HOLMI, 2004 (16. évfolyam, 1-12. szám)

8. szám - FIGYELŐ - Ludassy Mária: Margináliák (Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme – az értelem szabadsága)

zés folyamatát nem segítik a családtörténet felidézett eseményei. A múlt, a régi közös élet rekonstrukciója minden szereplő számára épp­oly lehetetlen és értelmetlen, mint a jövő ter­vezése, a gyermekszereplők folyamatos jelen­ben élnek. S hogy az elbeszélő mennyire nem képes a történések értelmezésére, azt a regény utolsó, Kata című fejezetében világossá váló visszatekintő pozíció is megerősíti: az elbeszé­lés ideje az 1968-as prágai forradalmat köve­tő tavasz, tizenhárom évvel az anya távozása után. A narrátori reflexió kizárólag az emléke­zésre vonatkozó kérdésekben kerül elő: „Meny­nyi idő telt el [...] Hogy évek vagy hónapok­­ nincs különbség, az sem számít, hogy minden úgy fü­gg-e össze, ahogy az emlékezetemben, hogy tényleg úgy történtek-e a dolgok velünk és másokkal, ahogy gon­dolom. ” A nevelődési regény tehát nem az én, nem az identitás megszerzésének története, hanem az énvesztés regresszív folyamatának ábrázolása. Kata, anyja elvesztésével s az apa érzelmi és testi távolságtartásával a testvérsze­repből egyre az öccsére irányuló anyaszerep felé mozdul. Az én erodálódása Isti halálával beteljesedik. A korábban emlegetett koincidencia kap­csán meg kell említenünk a regény közepén el­helyezett három fejezetet, amelyekben az ol­vasó és a testvérek az anyai nagymama elbe­széléséből megismerik az anya, Katalin és ba­rátnője, Vali disszidálásának és németországi életének történetét. Ezek a betételbeszélések, melyekből a testvérpár szinte teljesen eltűnik, a szülők nemzedékének perspektíva nélküli léthelyzetéről számolnak be, amely - különö­sen az anya számára - Nyugat-Németország­­ban éppoly reménytelennek látszik, mint az elhagyott országban: „[Katalin és Vali a jövőt] kicsit úgy képzelték el, ahogyan az itteni létet látták, a tábor kerítései közt és a környező utcákban, ha ki­néztek az udvarra a barakkablakból, vagy ha autó­busszal utazva három-négy állomásra innen leszáll­tak, hogy tegyenek egy sétát a városban. ” Katalin az otthonkeresés éppoly megalázó állomásait járja végig, mint a családja, s a német pincér­lányról, Ingéről szóló fejezet is a határokon át­ívelő, univerzálisan felfogott és ábrázolt ott­­hontalanságról számol be. Felmerül tehát, hogy valójában mit jelent­het a magyar olvasónak a Nádas Péter-esszé alcímében megfogalmazódó állítás - „Zsuzsa Bánk írt egy velejéig magyar regényt németül". Nádas ehhez részben tematikus fogódzót kí­nál: „A könyv hősei a magyar kisparaszti és kisvá­rosi lét mezsgyéjén, a sajátos és hagyományos ma­gyar beszédképtelenség határán vegetálnak. Vala­milyen levert forradalom után vagyunk, a legsöté­tebb terror esztendőiben. Hongrie profonde.” Ez a lokális kötés kevéssé vonzó, amint a Sinistra KÖRZET-et sem keresném a térképen, bár a filológus különösebb erőfeszítés nélkül ra­kosgathatná ide-oda az allúziók zászlócskáit. „Az ember addig-addig ügyeskedik, amíg kitalálja a színtiszta valóságot" - mondta Bodor Ádám A börtön szAGÁ-ban. Megkerülhetetlen azon­ban Nádas kifejtésében a két nyelv senki föld­jén álló szerző „tudathasadásá"-ró­­s következ­ményéről, a „németül gondolkodó”, „magyarul ér­ző” író „kettős látásá"-ról szóló érvelés. Az Is­merős és az Idegen/Másik közötti mezsgyén megtörténő találkozás szuggesztívan emeli ki ezt a regényt a magyar közelmúltról sokszor érzéketlenül vagy émelyítő bensőségességgel szóló elbeszélésekből. Nehéz ma már irónia vagy idézőjel nélkül olyan jelzőket használni, mint megrendítő, szép és szomorú, de Az úszó katartikus könyv. Nagy Boglárka MARGINÁLIÁK* Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme - az értelem szabadsága. Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok Argumentum, 2004. 432 oldal, 2800 Ft Fodor Géza Termékeny rosszhiszeműség című tanulmánya Rousseau egyik legtalányosabb művét elemzi: a D’Alembert-hez írt levél az ÉRTÉ­KEZÉ­SEK-nél is egyértelműbben jelezte a felvilágosodás filozófusainak, hogy többről van szó, mint egy morcos moralista antikitá­n Ludassy Mária születésnapjára barátai és tanítvá­nyai tanulmánykötetet állítottak össze. (E kötetből néhány írás a Holmiban is megjelent.) 2004. április 30-án „A szabadság dilemmái” című konferencián az ünnepelt reflektált a kötet tanulmányaira. Ennek szövegét közöljük. Figyelő • 1025

Next