Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-07 / 80. szám

ÚJ­ ÉS KÜLFÖLD. ALAPITA ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FEREICZ, professor. —•11 MÁSODIK ESZTENDŐ, o — Második Félév. Kolozsvár. Pénteken. October 7-n. 1842. 80«. szám. Tarta­lom. Felelet a' Kalotaszeg taxolatára irtt kijavító és pótló királatra. Az új, históriát kezdő nevezetes történetek. Felelet a’ K­alotaszeg vazolatára lett Uita- V­ita és gu­rító bírálatra. Ironet.) Szál­ardi krónikájának VI-k könyve 1­2 ré­szekre oszolva, magában foglalja Erdé­syek 1668 és töty­dik évi történeteit. Az ötödik rész­ben le van irva, a’ Tatároknak Erdélybe érke­­zésök, dulások, egészen Nagy-Várad alá érke­­zésökig. Ebben, igy ir Szalárdi: ,,Innen — t. i. Gyula-Fejérvárról— a’ d­ám Kolozsvár fe­lé tarta, Enyed várossát is felégetvén ’s a’ t. A’ d­ám innen Kolozsvár alól derék népével a’ Köröz­s utján az az, Kalotaszegen, Nagy-Várad felé fogván, egy rész Tatárságot, Kozákságot és Kurtányságot Almás felé a' Meszesre és a’ Szilágyság felé bocsát vala“. Alább ismét igy ir: „September 1­5-k. érkezék­ meg a’ chám Nagy- Várad alá, s népe utánna, még három nap mind takarodok“. A’ 6-k részben ismét igy szólt: A’ chám is pedig azon holnap septembre 20-k. napja tájat Várad alól megindulván, Gyulán a­­lól, a’ megirtt útban nem Erdélyben a’ nagy teméntelen sokaságu rabokkal, ’s a’ t. népé­nek kára nélkül fészkire székibe takaradott va­la. Ezek után a’ 7-k részben, az 1658 b. tarta­tott országgyűléseket megemlítvén, bévégzi ezen év irtozatos krónikáját,’s által mégyen 1659-re sehol sem említvén többé Tatároknak Erdélyben létöket. 1658-tól fogva f­ét­nek őszi évszakáig, nem is voltának Erdélyben Tatárok , midőn Ali basa és ciámjok vezérlete alatt sáska temérdek­­ségű sereggel ismét elbob­ták az országot. Már most tekintsünk­ viszsza 1650 törté­neteire, és lássuk-meg van-e ezek között vala­mi olyan adat, melyre kijavító állítását építhet­te volna. 1660-b. május 22-ke esik Gyalu és Fenes között a‘ Török és Magyar tábor ütközete, mely­ben 11-k Rákóczi György fejedelem sebet kap, 's az ütközet helyéröl Nagy-Váradra vitetik, hol meg is hal. A’ budai basa erre ütközetre Szi­­lágy-Somlyó felöl jöve­ bé, ’s Rákóczit nem ker­gette Várad felé, hanem Dézs felé kerülve, a’ Szamos mellett került­ ki a’ Szilágyba ’s innen Nagy-Várad alá. dolt. Bethlen Horum Transylva­nie­arum libri quatuor, liber secundus, sectio XVI. liber tertius, sectio­­. Es igy, se jövet, se menet, Kalotaszegen meg nem fordulván, azt fel nem dúlhatta sem Törökjeivel, sem ezek köz­zé vegyülhetett Tatárokkal. A' II-k Rákóczi alatti siralmas tatárjárás korszakát 1658-ra teszik gr. Kálnoki Sámuel; Eder Károly József; Timon; Bethlen János és Imre; Budai Elaiás; Benkő József, sőt még a’ mindennap kezünkben forgó erdélyi magyar ka­lendárium krónikája is. Ezek szerént kijavító állítása öszve van omolva. A’ Szalárdi leírásá­ból úgy jö­ ki, hogy Kalotaszeg Tatárok általi elpusztítása, a’ sokszor említett 1658-k év sep­­tembere második hetének utolsó napjaira esik. 80

Next