Hódmezővásárhely, 1905. július-december (35. évfolyam, 79-156. szám)
1905-11-07 / 134. szám
2 A politikai helyzet. A múlt havi főispáni installácziók teljes elvadultságukban mutatják be az izzó politikai szenvedélyeket. A nemzeti méltóságon ellenállás a korcsmai verekedések színvonala alá sülyed, ahol a törvényesség kérdésének feszegetése már igazán tökéletesen fölösleges szószaporítás. Kolozsvár törvényhatóságának egy jó nagy része még a szavazást sem akarta megengedni a bizottsági tagoknak s a legtúlzóbb indítványokat is egyszerűen elfogadottaknak jelentette ki, a nélkül, hogy bárkinek megengedte volna a hozzászólást. Ha a nemzeti ellenállás ilyen eszközökkel dolgozik, szinte bizonyos, hogy a hasonlóan erőszakos megtorlás el nem marad s bármelyik fél lesz is a győztes, az az egy bizonyos, hogy a nemzet erkölcsi és anyagi sebei nagyon súlyosak lesznek. Nem azt akarjuk mi mondani, hogy a törvényhatóságok egyszerűen adják meg magukat még akkor is, ha csakugyan a meggyőződés sugallja terveiket. De maradjanak meg a törvényesség terén, melyet folyton emlegetnek s a melynél erősebb támaszt csakugyan nem találhatnak. Nagyon silány érzéke lehet a törvény iránt a Pesti Hírlap vezérczikkezőjének, aki vasárnapi rugaszkodásában e czéltalan erőszakoskodást dicséri s azt ajánlja, hogy a főispánokat pofozzák föl. Az ilyen másokat bujtogató olcsó hősieskedés legfeljebb kompromittálhatja a nemzeti ügyet, elkedvetleníti a nemzeti harcz legkomolyabb katonáit, gyűlöletet idézhet elő a nemzet fiai közt, indokolhatja a fegyveres erőszak alkalmazását, de jó eredménye semmiesetre nem lehet. Egyébként is az a főispán csak egy ember, aki a törvényhatóságok és tisztviselők közös ellenszegülésével szemben semmit sem tehet mindaddig, amíg a harcz a törvényhatóság terén marad. Az ellenállás megtörése legfeljebb akkor sikerülhet neki, ha a törvényhatóságok maguk provokálják az erőszakot. Ez pedig talán mégsem hazafias czél. A mai vigasztalan, feldúlt állapotok láttára mindig erősebb az a meggyőződésünk, hogy a kibontakozásnak csak egyetlen módja van : ha a koalíció átveszi a kormányt. A közhangulat annyira elmérgesedett, hogy ezzel szemben minden más törekvés — akár igaza van, akár nincs — veszedelmessé válik magára a hazára. Hiábavaló ma már azon vitatkozni, hogy hiszen a közhangulatot a koaliczió idézte föl s a félrevezetett közvéleményt helyes irányba terelni hazafias kötelesség. Ez már idejét múlta s ma okokkal, nyugodt érvekkel győzni lehetetlen. Fejérváry folytathatja a játszmát, a helyzet azért továbbra is az marad, hogy a koaliczió semmiesetre sem adja föl a harczot, mindaddig, amíg vagy ő nem jut uralomra, vagy el nem pusztul az alkotmányos életnek utolsó porczikája is. Márpedig mi nem tudunk elképzelni olyan magyar embert, aki — bármilyen legyen is a politikai hitvallása — habozni tudna akkor, amidőn választania kell a koaliczió és az önkényuralom közt. Megengedjük, hogy a jelekből ítélve a koaliczió épen oly erőszakos uralmat fog gyakorolni, mint az abszolutizmus ; de igy legalább a nemzetnek még lesz ideje a gondolkozásra s alkalomadtán majd helyrehozhatja azt is, amiben tévedett: megyei főispán installácziója érdekében Kégl János dr. monori földbirtokos összehívására népes értekezlet volt, melyen kimondták, hogy a főispán tudta nélkül egybehívott 6-i gyűlésen nem jelennek meg, s csak majd a főispán által összehívott installácziós gyűlésre jelennek meg s ott a törvény szigorú szemmeltartásával járnak el. — Abaujmegye bizottsága úgy határozott, hogy Pongrácz Elemér gróf főispánt be nem iktatja, esküjét meg nem hallgatja s részére lakást és irodai helyiséget nem ad; a megye tisztviselőit pedig eltiltja a vele való hivatalos érintkezéstől. Apponyi Makón. Apponyi Albert vasárnap megjelent Justh