Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-05-04 / 35. szám

ALAPITÁ S SZERKESZTI SZIN­ÁCZYI FEREICZ, professor. ----«4 ELSŐ ESZTENDŐ. c. — Első Félév. Kolozsvár. Kedden május 4-k 1841. 35-dik szánt. Tartalom: Izland. Izland. A­­mint Hardinan „History of Galway“ czímű munkájában írja, átaljában véve, pénz­ bírságok, pellengérre állítások, füllemetszések, bélyegsütések ’s a’ t. valának azon módok és eszközök, melyeket Strafford, az esküdtszék hi­bás, az­az saját nézeteivel ellenkező ítélete i­­gazitására , javitására használt. H­agewisch, Izlandról írt históriai munkájában szelidebben ítél,­­s bizonyos részben dicséri Straffordot, ki­nek 1632-töl 1040-ig tartó nyolcz éves helytar­tósága , Izlandra nézve több tekintetben jóté­kony volt, 's jeles intézkedései, e’ szigetet a’ jóllétnek egy általa még eddig nem ismert fo­kára emelték. Ha e’ bölcs és szelíd igazgatás még negyven évig tartva, ez időszak alatt szi­lárd alapot nyerjen, Izlandot minden bizonynyal a’ pallérozott európai országok sorába emelte volna! illy ellenkezők két végsőben járók az ítéletek, vallásos részreszakadás lelkének be­­folyása alatt. Midőn I. Károly Izlandra nézve keblében szelidebb érzelmeknek akart volna helyt adni, a­ puritánusok és reszpublicánusok befolyása már akkor túlnyomóvá lett. Azon negyven évi időszakasz, a­ bölcsességnek és jóságnak bár rövidennémű kimerítése daczára is, valójában felette rövid időhatár valt, az uralkodás szilárd alapjának megvetésére. Alig jőve Károly parla­mentjével öszveütközésbe, midőn Roger Moore­­nak, egy, az angol törvények következtében elsze­­gényült Leixbeli család főnökének legott alkal­ma látszott nyílni, az angolok igáját lerázni, és az elnyomatott egyházat ismét felemelni, e­­rőssé tenni; Phelim O’ Neal, és Maguire, két ivadéki Izland egykori herczegeinek, hoz­zája csatlakozának ; egész Ulster tartomány fegy­vert fogott. Az öt századokon keresztül folyta­tott elnyomás keserű emlékei, a’ naponként megújuló keserű érzemény, hogy vallások mi­att üldöztetnek , 's a’ had koczkáinak kedvező fordulata az Izlandiakat kevélyekké, boszszú­­szomjasokká és kegyetlenekké téve. Egy nap, Octo­ber 23-k­­a k k­b. 40,000 protestáns hullott el, a katholikusok gyilkoló fegyvere alatt, vérszom­jas dühöknek kikeresett vadsággal felkonczolt áldozatai. Hogy e’ lázadásnak főoka a’ vallás volt légyen, kiviláglik abból, mert az angol e­­redetű katholikusok legnagyobb része, az Izlan­­diak ügyéhez csatlakozott. Ha Dublin akkor a­ zendü­ök kezébe esik, az Angolok urasága, sziget felett örök időkre megszűnt volna. E’ lázzadás következéséül a’ parlament ki­mondó, miszerént a’ katholikus vallás Irland­­ban többé meg nem fogna szenvedtetni. E’ ha­tározat foganatossá tételéért, egy hadserget kellett Izlandba szállítni; mivel azonban pénz hi­ányzott, tehát Izlandnak 2 1/2 milliónyi hald 55 (Folytatás)

Next