Hölgyfutár, 1850. január-június (1. évfolyam, 1-147. szám)
1850-03-22 / 68. szám
Péntek, mart. 22. Budapest, 1850. Előfizethetni Budapesten november 15-étöl jövő március végéig 4 * */2 hónapra 4 fr. 30 kr., 1850 januártól junius végéig félévre 6 for. Postán küldve november 15- étöl jövő junius végéig 7 új hónapra 9 fr. 30 kr., 1850 januártól junius végéig fél évre 7 fr. 30 kr., helyben csupán Kozma Vazul nagykereskedésében a nagyhid utcai 671 sz. Takácsy házban , hol egyszersmind gyors közlés végett mindennemű hirdetések is elfogadtatnak , miktől Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Tulajdonos szerkesztő Hagy Ignác, egy háromszor hasábozott sorért négy ezüst krajcár fizettetik. Vidéken minden cs. k. postahivatal elfogadja az előfizetést,és a díjt bérmentesítés nélkül küldi föl, ha a levél borítékán megjegyeztetik, hogy „hírlap előfizetési díjt“ tartalmaz. ! ! ! Egyesszámok ára egyezüstgaras. (Megjelenik ünnep- s vasárnapokat kivévén mindennap délután. Szerkesztőségi szállás: hatvani utcai Horváth-ház, 3-ikemeletben.) Nyilt levél a „Hölgyfutár“ szerkesztőjéhez. *) Baja, márc. 15. Hölgytársnőim nevében mint vádló lépek ön elébe, azon tiszta meggyőződéssel, mikép az ügy ön által leend eldöntve, mi pedig kétségtelen, hogy minden részrehajlás nélkül teendi ön azt. — A vádlott — nemünk ellen szórt darabosságait levonva — kedves futárunk. — Képzeletem tisztán festi elém, minő meglepetten fakad most ön ki: „Minő vakmerőség ez, nálam őt vádolni, éspedig csak egy hölgy által.“ — És mégis úgy van, de legyünk bizalmasan őszinték, mert a példaszó szerint: „A néma gyermeknek anyja sem érti szavát.“ — Mindenek előtt bűnül rójuk fel futárunknak — dacára annak, miszerint ő jónak vélte magát Hölgyfutárrá avattatni, hogy előtte a hölgy semmivel sem több , mint egy nagy Csak — vagy ha igen , akkor vigalomban árucikk, békés (?) nőtlen emberek nöszülésekor harcelőidéző, sőt táncoltató, s koránsem valamelly magasztos érzéssel felruházott, hanem nyelv, és könyel fegyverzett valami — (mégcsak az hiányzik, hogy állat.) 2) — Előbb hívők, hogy ezek csak kivételek, (úgy felhozva sem mulattató, mert feladatunk nemünk pozdorjainak bélyegző hibáit feledni, vagy legalább nem kürtölni), de később meggyőzödénk, hogy nem valának azok. — Kis futárunknak épen nem szokása a kivétel , ha női tettet vészén bonckése alá. Egy ebének kerekded kifejezéséért, s talán egy durva férj vad hahotájáért, ki minden szegletessége dacára is jónak látja a föhibát mindenkor szende nejére átruházni, minden habozás nélkül aláveti a gunyüzőnek egész árva nemünket; pedig van előnyünk igényelni egy kis gyengédséget, mert ki nők körében óhajt naponként kedves vendég lenni, annak feladata az udvariasság; 3) de mi úgy értjük, mikép az távol legyen az üres hízelgéstől, hideg szóvirágtól , mi csak az igazságot sérti, s melly épen olly kellemetlen egy a köznapiságból kimerült hölgy előtt, mint a költött, és általános vád. Kis futárunk tudni fogja, miért tartják a hölgyek legnagyobb élvezetnek Jósika munkáiban lapozgatni, miután már figyelemmel olvasták is azt, mert kiemeli a hölgyeket érdemek szerint, s az olvasónő átszellemülve van egy Coelesta , Szeréna , vagy Violetta jellemének festésétől, s érzi, miként ő nagyobb, s nemesi hivatásra van alkotva, semmint némelly sötétségkedvelők szeretnék velök elhitetni, kik csak annyi elmét óhajtanak hölgyben kifejtetni, hogy a csepegő alá ne álljon. Nem restelhetnélfutárunk az említett írónak lépteit utánozni, ha teszi, nemünk kedveltje leend , s nem vádaskodunk olly kitételek ellen, miken az olvasó nevet ugyan, de később pirul, miként tudott nevetni. Állításom igazolását szám szerint kellene elősorolnom, de az untató, s anélkül is hosszúra terjedt soraim , még inkább elnyújtaná, például legyen elég egy, kettő. A 49-ik számú lapban egy éles tollú levelező , (ki mint látszik , szem elöl tévesztő, miszerint hölgyi lapban ir) cikkje érdekesítésére, jónak látta elősorolni, e farsang bevégeztével hány 4)apa aggódik , miként fizesse ki a könnyelműn aláirt kötelezvényt, mellyet azon számításból vett föl, hogy leánya a vigalmakban fénnyel jelenhessék meg, s ez által a hölgy horgát, kivethesse , mi fájdalom üresen hagyatott, a kötelezvényre ráadásul. Bocsásson meg a tisztelt levelező , ha őszintén kinyilatkoztatjuk , mikép ez elménőségnek nem járja, mert már évtizedek előtt el volt koptatva , valónak szinte lehetten, mert hol van a 19-dik század közepén egy olly szánandó üres fő, ki elég együgyü lenne leánya fényűzésében olly horgot hinni, mellyre kétségtelenül ráakad az óhajtott vő— holott már annyiszor bebizonyodott, miszerint a számitó vőlegénynyé lenni akaró, inkább az egyszerűség szerény angyalát keresi a hölgyben, mint a fényűzőt, melly nem egyéb a családnál, mint a bukás hírnöke. Ha most viszonozni akarnék a levelezőnek e csípős megjegyzését, azt mondhatnók, hátha azon kötelezvény kifizetésén töri fejét a papa , mellyel fia ura jónak véli aláírni, hogy nagyreményű éltének azon élvdús mulatságában gyakorolja magát, mellyben a kiürült pezsgő üvegeket --------------- ') Közöljük e levelet minden kihagyás és változtatás nélkül , részint mivel érdekes , részint, hogy dolgozótársaink lássák , mit kívánnak szép olvasónőink. l) Ön igen szigorúan , betű szerint értelmez mindent. *) Mindenesetre, de egy kis vélemény-szabadság nyilvánítása még nem bűn. 4) Legnagyobb kímélő gyöngédség mellett sem tagadhatni bizony, hogy illy apa , illy leány sok , igen sok van , mindenütt, az egész világban. Tisztelet , becsület , de igazság is !