Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-05-04 / 35. szám
ALAPITÁ S SZERKESZTI SZINÁCZYI FEREICZ, professor. ----«4 ELSŐ ESZTENDŐ. c. — Első Félév. Kolozsvár. Kedden május 4-k 1841. 35-dik szánt. Tartalom: Izland. Izland. Amint Hardinan „History of Galway“ czímű munkájában írja, átaljában véve, pénz bírságok, pellengérre állítások, füllemetszések, bélyegsütések ’s a’ t. valának azon módok és eszközök, melyeket Strafford, az esküdtszék hibás, azaz saját nézeteivel ellenkező ítélete igazitására , javitására használt. Hagewisch, Izlandról írt históriai munkájában szelidebben ítél,s bizonyos részben dicséri Straffordot, kinek 1632-töl 1040-ig tartó nyolcz éves helytartósága , Izlandra nézve több tekintetben jótékony volt, 's jeles intézkedései, e’ szigetet a’ jóllétnek egy általa még eddig nem ismert fokára emelték. Ha e’ bölcs és szelíd igazgatás még negyven évig tartva, ez időszak alatt szilárd alapot nyerjen, Izlandot minden bizonynyal a’ pallérozott európai országok sorába emelte volna! illy ellenkezők két végsőben járók az ítéletek, vallásos részreszakadás lelkének befolyása alatt. Midőn I. Károly Izlandra nézve keblében szelidebb érzelmeknek akart volna helyt adni, a puritánusok és reszpublicánusok befolyása már akkor túlnyomóvá lett. Azon negyven évi időszakasz, a bölcsességnek és jóságnak bár rövidennémű kimerítése daczára is, valójában felette rövid időhatár valt, az uralkodás szilárd alapjának megvetésére. Alig jőve Károly parlamentjével öszveütközésbe, midőn Roger Moorenak, egy, az angol törvények következtében elszegényült Leixbeli család főnökének legott alkalma látszott nyílni, az angolok igáját lerázni, és az elnyomatott egyházat ismét felemelni, erőssé tenni; Phelim O’ Neal, és Maguire, két ivadéki Izland egykori herczegeinek, hozzája csatlakozának ; egész Ulster tartomány fegyvert fogott. Az öt századokon keresztül folytatott elnyomás keserű emlékei, a’ naponként megújuló keserű érzemény, hogy vallások miatt üldöztetnek , 's a’ had koczkáinak kedvező fordulata az Izlandiakat kevélyekké, boszszúszomjasokká és kegyetlenekké téve. Egy nap, October 23-ka k kb. 40,000 protestáns hullott el, a katholikusok gyilkoló fegyvere alatt, vérszomjas dühöknek kikeresett vadsággal felkonczolt áldozatai. Hogy e’ lázadásnak főoka a’ vallás volt légyen, kiviláglik abból, mert az angol eredetű katholikusok legnagyobb része, az Izlandiak ügyéhez csatlakozott. Ha Dublin akkor a zendüök kezébe esik, az Angolok urasága, sziget felett örök időkre megszűnt volna. E’ lázzadás következéséül a’ parlament kimondó, miszerént a’ katholikus vallás Irlandban többé meg nem fogna szenvedtetni. E’ határozat foganatossá tételéért, egy hadserget kellett Izlandba szállítni; mivel azonban pénz hiányzott, tehát Izlandnak 2 1/2 milliónyi hald 55 (Folytatás)