Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-06-11 / 46. szám

tulajdoniba a’ szultáni helytartó, 's az egyedüli földesúr egyszersmind egyedüli gyáros és kal­már lett! Roppant nagyságú gyárakat épített, melyekben az egyiptomi pamutot, indigót, gyap­jút ’s a’ t. nagy haszonnal dolgozzák­ fel. Há­rom millió eperfa ültetésével vetette­ meg alap­ját a selyemtenyésztésnek. A Faraok és Ptole­­maeusok országa, az egykori dohányárus kezé­ben, most egy nagy műhelylyé átváltozott, me­lyet csak egyetlenegy akarat tart mozgásban.— Így cselekedett Mehemed-Ali, hogy Egyiptom­ból pénzforrást teremthessen nagy terveinek ki­vitelére ! De az arabiai táborozás megemésztette hadi­­sergének velejét,’s a’ sok nyomor, ínség az or­szág népességét nagyon elapasztotta, és az e­­gyedárusi uj rendszer súllya napról napra fo­gyasztja! Egyiptom hajdani édes anyyát támad­­ja­ meg azért a’ mostoha fii, 's méhek gyümöl­cse után jajgató anyák karjai közzül ragadja­­ ki, a’ vadon izmos fiait! Rongált seregének ma­radvánnyal a’ Nilus vezeti ama régi Aethiopia keblébe, honnan Egyiptom legelső népe hajdan származását vette vala ! Hasztalan ragadnak fegy­vert a’ vadon fiai, nem állhat ellent az egyip­­tomi tűzfegyvernek a’ mérgezett nyíl, sem a’ ri­­noczerusbör paizs! Egész Nubia, Zenaar, Kor­­dufán és az aranydus Darfur minden érczével ’s népével az egyiptomi hatalmas földesúré lett, ki eddig csak fele részét birá a’ Nilus partjai­nak , most pedig az áldást adó folyam nem ön­ti iszapos vizét partra, melynek nem lenne Me­hemed-Ali ura. A’ Nilus és Mehemed-Ali, a’ két pont melyekben e’ roppant tartomány egyesül! A’ győzedelem örömei közé azonban kese­rű pohár nedve is vegyült! Fija Izmáél, ki a’ Gerget vezérelte vala, Zenaarban egy feje felett meggyújtott szalmás kunyhóban ellenség bosz­­szújának áldozatja lett! — Végre elérkezett a­­zon idő­pont is, melyben Mehemed egész erő­vel elkezdhető táborát európai módra rendsze­rezni. Megpróbálta volt­a ugyan ezt, annak e­­lőtte még egyszer, de akkor a’ minden újítás­tól irtózó korán népe fel­lázadása, e’ terv va­lósítását megakadályozta volt. Most már Aethiopia elfogott fijait egyesíti­­ a’ puszták Beduinjaival, ’s Napoleon egykori katonáját, a’ hazájából szám­űzött Selves ezredest vezeti a’ sors Ah­hoz, hogy e’ rendetlen néptömegbe európai lelket öntsön. Legelőbb is oskolák állittattak­ fel, melyekben franczia tisztek tanították az Ali tisztjeit,­­s idő múlva az egyiptomi had­sereg európai rendbe lépik. Az előhaladást leginkább a­ törökök aka­dályozták, kik fényes öltözetteket és arábiai dél­­czeg paripásokat, az egyszerű gyalogkatona ru­hával, 's a’ városi tunya élet gyönyöreit a’ fá­rasztó hadigyakorlások terhével nem jó szívvel cserélték­ fel. Mérgesen zúgolódva átkozták a’ keresztyéneket, ’s a’ nehéz puskát gyakran fél­re dobták; csak a’ Selyes okos maga viselete, 's férfias hidegbátorsága vala képes utoljára a’ muzulmán makacsságot meghajthatni. — Hogy jó példát mutasson Ibrahim basa, noha ő ne­veztetett fő-vezérnek, *) a katonák sorába ás­­va, a’ legnagyobb igyekezettel követte Selves tanításait, ’s magát a’ hadifenyiték alól nem vonta­ ki. — Az 1825-k év végével, az új gyalog sereg hat ezeredből állott, minden ezerednek öt osztál­lya volt s minden osztály 800 főt számlál. Az ezeredek számmal neveztettek. Veres dolmány, bő­ nadrág , bőr­ öv és czipő, ’s a’turbán helyett sapka volt a' sereg öltözetje. Midőn a’ korán­ból vett buzdító mondásokkal fel­ czifrázott fe­hér selyem zászlók (1815-b. decemberben) az ezredeknek általadattak, az Imam arabs énekek­ben dicsérte , magasztalta a’ muzulmán bátorsá­got, erősítvén, hogy egy igaz hitű muzulmán, egyedül százezer keresztyént vagy zsidót levághat. A’ sereg számára kaszárnyák, korházak építtet­tek, 's későbbre orvosok formálása végett, egy orvosi tanuló intézet alapitása is hozzá járult, eleinte nem kis megbotránkozására a’ korán fi­ainak, kik a’ holttestek bonczolásától vallásos balhéjét fekete homállya miatt—irtóztak. Gonon nevű franczia által Kairóban, ágyuöntő műhely hozatott létre. Coste franczia tiszt intézése a­­latt salétrom készült ’s puskapormalom épit­­tetett. — A’ hadisereg uj alkotásában Sei­ves­en kí­vül, Ozmán Nurredin fáradatlan munkássá­ga is sokat tett, ki Európából viszszaérkez­­vén, hová öt Mehemed-Ali, több arabs és tö­rök ifjakkal tanulás és útazás végett küldötte .) A’ korán tiltja, hogy követőinek m­ás idegen fe­lekezetű vezér parancsolja­ , ’s az igazhitű Ozman­­liknak azért keresztyén vezért adni nem lehet. Bey-i rang és egy ezered volt a’ jutalom, ’s Selves,— ki már akkor különben is három feleséget tartott — az evangéliumot a’ koránnal felcserélte. Azóta Szoli­mán nevet visel ’s jelenleg basa. —

Next