Hódmezővásárhely, 1916. augusztus (46. évfolyam)
1916-08-01
Legújabb: Budapest, júl. 31. Az orosz harctéren a Kilibabától keletre emelkedő magaslatokon a Flanzer-Baltin hadsereg csapatai az utolsó előtti éjjel visszavertek egy orosz előtörést. Délkelet-Gandában a nap aránylag nyugodtan telt el. Bucactól nyugatra és északnyugatra az ellenség támadásait változatlanul a legnagyobb szívóssággal folytatja; itt tegnap is elkeseredett és makacs harc folyt. A szövetséges csapatok összes állásaikat megtartották. Bródytól közvetlenül nyugatra az ellenség több éjjeli támadása meghiúsult. Az ellenség tegnap Volhvniában is akárhol intézett rohamot, ismét minden eredmény nélkül áldozta fel, harcosainak olvasatlan ezreit. Rohamoszlopai Stobychvonál, Lucktól nyugatra és északnyugatra és a Somiból Kövesbe vezető vasút mindkét oldalán egyaránt összeomlottak. Stobycivtól délre, ahol a Szochod balpartján átmenetileg megvetette lábát, ismétvisszaüztük. A Wolhyniában harcoló szövetséges csapatok tegnap több orosz tisztet és 2000 főnyi legénységet elfogtak és három géppuskát zsákmányoltak. Az olasz harctéren a Dolomitokban a Totane szakaszban tegnap több alpini zászlóalj támadását véresen visszavertük, 135 olaszt, köztük 9 tisztet elfogtunk és 2 géppuskát zsákmányoltunk. Az Isonzó harcvonalon az ellenség tüzérsége hevesen ágyúzta a tolmeini és a görzi hídfőt, valamint állásainkat, a Monte San Michelén. A délkeleti harctéren lényeges esemény nem történt. Hősei* altábornagy. Vezérkarunk jelentése: Pávelé őrvezető osztagába tartoznak, névszerinti: Albert Mihály Mihályé, Benci Kálmán Borbáláé, Bogdi Sándor Mihályé, Balog János Antalé, Balog Dániel Andrásé, Bodák Ferenc Annáé, Dobos József Józsefé Danics László Lászlóé, Demeter József Jánosé, Fried Menyhért Mózesé, Fehér Márton Jánosé, Gulyás János Józsefé, Glodo László Lászlóé, Horváth József Józsefé, Havriska Mihály Györgyé, Hleba Demeter Györgyé, Hamza István Györgyé, Gacura László Andité, Kiss István Borbáláé és Raskó István Istvánná. Ugyancsak felhivatnak azon katonák is, akik ezen harmadik ezzattba tartoznak és az elinduláskor Seiver Pál őrvezető vezetésére bízottak, hogy ők is munkaadóikkal (mind a húszan) *-r a aug. 1-én, vagyis kedden délig, de legkésőbb d. u. 2 óráig múlhatatlanul, a szigorú katonai büntetés terhe alatt a városi t.ékház I-fő emelet ajtó 25. sz. alatt föltétlen megjelenjenek, mert ezen két munkásosztagnak fontos katonai okból d. u. 3 órakor a vasúti állomáson indulásra készen kell állaniok. Egyúttal figyelmeztetem a munkadókat is, hogy a fent említett két osztagba tartozó katonákat pontosan beszállítsák, anynyival is inkább, mert a netalán később behozott katonák az esteli vonaton a munkaadók költségén fognak Balasagyarmatra elszállítatni. Hunvásárhely jul. 31. Szathmáryfőkapitány. Idegen visszhang a Károlyi-pártnak. Július 25-iki lapunkban arról írtunk, milyen ártalmas hatást idéz elő ellenségeinknél a Károlyi Mihály új pártjának magatartása. Kimondottuk, hogy Károlyiék bizonyára maguk sem gondoltak ilyen káros következményekre , hogy Károlyi grófnak és pártjának bizonyosan nem is volt szándékában az, hogy ellenségeinknek , az orosz-angol-francia-olasz négyesszövetségnek népeit a háború további folytatására bátorítsa. Ám fellépésüknek mégis ez lett a vége. Eljárásukat a külső országokban mindenütt reánk nézve kedvezőtlenül magyarázzák. A Károlyiék pártalakítására olyan visszhang felel az idegen országokból, amelytől Károlyi Mihály grófnak és társainak, mint jó magyar hazafiaknak, meg kell döbbenniök. A sok közül ezúttal csak a Romániából hozzánk eljutott visszhangot ismertetjük avégből, hgy minden magyar ember, Károlyi pártja is, okulást merítsen belőle. Romániában tudvalévően van egy párt, amely háborút akar kezdeni mi ellenünk, meg akar támadni bennünket, hogy elvegye tőlünk Erdélyt és a déli megyéket s Oroszországgal együtt bemasírozzon a magyar alföldre. Románia felelős vezetőinek bölcsesége megakadályozta mindeddig, hogy ez a nekünk ellenséges román párt célját elérje. Most azonban ezek a mi románországi ellenségeink két kézzel kapnak a Károlyi-párt különválásán s Károlyi Mihály gróf szavait és cselekedeteit iparkodnak felhasználni a maguk céljaira. Bizonyság erre néhány szemelvény a romániai újságok cikkeiből íme: Az »Universul« július 25-én azt írja, hogy Károlyit és