Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-03-22 / 22-23. szám
IHM ÉS fcÍLFÖLD. ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZIKÁCfrYl FERERICZ, professor. ------«o MÁSODIK ESZTENDŐ, e- — ■ Első Félév. Kolozsvár. Kedden, Martius 22-n. 1842. 22- 23-i szám. Tartalom Kalataszeg váz.olata. Magyar régiség. Angol gőzösök. .. Kalataszeg vázolata. Kalataszeg, Erdély nyugoti szélén is. Kolozsmegyének azon vidéke, melynek vizei a Sebes-Körözsbe Nagy - Almáson feljűl az Almás vizébe, Kis-Kapson féljől a’ Kapus nevű patakba szakadnak. Ez a’tájék a'szomszéd vidékeknél sokkal magossabban fekszik , és ha Zentelke s Marothlaka közötti terén felülemelkedett hegyeit és bérczeii felületéről elképzeljük, formája hegyiér leend. Tengerfeletti magasságáról, tudalmi pontossággal nem szóllhatunk, mert adataink nincsenek, de hozzávetőleg feltehetői, hogy Zentelke, mely Kalotaszegnek szinte közepén fekszik, 50 öllel magasabban áll Kolozsvárnál, melynek tenger feletti helyhezete i58° 11 111 lenne. Hegyei és bérczei. Hazánk egyik óriás hegye a’ Yegy ásza, nyugotdélfelöli szélei felett emelkedik sokkal fennebb az erdők vonalánál, és igy: tengerfeletti magassága 900 ölnél sokkal több, mert hazánkban ezen magasság körül szünikmeg az erdők tenyészése. Kal a ta v. Fesö-M o gu ra. Ez egy kitűnő hegy fenyő- és bikkerdőkkel benőve Kala ta-Újfalu és Mereg tó felett, és adja nevét Kalataszegnek, a’ belőle eredő Kalata’-vizének, és hideg szelének. Horáicza, Zentelkével általellenben , mely a' megötte álló Vlegyásza erdős részeit elfedezi és, olyan nézetcsalódást idéz elő, mintha a' VIegy ásza teteje felhő volna. Maroth hegye, oláhul Mogare Maioki, a’ b. hunyad- feketetói postául mellett, mely a’ Magyarországról jövök elől Kalotaszeg felsőbb részeit elzárja. Gereben, a’ Park vagy Zsidóvári út felett, az Almás kútfejei körűl. Kalataszegnek nagyobb részét bérezek kerítik váridomulag, melyek a’ Vlegyászából és Gerebenből erednek. Ezeknek fogai viczi egyesülnek egymással Györö-Vásárhely és Körözsfő között ; Magyarország felöl pedig a’ Sebeskörözs kaput nyitott rajtok. Várbérczének külső oldalában, mint külváros feküsznek azon helységei, melyeknek vizei az Almásba és Kapusba szakadnak. Várbérczén az említett hegyek és még többek, bástyái az elemi viharok ellen, melyek magas helyhezetében sokszor ostromolják. Ezekböl bérczágyok lejtenek le kebelébe, és idomítják vizeinek völgyeit. A’ Vlegyászából két vad bérez vonul le a' S. Körözs mellé, e’ közzül az alsónak vízválasztó vonala—éle—teszi a' Magyar és Erdélyország közötti határvonalat. Kalata hegyéről jön le a’ harmadik, Sebesvára felé, melynek gerintzén áll a’ regényes Horáicza. * 22 23