Magyar Nemzetőr, 1921. július (51. évfolyam)
1921-06-25
2 Törvénytervezet a tisztességtelen versenyről. A kereskedelmi miniszter a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat szövegét átdolgoztatta. A törvényjavaslat főbb rendelkezései a következők: 1. szédelgő feldicsérés: ezt oly módon lehet elkövetni, ha valaki az áru kelendőségének fokozására a minőségre vonatkozóan vonatkozóan valótlan adatokat hirdet. Elkövethető azáltal is, ha valaki külföldi árut hoz forgalomba és azt magyar árunak tünteti fel. Végül azzal is, ha olyan kitüntetésekre hivatkozik, amilyenekkel az illető kereskedő nem rendelkezik; 2. a bitorlás és utánzás: senki sem használhat olyan címert vagy céget, amely őt nem illeti meg. Bitorlást és utánzást követ el a kereskedő akkor is, ha az öszszetéveszthetőség céljából megváltoztatja a nevét, vagy olyan cégjelzéssel hoz forgalomba, amiről már egy másik vállalat gyártmányát szokták felismerni. Ilyen esetben a bíróság köteles elrendelni, hogy ne csak az árukat, hanem az előállító eszközöket is megsemmisítsék. Ez a rendelkezés a folyóiratokra, füzetekre és időszaki lapokra, sőt azok címlapjára is kiterjed ; 3. hírnévrontás és hitelrontás : nem szabad olyan tényt híresztelni, amely valamelyik versenyvállalat hírnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkenti. A tilalom kiterjed azokra az értesítésekre is, amelyeket a kereskedők „bizalmas“ jelzéssel szoktak egyes cégekről adni. A hitelrontás vagy hírnévrontás megakadályozása céljából a bíróság sajtótermékeket is utasíthat, hogy ilyen természetű híreket ne tegyenek közzé és amennyiben mégis közzétették, emiatt a sajtótermék terjesztését is meg lehet tiltani . 4. hólabdaszerződés: nem szabad olyan szerződést kötni, amely szerint a vevő csak akkor kapja az árut, hogyha határozott számú további megrendelőt gyűjt; végül 5. üzleti vagy üzemtitkok elárulása, vagy jogosulatlan, felhasználása. A törvényjavaslat megfelelő büntető intézkedéseket is tartalmaz. A szédelgő feldicsérés vétség és büntetése hat hónapig terjedhető fogház és 5000 koronáig menő pénzbüntetés. Ugyanilyen büntetést állapít meg a törvényjavaslat a bitorlás vétségére, az utánzás vétségére is. Valamilyen üzleti titok érdekében történt vesztegetés büntetése egy évig terjedhető fogház vagy 20.0001 koronáig terjedhető pénzbüntetés. Ezt a büntetést alkalmazza akkor is, ha egy vállalat egy másik vállalat alkalmazottjának áruk vagy munkateljesítmények megszerzése céljából ajándékot ígér. A törvényben felsorolt cselekményeket magánúton lehet üldözni, de feljogosítja a javaslat, hogy az üldözésre vonatkozóan a kereskedelmi és iparkamarák és a szaktestületek is javaslatot tehetnek. HÍREK — !CS*fg»*gí«3ốí bSs«sltségi üléss és csösgyülés. Folyó hó 28-án lesz a közigazgatási bizottsági gyűlés 30-án pedig közgyűlés, melynek tárgysorozatába igen fontos ügyek vannak felvéve. — Ds»háf*yt®R»mi?Jé8 allen- érzesse. A dohány termelési felügyelőség a dohánytermelés és csempészés szigorú ellenőrzésére hívta fel a városi hatóságot. Sovány kacsa párja 90-120 K Sovány liba 150-160 K Tojás drb. 3 kor. 20 fillér, friss kelésü csirke drb 2 kor., friss kelésü kacsa drb 5 kor. -énm fiktáársaink leány. Bánki Horváth Róza Puszta 729 számú tanyájukon felakasztotta magát s mire észrevették, meghalt. Csütörtökön Orosházára mentek a szülei. Róza, továbbá 20 éves nénje s 10 éves kis öcscse maradtak a tanyában. Reggel 9 órakor mindhárman együtt reggeliztek. Reggeli után Róza eltűnt szem elől. 10 óra körül öccse szénáért ment fel a padlásra, rémülten vette észre, hogy nénje felakasztotta magát. Kiáltozását meghallotta másik nőtestvére, ez is felszaladt a padlásra, azonnal levágták a kötélről Rózát, de már későn volt. A szerencsétlen fiatal leány ekkorára kiszenvedett. Az öngyilkos nem hagyott