete az öltözékünk . . . de a mi titkunk, hogy a fehérneműnk láthatatlan. Csak finom legyen a nyak- és mellkötő és tiszta — a gallér. * * * Egész nap a látszatnak élünk . . . s este el­megyünk — a színházba. . . . Hogy versenyt játszunk a színészekkel. S ragyogjunk -- mint a talmi. * * * Buborék-existencia az életünk, fellegvár a há­zunk s — ködfátyolkép a képünk. Aki lát, megsüvegel igen komolyan, s akit mi látunk, köszöntjük grandieuse. S aki bennünket igy lát ... . s akit mi igy látunk, azon gondolkozunk: vájjon hát ugyan miből, hogyan ? Sajátságos. . . . Hát talmiból — s fényesen. sf: * * A látszat s — a ruha. A hazugság s a tisztesség. Ha nem látszol nagy urnák, bízvást akár mil­liomos is lehetsz, — a koldus se köszönt. Ha nem „tisztességes“ a ruhád, lehúzzák rólad nemcsak a bőrt, de a becsületet is. Legyen szép ruhád, gyarló, laikus, s azt mondja a világ: „becsületesen“ nézesz ki. Látszass valami­nek .. . s megbecsülnek. Amint sokszor megbecsülik aranynak a S talmit. * * * Nincs tanulságod? Nem vagy tudományos? Sebaj. Csak azon a csepp eszeden járj. Légy szemfü­les. Kapkodd fel, amivel más nincs tisztában, ami­ről az újságok is fejcsóválva beszélnek, pro vagy kontra állíts valami vakmerőt s csak beszólj nagy hangon, idézz soha nem létezett tudósokból, soha meg nem irt költeményekből . . . s szájtátva bámul­nak te nálad okosabb embereid is. Csak bátran a ködbe . . . Ott nem látni s a te ostobaságodat sem látják. ... De a talmi? Az ott is csak fénylik. * * * S az erény? Beszélhetsz a pessimista világnak a semmiről, mondhatsz kadenciát a buroktalan hólyagra, ékesen szólhatsz a világi romlottságról, bebizonyíthatod, hogy ami erény,­­ már olyan nincs. S azt fogod tapasztalni, hogy suttogás, zavar, zaj, zsivaj keletkezik a hallgatóság csendes népe közt ... te argumentálsz s hivatkozol ostoba fővel a korra s a jelenlevőkre . . . s kidobnak. Nagyon okosan. Mert szükség ordítanod a farkasokkal, ha éhe­sek, bárha te jól vagy is lakva. Mért beszélsz te Kaliforniáról akkor, ha tudod, hogy hallgatóid chinaiak? Minek mutatod a eh mn­gar a ny­órák ellenében, hogy az igazi órán hányat ütött az óra? Helyesen, ha agyonütik órádat. . . . . S tégedet is! * * * De hát mi ennek az „orvossága? Mi lesz ennek a vége! ? Az óra jár, jár és lepereg. A talmi addig arany, mig mindenki megis­meri. Csak addig lesz értéke. A talmi­­ emberek: „notis sunt derisus“, mig „igootos fallont“, (a rá nem szedhető emberek által kinevettetnek, míg az ostobákat rászedik.) De a tudatlanok is kijózanodnak előbb-később s akkor! . . . Ha mindenki tudni fogja, hogy „nem mind arany, ami fénylik“, óvatosabb lesz a világ iránt, megfontolóbb azon emberekkel szemben, akik vízre visznek, szomjan hoznak haza !“ S ezt az időt nem lehet társadalmi krízissel előteremteni. Majd csak egyenként dobáljuk el a talmit. S egyenként szűnünk meg talmi-emberek lenni! Hanem eldobáljuk előbb-utóbb, az bizonyos, és hogy rájuk ismerünk mentül előbb, az még bizonyosabb ! H.-M.