Gyulával Makón, ahol a politikai helyzetről nyilatkozott. A gyűlés lefolyását vagy 20 szoczialista az általános választójogot hangoztatta s ezért az ellenzékiek Justh beszéde folyamán a szoczialistákat véresre verték. — Délután Apponyi és Mezőfi Vásárhelyre jöttek s az Endrey Gyula lakása előtt megjelentek hoszszas halljukozására Apponyi nehány szót intézett az egybegyűltekhez. Az esti vonattal aztán Gyomára utaztak a mai népgyülésre. A kormány fenyegetése. A kormány a szombati félhivatalos lapban jelzi, hogy a törvényesség határain túlmenő törvényhatóságokkal szemben a törvény teljes szigorával fog eljárni. Bizonyos, hogy az ilyen fenyegetések — még ha jogosak is — csak arra jók, hogy az anélkül is elmérgesedett hangulatot még jobban elkeserítsék. Erre pedig már csakugyan nincs szükség. A főispánok beigtatása. Kolozsmegye uj főispánja, Teleky László gróf nagy nehezen csak letette esküjét. Szombaton esküdődött volna fel, mint Kolozsvár városának főispánja. A törvényhatósági gyűlés hangulata azonban olyan izgatott volt, hogy az elnöklő polgármester a gyűlést elnapolta. Szerencsésebb volt Vásárhelyi Béla, akit szombaton délelőtt Arad vármegye főispáni székébe, délután pedig a városéba iktatták be. Az eskü letétele mellett 60, ellene 25 bizottsági tag szavazott. — Tahy István pest-pilis-solt-kiskun HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A tyáyerfy-iskola ii?Q?p?ly*S átadása. Az ág. evangélikus egyház ünnepet, nagy ünnepet ült vasárnap. E napon adta át Máyerfy József földbirtokos, az egyház felügyelője azt a díszes iskolát, amelyet nejével Oiháry Emiliával együtt építtetett, az egyház használatába, tulajdonába. Az ünnepélyes átadást nem előzte meg semmiféle reklám, mégis sokan voltunk ott, akiket ez egyszerű házaspár iránti tisztelet vitt oda, hogy tanúi legyünk a lélekemelő ünnepélynek, hogy hirdessük, hogyan kell a közjóért áldozni. Mayerfyék a múlt évben határozták el, hogy a csaknem félszázad óta vajúdó iskolaépítést, magukra vállalják. Nincsen fiúk, akikben az ő nevük fenmaradjon, maradjon hát fenn nem egy, nem kettő, hanem az egész egyház gyermekei lelkében örökké, hogy valahányszor belépnek az iskolába, mindannyiszor hálás szívvel gondoljanak jótevőikre. Jobb helyre nem is fektethették volna Mayerfyék azt a befektetett tőkét, amelyet az iskola építésére fordítottak. Nincs az a takarékpénztár a világon, amely olyan busásan hozna olyan dúsan, olyan biztosan olyan nagy kamatot, mint amilyent az iskolára fordított pénz hoz. Azon az összegen, azon a tőkén a szellemi tőke gyarapodik. Az a tőke, amelyre a mi városunkban olyan égető szükség van. Csak a napokban ünnepeltük a zsidó egyház vezetőjét Beregi Lajost, abból az alkalomból, hogy egyházának 25 éve vezetője, gyámolítója. Ma pedig az ág. evang. egyház nemeslelkű áldozatkész vezetőjét, felügyelőjét Mayerfy Józsefet és nejét ünnepeljük, akik szintén megfeszített szorgalommal, becsülettel szerezték vagyonukat, polgártársaik, az egész város közönségének tisztelete, becsülése mellett, akik nemes lelkük sugallatára hallgatva a közjóért, egyházukért áldoznak, hogy általánosan tisztelt nevük örökké fenmaradjon, hogy például szolgáljanak a késő utókornak, hogyan kell abból, amit az Isten ad, áldozni. Mintha csak a bibliabeli pátriárka fogadalmát látnák megvalósulni. Ha az Isten velem lesz és megsegít azon az utón amelyen járok, mindazt, amit ad, annak tizedrészét neki ajánlom fel. Az Isten a Mayerfy házaspárral volt, megsegítette őket azon az utón, a becsületesség útján, amelyen mindig jártak és vagyonuk egy jelentékeny részét a szellemi szegényeknek ajánlották fel. Az ünnepély lefolyásáról a következőkben számolunk be : Az ág. evang. egyház az újonnan épített iskola helyiségében levő tanácsteremben gyűlt össze