Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)
1851-09-15 / 211. szám
I Megjelenik , ünnep- s vasárnapot kivévén , mindennap délután, divatképek- s egyéb műmérsékletekkel. Szerkesztőségi szállás: hatvani utcai Horváth ház,második udvar,második emelet, hová a kéziratok utasítandók. Kiadó hivatal: országút , Kunewalder ház , földszint, hová az előfizetési és hirdetési díjak küldendők. HÖLGYFUTÁR: Budapest. 2 d ik év 2-dik fele. 211 Előfizetési díj: Postán : Egész évre 16 fr., fél évre 8 fr. 30 kr., évnegyedre 4 fr. 30 kr. Budapesten házhozküldéssel: egész évre 13 fr., fél évre 7 fr., évnegyedre 4 fr., egy hónapra 1 fr.0 kr. Egyes számára egy ezüst garas. Hirdetések soronként egy ezüst krajcárért fogadtatnak el és gyorsan közöltetnek. Hétfő, sept. 15. 1851. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet, és divat köréből. Tulajdonos szerkesztő Nagy Ignác. Borongós időben. Szomorú a láthatár, A jókedv is félre jár —Attól fél, hogy rászakad Valamik felhődarab. Eső lesz tán már megint S az ég mennykővel legyint . . . Mennykőbe ! Újra mennykő ! — Az eső még aztán jő. — Ha ez mindig igy megyen, Nem lesz borunk a hegyen, — Vizbe fulad a világ , S elmosódik a borág. Újra Neptun lesz az úr, Tűzhelyünkről is kitúr — S csinál számunkra sarat, Helyettünk majd learat. S ha nem lesz bor és kenyér, A sok péntek utólér! . . . De mi leginkább aggaszt: Rosz idő és sár miatt, (Telnek napok és hetek) Lyánykámhoz nem mehetek ! Orbán Pető: Magyar hölgycsarnok. Erzsébet. Erzsébet Zsigmond magyar királynak második nejétől, Cilléi Borbálától született leánya volt. Zsigmondnak Erzsébeten kivül semmi gyermeke nem lévén, atyai gondjait oda irányza, miszerint halála után a magyar koronát ez egyetlen leányának biztosítsa. — És valóban ez atyai gondosságot maga a sors is eleinte elősegíteni látszatott. Ugyanis, miután Zsigmond 1411-ben utolsó vetélytársának Jodok morva fejedelemnek halála után végre római királylyá tökélyesen megválasztatott, a magyarok ezen — eddig még magyar fejedelem által nem viselt — új méltóság által hazájok dicsőségéhez uj fényt látván csatlakozni. — Zsigmond iránti szívességük tanúsításául az ezen évben Pozsonyba — az adó újabb szabályozása érdekében — hivott gyűlésben megígérték, miszerint, ha figyermeke nem születik , Erzsébet leányát koronaörökösül ismerendik. ’) Zsigmond leírván ez ígéretet, Erzsébet részére jegyesről gondolkodék. Választása az osztrák házbeli 14 éves Albert hercegre esett, részint, mivel Albertnak atyja IV. Albert bizonyos régiebb szerződések nyomán a magyar koronához jogot tartott, mit tehát tekintetbe kellett vennie, — részint mivel Lengyelhen Magyarországtóli elszakadása által ekép az ország nagyobbitására is remény nyilt; — és a cseh ügyeknek is hasznos békéveli elintézését várhatta, melly által egyszersmind a török terjeszkedése ellen is hathatós gátat emelni reméllett. E nézetek vezérlék Zsigmondot arra, miszerint leánya Erzsébet részére Albert osztrák herceget válassza jegyesül, mi végett szándékáról az ifjú hercegnek gyámnokát Ernőt azonnal is értesité. Ernő belátván e tervnek fontosságát, Albert herceggel october havában (1411) Budára sietett, hol a 14 éves Albertnak az alig 4 éves Erzsébet fényes szertartással, nagyszámú fejedelmi vendégek jelenlétében eljegyeztetett azon kötés mellett, miszerint az eljegyzést fölbontani szándékozandó fél 40 ezer forint bírságot fizetene. Midőn ezután Erzsébet kora 14-dik évét elérte, Bécsben 1421-ben amenyekre is fényesen megünnepeltetett. 