-Vásárhely város ápril havi közgyűlése. (1878-ik évi ápril hó 16—17.) (Folytatás.) A szőlőhegyi szabályokra vonatkozó belügyminisz­teri intézvény a föntebbi statútumot egy pár lényegte­len módosítással helybenhagyja ugyan, de az uj rendőri szabályokra nézve azt rendeli, hogy ezek pótlása és ki­igazítása az egykori helytartótanácsnak erre vonatkozó, hasoncimtt intézkedésével összhangzólag végeztessék a vá­rosi köztörvényhatóság által. Brózik Károly méhészeti vándortanár a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi misztérium által méhészeti előadá­sok tartására ki lévén küldve, előadásait a jövő június hó második felében kezdi meg nálunk az iparegylet he­lyiségében. Erről értesíti a város közönségét a belügy­minisztériumnak egy intéz­ménye. A beterjesztett, erre vonatkozó felsőbb intézménynyel kapcsolatban a gazdá­­szati szakosztály egy javaslata terjesztetett a közgyűlés elé, mely javaslat szerint a város kistói fáskertjében egy méhészeti pavilion lenne állítandó. A városi köztör­vényhatóság a kormány értesítését tudomásul vévén, a szakosztály javaslatát szintén elfogadta, s a főispán ur­nak azon megjegyzése mellett, hogy a célbavett méhé­szeti pavilion költségkímélés tekintetéből a lehető leg­egyszerűbben állíttassák föl, ennek kivitelével a nevezett szakosztályt megbízta. A belügyminisztériumnak a hazai köztörvényhatósá­gokhoz intézett, a rögtönbíráskodási engedély kihirdetése körüli eljárásról szóló, nemkülönben a községi közva­gyonhoz tartozó kisorsolt földtehermentesítési kötvények kifizetése körüli eljárást illető kétrendbeli intézménye olvastatván, tudomásul vétetett. Szintúgy tudomásul vétettek a Győr- és Pozsony­­megye által megküldött tisztviselői névsorok, valamint a szegedi kir. törvényszéknek a Szabó Imre közjegyző névaláírását közlő értesítése. A tanács által beterjesztett építkezési szabályzatok­ban a kormány némi módosításokat tett. E módosítá­sokra vonatkozólag Bélák főmérnök úr részletezvén azo­kat, kifejezi, s egyúttal indítványozza, hogy miután a miniszteri módosítások a mi építkezési viszonyaink kö­zött kivihetetlenek, keressék föl a minisztérium e módo­sítások fölfüggesztésére. A közgyűlés az indítvány értel­mében feliratot határozott a minisztériumhoz terjeszteni. Az iskolaszék az iránt keresi meg a köztörvényha­tóságot, hogy az ismétlő iskolaköteles 12—15 éves gyer­mekek összeírását eszközöltesse. E megkereséssel kapcso­latban olvastatott Garzó Imre iskolaszéki elnök úr be­terjesztése, a még 12 éves kort el nem ért iskolaköteles növendékek évenkinti összeírására nézve. Főispán úr ő méltósága javaslatára a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy az iskolaköteles gyermekek összeiratását, amely­ Fölte­rjesztés a nagym­. m. kir. pénzügyi és oktatásügyi miniszterek­hez, mint a pécskai kincstári, illetőleg a mez­őhegyesi ménesbirtokok uraihoz, az Aradtól Mezőhegyes, Makó, Mód-Mező-Vásárhelyen és Szentesen át Szajolig veze­tendő helyiérdekű vasút­vonal kiépítése tárgyában. Nagyméltóságú miniszter úr! Hazánk minden jelentékenyebb vidéke élvezi már azon olcsó és biztos közlekedési eszköz jótéteményeit, melyeket vasútvonalak kiépítése által nyertek, csakis Csanád- és Csongrád megye egy nagyobb része, mely egy talpalatnyi kőuttal sem bir, mely az Alföld legtermé­kenyebb vidékét és magát a kincstár legnagyobbszerű birtokait, a mezőhegyesi és pécskai uradalmakat magá­ban foglalja, van még kizárva a közlekedés egyedül biztos eszközeinek, a vasútvonalaknak hálózatából és e miatt úgy, mint egyéb járható utak teljes hiányában, az év nagyobb részében a kereskedelem és ipar piacaitól teljesen el van szigetelve. Történtek ugyan 2 évtizeden át erőfeszítések és előmunkálatok egy, Aradot Makón át Szegeddel össze­kötendő vasútvonal kiépítésének érdekében és történtek előmunkálatok egy Szolnokról kiindulandó, Csanád- és Csongrád m­egyét átszelő, Arad, illetőleg