Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-01-19 / 5. szám
omladékokban hevernek. Utszói szélesek, hoszszak, és chinai ízléssel ékesített boltjai jobban el vannak rendelve, és több fényt mutatók mint Cantonban. Sok csatornák mennek a’ városon keresztül, ’s egy úszó hidat is lehet ott találni. Falai mellet egy nagy, n*pt.s és igen termékeny térség nyúlik el; ellenben a’ tenger ágánál eső dombok kopárok. A’ folyóvizek tőszomszédjában csakugyan termékeny mezők és riskásakertek vannak. A’ városhoz nem meszsze eső sóaknák igen becsesek, és China északi és déli tájékaira, mint szintén Sziámba, innen nagy fontosságú kereskedést űznek. Bátran lehet mondani, Ning-po a’ Chinai birodalomban harmadik vagy negyedik olyan város, hol a’ külömböző árukkal meg állanak, úgy nevezett megállitóhely - Stapelplatz—tehát a’ kereskedés jeles piaczcza. Ellenben házai építése módjára nézve alig van párja. Az Angolok hajdan e’ várossal mint e’ tájékon kereskedést folytattak, de annak most kevés nyomai vannak, kivévén a Csúzán szigete kikötőjénél lévő ügyviselőségi épületnök négy fadorságok némely romladékit. A’ Mohammedánusok a’ Q-d. és io d. században kereskedtek ide, mint szintén a’ Portugalusok Chinába érkezésük után, befolyásokat és kereskedésüket itt kezdették megalapitni. A' tengerága elején, mint említettük fekszik Tsin-hai, egy dombon, igen regényesen, erősséggel bír, a’ város maga nagy kőfallal van körül véve, de szinte minden házak nélkül, mert az egész békeritett helyet riskasaföldnek használják. Part mellett elnyúló magas gatya, mely vaskapcsakkal ügyesen öszvefoglalt nagy négyszegű kövekből van építve, s bámulást érdemlő munka, a riskasa földeket védi a’ tenger áradástól — de jelenleg annak jó karban tartásával felhagytak, ’s a’ tenger habjai már tetemesen megrongálták.__ Az újságok eredete, fontossága, egy históriai tekintettel az időszaki sajtóra. Professor SZILÁGYI FERKYSZtől, {Folytatás) A mi az egyes franczia újságleveleket illeti, ezek köztt bizonyosan a’ hivatalos újság a Moniteur méltán első helyen emlittetik. Még az első revolutzio alatt 1789-b. alapittatott, ’s azóta az egymást felváltó külömböző országlószékek hiv tolmácsosa, mely éppen úgy szolgált a’ convent vértárasztó terrorismussának, mint a’ nép minden szabadságát meg fojtó, külföldi nemzeteket súlyosan nyomó császári despotismusnak; a’ helyreállított Bourbonok royalismussának , mint Lajos Filep helyes-közép rendszerének egyaránt hódolt; mindenik igazgatás nézeteit védelmezte, ’s nép boldogító törekvését, magasztalta. Kivált Napoleon idejében, ki néha saját kezével irtt czikkelyeket iktata belé; a' kormánynak egy hatalmas, ’s a’ külső országló székeket , fejedelmeket teljességgel nem kiméltö orgánuma volt; átaljában igen nevezetes jelenés, és az újabbi franczia historia gazdag ,s nélkülözhetetlen kútfeje. Párizsban egyébaránt mintegy 18 külömböző színű és irányzatú politikai hírlap van. Ezek sorában igen jeles és fontos a’ doctrinairek *) tolmácsosa a’ Journal des Débats, a’ júliusi kormány egyik erős gyámora, bár a’ külömböző minisztériumok szerént hangját némelykor változtatja is. Feuilleton czím alatt külön szakaszsza van, a’ literaturára , tudományos czikkelyekre nézve. Fenn áll 1791-től fogva, többször kitetsző tálentoma lelkes szerkesztők által kiterjedett körben, és nagy hatással volt munkás. A’ Constitutionnel és Courier Français, az 1830-ki charta’ elhatározott állhatatos védői, de az utolsó a’demokrátziai szellemre hajlandóságának kitüntetésével. A’ leg* A’ dortrinair ek, kik Francziaország legújabb históriájában oly nagy szerepei játszódnak, és kitűnő befolyást gyakorolnak a’ köz dolgokra, nem formálnak egy külön politikai felekezetet, de a’ státus igazgatását illető főbb kérdésekben egyező értelmük kapcsolja őket őszre. A' Bourbonok másodszori visszatérése után 1815-b. herczeg Broglic házánál több vele rokon érzésű fők , status emberek, tudósok irók, azok közt különösen Roger- Cottard és Guizot gyűltek öszve , kik az alkotmányos monarchiáról nézeteiket tudományos ideákkal egybe kötötték, ’s azokból formált, és a’ statusjogi, mint philosophiai vélekedéseiket magában foglaló rendszerüket, sajtó, mint nyilvános vitatások utján hirdették, ’s ahoz szinte a' csalhatatlanság hitével ragaszkodásokat minden alkalmatossággal bizonyiták. Állításaikat a' Constitutionell csúfságból tudománynak —doctrine — mondotta, honnan a'tudományos, doctrinaire név rajok ragadott, majd a'velek egyformán gondolkozókra is kiterjedett. A’theoriának szerfelett, és egyoldalulagy hódoló politicusoknak, lehetne őket mondani. A’ nemesség, születés, és gazdagság kirekesztő uralkodását mutató britanniai constitutziot tartják mustra gyanánt; átaljában alkotmányos monarchiát szeretnek , de a’ király hatalmának szélesebb körben terjesztésével, mint a’ liberálisok idvességesnek ki.