2) A nász után Erzsébet férje mellett maradt. Férjére ugyanis az osztrák hercegség még 1404- ben — atyjának IV. Albertnak halála által reá háromlott, de minthogy ekkor még Albert gyermek vala, gyámnokául nagybátyja IV. Lipót és ennek halálával Ernő herceg rendeltetett. Most azonban Albert már törvényes korú lévén, a fejedelemséget maga igazgatá. Erzsébet férjét összekelésük első szakában egy fiú gyermek szülésével örvendezteté meg, a ki Györgynek kereszteltetett; azonban ez öröm a gyermek kora halálában hamar elenyészett. Ezután 1435 még két leány gyermeknek — Annának és Erzsébetnek jön anyjává a derék hölgy. De a sors Erzsébetet csendes élettel meg nem áldá. . . A végzet szeszélye úgy akarta, hogy e hölgy — a természet rendje ellen — legártalmasb ellenét ön anyjában találja. ') Pray H. 208. és G. Fejér. Cod. dipl. Tom. X. vol. V. 171. 2) Pray II. 240. b alatti jegyzetben; V. össze Katona h. prag. II. 225. ki a menyekzőt 1422. teszi. S ugyanis Erzsébetnek atyja Zsigmond még leányának násza után végrendelet gyanánt olly oklevelet készített, mellynek tartalmánál fogva — az országnagyok beleeegyezése szerint — leánya örökösödésére nézve azt rendelte, miszerint halála után, — ha addig semmi figyelmeke nem születnék — Magyar, Cseh és Morvaország a többi örökös tartományokkal együtt Erzsébet leányára és ennek utódaira háromoljék; ha pedig még egy leánygyermeke születnék , azon esetre Erzsébetnek álljon jogában magyar, vagy Csehországot választani, és a mellyet e kép választand, azt a meghatározott örökösödési jogokkal bírhassa utódaira nézve is. A másik ország pedig ezen születendett leányára maradjon, kivévén azonban a tartományokat, mellyeket már Albert vejének adományozót.) Ámde Zsigmondnak ez intézkedése nejének Cilléi Borbálának — mint már ennek életrajzából tudjuk — nem tetszett. E romlott lelkű hölgy kebléből az anyai szeretet a hiúság és nagyravágyás bűnös ösztöne kiirta. Cilléi Borbála, miután férjének folytonos betegeskedéséből sejté annak közelgő halálát — és miután 1437-ben cseh királynévá is megkoronáztatott, hogy férje Zsigmond halála után ismét egy fiatal király ölén kéjeleghessen , azon titkos terven dolgozott, miszerint leányát Erzsébetet az örökösödésből kiszorítván, a trónt magának és választandó kegyencének biztosítsa. E célból a 14 éves lengyel királyt Ulászlót kínálta meg szerelmével, kezével, oda ígérvén menyasszonyi hozományul neki magyar és Csehországot. Hogy pedig e terve annál inkább sükerüljön, Csehországban a Zsigmondra és vejére Albertra különben is boszos kelyheseket izgatá föl. Azonban minden cselszövénye tudtul esvén Zsigmondnak, végre Cilléi Borbálát — hogy ártalmatlanná tétessék — Zsigmond Znaimban elfogatta és fogságba tétette. Zsigmond pedig Znaimban ismét, és utószór a jelenlevő főurakat kérte föl annak biztosítására , hogy halála után leányán Erzsébeten, és ennek férjén Alberten kívül mást királynak nem fognak elismerni. Ezután még Csehországban is Borbála tervei meghiúsítására minden lépéseket megtevén Zsigmond király, 1437. évi dec. 9. 2) fogva tartott nejének Cilléi Borbálának örömére, — leányának Erzsébetnek pedig. *) Pray H. Reg. H. II. 207. *) Pray II. 242. *) Pray II. 279.