Temesvárig ter­jedő vonal érdekében is, hanem minden törekvések nagy­­méltóságod által igen is ismert és az államnak vasúti kamat­garanciák által történt rendkívüli megterheltetése miatt mindeddig sikerre nem vezettek. Miután azonban a vasútépítés különösen a helyi érdekű vasutak létesítése körül az utóbbi években, de leginkább a legközelebb Arad megyében kiépített arad­­kőrösvölgyi vasút építése által oly eredmények lettek elérve, melyek tények által igazolták azon lehetőséget, hogy hazánk minden népesebb, mezőgazdaságilag előha­­ladottabb vidéke önerejéből, illetőleg magán­hitelének föl­­használása mellett, rendkívül jutányosan és előnyös ala­pon ,­­ állami kamatbiztosítás igénybevétele nélkül, létesítheti helyi érdekű vasútját és ezáltal nemcsak a közlekedés biztonsága és olcsóbbításának rendkívüli elő­nyeiben részesül és nemcsak a vasútmenti birtokoknak értékét és termelő képességét nagymértékben emeli, ha­nem még a vasút építésére beszerzett és befektetett tő­kéket teljesen megfelelő módon jövedelmeztetheti, illető­leg visszanyerheti. Csanádm­egye és ezen megyével szom­szédos vidékek érdekeltsége, ezen itt fölhozott indoktól vezéreltetve, az arad megyei vasút létesítése alkalmával követett eljáráshoz hasonlóan, szintén elhatározta az oly rég időtől fogva óhajtott vasútvonal létesítésére szük­séges lépéseket megtenni és ennek folytán az arad-kőrös­­völgyi vasút által képviselt alapon és ezzel vállvetve, a vasutat önköltségileg, saját anyagi ereje és hitele alapján kiépíteni. Ezen nemzetgazdászatilag nagyfontosságú törekvés sikerének érdekében bátorkodunk jelen emlékiratunkkal nagyméltóságod, mint a magas kormány egyik érdekelt képviselője elé járulni, kérve nagyméltóságodat, kegyes­kedjék az alább következő vasútépítési és üzleti adatokat nagybecsű figyelmére méltatni és jóakarólag megbírálni azon indokokat és következtetéseket, melyeket az Alföld egyik legjelentékenyebb vidékének érdekeltsége az oly hőn óhajtott vasútja érdekében nagyméltóságod bölcs el­határozása elé terjeszteni bátorkodik. Legyen szabad mindenekelőtt részletezni az előbb említett és a kérdéses vidék szomszédságában Arad me­gyében épült, a magas kormány által kifogástalanul fe­lülvizsgált és ez alkalommal elismerésre is méltatott arad-kőrösvölgyi helyi érdekű vasút építése és üzletére vonatkozó azon adatokat közölni, melyek minden hason­­nemű vállalatnak tervezésére és megbírálására, s így tehát e kérdéses vasútvonalra nézve is jogosan vehetők fel irányadóknak és szolgálhatnak indoklásul. Az arad-kőrösvölgyi 62,8 kilométer, azaz 81/* mért­föld hosszú vasútvonal Aradtól Borosjenőig, a Maros­völgyét a Körösvölgyével összeköttetésbe hozva, lett oly felszerkezeti szabályok szerint kiépítve, mint amilyennek a duna-drávai, nyíregyház-ungvári, miskolc-bánrévi, vala­nmire ez lehető s kivihető, díjfizetés mellett a helybeli különböző hitfelekezetek és községi tanítók közvetítésé­vel a kellő időben, azaz még a jövő legközelebbi isko­lai év beállása előtt eszközöltesse úgy a város belterü­letén, mint külterületén, a tanyák közt. A számvevői hivatal kimutatása, a múlt 1877-ik évi árvíz idején a Szegedről kirendelt katonák élel­mezésére és ellátására fordított költségek összegéről tu­domásul vétetett, egyszersmind a mindszent-apát,falvi árment­esítő társulathoz azon megkeresés intéztetik, hogy az a beterjesztett költségösszeg felét a saját pénztárá­ból fedezze. (Vége következik.)

Next