díszközgyűlésre, hogy ott vegye át Máyerfy Józseftől és nejétől az egyháznak adott ajándéképületet, az iskolát. A tanácsterem zsúfolásig megtelt közönséggel. Draskóczy Lajos lelkész megnyitván a gyűlést, átadta a szót Máyerfy József egyházi felügyelőnek, aki ismert szerénységénél fogva néhány szónak a kíséretében, mintha csak egy csekélységről lenne szó, átadta az iskolát az egyház tulajdonába. Utána az egyház ősz lelkésze Draskóczy Lajos mondott magasszárnyalású imát, melyben Isten áldását kérte a Mayerfy házaspárra, az egyház jótevőire, az iskolára, az egyházra, annak minden egyes polgárára. Az ősz lelkész szívből fakadó áldó imája könyeket csalt mindenki szemébe és valamennyien meghatottan mentünk a tanácsteremből az iskolába, hogy tanúi legyünk az ünnepélyes átadásnak. Ezalatt az iskolában a növendékek szívszorongva várták a történendőket. Felállással üdvözölték a szép számmal egy begyűlt közönséget, majd tanítójuk Laczó Lajos vezetése mellett egy szép egyházi énekkel nyitották meg az iskolában végbemenendő ünnepélyt. Ezután következett a legmeghatóbb jelenet. Egy iskolás fiú és egy iskolás leány köszönte meg egyszerű, keresetlen szavakban az egyház jótevőinek az iskolát. Szem nem maradt szárazon e jelenet alatt. Majd Laczó Lajos tanító köszönte meg a Mayerfy házaspár áldozatkészségét ígérve, hogy minden törekvése oda irányul, hogy a növendékeket a takarékosság, a jótevőik iránti hálára, magasztos erényeire szoktassa, tanítsa. Mayerfy József meghatva a jelenet magasztossága által kijelentette, hogy csak kötelességet teljesítettek egyházukkal szemben és dúsan meg lesznek jutalmazva, ha a növendékeket az ismeretben, az Isten félelmén kívül, az itt hangoztatott erényekre tanítják. Utána Draskóczy Lajos lelkész áldotta meg az iskolát. A tőle megszokott ékesszólással emelkedett az úr felkent szolgája Istenhez, hogy áldja meg áldásának legjavával az iskolát, annak jótevőit, adjon a mindenkori tanítónak erőt, kitartást, buzgalmat, önfeláldozást, türelmet, a növendékeknek belátást, szorgalmat, istenfélelmet, az egyháznak hűt, buzgó tagokat. A szép, lélekemelő ünnepélyt a növendékek közéneke zárta be. A közönség ezután megtekintette a 30 ezer koronába került a mai modern kor követelményei szerint felépített szép iskolát, melyet Kácser János előnyösen ismert építőmesterünk épített. Majd a szép tanítói lakba vonult az elöljáróság, a közönség pedig emelkedett hangulatban távozott arról az ünnepélyről, amelyet egy fenkölt gondolkodású házaspár szerzett az ág. evangélikus egyháznak és városunknak. November 7 Egyháztanácsi gyűlés. — Saját tudósítónktól. — Az ev. ref. egyház Pap Imre lelkész és Juhász Mihály főgondnok elnöklete alatt f. hó 6-án d. e. és folytatólag d. u. tartotta meg november havi presbyteri gyűlést. Elnök megnyitván a gyűlést, a kölcsönkérők ügyének tárgyalása után a két újonnan beválasztott presbyter Kotormán József és Bereczk Péter tették le a presbyteri esküt. Azután bejelenti az elnök, hogy az egyházmegyei gyűlés helybenhagyta az egyháztanács azon határozatát, hogy a Kovács Ferencz-féle földek megvásárlása czéljából 100 ezer korona kölcsönt vesz föl; azonban a Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle radio-activ kPWÍÍ¥Í7 az 800ní!0tíl Somi,ot 2-3 óra nullul Uib alatt teljesen rendbe hozza. Használata valói áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban 1 S— - ■mrssmm^===== szenvedőknek. ■ Csodálatos gyógyerejét az igmándi víz RADIUM- tartalmának köszöni, amely tudományos alapon egyedül ezen forrásban lett felfedezve, miért is bevásárlásnál össze nem téveszthető a közönséges keserűvizekkel. — FŰSZétküldés a forrástulajdonos SHHMinTHinRR 1.A.IOS ffvftffűszerésznél Komáromban. — Kapható Kokovay Mátyás, Deutsch Zoltán és Vetró Sándor urak fűszer-