HOLMI, 2005 (17. évfolyam, 1-12. szám)
6. szám - FIGYELŐ - Nagy Imre: "…az Érdemes Olvasó-Publikumnak…" A Csokonai-életmű új kiadásáról
732 • Figyelő élet, szem, bú, név, kín, szó. (Ezek közül a szív, az Isten és a szem Petőfinél is az első ötben van.) Az igék között (a létigéket mellőzve) így alakul a sorrend: lát, tud, ad, mond, szeret, kell, akar, szól, él, hagy. (Petőfinél szinte ugyanezek szerepelnek: mond, lát, tud, szól, kell.) Ugyancsak az elvárható módon alakul Balassinál a melléknevek élcsapata is: szép, nagy, jó, édes, szerelmes, szegény, kegyes, igaz, szerető, víg. (Petőfi esetében: jó, nagy, szép, kedves, magyar.) Természetes, hogy Balassinál a névmások élén ezt a kettőt találjuk: én és te, de az is, hogy a személynevek „győztese”: Julia. A Balassi-szótár kitűnő minőségével és teljességre törekvésével méltó helyet foglal el a magyar irodalmi és a nyelvészeti kutatást szolgáló írói szótárak sorában, sőt sok tekintetben például szolgálhat a reménybeli továbbiak számára. Bízzunk benne, hogy így a Balassi-évforduló után az igényesebb olvasóközönség is érdeklődéssel és haszonnal forgatja. Jegyzetek 1. Benkő László: Az írói szótár. A szépirodalmi nyelv és stílus lexikográfiai feldolgozása. Akadémiai Kiadó, 1979. 2. J. Soltész Katalin et al.: Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. Akadémiai Kiadó, 1973-1987. 3. Jakab László-Bölcskei András: Balassi-szótár. (Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár/8.) Debrecen, 2000. 4. Веке József: Zrínyi-szótár. Zrínyi Miklós életművének magyar szókészlete. Argumentum Kiadó, 2004. 5. Benkő László: Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Akadémiai Kiadó, 1972. 6. Pásztor Emil: Toldi-szótár. Arany János Toldijának szókészlete. Tankönyvkiadó, 1986. 7. Веке József: Bánk bán-szótár. Katona József Bánk bán c. drámájának szókészlete. Kecskemét, 1991. 8. Jakab László-Bölcskei András: Csokonai-szókincstár I. Csokonai színművei szókincsének szövegszótára és adattára. (Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár/5.) Debrecen, 1993. 9. Balázs Géza et al.: Jókai-szótár. Unikornis Kiadó, é. n. 10. Benkő Loránd et al.: A magyar nyelv történetietimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, 1967-1976. Beke József „...AZ ÉRDEMES OLVASÓ-PUBLIKUMNAK...” A Csokonai-életmű új kiadásáról Csokonai Vitéz Mihály összes művei I. Költemények. II. Prózai művek Szerkesztette és a jegyzeteket írta Debreczeni Attila Osiris Klasszikusok. Osiris, 2003. 932,1183 oldal, 6980 Ft A költői életművek kiadásának egyik legfontosabb szakmai kérdése, hogy az időrend elvét kövesse-e a szövegek közlése, vagy, azt mellőzve, őrizze meg a szerző által összeállított ciklusok és kötetek szerkezeti beosztását. Mindkét álláspont hívei rendelkeznek komoly, megszívlelendő érvekkel. Hogy egyebet ne említsünk, a kronológia vezérfonalul szolgálhat az irodalomtörténész számára a pálya alakulására, fejlődési tendenciáira nézve, míg a verseknek a költő által kialakított sorrendje és belső kompozíciós hálózata, a szövegösszefüggésből adódóan, olyan jelentéstöbblettel gazdagíthatja az egyes költeményeket, amelyből azok különkülön, elszakítva egymástól, nem részesülnek. Másfelől viszont a bizonytalan időrend, netán egyes versek kellő megalapozottság nélküli korábbra vagy későbbre helyezése mind poétikai, mind eszmetörténeti szempontból torzíthatja az életmű kibomlásának belső logikáját, igaz, ezt a költői ciklusokhoz való ragaszkodás is elfedheti. Nincs, nem is lehet egységes sajtó alá rendezői gyakorlat. József Attila esetében például - a Cserépfalvi Kiadó Bálint György által gondozott gyűjteményes kötete után, szakítva annak gyakorlatával - a kronológia elve került előtérbe, ezzel szemben az Ady-szövegkiadások mindmáig megőrizték az egykori verseskönyvek szerinti építkezést. A Csokonai-életmű publikálása terén a két elv sajátos vitáját, tanulságos „vetésforgóját” figyelhetjük meg. Amikor a szabadságharcot megelőző években (1844-46-ban) Toldy Ferenc megjelentette Csokonai műveit, érintetlenül hagyta a költőtől származó kötetbeosztásokat. Mint tudjuk, Csokonai - nem számítva a Kleist-fordítást és más, kisebb publikációkat - egy költői folyóiratot, a Diétái Magyar Múzsát és négy verseskötetet rendezett sajtó alá (Lilla, Anakreoni dalok, Ódák és Alkalmatosságra írt versek cím-