hátra semmiféle írást, nem is árult el szándékából semmit. Tettének oka szülei véleménye szerint szerelmi bánat lehetett. — A városi zsíszívésnök a tüzifaügyben vasárnap délelőtt 10 órakor közgyűlési teremben fontos megbeszélés végett okvetlen jelenjenek meg. Molnár főlevéltárnok. — Mü^öda^k m %u«írüe 8- vajafe* Diószegi István tanya 973. szám alatti lakos jelentette a csendőrségen, hogy folyó hó 10. és 20 ika közti időben 16 darab vágni való csirkét loptak el a tanyájáról ismeretlen tettesek 500 korona értékben. A megindult nyomozás eredményeként a csendőrök vallatóra fogták Kovács János nevű csőszt, akinek őrzetője a tanyától nem messze van. Egy csirkét élve, egyet magkoppasztva találtak meg nála. Azt mondta, hogy a kutyájával fogatta el, a többiről azonban nem tud semmit. Folyik a nyomozás, hogy hová lett a többi ellopott csirke. — Ajflcsárnspl fedVDBill mérkőzés. Nemcsak városunkban, de az egész délvidéken óriási az érdeklődés a kerületi bajnokság döntő mérkőzése iránt, mely a Szegedi Atlétikai Klub és a Csabai Atlétikai Klub között f. hó 26-án, vasárnap délután a népkerti sporttelepen fog lezajlani. Két nagy rivális küzdelmének leszünk tanúi vasárnap délután. A mérkőzés a legszebb lesz, mit eddig a vásárhelyi pályákon játszottak. Helyárak: számozott ülőhely 30 korona, ülőhely 20 korona, állóhely 10 kor. Jegyek elővételben Fekete Géza gyógytárában kaphatók. A mérkőzés kezdete délután 5 órakor. — Gyermekeilk tésa. A hadviseltek részéről indított gyermek nyaraltatási mozgalom érdekében pénteken d. e. 11 órakor a közgyűlési teremben értekezletet tartott dr Soós István polgármester. A megjelentek előtt kifejtette a cél nagy fontosságát. Kifejtette, hogy országos mozgalomról, 20 ezer magyar gyermek elhelyezésérőlvan szó. Városunkban legalább 200 gyermeket kell elhelyeznünk. E nehéz feladat a mai viszonyok közt, de számít a helybeli jómódú lakosság áldozatkészségére. Mindazonáltal a polgármestert nemes vállalkozásában az összes helybeli társadalmi szervezeteknek támogatniok kell. Ilyen értelemben a lapokban felhívásokat fog közzététetni a közeli napokban a polgármester. — K.ff5.s*ri5£s -** :99. évi háts-diéköss hadstic!o?»en ^gmatckati A hivatalos lap legközelebbi számában hirdetmény jelenik meg, amely szerint a Csonkamagyarországot terhelő államadóssági címleteknek az úgynevezett tanácsköztársaság megalakításától, vagyis 1919. évi március hó 21-től kezdve az 1919. év végéig esedékessé vált kamatai, valamint a Csonkamagyarországot terhelő államadósságnak az 1919. év március hó 21-ike előtt esedékessé vált hátralékos kamatai évi három százalékban leszállított mértékben kifizetésre kerülnek. — mennyi ezetben él a földőn ? A gothai kalandárium új kötete most jelent meg s belőle megtudjuk, hogya földgömbön 1.699.000.000 ember él. Az utolsó kimutatás két évvel ezelőtt készült ésaz 1919 év adatai szerint akkor 1.646.000.000 ember lakott a földön. A háború utáni két esztendő alatt épen annyival emelkedett a világ összes lakosságának a száma, mint a háború előtt egy évben. A keleti félgömbön, ami Európát, Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát jelenti, 1.494.000 000 emberél. A nyugati félgömbön, vagyis Amerikában 205.000.000 ember lakik. Átlagos számítás szerint a földön egy négyszögkilométer területre 28.5 ember esik. A legsűrűbben lakott terület Európa, ahol egy négyszögméterre 11.79 ember esik. A legritkábban lakott terület Ausztrália, ahol csak 198 ember esik egy négyszögméterre. A kereskedelmi miniszter adrgetei a közszállítások kiadását, Hegyeshalmy Lajos dr. kereskedelemügyi miniszter sürgető felhívást intézett a minisztérium valamenynyi szak- és ügyosztályához, stb. felhíva őket, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében a megszavazott költségvetés tételei