híveita küszöbön álló döntő eseményektől való aggodalom bírta rá a pártalakításra. A »Gazeta« jul. 23-án. . . . gróf Károlyi híveivel együtt kilépett a parlamentből, mert nem akarja vállalni a felelősséget a háború folytatásáért . . . Károlyi programmjának ismertetése után azt írja, hogy a magyarok elvesztették bizalmukat a németekben s most a négyesszövetséggel akarnak egyesülni, el akarnak szakadni Ausztriától, különbékét akarnak. Az »Epoca« jul. 22-iki számában ezt olvassuk : Károlyi gróf, a volt francia hadifogoly, akit egy régebben tett ígéretének beváltására bocsátottak szabadon, új programmjában feláldozza az Ausztria és Magyarország közötti régi kapcsolatot, sőt kimondja benne a külön békekötést. Károlyi és Andrássy a külön békekötésért jártak Bécsben. A négyesszövetség örömmel vesz tudomást erről. Az »Universul« azt írja 23-án, hogy a különbéke keresésével a magyarok elvesztik mindenkinek bizalmát s Magyarország nem fogja elkerülni jól megérdemelt sorsát. A »Nationalul« című újság »Budapesti meglepetések« címmel azt írja, hogy gróf Károlyi, akinek nagy befolyása van a négyesszövetségnél, erélyes mozgalmat indított Magyarország külön békekötése érdekében. A »Gazeta« jul. 14 én ezt írja: A magyar ellenzék a polgárháborútól sem riad vissza, csakhogy a külön békekötést elérje. Az »Epoca« július 24-én ezt írja: Az orosz győzelmeket a magyarok jó alkalomnak tekintik arra, hogy különbékét kössenek. Magyar vezető férfiak, talán Tisza gróf tudtával és beleegyezésével tapogatóznak a négyesszövetségnél, óriási erőfeszítést fejtenek ki, nem kimélve vagyonukat és felhasználva magyar főúri családoknak az angol, orosz, olasz és francia államférfiakkal való öszszeköttetését. Ezen irány hatása alatt keletkezett a Károlyi-féle párt is. A »Libertatea« ugyanezen a napon így ír : »Oroszország ajánlatokat tesz Magyarországnak« címmel ezt írja. Károlyi gróf a háború első hónapjait Párisban és Londonban töltötte, ahol őt a négyesszövetség hívének ismerték. A fogságból való kiszabadulása után megkezdette politikai működését hívei környezetében. Eközben iparkodott fenntartani az összeköttetést a párisi és pétervári vezető körökkel. Biztos értesülések mutatják, hogy Károlyi az orosz hivatalos körökben nagy figyelemben részesült. Orosz ügynökök mentek a semleges fővárosokba, ahonnan sikerült nekik érintkezésbe lépni gróf Károlyival és ennek bizalmi embereivel. Bukarestben több ízben fordultak meg az orosz kormány hivatalos megbízottai, akiknek az volt a megbízatásuk, hogy a jelenlegi új magyar párt elnökével tárgyaljanak. Azután elmondja a lap, milyen különbékét ajánlott Oroszország Magyarországnak, de Tisza elutasította magától ezt a hitszegést. Ezután alakult meg — folytatja a román újság — az új Károlyipárt. Ezek az itt olvasható idézetek csak kis részei annak a visszhangnak, amely a Károlyi-párt megalakulására Romániából válaszolt. Ámde ebből is megállapítható, milyen veszedelmes dolog egy világháború kelles közepében, ellenségektől környezve, megbontani a nemzet egyetértését vagy olyan látszatot kelteni cselekedeteinkkel és szavainkkal, mintha a háború kérdésében magyar hazafiak között véleménykülönbség volna. Ismételjük, gróf Károlyi Mihály és társai, a mi hitünk szerint is, nem gondoltak ilyen következményekre. Nem volt szándékuk, hogy egy ellenséges román párt malmára hajtsák a vizet. De itt van a valóság, fellépésük ilyen eredménnyel járt, ezzel tehát nekik is számolniok kell. Kötelességük ez a magyar nép iránt, kötelességük saját maguk iránt, mert hisz az idézett román lapok nyíltan azzal gyanúsítják meg gróf Károlyi Mihályt, hogy jó barátságban van az oroszokkal és franciákkal, sőt a magyar kormány és ha szövetségeseink háta mögött, titokban érintkezést tart fenn a mi ellenségeinkkel és tárgyal velük. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Felhívás! Felhívom az alat megnevezett katonákat, akik a Balasagyarmati 85-ik gy. ezred 3-ik pótszázadába (dritte erzatt) Papp László Egfes s * et maca 4 fillér U116. Augusztus 14.6*ik évfolyam_____ p o 1 i t i k a i u a p i 1 a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal I ElőfÜSBtéri árak: Ksssuth-tér, ev. reform, templombazár, Felelős szerkesztő: I Helyben: I Vidékre: Lapzárta éjjel ,2 órakor. Roth Antal. Xt" \ | | I Telefonszám S3 | } Egész évre 8 K I Egész évre 16 K Kedd