keretében végzendő munkálatok (építkezések) és állami meg- rendelések kiadásáról késedelem nélkül gondoskodjanak. A társminisztereket egyidejűleg hasonló intézkedés tételére hívta fel. Felszólítja egyúttal a hazai érdekeltségeket, hogy a tervbe vett munkálatok és állami megrendelések tekintetében nyerendő felvilágosítás végett mielőbb az egyes állami hatóságokhoz, hivatalokhoz és intézetekhez forduljanak, mert ez nézete szerint az érdekeltségnek nemcsak joga, de a maga és a hazai ipar iránt tartozó kötelessége is. — Páni-akti aiso« Brak. Hízott sertés ára 37—39 K Vágó marha 13-14 K Szopós borjú 24-25 K Bárány 22-23 K Kövér liba kilója 60-65 K Kövér kacsa 60-65 K Csirke 60 K Tyuk 32—34 K Pulyka 30 K A zöldségtermelő és kertész egyesület folyó hó 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Nemzeti Szálló éttermében fontos ügyben rendkívüli közgyűlést tart. Kéretnek a tagok, hogy saját érdekükben pontosan jelenjenek meg. Az elnökség. MAGYAR NEMZETŐR i i m un ■ 11 — in .ni in win ii rinn ~ i m Hm m .««i1921 junius 25 Sigiisiiés£E Mets műsort! Pénteken: „Színészvér“ operette. A) bérlet. Szombaton: „Szulamith“ opera. B) bérlet. Vasárnap délután : „Falu rossza“ mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: „Szökött katona“ népszínmű, bérletszünet. Mi kettes. Vígjáték 3 falvonásban. Irta Louis Vernauil. Fordította Lakatos László. Drótnélküli távírón vettük tegnap délután a hírt, hogy a fiumei cápa ismét megjelenik a színkörben, azonban nem azzal a céllal, hogy ez alkalommal is lenyelje a színészek sikereit, hanem azért, hogy felháborodjon. Hát ezért kár volt neki idejönni, ott maradhatott volna az öreg Adriában . . ., mert a piros színlap előre jelezte, hogy aki fel akar háborodni, az maradjon otthon. No dehát a cápák nincsenek beavatva az ilyen egyszerű dolgokba se, s mivel mindig vízben élnek, nem lehet csodálkozni, ha a fejük vízzel telik meg s bírálatuk vizszüvé válik ... A francia erkölcsi felfogás hű tükrét tárja elénk ez a darab, a melyet tegnap este szép számú közönség előtt adott elő a társulat kiválóan jó előadásban A darab kétségkívül sikamlós s éppen ezért a direkció kiadta a figyelmeztetést vörös színlapon, hogy „csak felnőtteknek! Ha ennek dacára néhány leány is megjelent a nézőtéren, azok számot vetettek azzal, amit látni és hallani fognak, ezért a legkisebb oka sincs senkinek, hogy a felháborosdit játsza, mert elvégre ma, mikor cenzúrán megy keresztül minden irodalmi termék és a fővárosban színre hagynak kerülni egy darabot, minden tartózkodás nélkül előadhatják a vidéken is, annál inkább, mert a közönség az újdonságokat kívánja. A darab meséje igen egyszerű: próbaházasságot köt két fiatal lélek — tisztességes szándékkal, hogy t. i. nem lesznek egymásé, mert a házasság csak ürügy ahhoz, hogy az egyik nagy örökséghez jusson, s a másik, a lány nagykorúvá legyen s önmaga intézhesse ügyeit. A végén persze, sok bonyodalom és pikáns helyzetek kibogozása után mégis egymásé lesznek, mivelhogy szeretik egymást. Csáky Paula játszotta a leány szerepét, aki arra a merész dologra vállalkozott, hogy egy próbaházasságot inscennáljon Vadnay Jancsival a publikum előtt, úgy azonban, hogy a francia gondolatmenet sikamlós részeire egy kis homokot hintett, hogy még a fiumei cápa se legyen kénytelen nagyon megbotránkozni. . . Ügyesen siklott át a legnehezebb helyzeteken s pompásan domborította ki azokat a részeket, amelyek felett nem kell felháborodni. . . Vadnay János a könnyűvérű párisi fiút teljes megértéssel adta és semmi kívánni valót nem hagyott fenn. Le Renois, az agglegény szerepét Falussy István játszotta, bebizonyítva, hogy tud ő könynyed, vidám is lenni, ha akar. Korda Sándor a papucs férj szerepében jó figura volt. Rajz Ferenc az özvegy vőlegény szerepében sok derültséget keltett.